Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-09 / 32. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1891. 32-ik számához. községek és birtokosok által is a törvényhatóság auyagi támogatása iráut kérvény nyújtatván be: Szabolcsvármegye közöasége 9/1891 Bgy. szám alatt hozott .határozatában a oyiregyháza—polgári vasút irányát Nyíregyháza kiindulási állomástól a m. kir. államvasútak királytelki állomásáig, innen a „Földház", t.-löki s szt.-mihályi batár érintésével, a t.-dadai Edelsbeim, a t. dobi „Reje" tanyán s a t. polgári „Tikos* pusztán át vezetve T Polgárig megállapította, elhatározta, hogy a törvényhatósági útadó alapból 250,000 forittt összegig törzsrészvényeket vásároiaud azon esetre, ha a vasút létesítési költsége, ezen törvényhatósági segély beszámítása mellett biztosítva leeud, s engem az érdekelt nagyobb birtokosok személyenként való megkeresésére, játási főszolgabírót pedig saját elnöklete alatt községi képviselőtestületi gyűlések tartására, s ekként a lehető legnagyobb számú törzsrészvények aláírásának kieszköz lósére utasíttatott. Ezen kötelességemnek kívánok megfelelni, midőn van szerencsém (czlmet) felkérni, hogy a nyíregyháza— polgári tervbe vett helyiérdekű vasút, törvényhatóságunk most említett határozata uián is még elhelyezésre váró, mintegy 450,000 frt értékű törzsrészvényeiből a •/. alatt idecsatolt ívre miuél nagyobb összeget aláíi'ni, s az ívet, még támogatásának nem remélt elmaradása esetén is, hozzám, lehetőleg mielőbb beterjesztem méltóztassék. A vai-út létesítési költségeinek összegére az ái-tala elfoglalandó földterület kártalanításának módja is igen nagy befolyással lévén: tisztelettel kérem, hogy a mennyiben ingatlanait a tervezett vasút igéuybe venui fogná, a •/. alatti ív, ez ingatlanok kártalauitási módjára vonatkozó rovatait is elhatározása szeriut kitölteni méltóztassék. Meg vagyok győződve róla, hogy (czím) ezen vasút forgalmi, közgazdasági, kereskedelmi és törvényhatósági foutosságát, már csak közvetleu voltánál fogva is, oly mértékben ismeri, hogy auuak tüzetes indokolásába és bizonyításába bocsátkoznom egyáltalában felesleges; szükségesnek tartom azoubau nagybecsű figyelmébe ajáulaui, hogy ezen — az érdekelt vidékre nézve csaknem életkérdést képező vasútnak létesítése, az érdekelt birtokosok és községek jelentékeny anyagi támogatása nélkül kivihető egyáltalában uem lehet s ez okból, saját jól felfogott érdekére is hivatkozva, minél számosabb törzsrészvéuy elfogadására s általában ez ügyuek hathatós befolyásával való támogatására ismételten bátorkodom felkérni. Végül tudomására kívánom hozni, hogy egy törzsrészvény ára 100 frt, s hogy az alájegyzeudo törzsrészvények árának befizetése és a részvények kiszolgáltatása iránt, a részvénytársaság megalakulta után a társulati igazgatóság fog intézkedni. Minthogy pedig a kereskedelmi törvény a részvények aláírásakor az aláírt öst-zeg 10% a uak befizetését rendeli meg, ily fizetések elfoga dására pedig az ügy jelen állásában sem a törvényhatóság, sem más valaki jogosult uem lehet: megjegyzem, hogy a mellókelt ívek aláírása nem a törzsrészvények megszerzésének bevégzett tényét jelenti, hanem csak arra kötelezi az aláírót, hogy a kereskedelmi törvény értelmében kibocsátaudó ívre, a •/. íven előjegyzett törzsrészvényeket 'aláítui s azok megszerzése árát a közpouti létesítő bizottság vagy részvénytársaság, illetőleg igazgatóságának felhívására, a vele közlendő részletekben és helyeu befizetni fogja. Nyíregyháza, 1891. julius 30. Miklós László, alispán. hogy jöu ahoz, hogy olyan makacsul kívánja tőlem, hogy megsebesült nőmhöz siessek? Ez mégis csak a legbolondabb történet, mi velem valaha megtörtént. — ^Mindenesetre nagyon csodálatos, — moud meg nekem igazán ós őszintén, uem játszik ebbe bele valami a régi időből ? lehetséges-e az hogy talán olyan hölgy, kinek veled régebben viszouya volt, most boszuból vagy szükségből felhasználja nevedet? — Nem, az nem lehetséges; te tudod, nem titkolok előtted semmit. Itt és ott udvaroltam ugyan s csalódtam, ami sok ideig fájdalmat okozott, de könnyelmű viszonyom sohasem volt. — Sürgönyözz egyszerűen anuak a tanárnak: „nem vagyok nős és nem megyek!' — Először éu is erre gondoltam, jobbau megfontolva azonban a dolgot, nem tehetem ezt. Személyesen oda kell mennem. Hallod, hogy a vasúti szerencsétlenségben megsérült s taláu a halállal vívódó hölgy az, ki czimemet átadta; hogy Bódíts tanár uómuek gondolja, és sürgönyöm daczára, mely tévedést állit, most is ebbeu a hiedelemben vau. Ez még sem lehet egyszerű felültetés, mit jelenthet tehát ez a rejtélyes történek? Ki adja ki magát az én feleségemnek ? Hogy jön az a tanár ahoz, hogy a sebesült uevébeu nekem sürgönyöz? A rejtélyuék gyorsan nyomára kell jönnöm. — Igazad van, szólt a kapitáuy gondolkozva. Taláu egy szerencsétlent, a sors által üldözöttet fog>z ott találni, kinek oka vau nevét elhallgatni, téged a régebbi időből ösmer s máskép nem tud helyzetén segíteni. — Lehetséges; pedig ez kellemetlen dolog lenne, — jegyezte meg az őrnagy. Azzal neui törődik az az aszony, hogy rám. nézve ez a dolog milyen következményekkel járhat. Katonatiszt vagyok, nőtlen vagyok és mégis minden további meggondolás nélkül férjének vagyok feltüntetve. 'Tálán uevem krompromittálására való szél hámosság az egész. Ez volua aztán a gyalázatos komédia; gyorsan végét kell szakítanom. Világos, hogy oda kell mennem. Csak a szükséges engedélyt gyorsan megkapnám! Tanügy. Tanítói nyugdíjtörvény. A uapokban mutatta be a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanítói nyugdíjról szóló törvényjavaslatot, mely hosszú várakozás után végre biztos existencziát íog nyújtani a néptanítóknak, mely által régi óhajaik nyernek megvalósulást. A javaslat főbb pontjai a következők: A nyugdíjkedvezményt kiterjeszti nemcsak a szorosan vett néptanítókra, hauem a tauitóintézetek mellett fennálló gyakorló iskolák, az aisóbbfoku kéreskedelmi és ipariskolák, s más népoktatási és humánus iutézetek tauitóira és tanitóuőire is. A nyugdijösszeg minimuma 300 frt. ha azonbau a uyugdijazaudóuak nagyobb fizetése volt, az egész fizetés képezi a uyugdij alapját, melynek összege szerint 10 évi működés után 40% s miudeu további év után 2% számitatik. A terményben vagy más uernű járandóságok, szolgálmányok és pótlékok 10 évi érték-átlag szeriut szintén a fizetéshez számittatnak. Az özvegyi ellátás dija 300 frtig, illdtve az elhalt férj utolsó fizetésének 600 frt összegéig 50% al, 600 frtou felül pedig 20% al lett megállapítva. A nőtauitók nyugdíjigénye ugyanazonos a férfiakéval, s erre még az esetbeu is igényt tarthat, ha férje még életben vau, vagy ha elhalt férje után már uyugdijt élvez, végre ha ujabban férjhez megy is. Az árvák uevelési pótléka egy árva leszámításával az anya ellátási dijának Vs át teszi, de együttvéve az árvák illetméuyu az anya járaudóságát meg ueiu haladhatja. A teljesen árva gyermekek vagy a nőtauitó árvái, ha atyjuk élerbeu volua is, a nevelési pótlékou felül fejeukint 25 frtos kapnak, hacsak egyik szülő volt tanítói pályán, ha pedig mindkét szülő ezen működött, akkor fejtíukiut 50 frtot. A teljesen szülőtlen árvák a uevelési pótlék élvezete helyett 3 éves koruktól kezdődőleg árvaliázakbau neveltetnek, mely árvaházak a tanítói nyugdíjalap feleslegéből és más jövedelmekből foguak a szükséges számban felépíttetni. A tanítók és tanítónők a uyugdij alap javára tize tésük után óvenkiut 2%-ot fognak fizetni. A felekezeti tauhatóságok s más iskolák feutartói köteleztetnek arra, hogy uj tagokat csak az esetbeu vehetuek fel, ha azoknak ugyauoly kedvezményeket biztosítanak, miut aminőket az állam ezeu törvéuybeu megállapított. A törvényjavaslat határozmáuyai 1892. január 1 -én lépuek életbe s c->ak az ezután meguyiló uyugdijigéuyekre vouatkozuak. Ezek a törvényjavaslat intézkedései, melyeket a humanizmus és méltányostág szelleme leng által, s melyek a tanítókat auyagi existencziájuk biztonsága érzetébeu kettőzött ü^ybuzgalomra serkenthetik. ÚJDONSÁGOK. Ney hangversenye. — 1891. augusztus hó 1-én. — A rég óta nélkülözött szórakozás, a szinésztelen évad, a meleg, a por, a legréinségesebb unalom közepette — egyszerre Neyt hallani, nagyon hasonlít a pokolbol az égbe ragadtatáshoz. Nem lehetetlen, hogy a hangverseny közönségének oly zajosan nyilvánult tetszését épen ezen átmenet nélküli, meglepetésszerüleg jelentkezett műélv fokozta annyira. Akár hogyan történt, de tény, hogy a kevés számú közönség alig akarta abbanhagyni a tapsot és éljenzést, és az is tény, hogy az éljenek szívből, lelkesedésből, visszatarthatlan elragadtatásból jöttek. Ney, a Pétervártól Nápolyig minden nagy színpadon ismert, elegáns megjelenésű művész, nálunk is énekelt — Amint hozzád jöttem, láttam az ezredest a kaszárnyába menni. Arra mehetsz, s az eugedélvt meg kapod; a vonat egy óra múlva megy és háromnegyed óra alatt ott vagy. Tehát: szerencse fel! A vasúti balesetnek — mely egy kis állomás közelében történt, szerencsére emberélet nem esett áldozatául, az utasok közül azonban többen megsebesültek. A kis városkának miad két orvosa rögtön a helyszínén termett s mig a fiatalabb az állomás közelében levő vendéglőben elhelyezett könnyebb sebesülteket vette ápolás alá, addig az öregebb — Beiden doktor, a még mindig ájult, s veszélyesen megsérültnek látszó Ilonát vitette saját lakására. Azon szoba szomszédságában, hova a sebesültet vitték, Bodits tanár a legnagyobb izgatottsággal járt fel s alá. Nem törődött saját fájdalmával, összetörődött tagjaival; folyton szemei előtt lebegett a halottsápadt leány arcz, az élettelen test mely a vasúti szerencsétlénség utáu — még mi előtt segély érkezett volua — karjaiban nyugodott. Mit fog hozui a következő óra? Veszélyes-e Ilona megsebesülése ? — Már aunyira volt, hogy Ilona néven nevezte ót — meg lehet-e őt menteui, de kinek? Miuden valószínűség szerint egy goromba, kiállhatatlan embernek, ki e drága teremtést, féltékenységgel vagy mással kínozta. A lehetőseg és valóság fölött goudolkozva, elmélyedt gondolataiba, ugy hogy észre sem vette, mikor az ajtó kinyílt. Arra riadt föl, midőn egy kéz érintette vállát. — Ah, ön az doktor ur, mondja, hogy van betegünk? — Olyan nagy aggodalom látszott arczán, hogy a doktor mély részvéttel szorította meg kezét, s bátoritolag szólt hozzá : — Csak bátorság uram, semmi veszélyről nincs szómég csak komolynak sem motidhitó a megsebesülés. A mély ájulást a mgy ijedelem és vérzés idézte elő. Ápolásom alatt magához jött a fiatal hölgy, be-izélnie azonban nem szabad, csillapító gyógyszere adum be neki s eunek hatása következtében jótékony állomba merült, tehát. Ez volt a hónap első eseménye, melyről még tán a nepunuepély után is szívesen fog beszélni az, ki őt hallotta. A prograumi egyes számai — mint hallom, valami Uangjegyzavar miatt — nem egveztek az előirt számokkal es igy történt, hogy elsőben Wéher ,Bűvös vadászából enekelt egy anat. a melyben ragyogtatta remek baritonját, a legkönnyebben vágva ki az „é"-t, „fis"-t és leszállva a contra ,d"-ig a legnagyobb könnvüséggel. Szűnni nem akaró taps jutalmazta a mestert, mit o azzal halait meg. hogy programmon kivül énekelt egv dalt, a hol remek és könnyed staccattói, a coloratura bamulatos csillogása jelezte az ének valódi, zsenialis művészét. A közbe ejtett hegedű szám után Schubert A „vándor' czimü darabját énekelte. A férfias erő. mely e műből jelentkezik, a hatalmas erély és mellette az erélyes, erős férfi fájdalmas panasza oly megható volt! Minő erő van a hangjában, hogy betelt vele a terem minden zege-zuga, minő lágyan tud bánni ő ez erővel! Lehetetlen volt a meg-megujuló tapsviharra még kétszer is fel nem lépnie a pódiumra. Mind a kétszer magyar dalokat énekelt Ábrányitól, melyek közül a legelső igazán magyaros, tehát szép volt. A sor ismét reá következvén, Erkelnek nem a legsikerültebb művét, a „Magyarok Istene" cziuiüt énekelte nagy hatással. Végül a „Jó éjt Pantalon úr" czimü dalmű',rendkívül hatásos áriáját énekelte, oly taps-orkánt idézve elő, a minő a kis közönségtől alig volt feltételezhető. Az elsorolt énekszámok közben Strámpfler hegedűjátékában gyönyörködött a közönség, ki elsőbben a Reményitől is hallott Mendelsohn-(é\c hegedű-versenyt adta elő, kissé talán sebesebb tempóban a kelleténél, de sokkal erőteljesebben, szélesebb, biztosabb vonásokkal, mint Reményi. Másodízben a Chopin „Noctnrnc

1--ját játszotta )Vilhelmj átiratában és a Cadcnza kibővítésével: azután Wieniawszky nehéz mazurká-ját valóságos bravourral. Utoljára a Wieniawszky Legendáját és a Spanyol tánezokat adta elő. Előbbit mély érzelemmel, utóbbit bámulatos technicával. Mayer úr zongora kisérete gyakorlottságot mutat, bár a hegedűnél kissé erős volt. de annál jobban hangzott az énekszámoknál, hisz Ney egy hatvan tagu zenekar tulharsogásához van szokva ! különösen szép volt a kiséret az Ábrányi magyar dalainál. Ez volt a lefolyása a hangversenynek. A vidéki közönség rendszerint a fővárosi sajtó nagy trombitái után indul élvezni. A Slavianszky oroszai, a Iteményi mellett megütött nagy dobok kényszeritették közönségünket, hogy teljes számban jelenjen meg hangversenyeiken és — valljuk be — a várakozás kielégítetlen maradt. Most hallottunk hangversenyt oly egyénektől, kik nagy dobra nem szorultak, kiket ezért aránylag kevesen hallgattak meg és a mely hangverseny után önkénytelenül repül a sóhaj az élvezetek elmulta miatt és ébred a vágy, ilyet még egyszer megérni. Elösinerés illeti Tarczali urat, ki a hangversenyt rendezte, nemcsak a művészek megjelenésének kieszközlése miatt, hanem a kényeleni, világítás, jó zongora előállítása miatt is. Reméljük, hogy Neyt sikerül még ez évben hangverseny adásra bírnia. Meuior. — A vármegye közigazgatási bizottsága e bó 13 áu délelőtt 9 órakor tartja meg reudes havi ülését a vármegyeháza nagytermében — Személyi bir. Dr. Jósa András vármegyei főorvos e hó 8 dikán Erdélybe utazott s utazásából 19 dikén tér vissza Nyíregyházára. — Adomány. A julius 5 ikéu jégkárt szenvedett lakosok fölsegélyezésére még mindig érkeznek jelentékeny adomáuyok A helybeli Takarékpénztár legutóbbi közgyűlésén 1000 frtot szavazott meg azou kikötéssel, hogy valószínű, hogy egy vagy két óra előtt fel sem ébred. Fején a seb vizes borogatással vau ellátva, mit nőm időről-időre nagy vigyázattal fog megújítani, megvagyok győződve, hogy védeueze már boluap reggel tovább folytathatja az utazást. — Hála Istennek! Szivemből köszönöm önnek doktor úr ezeu értesítést — kiáltotta uagy élénkséggel a tanár és olyan határtalau öröm volt arczán kifejezve, hogy a doktor meglepetve válaszolt: — Ah tehát igy vagyunk tanár úr? A fiatal leány bizonynyal ineunyasszonya! Na, üdvözlöm, szivemből üdvözlöm, jövendőbelijének a legkedvesebb teremtést választolta. — Téved doktor úr, semmiféle összeköttetésben uem állok e hölgygyei, ma először láttam őt életemben, a vasutou ösmerkedtüuk meg. A', igu, hogy nagyou kedvesnek és szeretetreméltónak találom, ez azonban miuden is. Ő férjnél vau gyermekei vaunak, s mialatt őt idehozták, sürgönyöztem Lipcsébe férjének Suitzel őrnagynak, kit a legközelebbi vonattal, legföllebb 2 óra múlva várhatunk. — Suitzel, be nevetséges név — nevetett az orvos. — Különben ennek nem szabad lett volua megtörténni, hogy olyau gyakorlott öreg ember, miut én vagyok tévedjeu. Az őrnagy megérkeztéig én is visszajövök, inert felkeresem kanársamat, s a többi sebesülteket. „Még egyet doktor úr: Ön azt mondta, hogy a nagyságos asszony mélyen alszik, megengedné-e uekem uehány pillanatra magamban a belépést. E nehéz óra utáu c-ak egy perezre szeretuém őt látni, megbizonyosodni arról, hogy ő az életnek meg van mentve. — Lépjen be óvatosai:, legyen csendesen és csak pár pillanatig marad a szobába, uem szabad neki fölébrednie. Isten önnel. A doktor vette kalapját s menés közben magában mormogta : — Semmi összeköttetés — kitűnő! Végre is a férj urammal egy uagyszerü féltékenységi jelenetnek leszünk tanúi; ez csinos lesz! Mert, hogy ez itt szerelmes a szép asszonykába, azt még a vak is láthatja. (Folyt, köv.)