Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-09 / 32. szám

N Y í K V I D É K«. .— i 7813 K ——— Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszter urnák 44046/1891. számú körrendeletét, melyben tudatja, hogy az osztrák-magyar monarchia térképe a cs. és kir. katonai földrajzi társulat kiadásában legközelebb magyar nyelven meg fog jelenni, másolatban oly felhívással közlöm, miszerint azon esetben, ha ezen térképet a község részére megszerezni óhajtja, ebbeli szándékát a járási főszolgabíró úr utján hozzám 8 nap alatt jelentse be. Nyíregyházán, 1891. julius hó 29-én. Miklós László, alispán. (Másolat a 7813/1891. K. számhoz.) Magyar királyi belügyminiszter. 44046/eln. szám. Körrendelet. A cs. és kir. katonai földrajzi intézet a közös hadügyminiszter urnák itteni hozzájárulással adott jóváhagyása mellett az osztrákmagyar monarchia és a megszállott tartományoknak 1.900,000 méretű térképét legközelebb magyar kiadásban fogja a nyilvánosság elé bocsátani. Ezen térkép, ugy mint a német kiadás hat lapból áll és kőnyomatulag van színezve előállítva. Szerkesztése és műszattf fésze oly módon van keresztül vive, hogy az főleg falitérkép gyanánt használható és azon minden nélkülözhető részlet mellőztetvén, ugy a katonai, mint a különböző polgári hatóságok, valamint az iskolák használatára igen alkalmatos. A csíkozás helyett a terep ábrázolása hypsometrikus módon eszközöltetett, miután ez a helyrajzi alkatot nagyban jól jellemzi és ez által a plasztikáról jobb átnézetet nyújt, mintsem a csíkozás által lehetséges lenne. A közlekedési hálózat a vasutakat illetőleg teljesen, az úthálózatot illetőleg pedig általánositólag a hivatalos térképekhez alkalmazkodik. A politikai beosztás az e részben megejtett tárgyalások után a legújabb adatok alapján készült és immár kifogástalan, mely irányban egyébiránt, valamint a közlekedési hálózat és különösen a vasutakra nézve a térkép időközönként nyilván fog tartatni, illetve kiigazittatni. Az emiitett mű a polgári hatóságoknak és iskoláknak 4 frt 50 krban félárban bocsáttatik rendelkezésre. Falitérkép gyanánt leendő használat czéljából vászonra felragasztva a beszerzési áron felül külön fizetendő és pedig rudakkal együtt 4 frt, rudak nélkül 2 frt 50 kr. Az előadottak alapján azzal hívom fel a törvényhatóság figyelmét a szóban lévő műre, hogy az arra vonatkozó előjegyzési felszólítást a törvényhatóság területén megfelelően tegye közzé, az eredményt pedig a kiadó-intézet tájékozhatása végett hozzám mielőbb terjeszsze fel. Budapesten, 1891. évi julius hó 11-én. A miniszter helyett: Szalavszky Gyula, államtitkár. 7994 K —j^j—— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Nyir-Bakta községben 2 db szarvasmarha lépfenében folyó évi julius 24-én elhullott. Nyíregyháza, 1891. augusztus 3-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy N.-Kálló községben a községi sertésnyájban f. évi junius hó végével fellépett orbáncz betegség teljesen megszűnt s ez okból a sertésnyáj a zár alól f. évi julius hó 25-én feloldatott. Nyíregyháza, 1891. augusztus 3. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. A nyíregyháza—polgári vasút ügye. Egész terjedelmében közöljük alább azt a felhívást, melyet a vármegye alispánja, a törvényhatósági bizottsági közgyűlés határozatának megbízásából, a Nyíregyházától T.-Polgárig építendő „A NYÍRVIDÉK TÁRCZÁJA," Forgácsok. 1. Mért száll a kis madár kelet felé? Virágra mért repül & fürge méh ? Csillag miért kering a nap körül ? TavaszM zöld mező miért terül? . . . 0 a ki érzi, tudja miért van ez, Előtte szivem is kitárva lesz: Mért gondolok rád oly szerelmesen, Minden dalomban lelkem, édesemi . . . A sierencBe volt kísérőm Életemnek utain, Mind megadta, a mit kértem, Teljeaité vágyaim. 8ötét felhő a férfi lelke, Ha szellemét a vágy tüzelte : Ragyogni hosszú életen — S a porba hullni kénytelen. Jól tudom, hogy változandó, Mégis bízom benue én : Hogy eveznék remény nélkül A uagy élet tengerén ? . . . Fényes sugár ragyog szemében A lánynak, hogyha kél szívében Homályos, édes érzelem S vidítja, gyötri szüntelen... Ki mondaná, hogy nincs szivárvány A napsugár s fe.hó határán? Komor fiu, vidám leány : A vége már uem is talány. i. Jenő megkérte Mariettát, És a szülők szépen oda adták, Mivel bogy a kedves leány Tűi van az élet hajnalán. Jenőt megkérte Marietta : Sose busuljon ő miatta, Undd legyen boldog a* a Az ó férjének oldalán . . Jeuő megkérte Mariettát: Feledje, hogy nem jó uton járt — Áment rebeg a jó leány S elhervad, mint levél a fán . . . 5. Te nem tudod, mi az Emésztő fájdalom — Hiába sir, zokog Hozzád az én dalom. Hiába kérdezem, Szeretsz-e engemet? Ajkad semmitse szól, Csak a szemed nevet. vasútvonal létesítése érdekében, az, e vasút építése által érdekelt vidék nagyobb birtokosaihoz intézett. Annak idején, mikor e vasút-épités terve a vármegye illetékes köreiben fölmerült, e lap is több ízben foglalkozott ama fontos érdekek megvitatásával és föltárásával, melyek e kérdéshez hozzáfüződnek, különösen a vármegye területi egységének megvédése és ezzel összefüggőleg társadalmi, gazdasági, kereskedelmi érdekei együtt tartásának szempontjából. E nagyjelentőségű érdekek veszedelme a debreczen—füzesabonyi, illetőleg az ohát—polgári vasút megépítése s immáron a közforgalomnak átadása által még eminensebb lett. A vármegyének egy nagy, gazdag vidéke, minden tradíciói, legjobb hajlamai ellenére csaknem kényszerítve van rá a most adott helyzetben, hogy egész közéletével, mind azzal, amit ez a fogalom kifejez — bár milyen természetellenesnek lássék is ez — egy másik vármegye központja felé gravitáljon, ott keressen terményeinek piaezot, kereskedelmének beszerzési forrásokat s társadalmi szükségleteinek kielégítést. Nagyon természetes, hogy ez abnormis állapotnak huzamosabb ideig való fennállása okvetlenül arra vezetne, — miuden abnormitása daczára is — liogy az érdekelt terület, a közlekedési viszonyok által teremtett uj helyzet szerint s az ezek által fejlődött viszonyoknak megfelelően közigazgatási és törvénykezési tekintetben is — az adott esetben — Hajduvármegyéhez csatoltassék. A nyíregyháza—polgári vasút létesítésének ügye ebből a szempontból bir az egész vármegyére nézve fontossággal, s ebben a megvilágításban látva azt, tűnik ki megokoltsága annak a közgyűlési határozatnak, melylyel a vármegye közönsége, e vasút létrejövetele érdekében, törzsrészvényi befektetésekre, 250,000 foriutot megszavazott. A vármegye közönsége ezzel megtette a maga kötelességét, melylyel a közős érdeknek tartozott A közvetlenül érdekelt vidék lakosságán vau uiost a sor, hogy — a saját maga jó voltáért a további szükséges befektetéseket (uem áldozatokról van szó) megtegye. Nyíregyháza városa, mely mint a vármegye központja e kérdésnél első sorban van érdekelve, bizonyára kiveszi részét a még szükséges hozzájárulásból. Mert e város vezetői és képviselői — igen bölcsen — soliasem kötötték be a szeinöket akkor, mikor egy-egy ilyeu általános, az egész vármegye közönségét érdeklő ügyben, a törvényhatósági közös érdek mellett, speciálisan a városnak javát, a reá háramló előnyöket is meglátni kellett. S bizonyára uem is lehet panasz az iránt, hogy Nyíregyháza város bőségesen nem vett volua részt a hozzájárulásban, mikor egy-egy ilyen — a vármegye egész közönségének erkölcsi és anyagi érdekeit ériutó, istápoló iutézmény nálunk létesült. Ez a titka e város rohamos előre fejlődésének s magyarázója, hogy a vármegye egész gazdasági, kereskedelmi élete itt lüktet, s hogy miuden bizonyossággal uem sok idő múlva a vármegye társadalmi élete is itt fogja megtalálni a maga fölpezsdűlését. Nem uéiek én többet a te szemedbe, Oda van a boldogságom temetve I Hiába is siratnálak S busulgatnék te utánad, Úgy se jutnék soha, soha eszedbe. Ne is jussak soha a te eszedbe, Szeretőnek más üljön az öledbe I Más is ú^y fog járni veled : Kikac»agod, kineveted — — Arra van mar a te szíved teremtve I 7. A ki nevetni nem tud: Sok buja, gondja van — De a ki sírni nem tud : Szegény, boldogtalan 1 8. Egy pillanatra tündököltél, Mint Mutó csillagsugár, Fényed vakított, elbűvölve Mindent, a mi útjában áll. Azt hittem, ez hatiíroz éltem, Jövőm és mindenem felett: Oly édeBen mosolyga ajkad, Oly szépen í éze rám szemed. Miért is nem tartott örökre Ez üdvözítő pillanat? . . . Tovább menél, ragyogni másnak, Hogy én sohase lássalak . . . Malomkerékhez úgy Simulnak a habok, S az lassan, csendesen Szünetlenül forog. Én is síép csendesen Forgok a sorskezen De néha csak kemény Csapásit érezem I S a mit e szem beszél, Vau abba' szó elég, De abból semmi sincs, A ni szívemben ég. 10. Szellőre, csillagra Nem bizom a titkom : Ki tudja, ki másnak Moud<ná el titkon ? . Szellő a virágon, Csillag van az égen . . . Mikor látlak íjra Én gyönyörűségem f Virágaim közül Felnézek az égre Imádkozom érted Éltem üdvössége . . . Macsolai Barna. A nyíregyháza—polgári vasút épitése által érdekelt vidéket gazdasági és kereskedelmi érdekei előmozdítása sarkalja e vasútvonal létesülésének előmozdítására. Lehetetlennek tartjuk, — mindössze 150,000 forint jegyzéséről lévén szó — hogy ez érdekek fölismerése után a vármegye alispánjának fölhívása sikertelen maradjon * * * E fölhívás a következőleg szól: A dadai alsó járás hátrányos közlekedési viszonyainak javítása élénken táplált óhaját képezte évek óta Szabolcsvármegye közönségének, s a rendelkezésére állott, korlátolt és sok oldalról igénybe vett anyagi erő mértéke szerint jóakaratulag igyekezett is a vidék gyakran ismétlődő és indokolt panaszainak megszüntetése s az általáuosan érzett közszükség kielégítése végett esetről-esetre intézkedni, sőt a kedvezőtlen talajviszonyok folytán miudig megujulő közlekedési akadályok végleges elhárítása végett T.-Polgártól a királytelki vasúti állomásig egy szilárd, tiszaporond, illetőleg kőút felépítését is elhatározta E<eu út, már tényleg megkezdett épitése közbeu azoubau sajnálattal kellett belátnia, hogy annak kiépítése, a talaj uagy részéDek laza és süppedékes természete s az építkezési anyagok beszerzésével és helysziure vitelével járó rendkívüli nehézségek miatt, anyagi erejét túlhaladó költségeket követel, kiépítése esetén feutartása pedig, csaknem elviselhetetlen teherként sulyosodand vállaira. Az emiitett vidék közlekedési viszonyainak gyökeres javítását azonban nagyfontosságú közgazdasági, kereskedelmi és törvényhatósági érdekek követelvén: a kisegítő módok és eszközök után kutató közönség, egy az ohát— polgári helyiérdekű vasút auyagi támogatása iránt benyújtott kérvény tárgyalása alkalmából, 5/89. Bgy. szám alatt hozott határozatában a közlekedési akadályok végleges inegszüütetése végett egy Polgártól Nyíregyházáig vezetendő helyiérdekű vasút létesítése iránt tett lépéseket, mennyiben ezen vai-út előtanuhuányozásávnl egy küldöttséget bízott meg s azt a vasút irányának megállapítása és a kiépítéséhez szükséges péuz beszerzése tekintetébeu is jelentéstételre kötelezte. A pénzbeszerzés nagyfontosságú kérdésére nézve kivánváu e küldöttség mindenekelőtt tájékozottságot szerezni, a vasüt által érdekelt községeket és nagyobb birtokosokat törzsrészvények előjegyzésére hivta fel. E felhívásnak azonban figyelembe vehető eredménye nem lett, amennyiben a vasút irányának s a szükséges építési költségek mennyiségének biztos megállapítása és határozott számszerű kitüntetése előtt a legközvetlenebbül érdekeltek nagy része is közönyös maradt, s minden jeleutékeoyebb kötelezettség-vállalástól távol tartotta magát. Az érdekeltség felköltése végett szükségesnek tartotta tehát a küldöttség, hogy a vonal iránya határozottan raegállapitlassék, hogy az építési költségek menynyisége alapos elótauulmányok alapján számszerűleg kitüutettessék s hogy a vármegye közönsége auyagi támogatásáuak terjedelme iránt — buzdító példaként — már most határozatot hozzou. Maudel Gyula építkezési vállalkozó mérnök úr a tervezett vasűt költség-előirányzatát és irányára vonatkozó indokolt jelentését beterjesztvén s az. érdekelt Folytatása n mellékleten. Az örnagyné. (Folytatás.) — Készeu leszel-e már a szellemes nevetőssel? — kérdezte keserű haraggal, midőu intésére Krisztián eltávozott. Azt mondhatom neked, hogy nem vagyok tréfára hangolva! — De bocsásd meg — szólt magához jöve barátja, Richter kapitány. — Ez mégis mindenek fölött van. Érted jövök, hogy tegnapi megbeszélésünk folytán, lovagolni megyünk, s te miut egy felbőszült oroszlán rohansz alá s fel a szobában. A szegény jámbor Krisztián remegve és kéztördelve áll itt, engem pedig amint észrevesznek, olyan szavakat mondanak szemembe, hogy ha nem lennénk olyan jó barátok, vérrel kellene lemosni. — Tulajdouképen igazad van. — sóhajtott lehangoltan az őrnagy — meg kell bocsátanod.. . . Még a leghiggadtabb ember is elveszti türelmét,haolyantörténikvele, mint velem ma. Itt vau, olvasd ezt a hallatlan ostobaságot. Itt papirost nyújtott át neki. Ezt előbb, olvasd hangosan, hogy még egyszer halljam, s aztán mond meg, én vagyok megbolondulva, vagy mi ez? Egész megadással egy székbe vetette magát. Richter kapitány pedig átvette az első lapot s csodálkozó hangon olvasta: „Snitzel őruagy, Lipcse. Vasúti szerencsétlenség, neje megsebesült, jöjjön rögtön. Bodits tanár. Richter kapitány leejtette a sürgönyt. — Nos, természetesen vissza sürgönyöztél, hogy tévedésnek kell lenni ? — Természeteseu; ezt sürgönyöztem: „A sebesülésről szóló tudósítás tévedésből nevemre jöt." Erre azonban újra e másik sürgönyt kaptam — s átadta a kapitánynak a második sürgönyt, mely igy szólt: „Tévedés ki van zárva, miután neje maga adta a czimet." — Ez mégis csak sok, tört ki most a kapitány is! — Látod — szólt az őrnagy — most te is ugy vagy mint én. Ki adja ki magát az én nőmnek? ki ez a Bodits tanár?Nem ismerem őt: de mégis, homályosan emlékszem rá, mintha olvastam volna nevét az újságokban. Az Istenért, hogy jöu ez a férfi arra a gondolatra, hogy ÓU DÓS vagyok ?