Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

..IN Y t re X I l> É K" van iutázve, ki megígérte, hogy februárban fog még fel , olvaiist tartani 4a remélem, hogy igéretét meg i« tartja. . Nem ficngek már tovább. Iiten feled, kérfe kér i lek el ne iruld kilétemet, mert akkor na gy baj len. Ölel a te kit Szemeted. Irodalom. At itt alant fehorolt müvek Nyíregyházán, Tarczah Dezső könyvkereskedésében kaphatók.) A fényképek elóallitása, irta Besienyei Jőtsef. Kétiköuyv a fényképészet keidö műkedvelői nimára Árd 60 kr. A malária betegiégek kórtaui, okuni, gyógytani iiempenthól, különöi tekintettel Ma^yaromágra. Irta Ehrenreich Lajos, Nógrádmegye t. b. főorvosa. A magyar orfotok és terméizet vingálók fándor gyűlése által 100 arany nyal jutalmazott pályamű Ára. 1 frt. A párisi életból, beizélyek és ráfiatok, irt-- Stékely Béla. Ár. 3 frt. Magyar Irók élete éa munkái, a magyar tudományos akadémia megbízásból, irta id. Sziunyet József, 1 füzet 50 kr. Onarnok. A csókról. (Folytatái.) Ái erkölcsös Cató síigora bizonyára ismeretes mindnyájunk előtt — a ki t. i. nem tartá megengedhetőnek, hogy a férj megcsókolhassa nejét leánya jelenlótébeu. Á lacedoinoniakuál nyilvános játékok alkalmával a csókolásban való legjobb praxisra jutalcm tűzetett ki; ez ait biiouyitja, hogy uáluk e művészet nagy becsben állott. Azt hiszem, bogy vannak itt mindkét nemből olyanok, kik sajnálják, hogy ez napjainkban nem dívik Magam is szeretuém és talán fel is csapnék ver senyiónek. No, de hát ezek a jó idők elmultak, miért okoxnóuk magunknak visszaidézésükkel szívfájdalmat ; térjünk inkább át a csók jelen használatára A csók jelenleg a vallásos érzés kifejezésének, a barátság, — a tisztelet, szeretet ós szerelemnek jele. A zsidóknál a csók a Thóra csók, templomajtói, imakönyvi volt; a ki imaköuyvét elejté, hogy ezeu nagy búut legalább némileg jóvátegye, tiszer is megcsókolá azt. A keresztény vallásban szintéu nagy szerepe van a csóknak. Itt már a papoknak elő is van irva a magasabb raugn papokkal szembeu valö késcsók módozita Azt pedig a történelem bizonyítja, hogy a császárok és királyok nem keiet, de lábat csókoltak a pápáknak. Ezzel ellentétben beszélik, hogy I-ső Rudolf császár nem igeu akart tudni as egyházi csókról. Midőn ugyanis a speyri püspök feleségét egykor a kocsiböl leszállani segítette és ez alkalommal megcsókolta, a csiszár ezen szavakkal űzte el: .Ilyen uemű áldásaidtól kímélj meg Uram!" Egy sajátságos szokás uralkodik az oroszokuál az egyházi csókot illetőleg. Húsvét reggolén csókkal fogadják egymást e szavakkal: .Krisztus feltámadt." „Valóban feltámadt?' s ujabb csókolózás a felelet. A baráti csók, elkezdve a leányok csókolódzásától, egész a Németországban divó dékáni csókig, száras, hideg és inkább színbeli, mint szívbeli. Ki ne látott volna még két leányt vagy férjes nőt összecsökolödzni, mutatva szoros barátságukat. A dékáui csók? Es az úgynevezett akadémiai csók, melyet az akadémia dékánja a doctorrá minősített ifjúnak kollegaság jeléül ad. A kézcsók, mely mint már emlitém, a rómaiaknál a tisztelet és hódolat kifejezése volt, mily fontos még mai nap is táreadalmuuk életében, arról szólauunk is felesleges. Ha csak azt nem jegyezzük meg róla. hogy e tissteletnek sokszor csak szóban adunk kifejeaést, amennyiben átaljuk megcsókolni oly nő kezét — ha csak nem muszáj — ki izlésüuknek meg nem felel. Hogy pedig egy szerény kéz csók szerelmi csókká fejlődhet és az ajakon nyer befejeiéit, oly mindennapi, hogy erről bővebben beszólni unilmas volna. Van-e leány e világon, ki a szeretetnek csókjában ne részeaülue? Bölcsőnktől sírunkig rósiesülünk ilyenekben, mikor megszületünk a szeretet bélyegét szülő anyáuk nyomja reánk legelőször anyai ihlettel és ez a valódi, tiszta szeplőtlen, önzéiteleu csők, mit életünkben kaptunk. Ez első csókról nincs is tudomásunk, mert ha volua, bizouyosau viszouoznók azt, inert hiszen szívből jött éi kell, ho^y szívhez menjeu. Ciak később, mikor már izmosodul kezdünk, akkor, mikor érzelmeinknek szóbeli kifejezést adni képesek ugyan még uem vagyuuk, akkor szó uelkül oly nyelven beszélűuk auváukhoz, melyet könyes szemekkel tnegert, inert érzi hogy első csókot kapta gyermekeitől. És ha az elet utjain elfáradva, öszetörve már pihenni kívánunk, akkor eljönnek szerető gyermekeink és lecsókolják arczunk verejtékét. Ez » csók uj munkára serkent és mi tovább dolgozuuk. S ha élet éveink repülve tova haladnak, ha a halál tusáját vívjuk, akkor megjelenik a hü hitves, gyermeküuk, testvérüuk, rokonunk, jó barátunk, utolsó kifejezést adui szeretetüknek egy csókbau s mi azon tudat által, hogv szerettettünk, megköunyebülve halunk meg. Uy kiser beii nüuket a neretet csókja, a bölcsőtől a sírig Auii ezek köiött van; az üdvöslet, a viszontlátás, ai elválif, u .Isten hoizád" ciőkja mind . . . Nem szabad feledni a mester csókját sem, mely szintén a szeretetnék csókja — hogyha a mester öreg és ha a tanítvány uem baktisch — mely reudeseu a homlokra nyomatik De hét mind ez a csók mi? A csóknak egyetleu valódi neme (Demokritosssl mondhatjuk) a szerelem csókja. Ei nem tekint időt, szokást és bizonyára mindig megmarad, mig két sierető szív egymiiért dobogui fog. A szerelmes csókjában igeu sok rejlik. Ilveuek: beszédes hallgatás, uéma válasz és mély érzés .Besiédes hallgatás!" Ha két egymáséit rajongó lélek sehogy sem értetheti meg egymást, mert hisz nem éréi, ki érez szavakkal mondhatót, végre mihez fog folyamodni az élelmesebb? Netn e egy csókot használ eszközül. Igen! hogy hogy? Tegyük fel, hogy Fips/. ür rajong Miczi uagysámért és megfordítva. Mtczi nagysám természetesen naponta várja Fipsz úrtól a szerelmi vallomást. F. Ur azonban—nem tudjuk ügyetlenség folytán-e avagy, hogy a szerelem mámora zsibbasztotta el beizélő képessegét, napról napra halasitgatja, uem vall izerelmet! Végre, hogy, hogy nem. egyszer a leáuyka uagy örömére Fipst reszkető kézzel bátor megfogni Mtczt kezecskejói, mi alatt ajkára egy égetó csokot nyom. E ISOÍ többet beszél, mint Himfy égési koltemeuye Mindkettő boldog, szó uélkül megértettek egymást. S Miczit, ki eddig mit sem tudott a szerelemről, ez első csók, e néma előadás tauitá arra és hogy ez előadás, termékeny talajra talált, tudjuk, mert halljuk tőle a költő szavat : • Megctókoltál lelkem mit világa S bú ci6kodra tavaaz tirnad

1. úenncui fciUkadt « tzív legi/'bb v.rag» Véghetetlen rajongó sitreimrm< .Néma válasz* ,Oh ha tudná Mtczi nagysáui, mennyire szeretem. Ha fel tuduá fogni helyietemet, hafogaltua volna e sebzett szívről, melyet auyira tep, uiarczaugol a bánat, akkor könyörülne végre rajtam és megmondaná, hogy viszont szeret!" Igy fakad ki szegény Fipsz. Á leáuy uémáu uéz maga elé és elmereng. Nem szol egy szót sem. Az ifjú nem tud hova lenni, töprenkedik és kezdi bánni, hogy eunyire figyelemre méltatta e jég.-zobrot, hogy végre is szerelmes lett bele Szegeuy Fipse vádolja önmagát, hogy szerelmével ennyire vak volt, sőt azt, ki szerelmét nem viszonozza, eunyire tudja szeretni. Fél, hogy nem talál meguyugvást ós kezd haragudni öumagára, hogy uem tudja majd elfeledni. Most már mitévő legyen ? Hidegvízben fürödjék e naponként vagy fejét verje falhoz, mondván: Fipsz, Fipsz, vau-e neked eszed? Amint igy gondolkozik, gondolkozik, egyszer ctak a leáuy szerelme egész hevével borul Fipsz keblére és egy forró tüzes csókot nyom ajkára, jelezve vele, meuuyire szereti. Nem szólt egy szót sem, e csók mondott mindent. Néma volt a válasz, de sokat mondó. Azt hiszem hasonló helyzet indíthatta a költőt énekelni : • Kérdeztelek szeretsz-e leáuyka S t- keblemre hajtád fejed-t Bimbó ajkad Udtöiitó csókja Volt sz édes néma f-lelet. Hh ú^Y tzeretsz, uiikéut sjk*d csókol, Olyan forral, olyau édesen: Oh ugy nagyon, nagyon szerrttz engem Fóldi üdvöm, drága kcdv»st-m.« „Mély érzés." ,Egy csók! Eltűnik, mint serczegő vízcsepp izzó vason." igaza van Doczynak, de a mit hátra hagy és mit vele kifejez, azokra a mély érzésekre esak egy csók képes Oly mély érzésekre, mire szavak uem találtatnak, fogaltnak nem alkottattak, ott vau az igazi volapük nyelv, az egész világon elterjedt, a mindenki által megérthető és használatban levő igazán élő nyelv, a csók. S jó lesz e nyelvet megbecsülui hölgyeim, uraira, mert ez az egyedüli nyelv az egész föld kerekségén, mit a phouograph majd felvenni képes uem lesz. S a hazulról eltávoiott férj, ki ueje hűségéről meggyőződést a phouograph utjáu akar majd szerezni, megnyugtatva leeud ueje sieplőtleu hűsegéről, ha ez ördöugős gépből a legújabb divatról, a uők emancipálásáról vagy valami helyi pletykáról hall párbeszédben referádát; s hangzott légyeu e közben az igazi érzés nyelvén bár mily mély vitatkozás csattanás nélkül, ezt a phouograph utján megtudni uem lesz képes. Csak e rózsás nyelv által játszhatjuk ki hitestársuuk élelmességét. A csók csak élőkre bir mély benyomással, a holt viaszhengerre nem fog benyomást gyakorolni! Hogy mily érzést hagy egy csók az élőben hátra, eléggé jellemzi Hevesi József a következőkben: • Végre, végre könyörültél rajtara, Móztjkadd&l megérinted ajkam ; S tűz csókodnak részegítő árja Futótűzként lelkem átaljária. Lángba borult ax én a.vó Islkem, Ssertlmi láng lobogo t fel bennem, Végtelen lett az án sxomjuságom : Bimbószádrol ujabb csékrs vágyom.« (Folyt, köv.) Méhészeti ABC. Irta: Bandár Miklós. (Folytatás) A pete letételétől számítva, rendes körülmények között 18 napra kél ki ai aays. Anyavárnak nevezik a méhének azon kis lárkát, mely Hahueman vagy Révi-féle raijból késiitve 3—4 kenet befogad. Eit, a fő méihordit alatt az anyát bele sárva addig használták, mig a kamarát fenn, a fésiket meg alól alkalmazták a méhészek. De es ma már ssükségtelen eizköizé vált; mert fó mézhordás alatt a kamarát lenn, a fánkét felül alkalmazva, az országos méretű kaptár ftltő emelete képezi az anyafÁrat. (1. Rajzást megakadály.) Assza (nektár) késiithetó a ménből, köretkeső mó don: 0'7 víz és 0 3 méi ösne vegyítve lassan főzetik mindaddig s fövés kőiben a habja folytonosan lesxsdetik, mig habnk. Ekkor a folyadékot kihttve üvegekbe sildjük s minden üvegbe (iitererkint) egy kanálnyi porrá tört fehér répa ctvkrol teszünk, azután jó erőien bedugassolva dróttal lekötjük, hogy forrásba jővén, ki ne lökje azt. Végre pinczibe homok közzé rakjuk el. A főzéit aiért kell igea lattan enklzölni, mert a néx nagymennyiségű ssesstartalmánál fogva, máskülönbin igen könnyen kifuthatna. Augusztusban, ha előbb nem tehettük volni, a heré ket okvetlenül ki kell pusitit&ni. Sarjú és unoka rajok jöhetnek: de aiokat következő módou megakadályoani tanácsot, t. i. a rajzó kast felfordítva, ai ingó ezerkeietü kaptárt pedig izéjjel szedre, miedsn anyabölosöt egytfllegyig levagdaluuk. Ugyancsak azt tesszük akkor is, ha a raj már kijltt, aiután a rajból kifogott anyát vissxa adjuk az anya csalidnak, igy a magara hagyott raj önként viasza megy (l. Megakadályoxni a rajsást.). Bs, valamint a következő hónap it a farkai pillék ideje, védekexni kell tehát ellenük ét p-dig a Ugozélssorübben ai által, hogy a rflplyuk olyan ráaicsal taranák el, melyen a méhek könnyen, a lepkék psdig semmiképpen se juthassanak át. Ezen lepkék éjjeliek. A telelésre ssánt, de mostoha időjárás miatt métnegéuy, ifjú ét kifogástalan anyáju népst, e hó utóján bflven kell étetni, a megtöltött sejteket még idejekorán bepecsételhessék a méhek, mert a pioiételetlenül maradt méz, télben erjedésbe mehetne át s a családnak végpusztulását, okolhatná. Alanya vagyis tojó munkái méh van a oialádban akkor, ha a dolgotó lejtek pupotan fedve, herefiakkal telvék, ha egy sejtben több, 3—15 pete is létható rendetlenül ax oldalokon ia. (1. Terméketlen. Gyógyítása.) Apiol a neve azon patikai folyadéknak (ára egy kis üvegnek 80 kr) melynek illatát a méhek mindenek felitt kedvelik; annyira, hogy eziel kezeinket b dörzsölve, köstük markoláihatunk, még ie tiúruak. Ha ai egyesítendő méhtörisek eziel lettek saagositva, egymást nm bántják (I. Sxúruik.) Apistisch Blátttr, országos méhéneti szakköilöny volt, megjelent Bud»pist*n, melyet a tagok, ai egyesületi 3 frt tagiági díj fejében kaptak, magssünt 1887 ben. Áprilisban táplálnunk kell méheinket, ha mézük szűken van, ai idő pedig nem alkalmai a gyűjtéiro; mert külOnbeu lehányják a fiaiítást. A méhek jó melegen tartandók (I. Életéi által.) Átmeneti kaptárnak neveztetik a közönségei köpü, ha tetején lék vágatik, mint p. u. a görög dinnyén szokás «ágni s fölibe egy alól jukas, de Hahnemaun féle ráoscsal ellátott, 7—8 keretet befogadó kis láda erősíttetik, többnyire oly óiéiból : hogy a felesleges méiet ebbe gyűjtsék möhiink, vagy hogy rácsnélkül hagyva, ai anya fölmeajen i aiután as öasies építmény ingó izerk-kaptirba legyen átrakható. (1. Fejelő ládát.) 13Beípitik a röplyukat méhiink, méhssurokkal (pro poli*) erős öiztöuük sugallatára, gyakran na»g ön eiejéa Anynyira, hogy egy pár méh alig járhat rajta ki él be akkor, midőn rendkivttl kemény hideg tél fog követkeini, ext tapasitaltuk 1887 bm is: de teizik ait átéri ia, hogy ellmségeik ne juthassanak be oly könnyen. Ez a méhaknek legutólió muukájok nokott lenni a ait j«d*nti, hogy acon törn mindeut be végxett, ami biztos átleleléathei itükaégoa lihotett. A fenék dinkán ii gyikrau emelnek viankól vagy azúrokból apré tornyocskákat, hogy eaen labyriuth köiött annál köunyebben elfoghassák és lefülelhessék ellenségeiket. Ezt láthatjuk a tavainál megrablott, de 1* nim győzött törneknél is, jeléül annak, bogy magukat továbbra is öntudatosan bistositották, védtinctok és báityák imtléie által. Bttelelés, ia az télre való berendelés parasat kaiokra néive úgy történik, hogy, ha ac tele van építve, alá néhány rétegű vékony p. u. újság papirt terítünk s nárai homokkal jő vatiagou körül rakjuk. Ha ptdig nem volia egénen tele építve, akkor a kait felfordítjuk s a lépek éleire több rétegű papirt terítve, ai üres helyet puha, náraz síénával (sarjú) kitömjük hogy a hideg bafogadaiira üreg ne maradjon, és ha űgy kívántatnék, a röplyukat fölsbb vágjuk ki, hogy méheink levegőt kaphananak. Ekkor a kast előbbi hilyére térniük, igy hagyván mind addig, mig következő tavaszszal megkeidhetik a tovább épitéat, tahát legalább márcxius utöljáig. Ingó nerkeaetü kaptárban legbelöl, vagyis a homlokfalhoz, miután előbb minden építményét lépbakra raktuk, \ kaptár alsó üvegébe, ai ai a fészekbe alól is, felül is egy üres lépet, azután egy agy himporral telt lépet tesaűnk. A kővetkezők, faiül, mind bepecsételt méttt lépek legyenek, ai alsó torban meg félig bepecsételt lépek álljanak, űgy aaonban, hogy egy erős törzsnek mig ujat ér, legalább is 13—16 kgr méxre vau szüksége. Hátul, ai üveg ablak msllett alól és falul egy-ogy üres lép, mologtartóul nélkülözhetetlen. Okióbor vagy november hóban aitAn, mikor már nincs remény ahot, hogy méhoink kirepülhessenek, még egyaaer kinyitjuk a kaptárak ajtaját a mindaion kereteket kitzedjük, melyeken méhek nincsenek a aiutáu a két utolió ürot Upot teaszük viszsia és méheinket téli nyugalomba helyettük. Felül még a kamrát vagy méiürt, mint ai ablak éi ajtó kőiét, izáraz, puha nénával koll kitömni. A boteieléit már szoptomborban ba koll végeani. »Blátter für Bienennucht.« Méhétikedők lapja némát ajkúak siámira izerkenti Kühua Ferenc/, ét Binder Dán Budapesten. Ai »Oriiágoa méhészeti lapok* mellett egy foriutért rendelhető mag. Bódító anyagul a Caliialátromból (mtudin füssor kireskedátbau és gyógysiertirbaii kapható) 30 dekagr. féloldalik 50 dgr. vitben i ei oldatot többnöri mártás ét kisiáritás által, egy méter hosszú, félmétar nélas köiöntégn háti vátiounal kell fel itatni. E válton 10 cm. homu át 5 om. széles vxgyii 100 darab egyenlő rétire iiétvágatik, ilyeu egy-egy darab elegendő, bármely népet család bóditáiára. Ha a vitton vékouy volt, lángra fog lobbanni, oi padig na történjék. Ha uiig tulságoi vaitag volt, akkor nem ég. Előbbi eietbon a vátzou tinta viabe mártva kifaeiarandó, utóbbi neibe több salétrom kell hosiá. (1. Lestéditui, Kábított, Szédítő.) Borkészítés mézből (1. Mézbor.) C. Cserélni a kasokat vagy igyet kaptárokat egymással csak azon esetben lehet, ha aiok mindenike, vagyn ai igymánal fölenrélendők a) előrijok i mindeniknek idei, vagy mindeniknek tavalyi anyja van, b) utórajok, c) rajtók, d) nem rajzók, mert máiképp egymáit legyilkolják. Ai idő pedig melyben et történhetik, jóménléikor d. *. 10 — 13 óráig, a mikor a méhek ligerőiebben repülnek és gyűjtenek. EIOD műtétet leginkább rajtát előtt noktuk alkal matni oly czélbél, hogy a gyengébb kas, mis népesebbnek helyér* tétatvéu, a hata térő munkái méh*k iltal meg nép*s*djék i igy fölerősödvén, idijébsu rajoicék él nagy rajt adjon. Czukor törmelék, vagy jegecMi mézhulladék a kat alatt ét kaptironbaa télen, tavamzal, sőt nyáron is. (1. Stomjkór.) I>. Debreezeni ftdö = mézesfidő kénitiii módja el: biionjot minnyiaégű méi csindisan falforralva, fövés közben két«zer átaiitilt liszttel lehetőségig keményre Folytatás a. főlapon.