Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-12 / 2. szám

,.!N Y I K V I U K II" Kőbánján 100 Inlógrammoaként 49»/io forintra hioyatlottak. 1872 biti a behozatal 862,937 darabra i igy a legnagyobb ósizegru emelkedvén »z e» a ctökkenő kivitel mit eredményezték, hogy a kőbányai felbajtát, mely más étekben 500 000 «u felül változott: hi'ai sertéitenréiztésüuk ciékeuteeévul 1873 ban rnír 419,080 187-4 b*n 290,850 darabra rodue Uódott. A behozatalban ez óta ceökkenél 1882 tg észlelhető. Románia lertéski vitelével hozzánk őiSzUvitolének 95 — 98%.át hozta s igy a serlés bekozitálnál is, azon jogos aggályainkat fejezzük ki. a melyet az állatok be hozatalánál kifejtettünk. A mig M vgyarorttéfnak t-re rolt s miuden p:act tárra állott kivit"l« elfogadásárt, rilrhette a romániai sertés behozatal versenyéi ugy bel- uitut külpiacaira, du uiióta lertéstenyétztéittnlr elébe határzáraait . meloek s meggátolják k vitelünket: nem tűrhető meg a romániai tertéibehotalal a saját tenyésztésünk veizélyezt-xéie nélkü'. Teljesen elég okok ezek arra, hogy a romániai behozatalt Auiztria-Magyarorizág kzirjj. Kománia állat behotainl* a magy ir áruforgalmi «í<i tiit'ika kimutatása surint 1 881-btn a következű volt: 1. Ökör 85 drb 12 149 frt ért kben. 2.-Juh ós k c-ke 68 089 » 580.890 » » 3.'Serié* 38 8'JO » 1.654,370 » » 4. Ló 4,077 » 1.514,000 » > ör«z««eu 111,051 drb. 3.861,409 frt ertékbm. i Egy másik fon'os tényezője az állat behozatal io*llett Houiauiáiiak • terméuyek behozatala. Bu'.á. M igyarország g.bona term myei között leg fontosabb a luza, mely a többi g-ibonanemüekkel i'.-nibeu a legoagyubb mérvben termeltetik. A búzatermelése a hetvenet évek óa megkétszeretőd itt, mert mig az e.őtt 15 (miliő hl közt vtltakoz itt a ti rmét, 1832 ben 46 millió, 1884 ben 37 millió hit. tttatet fel. E'.eu emelke d>ire indakot az előbbi évek mva< I uza árai szolgáltattak, a miért a gstdjbö/öns^g a bu-atermelés emelésé ben keris'.'e földbirtoka jöred«linének szaporítását. M\gyar országou 1676 -1885-ig terjedő 10 «v alatt a bu/.ával bavetett terüiet rveukénti átligbm 4.593,600 Itat. holdat tett ki, vagyis sz összes szántótö.d területnek 22.7%-át foglalta e!. Az oiztrák statisztikai hivatal szerint, fokozott buiaé* lisztterui lésün< mellett ai osztrák-magyar mona

robia 1887 évtől kezdődőleg — 1880 éf kivételével — m udig 3—4 millió mázsa felesleg kivitel közt ingadozott. Ha teljéim elzárnánk Austria-MagyirortzAgiiól az idegen Uiza- és liszt behoz italt, m^g.kkor is a feujMzett meny nyi»ég a kQllöldön kell, hogy piaozot Uláljoi m igának. Románia buta behozatal* Ausztria M tgyaromágba 1880 ba 1.306,729 mm. 1881-beu 884,952 mátia, 1832-ben 1.266 1 12 nim. 1883 ban 1.250,074 mm. a melyből Magyarországra évenkéut 6—7o0,000 mm. *ii!c. A rouiá mai búzáról gyakran halljuk azt a állitást, hogy annak kizárása ártalmas lesz ti'üuóen fejlődött malouiipirunkra. Az tény, hogy a 'ilá«hirü»é lett magyar lisztet nem a román hazából készítik, mivel e hírnevet a nagy tökélyre fejlesztett őrlési eljárásokkal épen a magyar búza alapította meg. Sokan állítják, hogy ai olctóbb roaiániai buza, a melynek atonban miuótégeii sokkal hátrább áll a magyarnál, vegyitéii ctélukra a magyar búzához igen jól hasinálhstó, de felejtik, hogy náiuok ilyen olcióbb buza is bővebben kapható s a romániai buza épen ezeket fosztja meg p a-zától. A malom p tr tsg-idhitaUan, hogy igen jó szolgálatokat teizen nyersterméuyeink értékeittétével, de azért buttlermeUittnknek egy nagy rétiét nem áldozhat uk fel nagyobb nemzetgazdasági kar ueliiű .Tiltakoznunk kell átéri a romáuiai buza Ttm nélküli beengedése ellen, mivel kénytelen azt vámmal is hozzánk hozni, de ei esetben nem fog «em bel, sem kü pii ezuukou versenyezni. Rozs. 1876 tói 1886 ig. tiz év alatt Magyarországon őitirozsztal 1.995,787 kath. hold terület volt évenként átlag bevetve vagyis az ösitm szántóföld tnrüle'.nek 9.8°/*, mig. 1876-ba még 16% *<>"• Behoiatala és kivitelében aránylag otekély eltérés tapasztalható. Ausztria-Magyarország behozatala és kivitele az utóbbi időben n következő. 1878 1879 | 1S8J 1881 | 1882 | 1883 métermázsa Behozatal Kivitel | 563,463 93.1,508 1.046,327 442,516 747,666 642.181 | 493,203 645,161 784,264 612,420 746,2561266,328 Behozat többi Kiviteli többi. 120,937 187,842 404,146 ~ 1 " 1 ~ - 517,937 119,316 100,395 Eitel szemben Romániából a rozs behozatal a következő: 1880 ban 193,083 mm. 1881 ben 47,464 mm 1882-ben 171,943 mm. 1883-bau' 162,702 mm A fentiekből láthtló, hogv rozs kivitelünk ritkán van s behozatalunk fe Olmulja a kivitelt, vagyis ha idegen rozs nem jönne be kottánk a hiány fedezésére: mi a belföldön több rozsot termelnénk. Külön Magyarorttdg rozikivitelt 1882—1884. évekbtn : 1MJ 1183 1884 öisikivitel 1.120,776 mm. 1.508,051 mm. 1.223,098 mm. Eliból az csitrik tartományokba 920,808 > 1.364,451 > 1.184,941 > Világot tehát, hogy at osztrák tartományokba évsnkiut váltakozó 500,000—1.000,000 mm. ro'.t behotatala külföldről meg lenne nehezitve t a foldmivelő kötömég a buta termeiét fokozása helyett a rozs lfr nielésre fordítaná földjének egy részét. A romániai ro/s behozatalt mindmeietre migsioriiaui kellene, hogy állandóan hanyatló rozt termelésünket, a m ly mint feuebb is kimutattuk 1876 tói lb% ról 9 ,%-r» tzálott )•: iiaét felemeihsisük. Árpa. Az árpa Magyarorstágnak sziutén neveietet cúkke, melyből Autitria-Magvarortzág kivitele a követketö: 1878 ban 2 748,140 mm. 1879-ben 2.131,379 mm. 1880-ban 3.231,746 mm. 1881 ben 1.775,124 mm. 1882ben 3.922,318 mm. 1883 aan 2.241,260 mm. E menynyitógből külön Magvarortzág kivitele az osztrák tartományokon kívül 1832-ben 1.407,440 mm, 1883 ban 619,082 mm. (Vígé köv ) ÚJDONSÁGOK. A törvényhatósági bizottság még nein előfizető tagjaiuak lapunk mai számát ez úttal is meikOltljük, kérve az illető urakat, hogy előfizetéseiket a múlt számhoz oatolt postautalványon még e hot folyamán eszközölni szíveskedjenek, inert niu atváuy szamokkal tovább nem szolgálhatunk. Nyúvgyii za, 1890. január 11. A „Nyíri dék" kiadó hivatala. — A var.negye kizigazgatasl bizottságán íV « hó 9-d.kén tartott rendes luvi gvülés.mi alakultak meg, a bizottság kebelében törveuy s/erint működő küldöttségek, meg pedig következőleg: a fegyelmi választmány tagjaiul megválasztattak: Koruis Ferencz, Lukács Odöu, Koczok László, Csiszár Kereucz, póttagokul Gál Elek és Velkev Fal A pótadó fjlszólamlási bizottság tagjai let tek Gál Ele*, Bodnár Ittvan, Kállay Jenó, Lukács Ödön. A felügyelő bizottságba megválasztattak: Bodnár Istváu és Lukács Ödön ; az erdészeti albizottság tagjiiul Kállay Jenó, Szuuyoghy Bertalan, Hrabovszky Guidó, az erdészeti albizottság tagjai lettek: Gál E'ek, Szuuyoghy Bertalan, Pscherer Józ->e, póttá,' Zut.tu Jiuos. Az árvaügyi telebbvi'eli küldöttségbe megv<Uasztat.tak Lukács Ödön és Korúi•> Ferencz, póttagul Szuuyoghy Bert tlau — Választási mozgalmak. A folyó hó 8-diki reudkivüli közgyűlés alkalma, nz összegyülekez«tt bizottiuányi tagok sorában élénk eszmecsere kifejlődését segítette eló abogdányi kerületben szükségessé vált képviselőválasztás iránt. A jelöltek neveinek egész sorozata volt az emle getés tárgya. Mint a függetleuségi párt kandidátusait leginkább Zol'án Jánost, Killiy Leopo'dot és Székely Benedeket, mérsékelt ellenzéki jelűitekül pedig Kállay Jeuőt és gróf Pougrácz Jenőt emlegették. Sót akadt jelöltje — már t. i. ugy emlegetés közben — a kormánypártnak is, még pedig Fráter Sándor személyében, akiről még hozzá, mint < főispán kandidáltjáról volt szó. — Sajtóhiba egy tavIratban. Káilay András főisp innal történt meg a uiult n ip ikban a következő mulatságos eset: A főispán úr Htlászból n következő táviratot küldte Nyíregyházára titkárjához: ha vas kályht Bidip<stről m' gérsezik, talyigás száukán vasúttól küldj 3 azonnal Halászba. Ez a távirat Njiívgjhízára már í;y érkezett meg: ba Vas Károly Budapestről meg'rkezik slb. Kertész Bsrtalan főispáni titk-tr a távirat vétele után azonnal intézkedett, s egy hsjdút küldött ki a vasú'i állomáshoz, hogy fogadja olt Vas Károlyt s ixpediálji azouual Halászba. A hajdú azonban hiába járt ki a vasúthoz, Vas Károly csak nem hkart megértetni. A titkár úr pár nap múlva kiment Nagy Halászi:*, " jelenteui valói között rákerült végre a sor Vas Károlyra is, alj aztán a tévedés kimagyarázódott. Az »Uram Bityámc élezlap itt*ui élelmes munkatársi ellesie valahogy ezt a mulatságos történetet, s megírta att aztal a kiegészítéssel, hogy ciup t véletlenlégből egj V s Károly uerü beciületes sertés kupect csakugyan érkezett ama napok egyikén Nyiregy há'ára, » störnyen mrgőrü t neki, hogy rokona, kinek látogatására jött Sr-abolciba, sárga ztinórot hsjduval váratta őt a vatutnál. Kár. hogy a: »Uram Bityámc tovább is uem füz'e e vígjátéki epizódul alkalmat dolgot, s nem utaztatta el Vas Károlyt Ha látxba, ahol megtörténhetett volna vele az is, hogy egy — a vaskályhát váró iuas miudiárt belé is fü ött volna. — A turfa mint tüzeló anyag. Megyénk köztiizteletbeu álló, s mint gazda is jó hírnévnek örvendő birtokosa Bleuer Mór ur Ibránybau birtokán nagyobb területű turfa réteget fedezett fel, mely turfa helyéből kiemeltetve, tégla nagy- és vastaságra salakjától megtisztítva, préselt darabokba előállitatváu, a Ugjobb tűzi anyagot adja, mely tűzi anyag hivatva van, megyénk fa- és szénszegény vidékein nagy hiányt pótolni. A turfa sárgásbarna, vagy egészen fekete sziuü, viz- ós mocsár uövéuy. maradványból álló, hamus és gyanta tartalmú auyag Száraz állapotban könnyebb mint a viz; tartalmaz mintegy 60

5% szénenyt, 6% élenyt és 33

s% légeuyt. Szárított illetőleg préselt állapotban pedig tartalmaz a turfa 44

g% széueuyt, 4

4% könenyt, 26% éleny, 8

a% hamut, és 15

4% vizet. Hamuja kevés kálit tartalmaz. Préselve, sajtolva mint úgynevezett préselt turfa sokkal jobb tűzi anyag, mint puha, porhanyós állapotban, de még hamuja is igen jó trágya. A turfából még kátrányt is uyernek, mely kátrányból a .Parafin* állíttatik elő. Ily turfa-lápok léteznek Hollandiában, Hanover-Pomeriáuiában, Német-, Frauczia-, Skótországban és az Irföldön. Hazáukban tudtommal csak e>;y helyeu használják fel a turfát tüzelő anytg gyanánt, Mosoumegyében Albrecht fóherczeg uradalmában S igy csak szép és sikerdus jövőt jósolhatunk ez uj vállalatnak, mely nagy hiányt pótoland. (Braun Fülöp orvos.) — Szegény gyermekek felruházása. Napkorról írja levelezőnk: A napkori g. szert. kath. iskola igen szép és lélekemelő ünnepélynek volt tzinhelye folyó hó 5 én, a g. kath. karácsony vigiliáján. Az előbbi évek szokásaihoz híven e napon az összes tauköteles gyermekek megjelentek az iskolában esteli 5 órakor, hogy a községi nemes lelkű intelligenczia adományából csecsebecsékkel és írószerekkel gazdagon feldíszített és egyes, e czélra fordított alapokból és büutetéspéuzekből a szegény gyermekek számára beszerzett ruhanemüekkel körülrakott karácsonyfában gyönyörködjenek. A tágas iíkola terem uemhogy zsúfolásig megtelt, hanein felét sem volt képes befogadni az érdeklődő híveknek. Az intelligencia teljes számban jelen volt s még vidékről is voltak veudégek. Fél hat órakor vette kezdetét a kiosztást megelőző üunepely, mely egy pásztorjáték előadásából, egyházi alkalmi énekek eléuekléséból és különféle szavalatok elóadá-ából állt. A szépen díszített teremben az illusztrált pásztorjáték a nép áhítatos hallgatása és lelkesedése mellett kitűnően sikerült, melyért az elismerés L. B. fáradhatlan buzgalmu s. tauitót illeti. Ezután kiosztatott az árva tanulók közt 14 pár csizma, 10 darab téli rokk és 6 darab téli kendő, az összes gyermekek között pedig a karácsonyfa összes csecsebecséje és Írószere. A gyermekek nagy örömmel, a jelenlevő hivő köXöuség pedig nagyobb lelkesedés közben távoztak családi tüzhelyökre, áldván és dicáőitvén a szeretet hatalmas Istenét — A cseléd-adó kiírásánál, pénzügyminiszteri reudelelet alapján az az úzus, hogy az összeírást október hónapban foganatosítják s igy igen gyakran megtörténik az, hogy ha egy gazd* az újévvel el is boctátja cselédjei egy részét s kevetebb cselédtégel tart is, még is az előző évi állapot után kell a cseléd adót inenfizetuie. E sérelmes állapot megszüntetése frdekélien Komis Ferencz azt az inditváuyt terjesztette a közigazga'ási bi/.ottság legutóbb taitott gyülfse elé, hogy intézzen „ bizottság leliratot a pénzügyminiszterhez, kérve ebben azt, hogy a cseléd-adó összeírása ne tz előző é» október hhvában, li .uem a tényleges állapot szerint januárban eszközöltessék. A', indítvány^ a bizottság egyhingulng elfogadta. — Hymen. Éles Lajos helybeli kereskedő eljegyezte réthszeutmiklóíi Éles Béla mátészalkai ügyvéd kedves leányát, SarAta kisasszonyt. — Grosz L H. helybeli kereskedő a termétiycsarnok választmányának e hó 11 dikéu délután taitott ülésén, a hivatelos árjegyzékek körül elkövetett rendellenes és önkényes eljárása, valamiut az ezen eljárása miatt őt rendreu'í-.sitó egyes választmányi tagok eilsu használt sértő kifejezései miatt, a csarnoki tagok sorából kijáratott. Éresülétüuk szemit a személyesen sértett rálaiitma yi Ugok ügyöket n bíróság elé is vitték. — Csodálatos postajárás. Tisza-L

;)kiől nifg BűdSzent-MihUyról valóságos körutazást cnuálnak a postai kü.demétijek. ha Tisza-Lökről Büd-Szent-Mihályra vagy mogforditva Büd-Szent-M hál)ról T.-Lökre kell eljutniok. Három-négy vármegye határát járják meg er.ek a levelek, mert például Büd-Szent-Mihályról Debreczenen, Nyíregyházin és Estlárou keresztül jut el a levél T.-Lökre, pedig jó csendes tavaszi időben a harangszó is eljut oda a meg nem magyar királyozott szellővel. Ez at igatán postai csoda-bogár stámba menő állapot csakugyan tarthatatlan, s remMjük in, hogy lesz fogauatj i aunak a feliratnak, melyet e helyzetnek a megszüntetése érdekében a közigazgatási bizottság az illetéket miniszterhez intétui fog, Korni* Ferencz indítványára. — Színház. Gsrőffy Audor színtársulata folyó hó 4 óta tart előadátoknt Nyíregyházán a Központi vendég, ló nagy termében. Eddig színre kerültek: Ne bánts virág, Eleven ördög, Az Uzsai gyöngy, A két R <nczáu és Lili. Miut látjuk, a míísor váltoiatos s mi részünkről csak elismeréssel szóllhatunk arról a jóakaratról és igyekezetről, melylyel a társaság megküzdeni iparkodik ama nehézségekkel, melyeket lépten nyomon tamasztanak uz eperjesi kísérletek, a kellékek hiáuya, ma^a a színtér és a közönség közönye. Megdöbbentő jelensége a m»gyar társadal mi életnek az a részvétlenség, melyet a tziuügy iráuyá b in ország szerte tapasztalunk. A mult évben egymás után buktak meg a szegedi, aradi, miskolczi és székesfejérvári igazgatók, most Szabadkán és Miskolc.on feuyegeti teljes válság a színészetet. Gerőifynek talán nem volna oka nálunk panaszkodni, ha a színpadot alkalmasabb helyen állíthatja fel a Központi vendéglőtől bizonyos okokból idegenkedik a közönség; ámbár —s ezt jegyet zün meg — vannak helyitégek, omslyok jobbak hírüknél 1 — Felolvasó estély. A helybeli kereskedő ifjak egyletében f. hó 15-én lesz s Il-ik felolvasó estély megtartva; mely a kalommal; Dr. Baruch Mór úr »» divat és a ruházatról egésségi szempontból* igen érdekes felolvasást fog tartani, Moravstky D. Ferencz főgimnáziumi tauár úr pedig stavalui fog. A kereskedő ifjak egyletében ez ideig megtartott felolvasó estélyoken a közreműködők mindannyiszor szép nagy számú közöutég előtt tartották meg előadásaikat, s ha ez ifjúságnak jövőben is sikerül ilyen ismert tehetségű közreműködőket megnyerni, felolvasó estélyükön társadalmunk kiválóbb tagjai is örömmel lógnak rúszt venni — Vidéki színészek háza. A magyar színész egyesülőt Budepest fővárosától egy telket nyert, melyre legközelebb felépiihati házit, e házban lesz a nyugdijt kezelő é» kormáuyzati iroda, továbbá ingyen ellátást nyernek benne az elaggott vidéki tzinéezi'k. A szioész-egyeiület közadakozás utján akarja e házat felépíttetni, miért it e csólból számtalan aláírási ív bocsájtatott ki. Fehérváry Oltó előnyösen ismert tziumíivést, tzintén megbízatott egy il)«n gyűjtő-ívvel, hogy e ozélra adakotásokat esiközöljön. £ jótékony ozél előmozdítására felkerjük városuuk és vidéke közönségét, mely bizonyára nem fog a többi városok mögött miradni. Lapunk is elfogad e czélra bármily öss«"get. Az adikozások hírlapokban uyugtáztatnak. — A Nyíregyháza városi gőz- és uád-iürdő január 17- és 18-án, a?, az péntek és szombaton szünetelni fog. — A nyíregyházai polgári olvasó-egylet könyvtárának gyarapítására saját egyleti helyiségében jauuár hó 25-ikéu jótékonyczélu batyu bált rendez. Belépti dij: Személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések a jótékonyczél érdekében köszönettel fogadtatnak s hirlapilag uyugtáztatnak. — Olvasóink ügyeimét felhívjuk Hübsoh Mikta ujouuan megnyílt rövid és divatárú keretkedőnek lapunk mai izáinábau közölt hirdetéiére. — Irodalom. Előfizetőink kívánságának óhajtunk megfelelni, midőn lapuukban rendes irodalmi rovatot nyitunk, mely rovatban az esetről-esetre megjelenő jobb irodalmi müvek jegyzékét fogjuk köiölui. — A „Képes Családi Lapok" szépirodalmi ét ismeretterjesztő képes heti lap már tizenegy év óta küzd hazafias lelkesedéssel és kiUrtá«Bal nemzeti irodai munk bástyáján; már tizenegy év óta lobogtatja a nemzeti művelődésnek s ízlés nemesítésnek a zászlaját, s most is, a midőn Brankovic^ György jeles szerkeiztéie mellett már tizenkettedik évfolyamba lép, a legelőkelőbb, a legkitűnőbb írók és írónők müveivel indul — a nemzetiségünket még mindég fenyegető s hazánkat sáska rajként elözönlő német szépirodalmi lapok elleni hadjáratra. A ,,Képes Családi Lipok

1' muukatársai: Jókai Mór, Tolnai Lajos, Mikszáth Kálmán, Dilmady Győző, Temérdek (Jeszenszky Diniéi), Lauka Gusztáv, Barankovic< György, Ruduáuyszky Gyűli, Pósa Lsjos, Prém József, Dr. Sziklay János P ilágyi L tjos, Incíédv Lisiló, Muray Károly, Méry Károly, Putry Károly, Dr. Rodiszky Jenő, B^nitzky Bijza Lenke, Büthner Liua, Nagyvárady Mira, Kuliffay B^nitzky Irma, Heve.'ioé Sikor Margit, Fanghné Gyújtó Izabella, Giál Karolio, Karlovszki Id i, Harmath Lujza stb. stb. Vájjon ki cserélné fel az előkelő szellemi kainatok termékeit a külföld müveivel! Migyar emlier bizouyára nem ! S a magyar nő — még kevésbbé. A „Képes Folytatód u. lőlapon.