Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-23 / 12. szám

„TN Y 1 LT V I L> É II.' ] a répa m igvakat; enuek meghatároz&iánil uem lehet .ÍÍ magunkat egy fix mértékh-s kötnünk, mert ez a talaj külön féles'-ge szerint szintéu többfélé lehet. Nem követ­hetünk ugyan egy irány elvet nedves és száraz talajon, r más-más «lv«k szerint kell eljárnunk homokos és agyagos f talajon, különböző leeud a snivelés méd rögös, porhanyó talajon. A kik a talaj inmöségéuek ezen variatióit figyel­men kivül hagyják, nem számíthatnak arra, hogy csőrös ] kertjükben impozáns répi halmok díszelegjenek. Hogy ( mily hátrányokkal jár a rossíul sikerült r»pívelés ki­szántáss, azt mindenki elk'-pzelh-ti, ki a talaj téli ued­' vességének louto-ságát a növénytermelésben nmeri. A másodszori répavetés mir uem részesülhit a legkedve­t zőbb tenyésztési időszak előnyében s igy a termés nem csak minőségileg, de mennyiségileg is nem kielégítő leend. | Számos kisérlet és tapasztalat bizonyítja, hogy akkor , járunk el leghelyesebben, ba a répa magvakat 1 '/> crntr. mélyen helyezzük a talajba, hogy ez gyakorlatilag telj-is procziiitással nem mindig eszközölhető, a/t magam is belátom, dé minden répa termelőnek tanácsolhatom, hogy óvakodjék e növény magvait mélyebben mint 2'/i c ntre elvetni. E inéi vastagabb magtakaróuak egyetlen kelés lesz a következése s ezen kivül — kivált száraz talajbau — a gyönge csirák is könnyen elcseuevészuek. Már az is számos ízben észleltetett, üogy sekélyen eszközölt vetésnél a répa húsa nincs auuyira kitéve a rothadás a egyebb betegségeknek, tormás alakulóvá fejlődik s ciukor tar­talomban is kitűnő leeud. Természetes, hogy külömböző minőségű talajon, más-más mérték szerint fogjuk a vetés mélységét meg­határozni. Mennél lazább a talaj, annál iakább ki vagyunk téve a szárazság veszélyének, tehát itt mélyebben vehe­tünk, de 3'/, ctméteruél nagyobb mélységet minden körül méoyek közt kerüljünk. A mi a vetőmag mennyiségét illeti, ne legyünk tul takarékoaak, s inkább veszünk egy pár kgrammal többet, mint kevesebbet. Néhány foriutnak megtakarítása itt nagy károkat okezhatna. A vetőmag mennyiség meghatározásánál több körül­mény játszik kiváló szerepet és pedig tekintetbe veendő a mag curaképessége, a talaj minősége, a vetés ideje, a növények egymástóli távolsága és a vetés módja. Mennél korában vettük ott, menüéi rögösebb tala­junk, anuál többet veszünk, mennél sűrűbbre kívánjuk a növények állását s menüéi mélyebre vagyuuk kénytele­nek vetni — szintéu annál többet veszüuk. A vetőmag meunyiség — szigorúan szem előtt tartva a fent mondottakat — 1600 •ölönként 6 —16 kgrm közt ingadozhatik. Azt nem szabad elfeleduünk, hogy a répának számos ellensége szintéu élni akar. Ifj. Heskó Pál. ÚJDONSÁGOK. A nagykálló! képviselő választás. Tudva van mindenki előtt, hogy a nagvkállói vá­lasztókerület Kállay Zoltánnak Hevesmegye főispánjává törtónt kiueveztetése folytán, árva lőn. Árvasága azonban nem soká (ártott, mert e hó 18-án atyát, honatyát nyert, ki — miut hiszszük — működése által a belé helyezett bizalomnak meg fog felelni. Két párt. állt szemközt egymással ; két jelölt küz­dött különböző eszközökkel, különböző lelkesedéssel, de mint hiszszük, tiszta elvből és hazaszeretetből. A küzdelem a függetlenségi ós 48-as pírt győzel­mével végződött. Kállay Jenő kormánypárti ós Ctajkos Gyula füg­getlenségi jelöltek mérkőztek meg. Már kora reggel uagy népcsoportok járták végig az utczákat, harsányan éltetve jelöltjüket. A uóttön-nőtt csoportosulást meggátolta az összpontosított csendőrség és két század katonaság, mely csakhamar kordont vont a rend fenntartása végett. Az idő gyönyörű volt, moso­lyogva kelt ki a nap ágyából s első sugarát a válass­»Képzeljétek csak fiuk, mi történt ma velem; igazán borzaiztó pechese mber vagyok én. Délelőtt Lilimnél voltam, nagyon kedves volt ma, nem csuda aztán, ha ... de nem ez a fő. Lilitől a nagybátyámhoz mentem ebédra, uol a vendégek legnagyobb része jelen volt, egész gondatlanul vettem le téli kabátomat, és a vendégek, különösen a szép nem nagy ámulatára — iazouyul . . . ingujjban álltam ot:. Képzelhetitek egy cseppet sem irigylendő helyzetemet! Ott hagytam csapot, papot éa retrográd ki . . . még most is hallom a veudégek guuyoe kaciaját fülemben cseugoni. Fucs potya ebéd, pedig egy sovány piczula összes vagyouom, fuos kellemes nap 1 De hát hol hagytad gérokkodat? hsugzik a kírOlötte levők jóisü kaczajtól elfojtott kérdése. Hol, hát Lilinél, olyan pompásan mulatt&m nála, hogy még a kabátomat is elfelejtettem felvenni. Taaulság fiuk! »Ne menjetek Liliekhes, ha potya ebédre vau kilátástok !« Azt hiszem uraim, ezzel is meglehetnek elégedve. «z megérdemelte fáradságunkat, mert egy olyan classicus példát találtunk a pechre, hogy jobbra kilátásunk alig lehat. Nemde a kellsmetlen osstályba sorozhatom? Most padig, uraim, ha ugy tetszik elégeljük meg a váoii-uiotai élményeinket, éa vouuljuuk valamelyik leg­közelebb eső kávéhásba, e czélra véleményem szeriül legalkalmasabb a aCentralc, mert itt legtöbb balak és patyikm akad, kik tudvalevőleg mindig pechesek. Halkau legyünk és szorgosau figyelj k 1 Tüzzük ki vizsgálatuuk tárgyává a két biliárdozó un ember, kik közül aa egyik, a melyik épen most dob, föltétlenül pttyikui. Hogy honnan tudom én azt? Tessék csak msgué/ni, miként fogja a dákót! Míg ha ez nem elég bizonyíték önökne*, ugy átadón pttyikuiomaak a ssót. Patyikus társához, (dobás után.) Littál mir ilyen pechet, egyetlen dobásom sem sikerül, pedig — ugy-e — mindég mellette msgy el (moit is csak szegletet tévesztett golyója.) Neked minden dobásod megjön (nyilváa jogász tási térre ós a triedorra veté, melylyel pajzátiul játsza. dozott a tavaszi enyhe szellő. Nyolcz óra felé felhang­zott tk a jól kiköszörült kortes torkok éljeuei, melyeket egész kórusban követett az aggódó és rem'mykedő vá­lasztó polgárok kiáltása. A concertet — hi szabad igy nevezni — nagybau emelte az ellenzéki oldalon, vagy kétszáz iskolái gyermek hiugtömege, mely átzúgott a téren. Eközben szólt a zene mindkét oldalon, jókedve volt mindenkinek, mert még volt reménye mindkét pártnak a diadalhoz. Ilyeuforma volt a választás .nyi­tány*-a, midóu 9 óra felé megkezdődött a szavazás. A választás a régi megyeháza előtt való téren maut végbe, egy e czélra épült tágas deszka .alkotási­ban, a promonádé lombtalan fái alatt. A megyeház elótti téren szabadelvűek sürögtek-forogtak, mig a túlsó részen a függetlenségiek sorakostak. A lelkesültség a délelőtti órákbau mindkét pártou óriási volt s egetverő óljenzé­sek fogadták a hosszú kocsisorokban jövő s polgárjoga­ikat gyakorolni akarö választókat. Majd itt, majd amott sorakoztak az egyes községek különböző elvű valasztói, harsáuyau éltetve jelöltjüket, kinek győzelmében biztak. A megyeház emeleti és földszinti ablakai pedig megteltek kíváncsi szépekkel. Itt nem volt sem ellenzék, sem kormánypárt, hacsak ast uem veszszük, hogy a nők ,elleuzék J-iek kivétel nélkül, de nem politikai meggyőző­désből, hanem, hanem . . . tessék megkérdezni a férjeket. Bent a szavasó helyiségben ezalatt komoly férfiak ültek, fogadva a szavazókat. Választási elnök Beretőy János volt, tapintatos intézkedései mellett minden reud­zavarás nélkül folyt le a választás. Lelkiismeretesen dolgozó jegyzők ós összeráncsolt homlokú bizalmi férfiak ültek jobbra-balra, védendők a különböző kőt párt érdekeit. Délig hol az egyik, hol a másik párt volt többség­beu, mig a délutáni órákbau a Csajkos párt reménye gyorsau növekedett. Egy pillauat múlva már ismét a szabadelvű párt volt csekély többségben, mit azonban töukretettek az uj-fehértóiak, kik kétssáz szavazatnál többel járultak, kitűnő taktikáju vezérökkel a választási urnához. 9 őra körül hirdettetett ki a választás eredtnűuye. A függetlenségi párt jelöltje 132 szavazattal győzött a szabadelvű párt felett. Ezután szót. etnelt a megválasztott képviselő. Rövideu megköszönte a bizalmat s magát a választóközönség jóindulatába ajáulta, mit az ellenzék részéről dörgő éljen kisért. Tii óra utáu már csendesek voltak az utczák, a győzők a hűs időről vagy hazamen­tek, vagy elvonultak poliarami, a megválasztott képviselő egészségére. A két elv közül egyik győzött, a másiknak buknia kellett, a függetlenségi párt hozzájutott a 99-ik mandá­tumhoz, a kormány pedig ismét elvesztette a három év előtt fényesen elhódított nagykállói kerületet. Fel kell tennünk, hogy mindenkit azon szent meggyőződés ós elv vezérelt, hogy a .haza miuden előtt." És még s éu ugy vettem észre, hogy ez a diadal mégsem volt „igazi diadal napja." Az örömzajba belevegyült egy egykor híres város halálhörgése. A vig zene hangjai közt mintha a lélek­harang csendülése hallatszott volna. K. Á. A nagykállói választás egyébként nein csak a vármegyében, de mint a budapesti politikai napilapoknak e választásra vonatkozó vezérczikkeiből s kisebb közle­ményeiből is látjuk, országszerte nagy érdeklődést keltett, — s ha megelégedéssel fogadjuk Csajkos Gyula urnák országgyűlési képviselővé történt megválasztatását, ez azért is történik, mert e választás eredménye folytán Kállay Jenőt,— ki vármegyénknek annyira rokonszenves alakja és a közügyek terén annyi érdemekkel bir, hogy daczára kormánypártiságának s vármegyénk par exellence függetlenségi érzelmeinek, évek óta nem csak a köz­igazgatási bizottság tagjának, de e bizottság legtöbb albizottságának és más törvényhatósági küldöttségeknek részint elnökéül, részint tagjaiul, mindég megválasztot­ták : közéletünk hasznára továbbra is körüukbeu üdvö­zölhetjük. ea a másik.) Különben sz is csak diszuő volt (patyikus tempó.) Itne, uraim alkalmuk volt egy igazi peohes indivi­diummal megismerkedni. Ki tudatlauságát egy kivüle és tőle nem függő erővel — az ál-pechel akarja födözni. Átmehetnénk talán a kártya terembe ? Vagy meg­unták már kísérleti utunkat? Jól v»n. Önök maradhatnak. Én azonban folytatom tovább. Kutatásaim eredményével meg fogom ismertetni önöket. . . . Négyen tarokkoztak aa egyik asztalnál. Hárman igeu szépen játszottak; a uvgyedik azonban rettenetes p»ouben szenvedett, legalább arra enged következtetni azon körülmény, kétszer fogták el egymásután XXI-sét, s veszített kegyetlenül, később megtudtam, hogy I ső éves philosopter. Most már értem pechjét. Ha jól tudom, szaporíthatja az ál, vagy simulilt pechek számát es is. D; nem folytatom éa ssm. Hansm e hslyett kutatok emlékeimben, s kissé phantásiámra is támaszkodva, sike­rülend még egy pár példát találnom. Öuök joggal kívánhat­ják est tőlem, mert hiszen az osztályozásban négyféle pechet említette n, s még eddig csak háromnak tartha­tóságát bizouyitám be. Iga* ugyan, hegy a még be nem mutatott osztályra legnehezebb példát találni, de azért még is meg fogom kísérelni. Tudjuk nagyon jól mindnyájan, ki volt Socrates, (ki ne izzadt volna az ő »krytója« alatt.) A olass. phil. szerint bölcs volt, éu, nehogy birokra keljeu menni böl­cseségéért — mit ugy sem érdemelt meg — elfogadom, hogy csakugyan az volt, sőt még enuek támogatására indokot is falfogok hozni. (Az igaz, hogy nem lesz benne köszönet.) Soüratesuek volt agy Xautipa nevű felesége. Ma az auyóiokat szokták xantipákuak nevezni, és nem ok nélkül, in«rt igen sok Anyós rendelkezik azokkal a tulajdonsá­gokkal, malyek Xantip* asszonyságot ékeaiték. Egy szép vasárnap délutánján Socrates ur távoini készült hazulról, nyilván korcsmába vágyott a szive, kü — Mirczius 15-ikét ei idén is e nagy naphoz méltó kegyelettel ünnepelte m«g városunk polgársága. A délután folyamán — mint mir azt megírtuk — pirt é< rang külömbsée nélkül, zenaszó mellett to­nultak a polgárok a debrecteni- és kállői-utczán át a főgimnáziumi tornacsarnokba, hol Dr. Mttkó Látzló és Nt. Lukáct Ödön főesperes tolmácsolták gyö­nyörű beszédekben a nagy nap jelentőségét. — Este a >Hirs< vendéglőben közel 150 terítékű bankett volt. Az első pohárköszöntőt Dr. Metkó Látzló mondotta el, a nála msgszokatt hévvel,', éltetve a legnagyobb magyart: Ksuuth Lajott. Utána Leffler Sámuel, Benci Látzló, Májertzky Béla, majd Jóna Oíza mondtak talpraesett köaiöutőket. As estély igeu vidám hangulatban folyt le s egyik eredménye, hogy a mult évben létesített Kossuth­alsp az 500 forintot ni túlhaladja s van remény, hogy uagyou tekintélyes összeggé növi ki magát, ha az intézők ilyen összejövetelekkor az ügyet előhoisák. Végül meg­jegyerzűk. hogy as estélyen a dalárda is énekelt. — Királyi adomány. Ó felsége a király, Kállay András főispán előterjesztése folvtáu Keuézló község le­égett középületeinek helyreállítására 600 forint segélyt adomáuyosott, mely összeg már a mult héten a község rendelkezésére bocsáttatott. — A főispán elismerése. Kállay Andrát főispán Frinx Emm* kisvárdai tauitónőnek, továbbá Pásztor Sámuel ás Goldberger Igndcz nagykállói ós Bek* Márton, Alby István és Bactkay István kisvárdai tanítóknak elismerő leiratokat küldött. — A Koisuth ösztöndíj alap örvendetes gyarapodá­sáról adbatuuk hírt olvasójuknak. Ezt az alapot tavaly a márczius 15-diki ünnepély alkalmából, Ben t L itzló tanácsnok indítványa, alapították meg, azzal a czélsattal, hogy ha az 1000 forintra uövekedik, mint Kossuth Lajos emlékét örökítő alapítvány, az ő neve alatt kezeltessék, s kamataiból evenként egy helybeli polgárnak a főgim­náziumban járó s a magyar nyelv és történelem tauulá­lásábau kitűnő fii segélyeztessék. Ez alap növeléséhez tavalyi kimutatásunk őta hozzájárultak: Bodnár István 25 forint, Haas Mór 20 foriut, Bleuer Sámuel 10 forint, Zoltán János 10 frt, Glück Dávid 10 frt, Burger Mihály 10 frt, S. Kohu Herinan 5 frt, Dietz Sándor 10 frt, Ferenczi Miksa 5 frt, Ungár Lajos 5 frt, Pavlovits Imre 5 frt, Léderer Ignácz 4 frt, Rózsakerti József 15 frt. Az ez évi márcsiüs 15 diki közvacsorán az alap gyarapí­tásához hozzájárultak: dr. Meskó László 26 frt, Bogár Lajos 5 frt, Fest László (másodízben) 2 frt, Járiny Vincze 2 frt, két asztaltársaság 17 frt 37 kr, T. G. 5 frt, Mácsánszky Samu 1 frt, Májerszky Béla 5 frt. Az alap. most 538 frt 39 krajezár. — Nt. Farbaky JózseF ág. ev. lelkész ür püspöki jelöltségét nagy lármával fogadták a prágai cseh lapok, s ezek között különösen az „Evanjelicky cirkevnik" cii­niü prágai lap valóságos förmedvényeket közöl Farbaky ellen, magyarsága miatt, mondván, hogy „egy nagy tót egyháznak a lelkésze és jóformán egy szót sem tud tótul." Kifogásolja továbbá, hogy Farbaky a legutóbbi ág. ev. egyetemes gyűlésen olyan élesen hasafias beszédet mon­dott, s megugatja egyszersmind Májerszky Béla egyházi felügyelót is, aki örömét fejezte ki e gyűlésen a felett, hogy a nyíregyházai ág. ev. egyház miud a 22 iskolája teljesen magyar. Ez a prágai lap a fogadatlan prókátor szerepére vállalkozott ugyau, mikor hozzá nem tartozó dolgokba üti orrát, s bizonyára uem lenue érdemes ügyet is vetui e piszkolódásra, ha nem lenne jellemző dolog, hogy Prágában úgy gondolkoznak a tissai ág. ev. egyházkerület hívei felől, hogy azok el fognak fordulni egyik püspök-jelöltjüktől aiért, mert az magyar érzelmű. Pedig hát a kerület tőt nyelvű egykázai érdeméül tudják ezt be Farbaky úrnak. — A helybeli vasúti indóház kibővítése érdekében feliratot fog intézni a város a közlekedésügyi miniszté­riumhoz. Iudóházunkat 1859-ben építették, hozzászabva az akkori igényekhez, a mikor még tudvalevőleg csak a tiszavidéki vasútnak volt állomása városunkban. Azóta vasúti forgalmunk az északkeleti s a mátészalkai vasút lönben nem volna megfejthető oka kedves oldalbordájá­nak arra a haragra, mely oly szépen sikerült eredmény­ben nyilatkozott. Philosophistikas gondolataiba méljedve haladt Socrates ur saját hazának ablakai alatt, (ba ugyau volt ablak a házán), melyek egyikéből hirtelen, miut a villám csapása, felesége méltó haragjának nyilvánulása zudult a vizes korsó tartalma alakjában már-már kopa­szodni induló tisztes fejére. No ez már igazán pech! Éi Socrates ur mit tett? Mindenki nagyon termé­szeteinek találná, ka a legközelebbi husánggal amúgy magyarmiskásan eldögényözte volna szeretet élet párját. Nem ezt tette! Véghetlen türelemmel ment tovább. Félkegyelmű eljárásnak tűnik fel, pedig valójában nem az, mert e kellemetlen pech folytán jogezimet szerzett magának arra, hogy . . . reggelig maradjon a korosmába. Nemde kellemes eredményű pech? minden kelle­metlenségei daczára, sőt épen e p.ohje és az ebben tanú­sított eljárása mutat némi bölcsességet, e miatt lehet tehát bölcsnek is nevezni . . . aki szereti. Még egy példát akarok felhozni csupán s ezzel be­végzem felolvasásomat, mely talán kissé bosstabra is nyúlt, mint a milyennel az önök broses türelmét igénybe lehet venni. Ha anyós van a háznál, ez minden esetre kelle­metlen pech, ha az anyós eltávozik, as öröm, és mégis vegyül néha e kétségtelenül nagy örömhöz is egy kis üröm, t. i. ha útiköltséget kell neki adni, pedig a ház­bér fizetésének ideje is a nyakadon. Ez az egyik p> ok as anyés eltávoztának esetébeu, a másik az, ha ráadásul még csókra is nyújtja már nem uectáros ajkait. Pénst adsz neki, csak menjen minél hamarabb a . . . goudol­jon ide kiki izléie szerint egy hely határozót, CBÓkot is adsz, hátad uem minden borsődzása nélkül. Mindez együtt egy kis kellemes pechet alkot. Dn — végül hogy még egy peehet említsek — kellemetlen peai önökre, hogy ezt a peches falolvasást kényteleuek voltak végig hallgatni. Prok Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom