Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-21 / 25. szám

képjkkel stb, Miudea számban 10—15 önálló közlemény. A julius—szept. negyedben folytatjuk Tábori Róbert I uagyérdekű regényét, úgyszintén Jerome K. Jerome pompás humoru illusztrált utiraj/.át. Az „Or-zág Vi.ág" előfizetői évenkiut hat műmellékletet kapnak. A másodikat Basch G;ula jeles festőnk „Hapták!" czltnű pompás genreképét a húsvéti számmal küldtük meg. Ugyanakkor küldtük meg üj előfizetőinknek a tavalyi hat műm-illékletből a harmadikat. A harmadik mű nellékletet ju'iu-;ban küldjük meg s ezzel a tavalyi negyediket. Azoknak, kik újévtől kezdve előfizetnek, még mindig megküldjük a tavalyi karácsonyi számot (száz szerkesztő arczképével, dolgoza tával stb.) nemkülönbeu a tava'yi hat műmellékletet. Az „Ország-Világ" rendes előfizetési ári egé^z évrj 10 frt, de 8 frtért rendelhetik meg ugy a „Budapesti Hirlap" mint az „Egyetértés" előfizetői, nemkülönben a papok, tauitók és tanítónők is. A heti krónikákat ezután is Székely Huszár írja, időnként Audronikus, Atropjs és Sincerus. Ezenkívül állandó dolgozó társaink: Abonyi Árpád, Birsony István, Hock Jhnos, Kozma Audor és Szécsi Ferencz. Mutatványszámokat kívánatra ingyen küldünk. Az előfizetési pénzek — Iegc/.élszerübben postau'alványon — a kiadóhivatalba (Bupipest kecskemétiutcza 6. sz.) küldendők. Az „Ország-Világ- szerkesztősége. KÖZGAZDASÁG. A biztosítás államosítása. Mióta Bismarck, mint porosz kereskedelmi miniszter 1879. augusztus 4-én ős 1881. november 17 ikén kelt körrendeleteit kibocsátotta és a tűíkárbiztositó részvénytársaságokat azzal vádolta, hogy „fölötte magas üzleti nyereséggel dolgoznak és a kár megállapításánál és rendezésénél nem helyeselhető eszközökhöz nyúlnak", Németországban egész irodalmi háború tört ki a bizto sitás államosításáért propagandát csináló állairiszocialisticu; irók és a részvénytársaságok védői közt ós Bismarck későbbi ténykedései által is eléggé tanújelét adta annak, hoyy törekvései oda irányultak, miszerint a biztosítási magántársulatok helyébe egy kölcsönösségre alapított biztosítást szervezzen az állam felügyelete alatt Most, hogy Ausztriában a kötelező ingatlan tűzkárbiztosítás behozatalán erősen muukálkodnak, a mi a Reichsrath tagjaihoz intézett legutolsó trónbaszédben is világosan kifejezésre jutott, az állami biztosítás kérdése ismét előtérbe tolul és csak az utóbbi napokbtu Kivet képviselő a franczia kamara elé indítványt terjesztett, mely oda irányú

1, hogy egy állami mezőgazdasági bizto sitási páuztár létesíttessék, melynek segélyezése czéljából az országos adók emelendők volná >ak Az állami biztosítás eszméje többé nem uj, rég foglalkoztatja az már a külföldnek nemcsak sz.ikirod ilmát, ' hanem törvényhozását is. Franciaországban Girardin Emil már 1847 ik évben ajánlotta a .Presse"-ben, hogy az állam vállalja el a kártalanítást az összes rizikókórt és szedjen ezért általános biztosítás adót. 1848. juuius 8 ikán pedig Garuier l'agés pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a nemzeti gyűlés elé, m-lyuek értelmében az állam a tűzkár biztosítást, átveszi az ingatlanok és közönséges ingók biztosítását kötelezőnek jelenti ki, az áru'c, iparezikkek, aratási készletek és marhaállomány biztosítása facultativ marad. Ezen törvényjavaslat azoubau törvénynyé nem vált. 1851-ben Huguenin képviselő ezeu tárgyat a nemzeti gyűlésben azzal a módosítással vetette fel ismét, hogy csak az ingatlan biztosítás legyen kötelező. A nemzeti gyűlésben e tárgyban igen éléuk viták folytak, a kérdés azonban 1857 ig ismét letűnt a napirendről. Ekkor III Napoleou initiativ íj Ira a földmivelési miuiszter egj bizottságot alakított egy tervezet kidolgozása végett, melynek tárgyát tűz, jég, marhavész és vizáradás kártalanítására irányuló mezőgazdasági biztosítási pénztár létesítése képezte. A hivatalos „Moniteur" és az egesz napisajtó lelkesedett az eszméért; Courcy hírneves biztosítási szakiró azoubau „Des As:urances agrico'.es" czímű röp iratában az eszme hátrányait mutatta ki és álláspontját a bizottsági ülésen, melyen maga Napoleou elnökölt, Cornudet León oly meggyőzőleg tolmácsolta, hogy azt az egé--z bizottság magáévá tette. Ezen mozgalom kifolyásának tekinthjtő azoubau a Ciisse des Assecurar.ces agricoles államilag segélyezett kölcsönős biztosító társaság. 1862- ben a kormány ismét vissz ítért az állami biztosítás eszméjére és hossz is tauácíkozások után 1868 bau kihirdettetett a két (julius II és 15 iki) törvény, melynek értelmében a még mai napság is létező — az ipiri és mezőgazdasági üzemben előforduló halál- és illetve baleset elleni biztosításra irányuló biztosítási pénztárak létesít tettek. Azóta Francziaországbau számos állami biztosítási „!N Y f H V I 1> É It." tervezet foglalkoztatta a közvéleményt és a kamarát, megvalósulásra azoubau egyiksem jutott. Németországban az ingatlan-tű/.kár biztosítására létező „Feuersocieta'nn" rég idők óta á lamk fenn, mint közjellegü biztosítási intézmények és B íjorországban a „"taatliche Immobiliar-Braudversicheruugs- Anstalt" már nyolcz év tízed óta működik mint állami biztosító intézet és gyanott 1881 óta állami jégkár biztosító iutézet létezik. Ausztriában a vorarlbergi tartomány-gyülés 1887. január 21 én egy tíukár-biztositó társulat szervezéséről szóló törvényjavaslatot fogadott el, a Reichsrath azonban azt tárgyalás alá nem vette. Ugyancsak a Reichsrath 1890. április 22 iki ülésen Taatfi miniszterelnök dr. Rulowíky képviselő interpellatiójára, ki az egyes meghatározott biztosító társaságoknál való kényszer-biztosítás mellett szólalt fel, kijelentette, hogy a kormány az épületek tekintetében a kényszer-biztosítás behozatalát kívánatos nak tartja ugyan, de a biztosító társaság szabad megválasztása mellett. A kormány ezeu nézetének kifejezését találjuk a már fent említett trónbeszédben. Hazánkban az állami biztositás eszméje szintén régibb keletű. Gróf Apponyi György magyar udvari főkauczellár még 1847 ik évben tervbe vett egy „ingatlanokra vonatkozó állami tűzkártéritő intézet" szervezését é3 gróf Dessewlfy Emilt bizta meg egy arra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásával, mely tényleg el is készült és auuak iuteutióját feltüntető első két szakasz következőkép hangzik: 1. § Jelen törvénynél fogva összes Magyarországban, kapc-olt részeibeu és a katonai őrvidéken s ezek részére — Országos tűrkártéritő iutézet — állíttatik fel. 1. §. Ez intézetben tűzkár elleni biztosításul valamennyi Magyarországban, kapcsolt részeiben és határ őrvidékein létező épületek tartoznak. Ezen törvényjavaslat szerint a bel vagy a pénzügyminisztériumban egy „tűzkártéritő osztály"-uak kellett volna felállíttatni, mely minden kárt megtérít, mely az országban az épületekben történhetik és az e végre szükséges összeget az adó mellett szedi be. A kész törvényjavaslatot gróf Apponyi Bu Ián 1847 szeptember havában egy az akkori tárnokmester gróf Keglevich Gábor elnöklete alatt összeállított bizottság által megvizsgáltatta, mely azt jóvá is hagyta. A törvény j tvaslaá B 'Cibeu a magyar udvari kauczslláriánál is keresztül ment és gróf Apponyi azt már a pozsouyi országgyűlés elé akarta terjeszteni. A márcziusi napok azonban ezeu törvényj ivaslatot is leterelték a napirendről A/, eszmével az alkotmány helyreállítása után Deák Ferencz is foglalkozott, azonban ő provideálő bölcseségével annak megvalósítása előtt két dolgot tartott szükségesnek: a ínuuicípiumok rendezését és statisztikai adatok beszerzését. TérviíZOnyaink meg nem eugedik, hogy az állami biztosítás eszméje mellett és ellen felhozható érveket itt felsoroljuk; de e tárgyban különben is mindkét álláspont védelmére oly bő szakirodalom létezik, (utalunk c-ak Wagner, Schaefflo, Areudt, Schaefer és Rellstáb vonatkozó munkáira) hogy az abban kifejtett theoriák meglehetős közismertségre tettek szert. Annyit azonban e tárgyban elfoglalt álláspontunk megjelölése végett az az igazság érdekében szükségesnek tartunk kijeleuteui, hogy elvben a biztositás államosítása nemeik hogy akadályokba nem ütközik, de sőt akár a biztositás intézmény erkölcsi ós közgazdasági jelentőségét, akár (a r'siko eloszlatása szempontjábó') a nagy számok törvényét vagy a közjó érdekében kéuyszeritőleg fellépő államhatalmat tartjuk szem előtt — a biztosítási intézményt egyenesen az állani hatáskörébe kívánkozó közgazdasági iutézméuyuek tartjuk, ép ugy a mint a vasút, posta, távírda az államnál a legalkalmasabb kezekbeu vannak. Amit azoubau az Europaszerte uralkodó áramlat közepett kormányunktól már most is megkívánhatunk, az abban áll, hogy egyelőre védje meg a m igyar állampolgárokat az e téren mindinkább lábra kapó uyilvánvaló szédelgések ellen. A mezőgazdasági épületeknek, terményeknek és fundus instructusnak tűzkár elleni biztosítását pedig tegye általános kötelezővé olyformái, hogy a biztositás csakis bizonyos a kormáuy által meghatározott, szolid alapokon nyugvó biz'ositó társaságoknál legyeu eszközölhető, melyekkel a kormány a pramia megállapítása — a biz tositási — és kárfelvétel és egyáltalában a kötvényfel tételek tekintetsbeu bizonyos külön megállapodásokra jut. Mi par excellence mezőgazdasági állam vagyuuk. Az államnak tehát egyik főfeladatát képezi a mezőgazdáinkat érhető elemi baleseteket alkalmas eszközök által elleusulyozui, mert ez által a népet az általános elszegényedéstől megóvja. Búza Rozs Árpi Zab gabona-csarnoknál bejegyzett árak. 100 kiló 8 70 100 GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1891. junius 20 án. 100 100 KukoriczalOO K repcze 100 Paszuly 100 Szesz litert-nk 6 90 6 60 6.80 6 60 9.10 7 15 6.80 6.90 6.70 Borsó Lencse •Mund-liszt Zsemlye-liszt üuza-liszt nt 56 '/, 58 Piaczi árak. 1 kiló Bnniakenyér-liszt —.19 —.20 —.15 —.14 —.14 -.11 Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) ZöUség Paprika 1rós vaj Eczet Széna Szalma (t:ik.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 100 kiló 1 > 1 > 1 > 1 > 1 > 1 » 1 > l > 1 csomó 1 Kiló 1 liter 1 > 100 kiló 10J > köbmtr 2.— —.44 — .44 -.48 --.36 —.77 —.64 — .22 —.03 —.70 —.60 —.10 2.80 1.4 i 3.2.8 1 Felelős szerkesztő: IXCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdmos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Ásványvizek! Az üs-zes bel- és külföldi ásvány- és gyógy-Vizek, miut bartfai, bikszádi, biüni, "und li, csizi, franzensbadí, giesh'jb'i, gleichenbergi, halli, iván cl li, krondorfi, karlsbadi, Levico, lipiki, marienbadi, Margit, mohai Ágnes és Stefinia, pirádi, roncegnoi, Salvator, szobránczi, szolyvai, szulini, Se'ters, stb. stb. folyton friss töltésben kaphatók HOFFMAIMIM ADOLF kereskedésében. A-ztali, pecsenye ós csemege borok! Árjegyzék ingyen ós bérmentve. Hirdetmény. 3542. P. 1891. A nagyméltóságú m. kir. keresk. minisztériumnak az alsó szabolcsi tisz«i ármentesitó társulat T -Dada község hatjr.ib.rn elvonuló védtöltése kiép'tésére nézve 31821/91. sz. rendeletével jóváhagyott kisajátítási tervezet alapján Trenrsényi János, Simdi László s több t-dadai lakosok tulajdonát képező a t.-didai 3, 12, 13, 14, 16, 20, 22, 24, 25, 26, 30, 33. 34, 36, 45, 47, 49, 50, 51, 52, 56, 57, 59, 66, 67, 75, 76, 77, 80, 83, 85, 86, 93, 95. 9-t, 100, 101, 103, 104, 115, 118, 119, 120, 121, 122, 134, 155, 163, 182, 185, 186, 198, 201, 2l9, 226, 235, 236, 237, 263, 285, 312, 314, 315, 316, 318, 319, 320, 325, S26, 327, 332, 342, 347, 348, 349, 366, 490, 416, 439, 440, 444, 448, 449, 451, 456, 464, 473, 475, 48J, 485, 487, 491, 502, 504, 505, 519, 525, 526, 528, 529, 534, 536, 548, 578, 574, 602, 603, 604, 618, 619, 623, 628, 636, 64S, 644, 645, 651, 671, 6S6, 69J, 701, 707, 717, 720, 723, 728, 730, 731, 737, 750, 751, 752, 755, 761, 764, 778, 779, 780, 784, 790, 791, 792 793, 810, 812, 827, 828, 829 835, 845, 851, 863, 864, 865, 897, 899, 905, 930, 931, 935, 955. sz. telekjegyzóköjyrekbeu f Ivett ingatlanaiból a jelez tt védtölíés kiépítéséhez szükségelt trü'itek kisajátítása, illetve a kis íjátitott terület kártalanítása iránti bírói eljárás Dienes Barna, mint az alsó szab >!csi tiszai árm nt'sitő társulat igazgatója kérelmére elrecdelteivén, az e véget i tárgyalás me_tartására T.-D.da község házához 1891. é i junius hó 30-ik napja d. e. 10 órája tüzetett ki; a tárgyalás vezetésére Nugy Lijos t. bi.ó, az általa alkalmazott tollvivó küldetett ki. Ezen határidőre Dienes Barm, mint az alsó szabolcsi tiszai ármmtesitó társulat igazg tója, az ö szes érdekelt birtokosok, az >k hitelezői, valamint a távollecó vagy ismeretlen tartózkodásuik ügygondnoka, Imre János ügyvéd oly megjegyzéssel idéztetnek, hogy kimaradások a kártalanitás fel.tti határozat hoz .tálát gá'olni nem fogja. Kelt Nyíregyházán a kir. törvényszék polg. osztályának 1891. május 22-én tartott üléséből. Megyery Géza, Z o 11 á n, "elnök (216—3—3) t. jegyző. S Becsét veszti 9 a legválasztékosabb étel is, ha nincs étvágyuuk. ® Az étvágy gerjesztésére, ugy mint min@ denueinü gyomor bajok ellen melegeu ajáuljuk t. olvasóink figyelmébe (485-iő-ii) ® EGGER dijjutalmazott 8 SZÓD 1-P ASZTILLÁIT. 0 Kaphatók 30 kros eredeti dobozokbau a mo A na c'iia összes gyógyszertárában, valamint az A Egger A fia czég gyógyszer különlegesség gyárában, Becs, Nussdorf. R iktirt tart: Nyíregyházán: Korinyi Imre, V SzopkAlfréd, Léderer lgnácz gyógyszerész ur k. A Kis-Várdán : Somogyi Rezsó, Fried J.izsef gy. urak. Uj fehértón : Trón Antii örökösei gyógyszertára. NyirW bátorban: Voz.ry Rezsó gy ur. Nyirbaktán: J ma M László gy. ur Nyirbogdányon: Kelemen Konstantin Jgí gy. ur. Nylr-Acsádon : L szkay Ferencz gy ur. NyirW Iialkányou: Ba kányi Gyu'a gy. ur. Nagy-Kallón: Ursziny Károly üV- ur Rakamazon : Szelócz y Géza 2 uy. ur Tisza-Lökön : Rab József gy. ur. Tokajban : V Reiner Dezső, C'igmyi Béla gyó -ysz. urak Tarczalon : H rv.it i I nr-- gy _ u •-Tolcsván : Frits Lajos gy. ur. Böszörményben : Erosey Gxbor gy. ur. Szerencsen: Buta BéU özv gyógyszertára. Mátészalkán: Pályázati hirdetmény. K. 4953. 1891. Nyíregyháza városánál f. évi julius hó elsejével 7, egyenként 300 frt évi fizetéssel javadalmazott esküdti és 7, egyenként 180 frt évi javadalmazással ellátott hites őri, továbbá 2 tanyai esküdti 300 frt évi fizetés és 300 frt napi és utazási dij, és 2 tanyai hitesőri 180 frt évi fizetés és 50 frt napi dijjal javadalmazott állás fog betöltetni. Megjegyeztetvén, hogy azok, kik esküdtté megválasztatnak, a tanács határozata folytán 200 frt biztosítéknak akár készpénz vagy értékpapírban, akár pedig ingatlanra leendő betáblázására lesznek kötelezve. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik ezen állások bármelyikét elnyerni óhajtják, hogy a biztosíték tekintetében is kellően felszerelt kérvényüket f. évi junius hó 39-ik napjának d. e. 12 órájáig a város iktatói hivatalába nyújtsák be. Kelt Nyíregyházán, 1891. junius 20-án. (244—1—1) Bencs László, polgármester. Legerősebb natrontartalinú savanyúvíz. (84 r ketted szén>av;is nátron 10,000 r vízben), túbágos gyomorsavképzödés, gyomoré,-és és a gyomor számos egyéb bajai elten Kizárólagos szállítók MATT Cr'S ésWSLLE, BUDAPEST. •• Soós Károly győgys* rész ur. Dús mellékkereset csekély fáradozás és nagy .jutalék mellett. — Ajánlkozók küldjék rövid életrajzukat, koruk, vallásuk és rendes foglalkozásuk megjelölése mellett, jelige alatt a kiad

ó-hivatalhoz. (242—3

— íj Árlejtési hirdetmény. A városi kórháznál egy bonezoló szoba és hullakamara építése elrendeltetvén, ezeu munkák biztosítása czéljából folyó hó 29-én d. e. 9 órakor nyilvános árlejtés fog tartatui a városi mérnöki hivatalban, melyre a'vállalkozni kívánók ezennel meghivatnak. Bővebb értesítés ugyauot' nyelhető Nyíregyházán, 1891. junius 20. Horváth Gyula, 2j3 2 — 1) ""érnök. 30,000 liter kitűnő minőségi!, fiion zamatu ^ nyíri bor eladó. Bívebb felvilágosítást nyújt Kálin a Sámuel borkereskedő Nyíregyházán.