Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-09 / 10. szám

XI. évfolyam. 10. sznm. Nyireirvhrtza, 1*90. márczius 9. RYIDÉK. VEGYES TAKTALM U HETI LAP. szabolcsvArivieíg-yis hivatalos lapja. A SZABOLCS VÁR MEG ÍEi KÖZSÉGI J^G/ZüK EGYLKTENEK KÖZLÖNYE. iVIegjelenik lietenliint egyszer, vasárnapon. "3KJ Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A »

al» "f

llem

i '•f^t képe/.íi küldemények, J r > a szerkesztő czime alatt keretnek bekiildetni. Hirdetési dij«k: Előfizetési feltételek : postán vagy helyben hashos hordva: , .,,,.-. , , « — ..... „,. , . . ... „ Bcéu évre 4 forint ! l"l> szetkd/dese tdrqyáb'in leendő telszo- . .. . , , . Minden negyszer h isabbzntt petit sor e-| szer ' . IWW J60>< Ele,c kiadó-tulajdonos ^ ** ^ ^^^ | negje evre ' • ' ' 1 » könyvnyomdájához (uagv-debreczeuiutcza A. kéziratok, csak világos kívánatra s az! detés után 30 kr. fizettetik.' 1551. szám) illtézeildiik. illető költségére küldetnek vissza. á k*««égi jegrzö és tanító uraknak egész évre csak két forint. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldhurger A. V. által Uudapesteu. Haasensteiu és Vogter irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Nveicz fővárosaiban is üorn & Couip. által Hiimburgban. 2185. K. 1890. Hivatalos közlemények, Szabó csvdrmegye alispánjától. Hirdetmény. A ua_>y kAIlói választó kerületben, a Kálla.v Zoltán lemondása folytán s/ükségesse vált országgyű esi képviseló• ilnsztás alkalmából, felhívom e választó kerület minden rendű és politikai meggyőződésű lakosait, hogy a válasz tási mozgalom alatt és a választás idején minden törvénybe ütköző izgatások, cselekmények, rendellenességek és zavarok előidézésétől annyival is inkább óvakodjanak, mert bártnelv visszaélés, esetleg büutéuv azért, mert az a választási jog gyakorlata közben követtetett el: enyhébb beszámítás alá vétetni nem fog. A uagy-kállói járás főszolgabíróját, valamiut a nagy káltói választó kerülethez tartozó községek elöljáróit pedig utasítom, hogy a közrend és csend féutartása iránt hivatalos kötelességükből kifolyólag szigorúan iutézked jenek, felelősség terhe alatt felügyeljenek arra, hogy a hivatalos helyiségek pártgyűlésekre fel ne h isználtassanak, mindeu törvényellenes cselekmény megakadályozása és megbüntetése iránt, a szükséges lépéseket megtegyék, végül ezeu hirdetményt késedelem uélkül a legkiterjedtebb módon kifüggesztés által, szószékről, dobszóval vagy népgyűlésben is közhírré tegyek, illetve tétessék. Elvárom a községi elöljáróktól, hogy a képviselőválasztás alkalmából hivatalos állásukkal össze nem férő korteskedésektől magukat távol tartják, mert csakis így lesznek képesek a törvényellenes cselekmények pártatlan ellenőrzésére és megakadályozására. Szükségesnek tartom egyszersmind, a választási bűntények és visszaélések megtorlására vonatkozó 1874. évi XXXUI. és 1878. évi V-ik törvényczikkben foglalt szaka.-zokat a közönség tudomására hozni és figyelmébe ajánlani. 1874 XXXIII. törvényczikk vonatkozó szakaszai: 96. § Aki a választónak, vagy családja valamely tagjának azon czélból, ho.:y bizonyos jelöltre szavazzon, vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy mert valamely jelöltre szavazott, vagy uem szavazott, pénzt, pénzértéket, vagy más előuyt ad, vagy ígér, vagy azt valamely előny elvonásával fenyegeti, a választói jognak 3 évre felfüggesztésével s 1000 forintig terjedhető.birsággal, vagy hat hónapig terjedhető bírságnál büntetendő. Ugyanazon büntetés alá esik azon választó is, ki a neki, vagy tudtával családja tagjának a jelen § bau megjelölt czélból pénzt, pénzértéket vagy más előnyt elfog dt . 97. § Az előző (96) §-bau kitűzött büntetéssel suj tandó az is, aki az ÜZOU szakaszban emiitett okból etet és itat, valamiut az is, ki ezen etetést és itatást elfogadja. 98. § Aki nyilvánosan szóval, vagy irat terjesztése által a tulajdon sérthetleusége, valamely nemzetiség, osztály, vagy hitfelekezet elleu törvénytelen fellépésre izgat, úgyszintén aki törvények vagy a törvéuyes felsőség elleni engedetlenségre lázit, választói jogának 3 évre felfüggesztésével ós 1500 forintig, vagy egy évig terjedhető fogsággal büntetendő. 99. §. Aki nyilvánosan, szóval, vagy irat terjesztése által a király személyeuek sérthetlenségét megtámadja, aki az ország alkotmáuyának törvénytelen módon való megváltoztatására, vagy a magyar állam egysége ellen izgat, választói jogának 3 évre való felfüggesztésén felül 1 évtől 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. 100. §. Aki valamely választót választói jogának gyakorlatában erőszakkal vagy büutetésre méltó cselekmény által fenyegetéssel megakadályoz, 500 frtig terjedhető birsággal, vagy 3 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. Akik pedig a választási helyen erőszakot használnak a végett, hogy a választás meg ne kezdethessék, félbeszakittassék, vagy pedig meghiusittassék, a választói jognak 3 évre felfüggesztésével és 1 évtől 3 évig terjedhető börtönnel büntetendők. 101. §. Hi a 95., 96., 100. §§ ban foglalt hamisítás fdnj visszaélés közhivatalnok vagy községi előljáró által követtetik el, ezen cselekmény súlyosabb beszámítás alá esik, s eunek elkövetői ellen, az ugyanazon §§-ban kiszabott büntetésen felül a hivatalvesztés ismindég kimondandó. 102. §. Aki másuak neve alatt szavaz, vagy másnak neve alatt jelenti magát a szavazásra, vagy a ki egy kerületben kétszer, vagy több helyütt szavaz, ugy az is, ki mindezen visszaélésekhez tudva segédkezet nyújt, 200 foriutíg terjedhető birsággal, vagy 6 hétig terjedhető fogsággal, esetleg hivatalvesz'essel bünteteudö. 103 §. Ki a választás színhelyén a rendet zavarja, vagy oda fegyvert, vagy botot vi>z, és a/.t a rendre ügyelő közeg felhívására rögtön át nem adja, az illetékes közigazgatási hatóság által rendőri utou három uaptól egy hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. 104 § A párt vagy jelölt zászlóját, jelvényét imaházra, állami, törvényhatósági, városi vagy községi kö/. épületre vagy nyilvános iskolára kitűzni tilos; tilos továbbá a zászló vagy jelvéuy erőszakos eltávolítása oly helyről, hová azokuak kitű/.ése törvényesen meg vau engedve. Nyilvános pártgyűlés, pártüunepély, körmenet rendezett tanácsú városokban a polgármesternél, másutt, a törvéuyhatósági tisztviselőnél s ha ilyen helyben nincs, a községi elöljáróságnál a megelőző napon mindig bejelentendő, ezeken a polgármester, illetőleg tisztviselő személyesen jelen lehet, az elöljáróság pedig magát megbízott által képviseltetheti. A ki a zászlót jelvényt a fentebb megjelölt tiltott helyekre kitűzte, vagy kitűzését elrendelte, vagy ki a zászlót vagy jelvényt oly helyről, hová annak kitűzése megengedve vau, erőszakosan eltávolítja vagy megrongálja, vagy a be uem jelentett nyilvános pártgyűlést, pártünuepélvt, körmenetet rendezete, a közigazgatási hatóság á;tal rendőri utou 100 frtig terjedhető birsággal, vagy 20 napig teijedhetö fogsággal büntetendő. A tiltott helyre tűzött zászló, jelvényt az elöljáróság eltávolítani köteles Az 1878 ik évi V ik t cz. VlII-ik fejezete 178-ik §-a szerint: Azok, kik valamely választót erőszak vagy fenyegetés által választói jogának gyakorlatában megakadályoznak: a választói j 'g megsértésének vétségét követik el, s hat hónapig terjedő fogházzal, valamint egyenkint 200 frtig terjedő pénzbüntetéssel büutetendök. 181. §-a szeriut öt évi börtönnel bünteteudö a szavazatszedő küldöttség azon tagja, ki a választás alkalmával a szavazatot más jelöltnek nevére irja be, mint akire a választó szavazott, vagy oly választónak szavazatot ir be, a ki uem szavazott, vagy nem irja be oly választó szavazatát, ki szavazott. A ki a szavazatok lajstromát megsemmisíti, vagy a szavazatok összeszámítását meghiusítja, a ki a szavazatokat hamisan számítja össze. 182. §. Egy évig terjedhető fogházzal bünteteudö a küldöttséghez nem tartozó azon egyén, ki a szavaz.tok lajstromát vagy a szavazatokat tartalmazó tárgyat elveszi vagy megsemmisíti vagy a szavazatok összeszámi tását más módon megakadályozza. 184. § Aki mást ak neve alatt szavaz, vagv jelentkezik a szavazásra, vétséget követ el és egy hónapig terjedhető fogházzal és 100 frtig terjedhető bírsággal büntetendő. Ugyanazou büntetés alá esik az, ki egy választó-kerületben kétszer szavaz, vagy két választókerületben szavaz. 185. §. Aki a választónak, vagy annak tudtával hozzátartozójának (78. §.) azon czélból, hogy az bizonyos jelöltre szavazzon, vagy ne szavazzou vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, pénzt vagy péuzértéket, vagy más előnyt ad vagy ígér: hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetéssel büntetendő azon választó is, ki a neki, vagy tudtával hozzátartozójának, a jeleu §-ban megjelölt czélból adott pénzt, vagy más előuyt elfogadja. 186. §. Három hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az előbbi § ban emiitett czélból etet és itat; valamint az is, aki ezeu etetést és itatást elfogadja. 187. §. Azon közhivatalnok, aki hivatala hatáskörébe eső cselekménye, vagy arra, vonatkozó ígérete által valamely választót, bizonyos jelölt, melletti vagy el.eui szavazásra vagy a szavazástól tartózkodásra birni törekszik: két évig terjedhető fogházzal büntetendő. 188. §. A jelen fejezetben meghatározott bűntett, vagy vétség elkövetői ellen, a büntetésen felül, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is alkalmazandó. Hivatalvesztés csak az ellen mondandó ki, aki a bűntett vagy vétség elkövetésekor közhivatalt viselt. Kelt Nyiregyházáu, 1890. márczius 8-án. Miklós László, alispán. 1,504. K. 1890. Szabolcs vármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter folyó évi 3448/V. szára alatt kelt körrendeletét, melyben kijelenti, hogy az államkincstár és a községek vagy rendezett tanácsú városok köpött az italmérési jövedék megváltása, illetőleg az italmérési jogosultság bérbevétele iráut létrejött szerződések és az azokra vonatkozó képviselő testületi határozatok az 1886. évi XXII. t. cz. 24. § áuak e) pontja alá nem tartoznak s így törvényhatósági jóváhagyást nem igényelnek, tudomásul vétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1890. február hó 26-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) 3448./V. szám. M. kir. belügymimiszter. Körrendelet. Kétely merült fel az iránt, hogy az államkincstár és a községek vagy reudeze t tanácsú városok között az italraérési jövedek megváltása, illetőleg a kizá rólagos ita mérési jogosultság bérbevétele iránt, azál'ami italméresi jövedékekről szóló 1888. évi XXXV. t. cz. végrehajtá-a tárgyában hivatali elődöm, valamint a földiiiivelesügyi és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urakkal egyetértve, mult évi junius hő 22-én 33,450. sz. a. kibocsátott pénzügyminiszteri utasítás értelmébeu létrejött szerződősek és ez iránt hozott községi (városi) képviselő testületi határozatok, mint a költségvetésben élőnem forduló terhes szerződések, illetőleg az arra vonatkozó határozatok az 1886. XXII. t. cz. 24. § e.) poutja alá tartoznak-e? s enuelfogva törvéuyhatósági jóváhagyást igéuyelnek e vagy sem? Ennek iudokából a törvényhatóságot miheztartás végett értesítem, miszerint tekintettel arra, hogy az emiitett szerződések illetve határozatokra nézve a már említett állami italinérési jjvedékról szóló 1888. évi XXXV. t.. czikknek 1890. évi január 1-ével egész terjedelmében loganatositt itni rendelt végrehajtásáig rendelkezés alatt állott, idő rövidsége miatt a törvényhatóságok jóváhagyása a kellő időben valamenyi érdekelt község illetve városra uézve kieszközölhető úgyis alig lett volna, tekintettel továbbá arra, hogy ezeu szerződések az érdekelt községek ós városok legnagyobb része által már megköttettek és téuyleg érvénybe is léptek, miből folyólag azoknak helyben nem hagyása esetleg ugy az államkincstár valamint az érdekelt községek illetve városok megkárosításával járhatna, egyúttal az italulérési törvények által biztosított pénzügyi lontos erdekekre való tekiutetből is kivételesen nem kívánhatom azt, hogy a szóban levő szerződés- k, illetőleg ez iránt hozott községi (városi) határozatok az 1888 XXII t, cz. 24. §-ának e.) pontja értelmebeu, törvényhatósági jóváhagyás alá bocsátassanak, annál kevésbé, mert az állami italuiérési jövedékről szóló törvény 46 §-a és illetőleg a most említett törvény végrehajtása tárgyában kiadott utas'tás alapján, különbeu is módjábiu állott a törvényhatóságnak az italmérési jog megváltása vagy beibe vétele iránti egyezkedesi tárgyalásoknál a törvéuyhatósági közegeknek közreműködése által az illető községek vagy városok érdekeire felügyelni s azokat megoltalmazni. Ennélfogva a törvényhatóságnak ily szerződések alkalmából netán keletkezett oly értelmű határozatait es intézkedéseit, melyek szerint az itahuérési jog megváltása illetve kibérlése iráut a községek és városo> által kötött szerződéseket és erre vonatkozó határozatokat törvéuyhatósági jóváhagyás alá terjesztendőknek mondotta ki, hatályon kivül helyezni. Hogy azonban jövőre uezve az ily szerződések megkötése és jóváhagyása körül minő egyöntetű eljárás követtessék, arra nézve egyidejűleg tárgyalást tettem folyamatba, melynek eredményéről a törvényhatóságot annak idején értesíteni fogom. E részben veendő ujabbi rendelkezésemig tehát a törvényhatóság által azon irányelv lesz követendő, hogy az italmérési jog megváltása illetve kibérlésé iráu a községek és városok által kötött szerződések és erre vonatkozóiig hozott határozatok törvényhatósági jóváhagyást egyáltalán nem igényelnek, sőt azok még folyamodás esetében sem jöhetnek törvényhatósági felülvizsgálat, alá, hau^ui az érdekelt községek illetőleg városok megbízottjai által aláirt ily megváltási vagy bérleti jegyzőkönyvekben foglalt szerződések, az állami italmérési jövedékről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás értelmebeu, az érdekelt községekre és városokra az aláírás tényétől kezdve, érvényeseknek tekintendők. Budapesteu, 1«90. ev február hó 8-án. gr. Teleki s. k. 31ai szántunkhoz egy ív melléklet, és Uibján Sámuel mag árjegyzéke van csatolva, tm