Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-14 / 37. szám
Folytatáa* a mellékletnek. tz, M éjt éh röpke tiligittrrel közösülv® a Tartaros Nemie'.te fajunkat fétlkébtu, s e* (t. j. a maikrakat) hozta világra először. (Ford. Arany Jáuos.) Ezt a wesAt még a régiek közzűl is kevesen ismerték Erósz vagyAmorJcsakhamar u szerelem symboluina lett Mis ver.io szerint Niuos és Yénus fia volt, a miért i, a kegyetlenséfet meg a kellemet vélték benne egyesülni. Mások szerint pedig szüleit senki sem ismeri; osak sít akarták ezzel moudam, bogy a ezerelem észrevétlenül a nélkül, hogy tudnók, hogyan és honnan, lopódzik ízivüuktie. A szerelem hitalmas é« elleuállhatatlun Ezt az eszmét fejetik ki Ámor uyilai, ijja meg fáklyái. Nyilai elhatnak az 01) naposig ugy, miut a Tartarosig. A régi pogány felfogás szerint az istenek, emberek é» állatok egyaráűt képtelenek kikerülni hatalmát. Költök betelik, hogy alig született meg Ámor, mikor már Jupiter, az istenek és emberek atjji, látta teglejtéseibfll, mily nyugtalanságot fog okozni. Ezért megparancsolta Vénusnak, a ezép.ég és szerelem ietenuőjének, ölje meg Ámort. Hogyau teljesnhotte volua a szelíd Vénus a kegyetlen paraucsot? Elrejtette hU at erdőbe, hol vadállatok szoptatták Ánort, ki ijjat és nyilakat készített itt magának s a uyillövént először állatokon gyakorolta, hogy nz embereket aunál bizonyosabban eltalálja. Ámor szemeit bekötve goudolták, mert vak a szerelem; szárnyasnak hitték Ámort, mert könnyelmű és csapodár; szeszélyes gyermeknek, a ki majd mosolyog, majd sír, tréfál és duzzog. Báj és szépség ébreszti föl a szerelmet, ezért szeret legjobban a bájos arczokon és szép szemekben tanyázni. A szerelem visionzást kiván; örül a szerelmes, ha szerelme viszonozva van, szomorkodik, ha nincs. Innen vagy kellemesek vagy fájdalmssak a szerelem következményei. Ezért Ámor — a régiek képzelete szerint — kétféle nyilat hord magával, majd mézbe, majd méregbe vagy epébe mártja nyilainak hegyét, néhr. mindkettőbe egy szerre. Kythereia (Vénus) mézbe mártja A nyilak hegyét, de mérget Elegyít Erőiz közéje. (Anakreon. Ford Penori Thewrewk Emil.) Ámorral jár Jccus, a tréfa, Hymen a házasság, a Grátiák és Múzsák. A görögök Ámor tiszteletére üunepeket is rendeltek, és ez ünnepeket összekötötték harczjátékokkal is, mert a szerelem nagy tettekre lelkesít. Maguk a halhatatlan istenek is sokszor érezték Ámor nyilainak hegyét. A sok közzül csak Phoiboi Apollónt említem, ki mikor Daphnét meglátta, heves, de viszonzatlan izerelemre lobbant iránta. S mivel szüntelenül üldözte szerelmével, Daphne a földet vagy Jupitert hivta segélyül Apollón ellen. Apollón át akarja ölelni kedvesét, mikor Daphné kérése teljesül; lábai gyökeret vernek, karjai ágakká lesznek; haja falombbá változott, s Apollón már csak a fává átváltozott kedvesét ölelte. Hát a földi halandók hogyan állhattak volua ellent Ámor hatalmának? Még a trójai háborút is, mely állítólag tíz évig tartott, szerelemnek a következményéül tüntetik föl. A görög irodalomban a szerelem költészete önálló műfajjá lett; s a költök sierelmttk fájdalmát elégiákban nyögik ki. Archilochos (a 7-ik században Kr. ©.), mint szerencsétlen eierelmes ad kifejezést bossiuságának elégiáiban. Mimnermos (ugyanazon időtájban élt), költő ízerelmi elégiáiban érzeleg. Egy (Nsnnó nevű) fuvola művésznőbe volt srertlmes é« két könyv elégiát irt kozsá. Ránk maradt töredékeiből tudjak, mennyire retteg a vénségtől, mely kor már — szerinte — Bzerelemre képtelen. »Mi az élet — úgymond — s mi gyönyörűsége van az aranyos Aphrodité (Vénus) nélkfll ? Ha titkos szerelem édes, szelíd élve, ölelés, bűvös csók boldogságot nem ud : Ifjúság virága, gyorsan elröpülsz te, S nélküled a kebel kopár puszta marad (Ford. BoroBS Gábor.) Egyúttal figyelmeztet, hegy a szépségben nem szabad elbizakodni, mert: Hogyha nagyon szép is valaki egykor, Am ha az ifjúság egyszer tova száll, A barát uem kedves a barátja előtt, Az atyát gyermeke se tiszteli már. Mimnermo3 szerelmi költeményei nagyon elterjedtek és mintáknak tekintették. Stesichoros szerelmi históriákat énekelt, Ibykos & maga szerelmét, mint ebben: Újra reám néz a szerelem szépen, „N T f B V I D É K„Csubja mosolyg rám fekete szemében S tele bűvös szerrel, tele vonzó bájjal Körülkerít engem vonzó hálójával. (Ford. Latkóczy Mihály.) A szerelem megénekléséuek valójában a melikus költészetben volt helye. Alkaios kitűnő szerelmi költeményeket irt: kár, hogy csak töredékek maradtak fenn tőle, mint kortársaitól. S -ppbo költőnö, Phaon iránt érzett Bzerelmét szenve délyes hangú költeméuyekben irta meg. Egyik költeméuyében Aphrodité szól hoszá s kérdi, kit szeret, hogy viszont szerelemre gyújtsa irántn. Más költeményeiben a tanítványéi iráut platouice érzett szerelmét énekli meg a szenvedély hevétől lágy epedéeíg. Nagyon szereti az ifjupár szépségeit leirni s ilyenkor különös bájjal ir, pl.: a menyasszony olyan, mint a piros alma, melyet a fa legtetején feledtek . . . nem feledték ott, de nem érték el eddig, most már leszakasztják. Más töredéke szerint: aki nem mebet férjhez, olyan mint a jáozint, melyet a pásztor legázol. Az első görög költő, kinek müveiből bővebben mutathatunk be szemelvényeket, Anakreon, a teosi kíltő. A Kr. e. 6-ik században ólt s életét a leányok szerelmének szentelte, — mint egyik életirójí mondja — borról, szerelemről késő vénségéig ifjúi hévvel énekelt. Fiatal korából maradt fenn az adoma, hogy egyszer fg> dijká val találkozott, kinek kisded volt a karján. Jön ittasan Anakreon, megbotlik • a dajkát a kisdeddel együtt akaratlanul meglöki, azonfölül még szitkot is mond a g) érmekre. Az asszony csak azt kérte az Istentől, hogy ez a garázda ember valamikor annyira, sőt jobban dicsőítse a fiucikát, mint a mennyire most gyalázta. Az Istenség (t. i. Erósz) ezt teljesítette is. A fiúcska felnőtt s belőle az a gyönyörű Kleobulot lett, a kit Anakreon a kis gyalázat fejében csskugyan sok dicsérettel halmozott el. Szerelmi költészethez hajlik a költi szive, miut mondja : Az Grost, a kéjes istent Akarom megénekelni Az egekben 6 a zsarnok, A világot ó igázza. Bár kedveséhez ö is igy szól : Szeretek veled mulatni csupa kellem a te lényed mégis kiguuyolja azt, a ki teljesen rabja kedvesének, és elveszíti férfiúi önállóságát, mint e sorban : Nem 6 vevé el a lányt, a lány vevé el ót. Öregkorában már uem bir hódítani, azért kéréssel akarta viszontszerelemre unszolni kedvesét : Széphaju aranyruháju lányka: hallgass rám öregre s panaszszal említi, hogy : Erős, látva hogy állam ószül, Kapja magát el suhan éntőlem Aranysugárzó szárnyaival. Az ugyneveiett anakreoni dalok megható nyilvánuláiai a szenvedélyes szerelemnek. Egyikben a költő Erósz unszolását ecseteli : Fogok, fogok szeretni I Eros szeretni un.-zolt; Rám lőtt, de félre szöktem. Kifogyva már a uyilbol BoBzaukodott, s lövószer Gyanánt magát röpiti. Bemélyedett szivembe És teljesen legyőzött. Annyira rabja Eroeuak a költő, hogy hősökről akert énekelni ugyan, de mint módja. De a koboz kezemben Csupán Erőst dalolta mert lehetetlen a szépségnek ellenállani, mivel mindent legyőz; mikor a természet a lényeknek mindent kiosztott fegyverül: Nőknek misem maradt volt. Hugyan segit a dolgon? Szépséggel áldja őket, Paizaok. dzsidik fejében: Azért tűzön, vason győz A női lény, ha bájos. Ezért kénytelen a költő bevallani: Nem győze meg lovasság, Gyalogsereg, hajóhad : Más, uj had az, mely engem Tekintetével ejt meg. Csakhogy uem mindig viBZonzódik a szerelem, mert már a költő is panaszra nyitja ajkait, mondván: Szerelembe' nincs nemessé.', Az erényt, az észt kicsinylik: Egyedül a pénzre néznek Anakreon szerelmi költészetében bájos újdonsággal találkozunk : a játszi vidám hang ez, mely felkölti rokonszenves érdeklődésünket szive érzelmeinek nyilvánítása iránt. Anakreon felvidít, mert öröm az neki, ha szive szerelemre gerjed; boldog, ha szerelme viszonozva van, de ha nincs, akkor nem boldogtalan; egykedvűen eltűri ezt i«, mert tudja, hogy a szerelemben nem csak öröm de üröm is van. Mint tapasztalt világfi a szerelmet úgy fogja fel, hogy a szerelmeskedés időtöltésnek igen kellemes ; de ha a ezerelem megszűvik is, nem kell kétiégbe esni, ott még búfelejtőnek a bor (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOSÉ Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. A magyar ^ orsz. szövetkezete bortermelők iaj pinczéjéból kitűnő minőségű. mint, magyarádi, ueszmélyi, hegyaljai, váczi, visontai stb., literes palaczkokban 45 -55 krért (az üres palaczkokért 8 kr. téríttetik vissza). — Úgyszintén mindenféle asztali és pecsenye fehér és vörös borok jutányos árban kaphatók: HOPFMAN ADOLF kizárólagos raktárában. Kitűnő váló- g2ŐllŐ naponta friss gatott faj érkezés. Sirkóraktár eladás. Tisztelettel tudatom a helybeli és vidéki nagyérdemű közönséggel, miszerint betegségem folytán egész nagy sirköraktáramat akár egészben, akár csoportokban, akár egyenként, beszerzett áron alól is eladom. Tisztelettel (417—5—1) Boros Sándor, Debreczen, Kisvárad utcza 2102. Hirdetmény, Ajánlom a n. é. közönség figyelmébe kitűnő kezelésű s a legelőkelőbb termelőktől beszerzett fehér és vörös boraimat, valamint idényszerű gyümölcs pezsgő boraimat, melyek hűsítő gyanánt kitűnő szolgálatot tesznek s olcsóságuk ős jóságuk miatt közkedveltsőgü ital gyanánt fogadtattak el. Ezen gyümölcs pezsgő: narancs, eper, cseresznye, grenadine, tutti frutti, szólló elnevezéssel egyedüli raktáromban kapható. Ajánlom végre a legjobb minőségű fűszer áruimat és a nagy hírnévnek örvendő ungvári mümalmi liszt termékeket, melyből szintén nagy raktárt tartok. SURÁNYI ISTVÁN, (381—3—3) fűszer-és bor-kereskedő. C. " * H Y G E A! Arczkenócs, mosdóviz és egészsegl szappan. (Savon bygiénique) Ezen kiváló gonddal készített szerek a bőrnek finomságot és rugékonyságot kö csönözuek, továbbá az arezon lévó minden foltot,u. m. szeplőt, májfoltot, forróságv. fagyás által keletkezett pirosságot rövid időn elmulasztja és ezenfelül a bőrnek üde frisseséget, viruló ifjúságot és bársony puhaságot ad. Egy tégely arozkenöos használati utasítással 75 kr. Egy üveg mosdóviz haazn. at. 1 frt. 1 db. Sav. hygiéniqne szappan 50 kr. Kapható magánál a készítőnél TPávWee Tfoftlüf gyógyszertárában a >Nagy KristófcíayőJSS JQ5591 h0Z i továbbá Török J.-nél, királyutcza 12 Thalmayer és Seitz s Kochmeister F. uraknál Budapesten. Nyíregyházán: Korányi Imre, Szopkó Alfréd és Léderer gyógyszerész uraknál. II 306-4-1 Egy külön bejáratú bútorozott szoba a kis-orosi-uteza 985. számú házban kiadóHirdetmény. 1890. ~ •/ .. A Szabolcs községben gyakorolt italmérési jogért megállanitott kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. evi 45,896 í> ?M«"á«Ogjminis<teri rend let 9. és 10-ik §§-a,hoz kepest az megkísérlésére s az igények tárgyalásira határidőül Sttrt Október hó 6-ik napjának d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél Kovács ls-vin kir. tszéki bíró h,vatal-8Zobá)ába betett Mely batáridőre a közbirtokosság tagjai, még pedig iT « a kiknek az idézó végzés külön n m kézbesittetík, figye tetéesel az elmaradásnak az idézelt rendeletben megállapított Cx^oike/ménveire, ezennel idéztetnek. 8 N™reg)házán, a kir. törvényszéknek 1890. augusztus 9-én tartott üléséből. Russn, h. kir. tszéki elnök. (403—1—1) Morvay, tszéki t. jegyző. 7330. P. 1890. Hirdetmény. A Gyulaháza községben gyakorolt italmérési jogért megállaDitott kártalanítási összegre vonatkozód az 1889. évi 45,896. sz. Sll miniszteri rendelet 9. és 10. §§-a.boz képest;az^egyezség megkísérlésére s az .gények tárgyalására határidőül 1890. évi októ? ; hó fi.lk naDiának d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél Kovács Is'vín kfr tszekiMró hivUal-szobájába kitüzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, akiknek az idéző iré/tós kü ön nem kézbesittetík, figyelmeztetessei az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Nyíregyházán, a kir. törvényszéknek 1890 augusztus 9-én tartott üléséből. h. kir. tszéki elnök. (402-1-1) tszék l *• 1W 4' Hirdetmény. 7546. P. 1890. A N.-Halász községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. évi 45,896. sz. igazságügyi miniszteri rendelet 9. és 10 §§-aihoz képest az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. évi októbor hó 9-ik napjának d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél Kovács látván kir. tszéki bíró hivatal-szobájába kitüzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, akiknek az idéző végzés külön nem kézbesittetík, figyelmeztetéssel az elmaradasnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Nyíregyházán, a kir. tszéknek 1890. augusztus 16-án tartott üléséből. Rassn, Morvay, h. kir. tszéki elnök. (410-1 — 1) tszéki t. jegyző. Hirdetmény. Hirdetmény. 7457. P. 1890. Az Kemecse községben gyakorolt italmérési jogéri megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. évi 45,896. szigazságügyi miniszteri rendelet 9. és 10-ik §§-aihoz kepest az egyeBség megkísérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. évi október hó 7-ik napjának délelőtti 9 órája a kir. törvényszéknél Kovács István kir. tszéki bíró hivatal-szobájába kitüzetett Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idézó vétfzés külön nem kézbesittetík, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Nyíregyházán, a kir. tszéknek 1890. augusztus 9-én tartott üléséből. Rnssu, Morvay, h. kir. tszéki elnök. (404—1—1) tszéki t. jegyző. 7710. P. 1890. A Ny.-Mada és P.-Dobos községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártaianitáBi összegre vonatkozólag az 1889.évi 45,896. BZ. igazságügyminiszteri rendelet 9 és 10. §§-aiboz képest az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására batáridőül 1890. év október hó 9-ik napjának délelőtti 9 órája a kir. törvényszéknél Kovács István kir tszéki biró hivatalBzobájába kitüzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig nzok is, a kiknek az idézó végzés külön nem kézbesittetík, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Kelt Nyíregyházán a királyi tszéknek, 1890. augusztus 16-án tartott üléséből. Russu, h. kir trvsz. elnök (412-1-1) Morvay, trvsz. t. jegyző. Hirdetmény. 7610 . P. 1890. A Petneháza községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. évi 45,896. számú igazságügyminiszteri rendelet 9- és 10-ik §§-aihoz kepest az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. évi október hó 8-ik napjának délelőtti 9 órája a kir törvényszéknél Kovács István kir. tszéki bíró hivatal-szobáiába kitüzetett. Mely htíáridóre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, kiknek az idézó vét^és külön nem kézbesittetík, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idé'zett rendeletben megállapított következmenyeire, ezennel idéztetnek. .... Nyíregyházán, a kir. tszéknek 1890. augusztus 16-an tartott üléséből. Russu, 1 h. kir. tszéki elnök. (411-1—1) Morvay, tszéki t. jegyzi.
