Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

„N Y í R V I D í: K'" szám alatt kibocsátott hirdetményét tudomásvétel és alkalmazkodásk végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1891. január hó 23-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) A nyíregyházai kir. törvényszék polgári osztályától. I 2365/1890. I'. sz. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint gyulaji illetőségű Sinka János a 12365/1890. számú ítélet által az 1887. XX. t. ez. 28. §-nak b) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1890. deczember hó 31-ik napján. Megyery Géza, elnök, Jóna Géza, t. jegyző. k" —1——— Szabolcsvármegye alispánjától. 1891. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgárin esterének, a községek elöljáróinak és a hatósásri állatszemlélő szakértőknek. A m. kir. földmivelési miniszternek 2000/891. sz. akelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirrététel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1891. évi január hó 25-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 2000/1II-8. 891. sz. Valamenyi törvényhatóságnak. 1890. évi deczember hó 31-én 78281. sz. a. kelt leiratom kapcsán értesíteni a törvényhatóságot, hogy az oppelni kir. kormány 1890. évi deczember hú 21-én és 21-én 11(0 és 1106 sz. a., a vürtenibergi kii', belügyminisztérium pedig 1890. évi deczember hó 31-én kelt értesítéseik szerint megengedték, hogy a szarvasmarhák élő állapotban AusztriaMagyarországból Beulhen (). S. (íleivitz. (irottkau, Kreuzburg (). S. Leobschütz, Mvslowitz, Neustadt O. S. Obcrplogau, Opeln, Katibor, Rybnik, Bréma. Berlin, Bromberg, Magdeburg. Zeitz, Erfurt, Hannover, ('.ella, Münster i.'w. Frankfurt a. M. Wiesbaden, Köln a. Bh„ Braunscheig. Lübeck és Ludvigsburg városok közvágóliidjaira a m. évi deczember hó 18-án 76634/III-8. sz. a. kelt leiratomban közölt feltételek alatt szintén bevitetthessenek. Megjegyzem, hogy a bevitel Berlinbe csak a keddi napon és < >derberg és Dzieditz határállomásokon át, a többi fentebb megnevezett poroszországi városokba pedig csak a szerdai napon és Oderberg határállomáson át, eszközölhető, Ludwigsburg württembergi városra nézve pedig az 1890. evi deczember hó 31-én 78284/111-8. sz. a. leiratomban közölt feltételek irányadók. Az oderbergen át bevitt állatok megvizsgálása Hermáim leobsützi határszéli állatorvos, a dzieditzen át bevitt állatok megvizsgálása pedid tíabby ples/.i határszéli állatorvos által eszközöltetik, a nevezett állatorvosok azonban a szállítmány megérkezését megelőzi i napon esti 8 óráig Írásban vagv táviratilag értesitendök. Budapi ten, 1891. január 13-án. A miniszter niegbizá-aból: Telelnj Ede. Körözvény. Az 1870-ik évi születésű s teljesen ösnier-tlen d-iélesekről. Fridman Bernát izr.. Lebek József r. kath., JVter András g. kath., Vissi Deák János g. kath., 1 lajdu József r. kath., I'etro József r. kath., Polyák István r. kath., Benieniczki András r. kath.. Vala .Mihály r. kath. kené/.lői. Czaga János ref., Hogyan Ferencz rel.. Mihalik János r. kath., Nagy János r. kath., Kácz István g. kath., Záborszki András r. kath. buji Léner Dávid izr., tiniári Dudás János r. kath., Verdinai József r. kath., gávai Stasz János r. kath., Tarapilla Bál r. kath., Virányi István g. kath. vencsellői Vajda Mihály r. kath., szabolcsi Groder vagy Bi-udet Ábrahám izr., Kormos János g. kath., balsai Király Miklós g. kath. nagyfalusi Branszki László r. katli., Tutks l'ál g. kath., Királycsik József rel'., Malchovits András g. kath., Papp Ferencz ref., Tót János ref.. Veres Imre ref. ibrányi illetőségűek. Gáva, 1891. január hó 14. Járniy Jenő, főszolgabíró. ^89 T Szabolcsvármegye alispánjától. Tekintetes dr. Jósa András főorvos urnák és a tos/.olgabiráknak. A m. kir. belügyminiszter 9148(1. számú rendeletének másolatát tudomásvétel és alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyházán, 1891. január 18-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter: 94486/VI. 11. sz. Körrendelet. A napi lapok hasábjain ujabb időben több fővárosi gyakorló orvos oly hirdetéseket tesz közzé, melyek szerint a dr. Koch-féle oltásokat járó betegeken végezi. A gyakorlatra jogosított orvos a gyógymód alkalmazásában, az 187IÍ évi XIV. t. cz. 47. tj-a szerint, nem korlátolható ugyan; mindazonáltal ugyanazon törvényszakasz rendelkezéséhez képest, működésére nézve az állam ellenőrködése alatt áll és az általa elkövetett műhibákért felelős. Tekintettel a dr. Koch-féle oltó-anyagnak gyakran rendkívül heves hatására, a melynél fogva egy milligrammnyi csekély mennyiségben is a szervezetbe jutása sokszor rendkívül erő-reactiót idéz elő, a melynek következtében rögtöni halál is beállhat, ahogy ez főleg a gége gümős fekélyeinél már többször észleltetett, s a mely rögtöni halál bekövetkezhetik az olyan betegeknél is, akiknél vagy általános gyengeség, vagy a szívnek gyengesége folytán az oltó-anyag hatása által előidézett láz szívhüdést okozhat, a miért is rendkívül pontos és szakszerű vizsgálat után állapitható meg az, váljon mely betegeken alkalmaztassanak a gyógy kísérletek? a mely kísérletek alkalmazása a leggondosabb körültekintést és sokoldalú vizsgálatoknak szabatos és tudományos eszközlését teszi szükségessé, minő a physicalis, górcsői microcopicus, vegyészi és bacteriologicus vizsgálatok, tekintettel továbbá arra, hogy miután a dr. Koch-féle gyógymód a fentiek szerint, ma még csak a kezdetnek oly korszakában van, amidőn csupán tudományos kísérletezésekről lehet szó, nem pedig betegeknek ezen oltó-anyaggal való gyógyításáról, s mert ezen tudományos kísérletezéseknek a magán gyakorlatban nent mindig lehet megfelelni, azoknak eszközlésére elsősorban főleg a tudományosan felszerelt és kellő orvosi személyzettel ellátott egyetemi tankórodák és nagyobb kórházak és gyógyintézetek vannak hivatva: mindezeknél fogva, a míg további tudományos vizsgálatok az oltó-anyagnak gyógyhatása és javalatai felől biztos eredményeket nem hoznak létre, a dr. Koch-féle folyadéknak, mint ismeretlen összetételű és esetleg veszélyes hatású szernek a magán gyakorlatban való alkalmazását még korainak tartom. Minthogy azonban az orvosi magán gyakorlatot semmi irányban korlátozni szándékomban nincsen, de másrészt u szernek alkalmazására nézve bizonyos óvrendszabályok mulhatlanul szükségeseknek mutatkoznak: ezen indokokból az országos közegészségi tanács szakvéleménye alapján, valamint figyelemmel részint a főváros tiszti főorvosának a főváros közönsége utján hozzám eljuttatott felterjesztésében foglaltakra, a dr. Koch-féle folyadéknak a magán gyakorlatban való alkalmazására vonatkozólag addig is, mig ezen szer a tudományos kísérletezés eredménye alapján a magán gyakorlatnak korlátlanul átadható, tudomás és szoros miheztartás végett, a következőket rendelem el: 1. A dr. Koch-féle folyadékot alkalmazó magán orvosok, valamint azon bármely állásban levő Orvosok, kik a folyadékot magán gyakorlatokban alkalmazzák, figyelmeztetnek ezen folyadéknak befecskendezése után némelykor fellépő veszélyes tünetekre, minők: a gégefedő vizenyő, szívgyengeség, tüdővizenyő -I b., ez okból a folyadék alkalmazását a legkissebb adagokon kezdve, lassan és szabatos körültekintéssel fokozzák, s gondoskodjanak arról, hogy a betegek legalább a bekövetkezett reactió idején folytonos orrosi felügyelet alatt álljanak, tartsanak továbbá készletben az esetleg szükségessé válható gégemetszésre szolgáló műszereket s ;i szívgyengeség leküzdésére izgató szereket, mint kámfort, aethert stb. A folyadékot soha ne alkalmazzák előhaladt lüdővészben, cavernáknál és gégefekélyekben szenvedőknél, ugy szintén gyermekeknél sem, főleg hu agy hártya-bán taloni forog fenn. 2. Minden gyakorló orvos köteles a dr. Koch-féle folyadékkal kezelt betegekről pontos jegyzőkönyvet vezetni, s a hatóság felhívására a kórállapotra vonatkozólag részletes értesítést adni. 3. Köteles minden gyakorló orvos a dr. Koch-féle folyadéknak alkalmazása közben előfordult haláleseteket a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. I. A hatóságnak jelenteni köteles a magán gyakorló orvos az általa alkalmazott folyadéknak eredetét és származását, vagyis azt: kitől, honnét és mily mennyiségben szerezte be? hitelesen kimutatni. 5. Más különleges ezélokra engedélyezett és berendezett magángyógyintézetek vezetőinek a dr. Koch-féle folyadékkal való kezelés, csak külön e czelra szolgáló engedélynek a belügyminisztériumtól kikérése és esetleg elnyerése mellett engedtetik meg. 6. Ha ezen pontok bármelyike megszegetnék, a hatóság köteles az illető ellen fokozatosan eljárni, oly kétség kivül ritka és alig feltételezett esetekben pedig, amidőn a kérdéses folyadék alkalmazásának betiltása mutatkoznék netán szükségesnek: erről az ügynek részletes felsorolásával és törvényes szakközegének meghallgatása melleit ide késedelem nélkül jelentést tenni. Budapesten, 1891. évi január Imi l-én. tlróf Sza/iáry. 654. K. " , . —I -1 Szabolcs v ár megy e alispánjától. A járási föszolgabiráknak. S"yirei;y háza város polgármesterének és a közséirl elöljáróknak. A nyíregyházai kir. törvényszéknek 121 M/890, számú hirdetményét alkalmazkodás és közhirrététel végeit másolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1891. január -9-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) A nyíregyházai kir. törvényszék polgári osztályától. 12153/890. I'. Ifirdctnuny. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint ramocsaházi illetőségű Nyárády Ferencz 12153,890. P. számú ítélet altal az 1877. XX. t." cz. 28. §-nak a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1890. deczember 27-ik napján. Ilm.ni, h. elnök. Woiiu-ennans, t. jegyző. 12920. K. j v)(

) Szabolcsvármegye alispánjától. A m. kir. földmivelési miniszternek 77231 /III. 8. sz. alatt kell rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1891. január hó 29-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 77231 III. 8. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A szász illetve a porosz kir. kormány megengedte, hogy a szarvasmarhák élő állapotban Ausztria-Magyarországból Drezda, Leipzig, Chemmitz, Zittan, Meeranc és Dobéin városokba a bodenbach-tetcheni és zittani belépő állomásokon át, továbbá Berlin városba és a szövetség tanács által megalapított s a folyó évi deczember 18-án 76634/HI. 8. sz. alatt kelt leiratomban közölt föltételek által bevitethessenek, a szász kir. kormány azonban kikötötte, hogy a szállítmányok megérkezése a belépő állomásnak 24 órával előbb bejelentessék. Erről a közönséget a f. évi deczember 18-án 7(1034/111. 8. sz. alatt kelt körrendeletem kapcsában tudomásvétel és közhirrététel végett értesítem. Budapesten, 1890. deczember 22-én. Hetl/len. Egy fontos egészségügyi kérdés. (Még egyszer a 24.) — Kút liö'luménj. — A „Nyírvidék" folyó évi 2 ik számában közölve latt Szabolcsmegye nagyhírű főorvosa: dr. Jósa András úr 1890. deczember havi jelentése Szabolcsmegye közegészségügyi állapotáról. Ezen jelentés egyik részletével a nevezett lap külön czikkbea foglalkozott, t. i. o, Szabolcsmegye territóriumán „veleszületett gyengeség "-ben elhalt gyermekek meg döbbentő számáról. Ugyanezen czikkben föl lett hiva az ügy iránt érdeklődők figyelnie ezen fontos közegészségügyi kérdéshez való hozzá szólásra. A 4-ik számban Buj község ügybuzgó orvosa: Braun Fülöp úr' — kinek minden nemes és hasznos ügy iránti buzgalmát már évek óta ismerem — már foglalkozott is ezen kérdéssel. Ezúttal meg én kivánok röviden hozzá szólani e fontos dologhoz, csakis a leglényegesebbek némelyikére terjeszkedve ki. Mint a hivatolt főorvosi jelentésből látható, nem kevesebb mint 81 „veleszületett gyengeségében elhalt gyermekről van szó (ez is csak 33 községből!), ami a deczember hónapban összes elhalt gyermekek (328) 24-7 %-át teszi ki. Bizony ez nagyon elszomorító szám s épen egy olyan magyar megyében, mint Szabolcsmegye. Lehet — mint ahogy az előző czikkekből olvashatjuk, — a halottkémek közönye vagy tudatlansága is okozhatja e nagy számösszeget, de én mégis hajlandó vagyok hinni a jelentésnek, ha nem egészben is, de legalább a megközelítő •/•-ban! Ezen nézetem mellett szólanak a Braun Fülöp úr ez irányú tapasztalatai, no meg a korviszonyok! Igaz, hogy nagyon megdöbbentő dolgok a fent vázoltak, de még sem kell olyan tartózkodással fogadnunk. Tekintsük meg csak az évenkénti sorozási eredményeket: vajon nem ilyenszerQ eredményt találunk-e itt is? I'edig mikor ezek születtek, mégis csak más világ volt, mint mai Vessünk számot a jelen körülmények közt a megadott s létező viszonyokkal, állapotokkal, melyek kétségtelen előidézői a satnya nemzedéknek s nem az életnek, de a halálnak született gyermekeknek, s ekkor tisztán áll az egész szomoiu eredmény minden oka előttünk. A direkt tiziologiai okoktól eltekintve a társadalom becézgetéséből sok olyan áll előttünk, a melyek mind mélyen rejlő alap-hibákban s ebből kifolyólag organicut hibákban leiedzenek. Mindjárt ott látjuk a hibát a mai leánynevelésben. A paraszt leányt épen a fejlő állapotában elsatnyitja az erófeszitett testi munka Az uri-osztály leányaiual meg épen ellenkező hibákat talajunk: munkátlanság, természetellenes életmód s a szellemi erő túltengését. Az anya elnézi, hogy a test üditésére szolgáló s a lélek munkavágyát kielégítő könnyed munkálkodás helyett leánya egész napokou át heverész s nem ueki való regények olvasasával rontja lelkét, szellemét, amelyek mellett aztán rosz irányban fejlődött ideái támadnak Nem gondol arra az anya, hojjy leánya a test és lélek összluugzatos fejlődésének a követelt irányban eleget tegyen. Testét az arezbőrt inegmergezó festékkel keui, lábait szük cipőbe szorítja, ami a vért az agyra hajtja s különféle bajokat okoz ; derekát szorosan fűzi, mintha a mieder nélkül élni sem lehetne. Eltekintve a sok rosz lelkibetegségektől, melyek mind a pipi részkedés, divat vágy szüleményei, még ha a test is a szoros ruhák által sany argattatik, mikor eljön az az idő, hogy a leány férjhez menjen: nem egyéb, mint egy agyongjötrött idegzetű, testileg elgyengült lény, ki a társas életre képtelen. Ifjak! ne örüljetek a darázsderekaknak ha csak a patikával és betegekkel örökös ismeretségben lenni nem akartok! Hibás dolog a mai leánynevelésben, hogy épen akkor, mikor a serdülő leánykának a legtöbb erőfejlesztésre lenne alkalma, ezt elölik az iskolai padokon. A női szervezett sokkal gyöngébb, mint a férfiúé, hogyan legyen képes már most mégis ez ével versenyt tartani ? Tessék kérem felgondolui, mikor a felső-leányiskolákban azoknak a 10—16 éves leánykáknak naponként ö, nemritkán 5—8 órát kell tölteniük s e mellett még házi feladataik is vannak! Ez valóságos biíu, önmagunk, az emberiség ellenében. Itt kétségkívül túltengés áll elő ugy a szellemi, mint a testi életben, amit orvosolni semmiféle tornázás, korcsolyázás stb. nem bir. Ez kérem nagyon megszívlelendő valami! Szerény nézetem szerint elég leuue leányainkra nézve — mivel képzésüknél a czél nem a tudományos készültség, mint ma van, hanem a legszükségesebb universalis ismeretek szerzése — épen azért naponkénti 2, legfölebb 3 órai tanidő, de ezeken is mint hallgatók vennének részt B csak koronként adatnának házi feladatok. Készültségük a női műveltségnek megfelelő szükségesekre terjedne ki, nem pedig mint ma van, hogy különféle tudományokkal gyötrik őket, melyeknek a gyakorlati életben semmi hasznát nem veszik. Szerintem a legjobb leánynevelő hely a családi tűzhely, az édes anyai szárnyak felügyelete alatt. Node ma már nem is tartják uri nőnek, ki intézetbe nem járt, épen azért szükséges egy kis intézeti oktatás is, de ugy redukálva, mint fönebb írám. Bizonyára Feneion Ferencc, a nőnevelés nestora nem ilyennek gondolta a nőnevelést, inint a mai s a Janzeniták Port-Itoyalban nem ilyen erőszakos Folytatáiii n iu«llól< lutvu.