Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-19 / 16. szám

„I\ Y í It V I O ÉH K* ,, delmezőséget biztosit neki és még hozzá kevesebb muu kájába is kerül. Egyképen illik ez a kis- és nagybirto kosokra. A kisbirtokosok segíthetnek magukon az által, ha a kerti, de kivált a gyümölcsfamivelést és baromfitenyésztést honosítják meg, mint a frauczia- és olaszországi földmivesek; a nagybirtokosok pedig, ha a mezőgazdasági ipar különböző ágaival megbarátkoznak és jövedelmeik fölöslegét ezek üzéséhez szükséges befektetésekre fordítják. A tavasz az idén naayou későn köszöntött be s ezért a mezei munkának nagy részét érezhetően hátráltatta; de az okos és szorgalmas gazda sietni fog megragadni a kedvező uapokat és erejének megkettőzésével iparkodik majd pótolni azt, amit az idő zordonsága tőle elrabolt. . Tehát munkára fel! ÚJDONSÁGOK. — Ülések a vármegyénél. Az állandó választmány, az 1890. évi zárszámadás felülvizsgálata czéljából e hő 20-dikáu d. e. 10 órakor a nagyteremben ülést tart. — A statisztikai bizottság e hó 23 dikáu a kisteremben ülést tart. — A kórházi választmány e hó 21 dikén d. e. 9 órakor ülést tart a kisteremben. — A vármegyei községi és körjegyzők egyesülete e hó 15-dikén tartotta meg közgyűlését, Lányi Antal egyesületi elnök vezetése alatt. A közgyűlés legnevezetesebb tárgya az országos jegyzői egyletnek az államosítás kérdésében a képviselőházhoz intézett s a vidéki egyleteknek is megküldött felirata volt. A közgyűlés a felirat tartalmát egészen magáévá tette. Azt a részét azonban, mely a törvényjavaslatnak a jegyzői mellékjövedelmek elvonását kimondó intézkedéseivel foglalkozik, bővebben kifejteni határozta a közgyűlés. Nevezetesen hangsúlyozni kívánta, hogy ha a jegyzők a peren kivüli ügyiratok: szerződés írás, telekkönyvi átkebelezési ügyek stbitől eltiltatnak s ez által a falusi uép a maga apró jogügyleteivel a városokban lakó ügyvédek közbeuj Írásának igénybevételére szorittatik, akkor ez először is sokkal nagyobb anyagi áldozattal lesz egybekötve s ebből folyólag sok olyan jogügylet fog létrejönni, mely rendezve nem lesz és sok zavaroknak lesz forrása. És következik még e megszorításból az is, hogy a községi jegyző, kinek hivatása igaz és teljes betöltéséhez okvetlenül szüksége van arra, hogy a község népét egyénenként is ismerje, meg lesz fosztva az érintkezéstől a község lakosaival. Ily értelemben a vármegyei jegyzői egylet feliratot fog intézni a képviselőházhoz, melynek megszerkesztésével egy öttagú küldöttség bízatott meg. — A népszámlálás költségei. S'.abolcsvárinegyébeu a népszámlálás keresztülvitele 3051 frt 12 krba került A |számláló ügynökök napidijaira ez összegbőr2G4ő frt 82 kr, fuvardijakra pedig 403 frt 30 kr esik.' — A nyíregyháza—polgári helyi érdekű vasat létesítése czéljából a legutóbbi vármegyei közgyűlés által kiküldött bizottság tagjait Miklós Lá*zhi alispán e hó 20. d. u. 3 órára hívta össze, a vármegyeháza kistermébe. — Helyettesítés, l'aszab község megüresedett jegyzői állására Nagy Sándor k.-apáthi s.-jegyző helyet tesitteteit. í i — A helybeli „Joirász-kör" május hó > dikáu d. e. 10 órakor a kir. törvényszék tanácstermében köz gyűlést tart. — Köszönet-nyilvánítás. Harsányi tiusztár t. löki kir. aljárásbiró úr, tauácsjegyzói niiuősegben Djbreczenbe rendeltetvén be a kir. táblához szolgálattételre, e helyütt mond köszönetet miudazoknak, kik ez alkalomból őt üdvözleteikkel megtisztelni szívesek voltak. — Képviseleti közgyűlés tartatik I". hó 12 en d előtt 9 órakor, melynek tárgysorozata következőle.' állíttatott össze: Mikecz József felebbezése az 180*/891 ^z tanácsi határozat ellen, kért díjjazása iránti ügyben. Ta nácsi előterjesztés az 1889. évi és 1890. évi tavaszi pusz tai földosztás jövedelméről. Vármegyei közigazgatási bi zottsági határozat a simái tanító és két óvósnő megvá lasztása tárgyában. A szervezkedő bizottság munkálata egész megrémítette a gróf elhanyagolt zavart külseje, kisirt szemei, beteges kinézése és szakadatlan önvádja, egy órát körükben töltve visszatért kísérőjével Döblingbe, honnan soha többé uem inent a városba Idővel mégis unatkozni kezdett és szórakozást keresett. A betegápolókkal kezdett játszani „malmot" vagy „farkas ós bárányt" minden este s oly hévvel hogy szinte az alvásról is megfeledkezett. Ezen játékok fölébresztették beuue régi szenvedélyét a sakk-játék iránt. 1850 után pár évet, mondhatni tisztán ezzel töltött el. Egy Asbotli nevű művelt, szerény magyar ifjú lett erre szerző Itetve jó fizetésért a gróf mellé. Műegyetemi hallgató volt s szabad idejében nyelv tanítással foglalkozott; az esti órákat pedig betegünkuek szeutelte Ez-el a fiatal emberrel sakkozott Széchenyi esti 6 órától éjfélig, sok-zor reggelig is. A szegény ifjú azután lefeküdt egy a földszinten részére berendezett szobában, pár órát aludt s aztáu bement ismét a városba tanulmányait folytatni. E túlfeszített foglalkozást a fiatal ember soká ki nem birta; lehet, hogy más betegség is erőt vett a gyönge ifjún, szóval itt. ott elmaradt Döblingből oly üzenettel, hogy beteg. Végre megjött az a bir is hogy — megőrült, s szerencsére nem sokára meg i.s halt. — A mi az öregnek javulást és szórakozást nyújtott, az a fiatalnak betegséget és halált hozott. Széchenyi, ki előtt nem titkolták az esetet, igen fájlalta, mert vonzódott ez ifjúhoz. ... A javulás igen lassan haladt előre tekintettel a betegség nagyságára Azonkívül testi fájdalmai is voltak, máj és vesebajban szenvedett, nem tudott aludni s egy ideig minden táp szert visszautasított. Ép ugy mint a tápszert, hót még makacsabbul utasított vissza minden vigasztalást is. Kiket az életben legjobban szeretett: nejét és gyermekeit, legkevésbbé vágyott látni, sőt még a gondolat velük találkozni sem volt ínyére. Mondják, az idő hatalmas orvos; de mindenesetre erős szervezet kell hozzá, hogy az idő lassan működő a városi szervezeti szabályok módosítására vonatkozólag. Tauácsi előterjesztés a város területén letelepült küf földiek nyilvántartására vonalkozó szabályrendelet tervezőt bemutatása tárgyában. Polánszky József felebbezése a K. 1062/1891 szám határozat ellen. Esetleg más tárgyak. — Gyászrovat. Nyíregyháza város egyik derék s általános tiszteletben élt polgára, Jánószky János, e hó 11 dikén meghalt. Elhunytáról a következő gyászjelentést adta ki családja: Özv. Jáaó.-zky Jánosnó szül. Bírta Rozália saját, valamint gyermekei; András, ennek fia András; Rozália, í rjével l'rok Lajossal s gyermekeikkel, Margit, Ernő, Bella. Lajos és Rózával — a számos rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel jelenti forrón szeretett férjének, a szerető apáink, nagyapának, apósuak és rokonnak Jánószki/ Jánosnak f. 1891. évi ápril hó ll-ikén, déli 12 órakor, életének 62 ik, bo'dog házasságának 38 ik évében, hosszas sz.nvedés után történt gyászos elhunytát. Kihűlt tetemei f. évi ápril hó 13 dikán d. u. 4 órakor foguak a pazouyi üti temetőben az ág. ev. szertartás szerint, p izonyi utczai házából örök nyugalomra tétetui. Nyíregyháza, 1891. ápril 11. Áldás és béke porai felett! — Műkedvelői előadás Nagy-Kallóban. A nagy kállói uőegyesület e hó 25 dikén, a saját pénztára javára műkedvelői előadást rendez, a régi vármegyeháza nagytermében. Két egyfelvonásos vigjtték kerül előadásra: ..A régrehajtó", Ábrányi Emiltől és „Fehér Othelló". Résztvesznek az előadásban: Nagy Kálmánné, Berend Margit és Buday Irén úrhölgyek, továbbá dr. Jósa András Divizi Lajos (egyszersmint rendező), Longyel Fereucz, Kalmár Ödön és Péchy Gábor urak. A két darab közötti szüuet alatt Herend Margit kisasszony szavalni fog Belépti dijak: körszék 1 frt, zártszék 60 kr, földszint 40 kr, deákjegy 25 kr. Az előad is kezdete "'/

2 ónkor. — Színház. Az aréna épsége bizony nagyon gyenge lábon áll, s legfeljebb még egy pár évig viselheti a szini előadásokkal járó rázkódtatásokat, azt is csak ugy, ha alaposan megri-peráltatik. Most, hogy sziui saisouunk csakhamar be kell hogy köveikezzék, elótérbe jó euuek az alapos reparaturának a kérdése. Halmai Imre színigaz gató ugyan hajlandó a sajlt költségén eszközölni azt, de csak abbau az esetben, ha 3 évre biztosíttatnék részére Nyíregyháza, évenként 50 előadással. Ehhez pedig a tanács határozata szükséges. Ebben az esetbeu Hal mii színtársulata által az előadások mlr a jövő hó elején megkezdetnének Tűz Orosun. A mult csütörtökön délutáu Oro son leégett a c -ordásház és bikaistálló. A bikákat sikelült idejében megmen'eni. Ezer szerencse a szerencsét lenségben, hogy a tüzkor erősen dühöngött heves északi szél némileg délkeleti irányt követett, mert ily módon a tovaszáguldó tüzes perje útjában épületet uem találván, a Dessewlfr fele kert magas fái között elhalt. Ha a szél es ik k ssé is délkeletnek fordul, menthetetlenül áldozatul esik a Dessewlfy fele k istély, ezzel a r. kath. templom, községháza stb, szóval a fel falu A tü/.et — levelezőnk állítása szerint — ltaruch és Ddssernek n téleu épült o'ajgyára okozta, mely iniutegy tli öluy.re fekszik a nád fedeles épületektől. Ugy a ueines apaá'latok, melyek uetn csekély értőket képviselnek, mint a községi lakoso'; érdekében valamelyes tűzbiztou-ági intézkedésekre szükség lenue. A tűzeset alkalmával a Desscr tr.li gáj.i egy I' p Mdiály.ié uevtl öreg asszonyt elgázolt Templomból börtönbe. Igeu érdekes eset történt folyó In') 13-án. 11.igyák István vasúti előmunkás nősülni szándékozván, meglette szükségszerű intézkedéseit arra nézve, hogy az engedély ahhoz inegadassék neki. Hogy-hogynem történt azonban, elég az hozzá, hogy az engedélyhez csak azon az utou juthatott el, ha keresztlevelét meghamisítja, egy évvel idősebbnek tüntetvén föl magát. Az ekként meglehetős ügyesen hamisított keresztlevelet aztán benyújtotta a helybeli róm. kath. lelkészi hivatalhoz, ahol feltűnt, hogy a rajta levő pecsét egy cseppet sem hasonlít az igazihoz. A lelkészi hivatal léhát megtekintés végett elküldötte Hagyák illetőségi községe lelkészéhez, honnan ínég mielőtt felelet érkezett volna, hatalmas erejet valaki kibírja. Ilyen erős szervezetű egyéu volt Széchenyi. Az ő teste s az ő lelke ott csak erős rázkódtatásou meut keresztül, a hol mások már ö?sze roskadtak volna; ő legfeljebb csak elájult ott, a mibe más belehalt volua. Ó meggörnyedt, de uem tört meg lassan felegyeuesedett ismét; de egykori magasságát ne u volt képes többé elérni soha. Utóbb már a sakkjáték sem elégítette ki; iniutha e játék által újra feléledt volna érdeklődése, idegei s az emberek utáni vágy i Ez a változás az 1852 és 53 ik évek között állott be nála. Egyike az elsőknek, kit látni óhajtott Liuovics püspök volt, ki akkor Bécsben visszavonultam élt. Vallás tekintetében Széchenyi goudolkozása j zau és meut volt miuden előítélettől. Néha, bár ritkán, megengedett magának egy-egy élezet a papokról, de alapjábau véve mély lelkületű jó katholikus hivő vult. 1853-tól kezdve ueje és gyermekei látogatásán kívül, más látogatásokban is volt része, bár egyesektől igyekezett mielőbb szabadulni. Miut sejtem a gróf öulelki erejet akarta kipróbálni s a mint azt gyengülni érezte igyekezett a társalgásnak véget vetui. Kezdetben hivatalnokaival, kik őt meglátogatták s birtokairól és azok kezeléséről referáltak, uem is akart beszélni. „Minek is — inondá — hisz ugy is töukre mentünk, a magyar nemesség ugy is koldusbotra jut." Midőn már javulása szeinláthatóan haladt; a külvilág iránt is kezdett érdeklődni; s bárki jelentkezett nála, be lett bocsátva; társalgása nyugodt, szellemes és vonzó kezdett lenni,; valami különös volt mindig modozában — de Görgeu még mindig látta beuue az elmezavar jeleit. Szellemi tevékenysége is fejlődö't; kezdett Írni és olvasni is. Több figyelmet fordított ismét öltözékére, ez mindig választékos és c inos volt. Miután kopasz fejét fedni akarta, de me'eget nem fürt, tarka papírból font sapkát hordott, a melyet ő maga nevezett el ,,bolondok megsejtvén valamit az illető hamis keresztlevél tulajdonos, egy hamisított bizonylatot állított ki, ellátva hasonló, szabad kézzel rajzolt lelkészi hivatal pecséttel. Ennek alapján aztán kiadatott részére a nősülési engedély. A menyegzői előkészületek tehát mindkét részről teljes mértékben foganatosíttattak, s az esküvő is kivolt tűzve folyó hó 13-án d. e. 9 órára. Ugyanazon napon reggel azonban megérkezett a megkérdezett lelkész válasza is, amely egyenesen hamisításnak jelezte a beküldött keresztlevelet. Érről csakhamar értesítve lett a kir. ügyészség, s azonnal intézkedés történt a menyegző megakadályozása iránt. Szerencsétlenségére az uj párnak nem érkeztek meg a reform, templomba csak 11 órakor s igy elég ideje volt a törvényes eljárásnak elcsípni a vőlegényt menny| asszonya karjai közül, épen a templom előcsarnokából. Isszonyu volt a násznép megrökönyödése. Sírva rimánkodtak a kirendelt rendőri közegek előtt, hogy legalább addig hagyják a vőlegényt szabadon, inig örök hűséget esküszik választottjának s megszerezik maguknak a jogczimet a háromféle lakodalmi leves s mindenféle jóságok elfogyasztásához, s aztán nem bánják zárassék be rnennyasszonyával. De bizony a hivatalos szigor egyáltalában nem akart felolvadni, s a szegény vőlegény egymagában, busán kénytelen okoskodni az elszalasztott mézes hetek gyönyöreiről a börtönben. — Az uj börtön-éptllet helyiségeiben serényen folynak a berendezési munkálatok A rabok átszállítása a jövő héteu fog megtörténni — Dalárda-estély. Az április hó 12-én megtartott dalárestély bizonyára elég lelki gyönyörűséget okozol t azoknak, kik a dalárdát mentek el meghallgatni. Jól esett a fülnek a szépen összhangzó ének kar. Az utóbb élvezett hangversenyekben hallottunk hegedűt, zongorát, czimbalmot stb., de a dalárestély bebizonyította, hogy a férfi ének kar tud legjobbban lntui a kedélyre. Sajnos az, hogy az ének-kar oly helyen lépett fel, a mely nem volt alkalmas a miatta megjelenik igényeit kielégíteni s itt is egy fülke vitte el a haugo; legnagyobb részét. Egyéb ránt a magyar daloknál a sorok végén uem nyúlt hosszan a hang, mint ezt a magyar zene kívánja. De á mit az „Ernáui

u val nyújtott a dalárda, az szinte hihe tetlen. Különös dicséret illeti ineg a dalárda lelkes karnagyát, hogy ily nehéz müvet az oly különböző elemekből álló dalárdával oly kitűnően betanítani képes volt. A hangok tiszták, az összhang korrekt, a bassus erőteljes és az üteny kellőleg megtartva az éneklők által; kár, hogy a karnagy kissé gyors tempóban dirigálta e darabot. Uj volt a „Rákóczy" is, de ez koráutsem sikerült oly szépen, mint az „Éruáui." Oka euuek különösen az énekkar és a Beuczy zenekara között felmerült elvi diffjrentia volt. A zenekar ugyauis egyáltalán nem mutatkozott lnjlandóuak a karnagy dirigálását respectálui és — miként a cserkeszek — külön fegyverrel, de kü!ön t.ikt(iká)val is hangoltak. Orömüukre szolgál a tanúság ebból, hogy csak műkedvelő zenekarral lehet a dalárdáink együtt fellép ii, inert az ilyen zenekar inár hozzá vau szokvi a k irmosteri pá'cza intéséhez és azt resp c tálja. Különben p dig a „Rákóczy* iuduló ének és zenekarra oly szépen vau átirva, hogy nagyobb szabású lnngverseuyeu való bemutatási kívánatos és bizonyára lntásos volua, (nemiek-halál. Nyiracsádou Katona Mihályné két éves kis leáuyát — munkába menvén — Oro-u Györgyué gondjaira bizta. A kis lány beesett egy vizzel telt arokba s olt fullt. A törvényszék — a gondatlauság megállapít ható nem lévéu — Orosi Györgyuét fölraeutette. — B Aranyo-on Karámos János öt éves Juli leánya, a házuk u Ivaráu a kútba esett s mire kihúzták meghalt. A törvényszék Kaiámos Jánost gondatlanságból okozott emberölés vétségéé,t 10 frt píi.zbüutetésre Ítélte, mert bizonyítást nyert, hogy a kut kávája igen alacsony volt. — Veucse lő i egy Sándor György uevü misfél éves kis fin beleesett egy a konyha földjére letett s forróvizzel te'e tálba s összeégve, meghalt. A bíróság özv. Graut Györgyuét vonta ezért — goudatlaoságból okozott emberölés vétségéért felelősségre, mert a tálat ó tette le a konyhábau a földre, de a héteu tártott végtárgyaláson fel is kellett ót menteuie, mert gondatlanságot bizonyitani ellenében nem lehetett. sapkájának" és formája utáu Ítélve uein is helytelenü', mind a melleit, hogy szobai viseletnek jó volt. E közben más lakásba tették át, vagyis a meglevőhöz még 4 szobát csatoltak, ugy hogy egész külön álló és külöu feljárattal bitó lakása volt. A grófuak ez a szerencsés javulása reményt nyújtott a családuak, hogy előbb-utóbb mégis elhagyja szomorú lakhelyét, mert napjai elég jól folytak igy egész 1860. elejéig. 1860. márczius 3 áu egész váratlanul rendőr politikai házinotozás tartatott nála s ekkor — habár raitsem találtak, — hogy üres kézzel ne távozzanak, elvitték azt a kis elzárt szekréuyt, a melyben a gróf családi ereklyéi voltak Ezt még Szócheuyi elég nyugodt türelemmel nézte; de kéoőbb midőu azt a rendőrfőnökhöz intézett udvarias levelében visszakérte, megmagyarázván, hogy abban családi ereklyék vaunak s uem államellenes politikai iratok: a rendőrfőnök durva s illetlen levélben tagadta meg a zárt szekrény kiadását, s végül megjegyezte, hogy a döbliugi őrültek háza e percztől kezdve megszüut a grof részére menedék-hely leuui; de börtön politikai foglyok számára. Ez a goromba és kíméletlen haugou irt levél tördöféskéut hatott a uemes grófra, ismét vissza esett régi beteg kedélylnngulatába; tombolt, dühöngött, miut azelőtt, mig végre kimerüt. Széchenyi ki inár 1848. előtt is foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, ezen esett után ápril hó 7-éről 8 ára virradó reggelen végre is hajtotta ezt magáu ós pedig a legborzasztóbb módon. Ugyanis a mondott időben tompa moraju lövés dördült el a döbliugi őrültek háza egyik emeleti szobájábau s Széchenyi megszűnt élni és szenvedni. K-ggel, midőu az orvos és ápoló szobáj iba léptek, ott lalálták a nemes grófot karszékében hátradőlve, baljában a kilőtt pisztolylyal, szétroncsolt fővel. Igy végezte be pályafutását a legnagyobb magyar, törtéuelműnk legkimagaslóbb alakja, ki 1848. szeptembertől 1862. ápril hó 8 ig, tehát csaknem teljes 12 évet töltött a döblingi őrültek házában, nemzetétől és családjától elszakítva. Áldás és béke emlékezetén.