Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-24 / 21. szám

XII. évfolyam. 21. szám. Nyíregyháza, 1-91. május 24 DEK. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. ___________ gy ^Megjelenik hetenltint egyszer, vasárnapon. T3EJ nnatá^'vatv'hel'vben'házW LrH

V„ A

z előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, postán vagy nelyoen üaznoz hordva: ' , •< , > •> . a szerkesztő czime alatt kéretnek bekuldetni Egész évre 4 forint. lap szétküldésé targyuljan leendő jelszó- . ., ' , ~ , " , Minden négyszer hisábozott petit sor ejvmr Félévre 2 „ lamlásolc Jóba Eléli kiadÖ-tulajdonos f

0, "dtatnak el 1 Kitalése 5 kr.; töjbszli ri közlés esetében 4 kr. Negyedévre ..... ... 1 „ könyvnyomdájához iskolautc/a 8. szám . „„„, .,,_ .... , Kincatáribélyefldij fejében, minden egyes hir^S

1 jegyzo e3 í

a.

nlf

c,

0 uraknak e«

e™ ' (Jánó-zky ház) intézendők. csak két forint. Hirdetési dijak A kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr. fizettetik. illető költségére küldetnek vissza. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 80 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Yogler ""'Iájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint. Németország é, Sveiez fővárosaiban is Doni & Couip. által Hamburgban. 294. F.L Hivatalos közlemények. 189 Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál folyó év junius hó 15-én megejtendő általános tisztújítás folytán üresedésbe jövő, évi 900 forint fizetéssel javadalmazott, s az 1886. XXII. t. cz. 69. g-a alapján kinevezés által betöltendő rendőrkapitányi állásra ezennel pályázatot nyitok s a pályázni kívánókat felhívom, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényüket folyó év junius hó 5-ig hozzám adják be. Nyíregyházán, 1891. május hó 14-én. Kállay András, főispán. Ad. 4696. K. „ , —1891" Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt pályázati hirdetményt a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1891. évi május hó 22-én. Miklós László, alispán. Pá 1 yázati Ilirdetmény. A folyó hó 13-án 4696/1891. K. szám alatt általam kibocsátott pályázati hirdetményben megjelölt állásokon kivül, Nyíregyháza rendezett tanácsú város f. évi junius hó 15-én tartandó tisztújító közgyűlésén még a következő állások fognak választás utján betöltetni, u. in.: 1-ször, számvevői állás 800 frt évi lizetéssel; 2-szor, utbizlosi állás 400 frt évi lizetéssel. Felhívom ennélfogva mindazokat, kik ezen állások valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy a hivatkozott számú s a „Nyírvidéki megyei hivatalos lap f. évi 20-ik számában közétett pályázati hirdetmény értelmében felszerelendő pályázati kérvényeiket hozzám, az ott megjelölt idő alatt benyújtani annál is inkább el ne mulasszák, mert az azon határidőn tul beérkezendő kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Nyíregyházán, 1891. évi május hó 22-én. Miklós László, alispán. 5003. K. 0 , —1891 Szabolcsvannegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomásulvétel végett értesítem, hogy a f. hó 11-én Nyíregyházán tartott országos vásáron, Vékony István uj fehértói lakos lova takonykór gyanúja miatt letartóztatott és megfigyelés alá vétetett. Nyíregyháza, 1891. évi május hó 19-én. Miklós László, alispán. 5004. K. , , . —— Szabolcsvarmegye ahspanjatól. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomásulvétel végett és a közhírré tétel eszközlése czéljából értesítem, hogy Nyíregyházán a folyó hó 11-én tartott országos vásáron egy Uj-Fehértó és egy K.-Semjén községből behozott ló rühkórosnak találtatott. Nyíregyháza, 1891. május 19-én. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye közönsége által Nyíregyházán 1891. év május 13-án tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 73. Bgy. 3641. K. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek 23141/91. sz. alatt, a husvágás szabályozása iránt alkotott szabályrendelet felülvizsgálata tárgyában kelt leirata. Határozat. Ara. kir. belügyminiszteri leiratban foglaltak alapján, a 341/91. Bgy. számú közgyűlési határozattal alkotott szabályrendelet következőleg igazittatik ki: 1. a 3-ik §. második sorába ezen szavak után „ennek hiányában" felvétetik „orvos, ennek hiányában". 2. a 13-ik §. 3-ik pontjában a harmadik sorban ezen szó után „nyolez" bevétetik „nap". 3. a 15. §-ban ezeu szavak helyett „a vármegyei községekben 2—50 frtig, Nyíregyháza rendezett tanácsú városban 2—20 frtig" felvétetik „2—50 frtig". A szabályrendelet ezen alapon kiigazít látván, négy egyenlő példányban elkészítve, a visszaküldött példányokkal jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetik. Miről a in. kir. belügyminiszter felterjesztésen a kiigazított szabályrendelet négy és a visszaküldött s átvizsgált szabályrendelet egy példányával, Miklós László alispán, Szikszay Pál főügyész, a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere, a „Nyírvidék" hivatalos lap utján a községek elöljárói jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. K. m. f. Kiadta: Sipos Béla, h. aljegyző. A főorvos. Közigazgatásunk államosítása már bevégzett dolog s azt hiszem, nincs egyetlen számbavehetó politikus sem — legyen bár a legradikálisabb elvi" is — aki valami vérmes reményeket táp'álna arra nézve, hogy keresztülvitele meggátolható leend. Obs truktionalis eljárással, egyénenkénti kényszerszólási kötelezettséggel, agyónbeszélési irányzatokkal lehet ideig-óráig késleltetni a befejezést, de ad infinitum elodázni semmi esetre nem. A nagy refomterv nemcsak általánosságban, hanem jól rosszul részleteiben is precizirozva van és akármint nyilvánuljon a törekvés annak húzására halasztására — bár ez az illetők felfogásához képest egészen természetszerű — rövid időn magában a házban is fait accomp'.i lesz. S ez időpontig teljesen ésszerű dolog volt törvényhatóságaink amaz eljárása, hogy akár pro akár contra befolyásokat latba vetni igyekeztek éi egyéniségűk súlyával az irányadó körökre hatui törekvésükül ismerték : de már most — igy állván a dolog — az efajta szerepkört tovább is játszani s a tisztelettel beküldött s a kérvényi bizottság által még nagyobb tisztelettel soha el nem olvasott instantiák számát még néhány százzal szaporítani — úgy vélem — teljesen hiábavaló fáradság. Nem a meddő, tüntetésszerü ellenállás vagy tgy-egy ékes bizalmi nyilatkozat kiczirkalmazása jelenlegi hivatásuk, hanem igenis — épen mivel ily előrehaladott állapotban van az ügy — egy egészen új és sokkal nagyobb fontosságú teendő. Absolut jó nincs a világon s igy van ez a köz igazgatási javaslattal is, amely pláne egyes részeiben még relatíve sem az. A sok toldozás és foldozás, amelyben részesíté a szerepelni vágyó honatyai jóakarat, bizony sok helyes nemhogy kireperálta. hanem megviselte az új ruhát. Az ily fesléseket rendbehozni, a hiányokra, melyek a bizottság meg állapodásaibaii gyakran ugyancsak szembeötlők — felhívni a törvényhozás figyelmét akár a sajtó, akár az alkotmány engedte egyébb utakon: ez az, ami — szerény nézetem szerint — törvényhatóságainknak ma már par excellence igazi és méltó hivatásköre. És hivatásuk ez nem pusztán csak azért, mivel az egyes épen nem bir szavainak oly tekintélyt és súlyt adui, mint egy testület, hanem önkormányzati alakzataink, mint eddigi cselekvő szervek legtisztában látják a hiányokat és a gyakorlati élet követelte módosításokat szakegyéuek proponálhatják. De ezzel egyátaláu nem azt mondom, hogy az tisztán az ő exclusiv szerepkörök, hanem csakis az elsőbbség jogát jeleztem, a mellyel azonban igen szépen megférhet az egyes életrevaló eszméje is. Mentől elevenebb, pezsgőbb valamely nemzet szellemi életének nyilvánulása bármi kicsiuy dologban is — hát még. ily nagyfontosságú ügyben? annál üdvösebb majd az eredmény. Jól mondja a régi példaszó: „több szem többet lát!" Ez alapon legyen szabad nekem is izleltetőül a reformjavaslatnak egy, — bizonyára sokak által meglátott, de azért miudezideig figyelmen kivül hagyott, — nem csekély fontosságú hibájáról szólani. Közigazgatásunk egyik fontos testületi organutna az 1876: VI. tcz. által felállított közigazgatási bizottság, mely intézmény az idők folyamán kiprópálva s életképessége, czélszerüsége fényesen beigazolva lőu. E szervről is részletesen intézkedik az uj javaslat. Elemei e szerint is azok, kiket az 1876-iki törvény megjelölt, t. i. részben önkormányzati választottak, részben hivataluk folytán tagok. A változtatás nem elvi, hanem számbeli: ugyanis (a királyi ügyész és megyei főorvos — az uj tervezet szerint — megszűnnének tagok lenni. A ini az előbbinek kihagyását illeti, ez újítás — a királyi ügyész hivatása, elütő tárgyú ténykedése s működési köréhez képest — határozottan rationabilis alappal bir, s hozzá valami különös szó nem férhet. Hanem épjnséggel nem indokolható s inegfoghatlan a javasiat ama tendentiája, mely a főorvost a közigazgatási bizottsági tagok sorából kizárni akarja. Ismeretes dolog az a miserabilis — hogy az oly sokszor hangoztatott jelzőt használjam — igazán ázsiai állapot, melyben közegészségügyünk csak pár évtizeddel előbb is sinlődött. Hátrább állottunk a keleti államoknál is. E tarthatatlan viszonyokon segíteni volt czélja az 1876:14 törvénjezikknek, mely a modern igé nyeknek megfelelő közegészségügyi szervezetet létesített, ennek keretében közép fokon jelentékeny szerepkört biztosítván a közigazgat isi bizottságnak, főleg pedig egyedüli szaktagjáuak a főorvosnak. Súlyos feladatok azok, amelyek ez irányban jelentkeznek s fontosságuk különösen hazánkban épeu nem k'csinyelhető. És igazán jól eső örömmel láthatjuk, hogy azok jelentőségét belátva, vállvetett szorgalommal igyekezuek a jelzett orgánumok kötelességeiknek eleget tenni Persze természetesen nem elkülönítve, de együttesen. Hiszen a közigazgatási bizottság uein szaktestület s így egészségügyi do'go'.tbau eo ipso a főorvosra van utalva, annak előterjesztései és jelentéseihez képest szabj t ki a szükségelt intézke déseket Hopyan lehessen hát meg nélküle? Különben minden elméletnél legjobb bizonyíték a gyakorlat. íme vegyük csak figyelembe Szabolcsvármegyét. A közegészségügyi igazgatás itt ezelőtt még pár évvel valóságos terra incoguita volt, egy ismeretlen fogalom. Es ma ? Havonként szerkesztett, a legszélesebb körre kiterjedő táblás statisztika áll a közigazgatási bizottság rendelkezésére, a melynek adatai és útmutatása nyomán czélhoz vezető intézkedéseket tehet. És ez kétségkívül a tiszti főorvos érdeme, szorgos tevékenységének elismerést érdemlő szép eredménye. S ez igy van — csekély kivétellel — más megyékben is! Nos, az uj javaslat azzal hálalja meg a főorvosok buzgalmát, hogy kizárja a bizottsági tagok sorából és majd intézkednek szükség esetén nélküle. Bizonyára az ily eljárás alkalmas a hivatali készség fokozására. Felette alkalmas különösen akkor, mikor a tanfelügyelő, pénzügyigazgató, gazdasági felügyelő mind-mind ott fogja képviselni a maga szakmáját: Mai számunkhoz egy ív melléklet vau csatolv;