Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-02 / 31. szám

Melléklet a „IVyirvidék" 1891. 31-ik számához, véleményét nyilvánította as eredményről, azután 14 napig megvizsgálhatja az eredeti pénztári számadásokat s meg­győződést szerezhet az a priori ítélet helyes, vagy helytelen voltáról. Magyarán pedig az teszi, hogy eső után felveheti a köpeny eget, ha tetszik! Az előttünk levő zárszámadásból azt megtudjuk, hogy rendes és rendkívüli kiadás volt 1890 évben: 542,475 frt 70'/, kr; rendes és rendkívüli fedzet: 680,093 frt 90VB kr. Egyenleg maradvány: 137,618 frt 20 kr; A mellékelt indokolás, helyesebben: magyarázat mondja meg aztán nekünk, hogy az egyes czimletekre mi volt az előirányzat, s több vagy kevesebb lett elköltve, mert több kellett, vagy kevesebb. Szerény ítéletünk szerint — a nyelv tisztaságára is súlyt helyezvéu — minden bevétel, minden kiadás • rendes. A rovatok: állandó, átmeneti, előre nem látható — bevételek, vagy kiadások. Olyan visszásnak tűnik fel előttünk, hogy még a mult évi maradvány is a rendkívüli tételek közt fordul elő, mintha e társulatnál az évi pénz­maradvány rendkívüli számba jöhetne! S a rendes fedezet közt ismét átmeneti tételek vannak, melyek bizonyára zavarólag hatnak a számadás tisztaságára, könnyű átte­kinthetőségére. Ugy kellene lenui, hogy rendes rovatokban feltün­tetve volna az évi előirányzat, még pedig bevételekben, szükségletekben, mely rovatok a társulat vagyonáról aduának tiszta áttekintést, S a további rovatokban következnének a kiadások, még pedig tulkiadásokuál (ba végső esetben ilyenek is elkerülhetleuek) hivatkozás az engedélyezési okmáuyra. S amennyiben a társulat va­gyonát befizetések teszik, tehát az évi be uem fizetett összegeket is jelezni kellene: S az igy elkészített szá­madás, az arra választott bizottság gondos vizsgálata után, szükséges megjegyzésekkel kísérve, aláírva, kerülne a végleg elbíráló közgyűlés elé, midőn is köuyebb volna egy közgyűlés rövid ideje alatt áttekinteni, megérteni s róla ítéletet mondani. A most megküldött zárszámadás azonban, gyenge indokolásával, számadásnak uem tekinthető s komolyan számba sem jöhet. De most veszem észre, hogy én olyau dolgokról beszélek, melyekről beszélni nem is lehet. Beszélek számadásról, választmányról, közgyűlésről — de strigis, que non suut — holott . . . mindeu mindenekben: a kormánybiztos őméltósága, ki csupán saját jószántából reudeló meg bizonynyal, hogy olyau számadásféle kimuta­tás küldessek meg a közgyűlési tagokuak, éppen azért nem is látta szükségét, hogy a zárszámadást hitelesitő aláírásával lássa el. Igaz, hogy az 1885. XXIII. t. cz. 124. §. szerint „a kormánybiztos működése legfeljebb 2 évig tarthat" s őméltósága 1888. év közepén lett kinevezve a tiszai társulat élére; de az is irva áll emiitett tözvéuybeu, hogy: „ha azoubau a miniszter a körülmények folytán iudokoltuak találuá, vagy ha az érdekeltek magok kérelmeznék, a biztos működését további 2 evre meghosszabbíthatja, de az erre vonatkozó rendeletben az ujabbi határidő miuden esetben határozottau inegjelöleudő." Ugy kell lenni, hogy „a miniszter a körülméuyek folytán iudokoltuak találta" a biztosi intézmény meg­hosszabbítását, mert különben a jeleu összehívó közgyűlés tárgysorozatábau, miniszteri biztos ur őméltósága, megiut a törvény értelmében, jelezte volua, hogy megbízatási ideje lejárván, „a társulat közgyűlését, a választmány megalakítása végett összehívja s auuak a társulat ügyeit, további kezelés végett átadja." Miudenesetre köszönet illeti meg a vezetőséget, hogy a társulat tagjait, a társulat ügykezeléséről fel­világosítani s ez által a netalán uyugtalakodókat meg­nyugtatni szives volt. Mert a társulat ügykezelését tárja elénk, különö­sebben ama 3 kis piros füzet, melyekből a töltés-emelési nagy munkálatok miként váló keresztül vitelét ismerhetjük meg. Ezeu munkálatok nemcsak azért közérdekűek, mert miudnyájuuk zsebét lényegesen megkönnyítették, hanem főkéut azért is, mert ezek igényelték főként a miniszteri — Hála Isten — sóhajtott megköuuyebbülteu Iloua ez utolsó kérdésre legalább ugy általánosságban válaszol hat: mi rövid idő előtt költözködtünk oda s a nagy­világgal keveset érintkezünk. E felelet alatt saját ottho uára, szüleire s öt fiatalabb testvérére gondolt. Kedves kis körűnk vau, — folytatta tovább — hol kellemesen eltöltjük az időt. Olvasunk, zenélünk, táuczoluuk, kirán­dulásokat teszűuk, semmit sem viszünk azonban túlságba, csak a mindennapi életet tesszük kellemessé. Azonkívül könyveimmel, kézimunkámmal, zenetanulmányaimmal és legfóképeu pedig házi teendőimmel foglalkozom, ezek képezik legfőbb gyönyörűségemet, ós Iloua újra testvéreire gondolt, kik ugy csüggtek rajta, vele tauultak, vele ját szottak, kiket ó ugy oltalmazott, ugy gondozott; auyjára, kit lehetőleg támogatott miudenben. — Magam elé tudom képzelni, buzgólkodva házi teendőiben — jegyezte meg a tanár, mindenütt boldog­ságot árasztva élébk kedélyével, rokouszeuves lényével s magas műveltségével. Bizonyosan gyermekei is vaunak ? Gyermekek! Mintha a villára érte volna, mereven bámult szemei közé. E kérdést magára nézve lehetetlen­nek gondolta. Gyermekei! ueki, ki soha férjnél uem volt. Oh, ez a félelmes kérdés — most már tisztán látta, hogy kaland­vágya, mely e komédia eljátszására vezette, mily hely­telen volt. Most már itt van az annyiszor óhajtott kaland, de mily kaland ez! Gyermekei, neki és gyermekei! — Igen . . . uem . . . tulajdouképen . . . tördelte és arczát kezeibe temetve sírni kezdett. A tanár meg volt döbbenve. Mélyen és igazán szomorít, hogy — mint látszik — fájdalmas viszonyt érintettem Nagyságos asszonyom,kérem bocsásson meg nekem. Ilona gyorsau levette kezét arczáröl és köunyeit letörölve föltekintett. Fájdalmas viszony! Mit gondoljon biztosság felállítását; tehát a munkálatokról szóló jegyzö­könyvek mintegy beszámolók a megbízatásról az érdekeltség­gel szemben. Három nagy munkálatról van szó. Egyik a Tisza balparti töltésének, Zsurktól Vencsellőig, miutegy 70 kilo méter hosszban felemelése; másik a Lónyai csatorna mindkét parti töltéséuek felemelése; harmadik a Karász— Gyulaháza—Anarcs, Ajak, Thass belvizeit levezető csa­torna-hálózat kiépítése. Szóljunk először a Tisza töltéséuek felemelési muukálatairól. Ezen muukálatot az 1888. május 3-án tartott, még autouom közgyűlés kezdte meg. a társulati főmérnök ajánlatára meghatározván a töltéstest uagyobbitásának méreteit. Ezen meghatározott méretek szerint lett kiszámítva a meglevő töltéstest és a felépí­tendő közti különbözet, vagyis az a köbmennyiség, mely beépítendő, s az 1888. julius 8 áu tartott közgyűlés, — még mindig autonom — elfogadta a kiszámítást 1,212,706 köbméterben s a kivitel költségét 495,588 frt 40 krbau. „A töltések erősítése általában a mentett oldalra volt tervezve, hogy a régi anyaggödröket ue legyen szükséges betölteni." Ekkor lépett életbe a miniszteri biztosság s már a terveket s költségkiszámitást a miniszteri biztos küldé fel 1888. aug. 19-én megerősítés végett. A miuiszterium a terven lényeges változtatást eszközölt. „Elrendeltetett, hogy az épités alkalmával a friss feltöltes, a hol csak lehet, mindenütt a viz felöli oldalon készíttessék, kivéve azon szakaszokat, melyekea a régi anyaggödrök feltöltése a költségeket aránytalanul uövelué." A társulat miniszteri biztosa azután, a miniszteri rendeleteknek megfelelelően, újra átdolgoztatta a terveket s 1888 november 1-én 60 sz. kelt jelentésével felterjesz tette megerősítés végett, midőu is a köbtartalom, 1.439.452 re emelkedett, a költség, a kisajátításokkal együtt 528708 frt 72 krra. Ezeu tervet és költségelőirányzatot a közi. minisz­térium 1888. évi nov. hó 24 éu hagyta jóvá, uémi jelen tékteleu igazításokat readelvéu el. A megerősített terv és költségvetés alapján fel­vállalt munkát, szerződés értelmében 1889. nov. 30. helyett, 1890. ápril. 22-én végezték be a vállalkozók s midőn a minisztérium által leküldött főmérnök és vizépi­tészeti kerületi felügyelővel együtt, társulati kikül döttek, mérnökök jeteulétében a beépített köbtartalom kiszámíttatott, lett az: sem az első felmerés szerint 1.212,706 köbméter, sem a második felmérés szerint 1.439, 452 köbméter, — hanem: 1,717,348"/io U köbin., a költség szintén igy haladva, sem 495,588 frt 40 kr, sem 528,708 frt 72 kr, hauem 620,442 frt 81 kr. A különbözet tisztességes összeg: 01,734 frt O'J kr. Ehez jön még a válalkozóuak többuemü követelése, összesen: 03,401 frt 11 kr, mely összegből, „a miniszteri biztos ür elnöklete alatt tartott véleményező bizottsági ülés, a felülvizsgáló biztos véleinéuyéuek meghallgatása után", nem fogadott ugyan el semmit, s válalko/ó hihe­tőleg perelni fog; a/onbau a fentebb megállapított vég­összeghez tueteudó ínég 1759 frt 32 kr, azou 4887 kbmt. parázs földért, melyet — nagyon természetesen — a ta­vaszi árviz a töltés oldalából elsodorván, újra kellett hordatni, valamiut 5136 frt 73 kr kamatul, mert a tár­sulat nem tudott reudesen fizetni. A végeredmény tehát — elhagyva az eshetőleg megnyerhető 63.410 frt 11 kr követelését válalkozóuak — : 627,368 frt 86 kr; vagyis az előirányzatnál több 08,001 frt 14 krral. S mi okozta ezen csakuem kerék százezer forint külömbözetet ? . . • t A jegyzőkönyv érdekesen előadja. Egyszerűen a méreti külöubözet. Rendszeres viszonyok között ugy kell lenui. hogy a töltés-szelvények méretei mindenkor pontosan nyilván­tartaudók. Ha aztán az adva vau, hogy a szelvények vastagságához mi jön még, a természetben sem szabad másként kijönni, mint papiroson, Ha nem igy van, egye (tleu szabályozási müvelet sem vihető keresztül. Még ha 20—30,000 írtról valna szó: hagyjáu! ... De 100, eshe tőleg több ezer .... ez oly ingatag számításról, oly kevés megbízhatóságról tauuskodik, melyre, hogy mit ez ujabb fordulatról; mit ért ez alatt a tanár? Házas­ságában szerencsétlennek gondolja őt? Ez kétségbeejtő! Oh az az Emma! Nem óhajt többé kalandot: nem, soha többé. De mi módon meneküljön a mostaniból! Tanár ür, szólt akadozva — e pillanatban azonban recscsenés hallatszott, követve egy lökés által, a kocsi ingadozott, Ilona éles fájdalmat érzett s aztáu elvesztette eszméletét. * * * Ugyan e nap reggelén a 1—i sétatér egyik csinos házának minden ablaka nyitva volt s a közelben virágzó jázmin bokrok illata betölté az egész környéket. A földszinten egy egyszerűen bütorozott szobában, melynek falait fegyverek és térképek disziték, az ablak mellett, kényelmes hinta-székben hátradőlve bámulta a szoba lakója a fák zöld lombjait. Fiuom havanna szíva rának illata összevegyült a beözönlő jázmin illattal. Erős testalkatú, üde és jóságos arczu férfi volt, közelebb a uegyveuhez. mint a harmiuezhoz. A szép reggelt élvezé, szemmel láthatólag a legjobb hangulatban. Valaki hirtelen fölráutotta az ajtót s egy szögletes alak botorkált be. — Őrnagy ür, őrnagy ür, már megint, egy sürgöny! Ez óriás ember bölcsője mellett nem őrködtek a Gráciák. Széles arczából egy pár savószinü szem meredt ki, idomtalau homlokát tüskés égő vörös haj környezé. Jó fiu volt azonban Krisztián, hű szolgája urának s esküdt barátja a szomszédság mindeu gyermekéuek és kutyájánák. Ostobasága mellett is volt beune sok lele­ményesség, hűsége és becsületessége pedig minden gyanuu felül állt. Midőn az őrnagy a sürgönyt átvette s meglátta inasának feldúlt arczát, jóságos komolysággal szólt hozzá: „Te csak mindég szamár maradsz Krisztián. Azt gondol­hatná az ember, hogy a sürgöny kezedet megégette". Krisztán fölráutotta szemeit. Jaj csak az a sürgöny valami szerencsétlenséget ne jelentsen, mert éjjel meg­szólt volua az autonom tiszatársulat? nem tudom' A mi­niszteri biztos ur aláirta: „Elfogadom. gróf Tőrök József­miniszteri biztos. A Lónyay csatorna két oldali töltés-felemelési mun­kája hasonló nyomokon indult, hasonló nyomokon haladt, s hasonló eredményre jutott. Az autonom társulat közgyűlése eszközölte az elő­leges kiszámításodat, időközbeu kezébe vette a miniszteri biztos úr s miután a terv miniszteri jóváhagyást nyert meg lett állapítva a köbméter mennyiség és a költség­előirányzat: 485,346 kbméter, a vállalati egységárral 169,963 frt 42 krra költségeltetett. Ez a munka is sok veszödségen ment keresztül, mig felülvizsgálat alá juthatott. Legfontosabb a jköuvv következő szakasza: ,A muuka megindításakor a töltések keresztszel­vényei, a szerződés pontozatai értelmében a társulat mérnökei és vállalkozók által együttesen felmérettek, mely felmérést Szokolay Emil kir. főmérnök, műszaki tanácsadó ellenőrizte. Ezeu felvétel felrajzolása és a szab­vány szelvény felrakása alkalmából megejtett számításból kitűnt, hogy a töltéseknek terv szeriut való kiépítéséhez jóval uagyobb földmennyiség igényeltetik, miut a íneunyi előirányozva volt. Ezen miutegy 240,000 köbméternyi többletnek egy csekélyebb része, a tervben volt reductiók elhagyásából, uagyobb része pedig az eredeti és a vállal­kozóval együttesen végzett felvételek külöinbsógéből ered." Persze! a külömbségböl ered! . . . Több szem, többet lát! S a külömbségböl eredett eredmény: kbméterekbeu: 240,000, pénzbeu: 74,258 frt 50 kr, azaz 43-7°/o többlet! Ehez jön még 2999 frt 80 kr kamatpótlék, s aztáu vállal­kozók követelnek egy és más ok miatt még, — p. o. egyszer azt rendelte az igazgatóság, hogy a felvételnél kisebb méretekben építsenek; mikor igy készen voltak; elegyengetve, elsimítva azou rendeletet kapták, hogy csak építsék az eredeti felvétel szeriut, — aztáu a hát • ráuybau levő munkadijak után kötelezett 5% helyett szóbelileg 6%-ot Ígértek, stb. stb. — követelnek tehát 6123 frt 32 krt, mely követelés, egyesség alapján, 3500 frtban lett kiegyenlítve. Ehhez is, hogy mit szólt volna az autouom társulat? uem tudom! A miniszteri biztos űr aláirta : „Elfogadom, gróf Török József, miniszteri biztos." A Karász, Gyulaháza stb. belvizeit levezető csa­torna hálózat kiépítésének keresztülvitelénél hasonló ingadozást, megbizhatlauságot, csak ugy találomra számí­tást találunk. Sőt többet! „A munka folyamán vállalkozó többször sürgeti a kisajátítás eszközlését, — minek következtében a munka tényleg csak 1890. ápril 19-éu fejeztetett be." Szerződés szeriut 1889. márczius 30-ig kellett volna befejezni. Előirányozva volt 223,398 kbmtr s többlet talál­tatott 10,605 kbmtr, 770 frt 51 kr tulkiadással. Ez még tűrhető tulkiadás. De meunyire megváltozik a helyzet, ha figyelembe vesszük a következő megjegyzést: „Általában, megjegyeztetik, hogy az auarcsi, ajaki, fehértói mellékágak, a rendkívüli csekély esés miatt, — a melyet nagyobbá tenni uem lehet — az elóreudő czélnak kevésbbé felelnek meg". Következik nyomban utána: .,Minélfogva a csator­nák helyeseu és a tervezetnek megfelelően elkészittet­tekuek nyilváníttatván, felülvizsgáltaknak jelentetnek ki." Az anarcsi, ajaki, fehértói mellékágak pedig 7360 méter hosszaságban, 19,639 kbmtr földmozditással vétet­tek fel, péuzértékban 4811 frt 55 kr s még néhány híd­nak az ára. S igy a többlet kiadás itt is tekintélyes összegre emelkedik, ha tekintetbe nem vesszük is vállalkozók többféle követeléseit, melyekre nézve kijelentik, „hogy azou esetben, ha elsorolt kívánalmaiknak elég nem tétet­nék, kénytelenek volnának a munka elkésett átadása és a kisajátítási késedelmek folytán, a munkáltatás gya­kori megszakítása által előállott tetemes károsodásukért kárpótlást kérni." Most már összegezzük az elmondottakat. boldogult édes anyjáról álmodott. Aztán tudja őrnagy ür, reggel pókot látni szomorúság és bánat. Megállt s megdöbbenve nézett urárá, ki eközben olvasta a sürgönyt. Ott állt az őrnagy, mint akiből a lélek elszállt s rámeredt a kezében levő sürgönyré. — A pokolba is — kiáltott fel — ez a legnagyobb képtelenség, mit valaha hallottam; már megint a „nőm"! Meg kell bolondulnom. Krisztián jöjj ide s mond meg nekem, nős ember vagyok-e én ? Az őrnagy szemei oly fenyegetően villogtak, hogy Krisztiánnak idő kellett mig magához jött. — Tulajdouképen uem, őrnagy ur — hebegte a jó fiu tehetetlen zavarában. — Semmiképen se, te birkafejü — vágta dühösen szeme közé az őrnagy és rohain lépésekkel kezdte a szobát föl és le mérni Hirtelen megállt s újra a sürgöny után nyúlt. — Mégis tévedés lehet! De nem, hisz itt áll egész világosan nevem: Snitzel őrnagy; én vagyok az egyedüli ember, kit a városban igy hivnak. Ez egy rosz akaratú felültetés — kiáltott újra — egy szemtelen gyermekcsiuy. De meg fogom találni a tettest, meg fogom. . . . Egyik kezével dús hajába mélyedt, a másikkal a szerencsétlen sürgönyt tartva, kezdett újra fel s alá ro­hanni a szobábau, nyomában mindenütt az álmélkodó Kristián, ki nem volt képes a megmagyarázhatatlan helyzetet felfogni, egyedül arra törekedett, hogy a do­hányzó asztalkát, a kalitkát s miuden törékeny tárgyat urának heves mozdulatai következtében megvédelmezzen. E sajátságos, a beavatatlan előtt mindenesetre ua­gyou mulatságos hajsza közben nyilt meg az ajtó s egy katonatiszt lépett be, pár pillanatig határtalanul bámult, majd a legközelebbi székbe dobva magát, nevetni kez­dett, olv "hangosan nevetett, hogy végre az őrnagy is felhagyott a szaladgálással s homlokát ráuczolva meg­állott előtte. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom