Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-04 / 1. szám

XII. évfolyam. 1. szán), Nyíregyháza. 1891, január 4. RYIDEK. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP / Z, SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÜNK. Megjelenik hettenkint egyszer, vasárnapon, -j-^-j Előfizetési feltételek s , MfiM M megrm<Méiek s n . p.sun helyben habhoz hordva: . ^ J

Ml

(l

dJ tárgyában kendő felszó- ' a "

erkeMtő Czlme alatt kéretűe

k ^küldetni. A lap szellemi részét kispoiü küldemények, Sgé«z évre 4 forint. lamlások Jóba Életi Kiadó-tulajdonos Fél érr« 2 Negyed érre l „ j könyvnyomdájához iskola•(n.-debreezeni)A ÍOMégi jegyző és tanító uraknak egész érre 1 utc7a 3 szá

m i

n

tézendŐk. csak két forint. Itérmeutctleu lerele'< csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak Tllágos kivonatra s az illető költségére küldetnek vissza. Birdetési dijak: Minden négyszer h isábozoU petit sor e ívszer sözlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében, minden egres hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debieczeni-iitcza 1551. szám); továbbá: Uoldberger A. V. által Budapesten. Haaseiistein és Vosrler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveiez fővárosaiban is Doni & Conip. által Hamburgban. Hivatalos közlemények. ' 1890 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabi ráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter által kibocsátott „Ösztöndíj pályázat" hirdetményt szabályszerű közhirrététel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1890. deczember hó 31-én. Miklós László, alispán. 54,68°. sz. Ösztöndíj pályázat. Á győri árva alapítványoknál az 1890/91. tanév kezdetétől kővetkező ösztöndíj állomások töltendők be: 1. A győri kir. árva alapítványnál hat 100 frtos és három 80 frtos állomás. 2. A győri Dlabács-féle árva alapítványnál két 100 frlos és egy 80 frtos állomás. 3. A győri gróf Eszterházy-féle árva alapítványnál egy 100 frtos és két 80 frtos állomás. Ezen árva alapitványbeli össztöndijakra csak szegénysorsu, kath. vallású, jó előmeneteli! és iskolába járó, avagy inaskodó árva fiuk és leányok tarthatnak igényt. A Dlabács-féle ösztöndijaknál az illető rokonok, a gróf Eszterházy-féléknél pedig az uradalmi könyv vivők és számtisztek, ezek után a gazdászati tisztviselők és szolgák árva gyermekei, különösen convertita árva fiuk vagy leányok elsőbbséggel birnak. A folyamodványok a győri árva kir. alapbeli állomásokat illetőleg Nogál János győri püspöki helynökhöz, mint az alap igazgatójához, a Dlabics-félékre nézve Zsolna városa tanácsához Trencsénmegye utján, a gróf Eszterházy-félékre nézve pedig gróf Eszterházy tatai uradalmához Tatára, Komárommegye utján, mint pártfogókhoz czimzendők és a tanulók részéről az illető tanintézeti elöljáróságnál, az inasok részéről pedig a megyei, illetve városi közönségeknél legkésőbb 1891. évi január hó 20-ig benyújtandók. A folyamodványok következőkkel szerelendők fel: 1. A keresztlevéllel és a folyamodó atyjának vagy mindkét szülőnek halálát igazoló bizonyitványnyal. 2. A tanuló mult tanévi iskolai bizonyítványával s a folyó tanévi I. harmada végén nyert időszaki értesítőjével, illetve indixével, a tanonczoknál pedig az inaskodási előmenetelről szóló mesteri bizonyitványnyal. 3. A tanuló családi és vagyoni állapotát feltüntető hatósági igazolványnyal. 4. Dlabács- és' gróf Eszterházy-féléknél ezenkívül a leszármazási viszonyokat igazoló okmányokkal. A folyamodványban megjelölendő ama pénztár is, melyben az ösztöndíj adományozás esetében kiutalványozandó volna. Az eképen felszerelt folyamodványok az illető tanintézeti elöljáróságok és a megyei vagy városi hatóságok által és pedig az előbbiek részéről vagy közvetlen, vagy a tank. kir. főigazgatóságok utján, az utóbbiak részéről pedig közvetlenül 1891. évi február hó 10-ig a fennevezett pártfogókhoz a minősitvényi táblázatok kíséretében eljuttatandók. Végül megjegyeztetik, hogy az ösztöndijasok, ha fiuk, a nyert ösztöndijat tanidejük, vagy inaskodásuk tartamára, ha leányok, férjhezmenetelük ideig, vagy anyagi állapotuk más kedvező megváltozásáig, legfeljebb azonban 24 életévük befejezéséig fogják élvezhetni. A fent kitűzött határnap eltelte után, avagy az illető tanintéze.ti elöljáróságok és pártfogóságok mellőzésével közvetlen a vallás és közoktatási m. kir. miniszteriümhoz benyújtott kérvények figyelembe nem fognak részesülni. Budapest, 1890. deczember hó 2-án. A ralids- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 3920. K. 1890. A nagykállói járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A folyó évi 826—90. k. b. számú jogerős határozat folytán, Szabolcsvármegye nagykállói járásba kebelezett Nyir-Acsád nagyközségben a községjegyzői állomás üresedésbe jővén, ezen állomás betöltése czéljából pályázatot nyitok. Javadalma: évi 400 írt készpénz és 50 frt irodai átalány, szabad lakás, 21 és 1065/1600 kat. hold területű szántóföld haszonélvezete, — a földbirtok adóját a jegyző fizetni tartozik — magán munkálatokért szabályrendeletileg megállapított dijak szedése. Felhívom a pályázni óhajtókat, miszerint az 1883. évi I. t. cz. 1 és 6. §-ai értelmében teljes koruáágukat és eddigi alkalmazottságuk folytonosságát is igazolhatóan felszerelt kérvényeiket alólirt főszolgabíróhoz legkésőbb 1891. évi január hó 27-ig bezárólag annyival is inkább adják be, mivel a későbben beérkező, vagy nem kellően felszerelt kérvények az 1891. évi január hó 29-én délelőtt 10 órakor Nyir-Acsád községházánál megejtendő választáson figyelmen kívül lesznek hagyva. Nagy-Kálló, 1890. évi deczember hó 27-én. Zoltán István, főszolgabíró. 7041 — 11,262. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. A Taktakenéz községben igényelt és az 1888. évi XIX. t. cz. alapján bejelentett halászati jogosultság iránti helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve beterjesztetett. Határozat. A gróf Andrásy Manó és gróf Andrásy Aladár által bejelentett halászati jogosultság helyszíni tárgyalása iránt az 1890. évi julius hó 1-én 5->5ö,ö90. R. sz. alatt kibocsátott, a medertuIavV>')^s és földesúri megbízottnak ''ézbesitett, az isi- >v»t!i ^keltek értesítése végett a „Ny ír vidék" i>iv

£

ita,

ált02Ík át vag

y. k, .íséglu>.zán,ü közszemle.^ kitett •« uooszc .„íján Srózuirre teti aiispáni hirdetmény alapján 1890. évi julius hó 16-án foganatosított helyszíni tárgyalás eredményéhez képest Taktakenéz községben az élő- és holt-tisza mederre vonatkozólag gróf Andrássy Manó és gróf Andrássy Aladár által bejelentett halászati jog gróf Andrássy Manó és gróf Andrássy Ala dár részére oly módon állapittatik meg, hogy gróf Andrássy Manó a taktakenézi határhoz tartozó élő-tisza mederben, gróf Andrássy Aladár pedig a T.-Kenéz község határában lévő és tulajdonát képező egész holt-tisza mederben a halászati jogot kizárólagosan gyakorolhatja. A szóban forgó halászati jognak az 1888. évi XlX-ik t. cz. alapján, ezen határozattal megállapítás után, a halászati könyvbe bevezetésére a vármegyei főlevéltárnok az iratok csatolásával, a helyszíni tárgyalás megállapított 10 frt 80 kr költségének gróf Andrássy Manó és gróf Andrássy Aladártól behajtására és beterjesztésére pedig a dadai alsó járás főszolgabirája utasittatik. Ezen határozat ellen közigazgatási uton felebbezésnek helye nincs, azonban az ebben meg nem nyugvó fél, a kézbesítéstől számított hat hónap alatt jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indíthat. Megállapítandó volt a halászati jogosultság, mert: a bejelentőkön kívül más igénylő nem jelentkezett, továbbá a halászati jog gyakorlása hatóságilag igazoltatott. Miről a vármegyei főlevéltárnok az iratokkal, a dadai alsó járás főszolgabirája és ennek utján a t.-kenézi földesúri megbízott, T.-kenéz község elöljárói.gróf Andrássy Aladár és gróf Andrássy Manó bejelentők és ezek képviseletében dr. Meskó László, dr. Edelstein Aladár ügyvéd nyíregyházai lakosok és a „Nyírvidék" szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyháza, l->90. decz 22. Miklós László, alispán. .Szabolcsvármegye alispánjától. 1890. A T.-Dada községben igényelt és az 1888. évi XlX-ik t. cz. alapján bejelentett halászati jogosultság iránti helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve beterjesztetett. Határozat. A t.-dadai közbirtokosság gróf Andrássy Aladár és gróf Andrássy Manó által bejelentett halászati jogosultság helyszíni tárgyalása iránt, az 1890. évi julius hó 1-én 5853/890. K. sz. a. kibocsátott, a medertulajdonos és földesúri megbízottnak kézbesített, az ismeretlen érdekeltek ertesitése végett a „Nyírvidék" hivatalos lapban közölt, a községházánál közszemlére kitett és dobszó utján közhírré tett alispáni hirdetmény alapján 1890. évi julius hó 16-án foganatosított helyszíni tárgyalás eredményéhez képest T.-Dada községben az élő- és holt-Tiszafolyó mederre nézve bejelentett halászati jog a t.-dadai közbirtokosság. továbbá gróf Andrássy Aladár részére oly módon állapittatik meg. hogy a t.-dadai határban elvonuló élőTisza mederben T.-Dada község közbirtokossága, a t.-dadai határban levő holt-Tisza mederben pedig gróf Andrássy Aladár a halászati jogot kizárólagosan gyakorolhatja. A szóban forgó halászati jognak, az isss. évi XlX-ik t. cz. alapján, ezen határozattal megállapítás, a halászati könyvbe bevezetésére a vármegyei főlevéltárnok az iratok csatolásával, a helyszíni tárgyalás megállapított 10 I rt 80 ki költségének a t.-dadai közbirtokosság és gróf Andrássy Aladártól behajtására és beterjesztésére pedig a dadai alsó járás főszolgabirája utasittatik. Ezen határozat ellen közigazgatási uton felebbezésnek helye nincs, ftzonban az ebben meg nem nyugvó fél jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indíthat. Megállapítandó volt a halászati jogosultság, mert: gróf Andrássy Manó és a bejelentőkön kivül a halászati jogot más nem igényelte; gróf Andrássy Manó pedig jogosultságát a tárgyalás során semmivel sem igazolta, mint a t.-dadai közbirtokosság és gróf Andrásy Aladár jogosultságukat részint elöljárói bizonyítvány, részint más okmányok felmutatása és tanú kihallgatás folytán igazolták. Miről vármegyei főlevéltárnok az iratokkal, a dadai alsó járás főszolgabirája és ennek utján Jakabfal v\ László földesúri megbízott. T.-Dada község elöljárói, gróf Andrássy Aladár, gróf Andrássy Manó és ezek képviseletében dr. Meskó László, dr. Edelstein Aladár ügyvéd nyíregyházai lakosok bejelenők és a „Nyírvidék" szerkesztősége ezen határozaton értesítettnek. Nyíregyháza, 1890. deczember 22. Miklós László, alispán. 1890. Szabolcs van negye uiisyátijaíi A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. technológiai Iparmúzeunmak, a ni kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyóit szabályrendeletét tudomásvétel és a közönség tájékoztatása végett egész terjedelmében közlöm. Nyíregyháza, 1890. évi deczember hó 15-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Szabályzat szakvélemények is szaktanácsok culásárn és műszakin isgálatokra. Jóváhagyatott a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszternek 1N90. évi 26874. és 50B7U. szánni rendeletével. A m. kir. technológiai iparmúzeum magánosoknak, intézeteknek és hatóságoknak az intézet működési körébe vágó műszaki kérdésekben véleményt ád, szaktamicscsal szolgál és e czélból az ipari gyakorlat körébe vágó kísérleteket is végez, továbbá szabadalmi ügyekben felvilágosítást nyújt. A múzeum ezen működésére saját szakközegein és fölszerelésén kivül, a budapesti állami közép-ipariskola szaktanárainak közreműködését, ezen intézet laboralóHnmainak és műhelyeinek fölszereléseit és szükség esetén e két intézeten kivül álló szakférfiaknak közreinűkődését is igénybe veszi. Szóbeli, valamint rövid írásbeli értesítéseket, a melyekhez külön kutatások, vizsgálatok, kísérletek vagy egyéb munkálatok nem szükségesek, a mú/euiu ingyen ad. Kísérletekkel, vizsgálatokkal, kutatásokkal vagy egyéb műszaki munkálatokkal járó szakvéleményért vagy szaktanácsért az illető fél fizeti a felmerülő készpénzkiadásokat, szállítási és anyag-költségeket, valamint a szakértőt illet :; tiszteletdijat. Azon esetben, ha helyszíni szemle kívántatik, vagy a vizsgálat az intézeten kivül végzendő, az erre kiküldött szakközegeknek és az esetleg szükséges segédszemélyzetnek úti költségeit, személyi illetékeit és kocsidijait. valamint a szükséges készülékek és eszközök oda- és visszaszállításának költségeit szintén a fél fizeti. Az ezen költségek fedezésére való összeg, a mennyiben előzetesen megállapítható, az intézet pénztárába előre befizetendő, ellenkező esetben pedig biztosítékul a valószínű költségeknek megfelelő összeget kell befizet ni. Hatóságok és intézetek a megállapítandó dijakat és költségeket utólagosan is fizethetik. Ez esetben a felrherülő költségeket a múzeum házipénztára előlegezi. Az intézetben magában végezhető, gyakrabban előforduló egyszerűbb munkálatokra néne, a mennyiben lehetséges, az igazgatóság külön díjszabást állapit meg.') különben pedig a fizetendő költségek előzetes megállapodás szerint, vagy pedig az illető munkára fordított idő alapján állapit tatnak meg. ') A dijszibás jegyzéke az intézet irodájába

q me

gtekintheti. Mai számunkhoz fél ív melléklet v»n csatolv». 8513 , Cei