Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-30 / 48. szám
„I> V t It 1> E Ii." Fulytutltwii u mellékletnek — H«>ster>éiros tojás. Ki hitte volua, hogy a találmányok századábau a tojtsuak is akad mesterséges pótszere. Pedig mát meg vau. Az első kísérleteket Amerikában tették .1 tojásgyártással cs ma már Londonban e< Párisban is nagyszerűen berendezett telepek foglalkoznak e fontos élelmi szer mesterséges előállításával. A gyártás alapjául a ciukrászat művészete szolgál. Előszűr megesiuálják a tojás sárgáját kukoriczalisztből, keményítőt, mely keveréket egy kis adag csukor tesz ízessé, a tojás fehéruye albumiuből készül. A tojásokat e keverek éppen ugy uyerí, mint a tojás és golyó.ilaku ezukorkák. Rézüstben addig-addig forgatják, míg a kellő ovális formát el nem nyerte, ami különben pár perez alatt in g vau; végül gelatinu ii vonják be és gipszoldalba mártják, miáltal egészen olyau alakot nyert, mint a tyúkok által toji tojás. A mesterséges tojás fölszeletelve egészeu olyan izü, miut az eredeti, azonban higiani vagy rántottává főzni természetes okoknál fogva nem lehel. De igy is reudkivüli fontossága van e találmánynak a kereskedésben, mig egyrészt e már-már kész dolog egy virágzó uj iparágnak veti meg alapját. Nem is számítva azt. hogy ez az érdekes találmány egy egész sereg uj ideára fog alkalmat szolgáltatni. — A Pierre lelke regény, irta Oliuet György (Buda, pest, Síuger és Wolfner kiadása, Egyetemes Regéuytár VI. évfolyam I II. kötet) Öt teljes évfolyamnak a végén áll immár az Egyetemes Regénytár, mely keletkezése idejében oly örveudetes feltűnést keltett a közönségben és az iróvilágban egy iráut, nemcsak tartalmának válogatott voltánál, hanem a könyvek oicsóságáuál fogva is, és elhallgattatott egy régi panaszt,mely az irodalomtermékeinek csekély terjedéséért a könyvek drágaságát okolta. Az Egyetemes Regénytár csinos, piros kötetei ezer és ezer példányokbau terjedtek el széles Magyarországon, s íróink vetélkedve keresték fel müveikkel a gyarapodó vállalatot, hogy ennek utján minél tágabb körű közönséghez szóljauak. Iróvilágnak és közönségnek egyiránt üdvös szolgálatot tett az Egyetemes Regénytár, amannak a munkák terjesztésével, emeunek a mindenkor uagy gonddal és ízléssel megválogatott olvasmányokkal. Az öt évfolyam 90 kötetének több mint harmadrésze magyar írók eredeti műveiből áll. Abouyi Lajos, Beníczkyné Bajza Leuke, Bródy Sándor, Csikv Gergely, Ilerczeg Fereucz, Jókai Mór, Kazár Emil, Margittay Dezső, Mikszáth Kálmán, Petelei Istváu. P. Scatmáry Károly, Toluay Lajos és a hároiu évi Almanach számos veterán ós ifjú írója — olyau gárda, a milyennel kevés irodalmi vállalat dicsekedhetik. A külföldi írók hosszú sora pedig arra mutat, hogy az Egyetemes Regéuytár szerkesztői íuindenüunen a legkiválóbbakat választották ki: Feuillet Oliuet, Zola (Az álom), Cherbuliez, a két Delpit és Uchard képviselik a franczia, Itider, Haggard, Couvay, Aide, Ouida, Wilkie Collius az angol, Tarclietti az olasz, Turgenjev, Dosztojevszkij, Letnyev az orosz, Carmen Sylva, Lindau, Heyse, Werner Goller a német irodalmat. Az első évfolyam Oh'uet egyik híres művével indult meg, s ugyancsak Ohnet kezdi, legújabb művével a most megindult hatodik évfolyamot. „A Pierre lelke* külön helyet foglal el a koszorús frauezia regényíró művei közt. nemcsak kiválóságánál, hanem saját egyszerűségénél f.gva is Az emberi lélek misztériumának egy rendkívül érdekes tüneményét állítja élénk megkapó vonásokkal, a léleleknek a test fölött való uralmát bizonyítva, de tartózkodva uehézkes tilozótiai fejtegetésektől. A mese, miut Ohuetnél mindig, megragadó érdekessége folyton fokozódik, s az alakok jellemzése megfelel a lélektani szigorü törvényeknek. A regényhez a második kötetben ugyancsak Ohnetuek egy kis elbeszélése van csatolva „Orsolya néni* czlmmel. Eliben a szerzőnek egy oly tulajdonságával ismerkedtünk uie", mely a franczia irodalombau szerfölött ritka: a könyekig° megható humorral. Mind* két mű jele annak, hogy az Egyetemes regéuytár hatodik évfolyama méltó folytatása lesz az eddigi ötuek. A két kötet ára csinos piros vászonkötésbe együtt 1 frt. Csarnok. Mikszáth Kálmán munkái. (Vége.) Mily kedves itt például az a kitérés, hol kis fiáról emlékezik meg s néháuy sorban azt ho"y iudul meg a gyermeknél az a csodálatos az iró irja le, gép, az tész. Ez oly kedvesen vau leírva, hogy meg nem ál hatom abból néháuy sort idézni : — Az első ismerőse fiamnak — szól - egy állat volt. E^y m cska. Őt szólította meg kedves selypítő hangján legelébb: csicsa, csicsa ! Mic-oda esemény volt az a háznál! (A czicza is kávét kapott az nap.) Mikor aztáu mosdatták a teknőben a szivacsosai, mert az is olyau szőrmés volt, mint a macska, a szivacsra is azt mondta, csiisn. Az első kanál levesben, melyet belekényszerítenek egy laska úszott, mint a hogy a szivacs úszott a teknőbeli vízben; a parányi laskát is megismerte, hogy az csicsa. Éppen tél elején volt ez. Az égbeli dunyha megrepedt egy napon s a finom pelyhek ott szálldogáltak az űrben épen mint a laskák. CsicsaI csicsaI — kiáltott a hópehelyhekre. Minden csicsa volt előtte, de bizonyos rendszer szerint. Jött azután az érettebb kor, mikor azok a kedves ö letek születnek, a minőket mi öreg emberek nem tuduuk kigondolni. Egyszer a ruháját piszkította be és igy szólt: Mama más ruhát! Mikor leesett és megütte a fülét, megint parancsolóan kiáltott fel: Mama más fiiirt! * * * Az ilyen kitérések mellett az elmés megjegyzések és ötletek egész mennyisége élénkíti Mikszáth prózáját. Hosszas leírásokat nála nem találunk; de annál gyakoriabbak a hasonlatok s a jellemet vagy helyzetet megvilágító képpk. S egy egy ilyeu kép nála többet mond, mint másoknál a lapokra terjedő leírások. A sok közzül csak egyet akarok fölemlíteni. Midőu Szontágli Pálné-b&u a szép Grünblath Erzsébet Ugye felett itéió bíróságot rajzolja, neki három sor teljesen elegeudő arra, hogy az asztal körül ülő hét környékbeli papról örökre emlékezetünkbe vésődő képet nyujtsou. „Olyan volt a hét pap — szól— a Luther rokkjaikkal és a nyakukon lelógó lehér vászon szeletekkel, mint, hét orvosságos üveg." Ez a hasonlat öukéuteloutll pattant ki az iró tollából. Ha keresi: meg nem találja; a minthogy nem is találja meg az olyan iró, a ki a képzelődés hiányát az elme lassú munkásságával akarja helyettesíteni. Ezekből az idézetekből tisztelt hallgatóim csak sejthetik a szépségeket, melyekkel Mikszáth oly pazarul tudja fölékesíteni történeteit. Mert tagadhatatlan, hogy Mikszáth ereje az előadásban rejlik. Nála uein maga a tárgy hauem annak földolgozása köli le az olvasó érdeklődését s vesztegeti meg a bírálatot. Apró művei a futó pillanat hatása alatt, minden tervezés uélkül születnek, de felettük miudenkor aranyos kedély ragyog, s a mit bennük az iró elbeszél, vegye tárgyát a krónikák megsárgult lapjairól vagy a körülötte zsibongó életből, ugy beszéli el, hogy az savával és borsával, mindenkor talál az olvasó szája izéhez. Egy másik tulajdonsága, mely közel viszi őt a publikum rokonszenvéhez, az adomázó kedv. Mindig tart készletben egy-egy jóizü adomát s ha önállóan nem tudja földolgozni, hosszabb lélekzetü dolgozataiban használja élesztő elem gyanánt. Tudja tapasztalásból, hogy az adoma az a beszédtárgy, mely a teritett asztalhoz még mindig legszívesebben köti a magyar embert. Az L'rak és parasztok apró dolgozatainak legalább felerésze adoniaszerü följegyzésekből csírázott ki. Nála sokszor egyetlen elmés élez elökészitéseie szolgál az egész történet, A Balóthy ak elverik mindenüket; Balóthy Antal már csak buiorait menti meg s fiatal nejével Pestre költözik nagyapjához: Balóthy Boldizsárhoz, egy szegényes, harmademeleti lakásba. A mikor kis Gábor megszületett (a XXIII. Balóthy Gábor a családfán) akkorra már nem maradt az ősi földből semmi. De igeu, az ablakban volt meg egy virágcserép, egy szivos rezeda-virág, mely daczára a fűtetlen szoüáuak nem fagyott ki télen át. Eobeu a cserepbeu meg a porhanyos otthoni agyag barnállott. Az adott életnek a virággyökér. nek . . . Ba.óthy Boldizsár be sokszor elnézte azt a kis világot elborult homlokkal. . . . Egyszer a kis Gáboival játszott az ablaknál. Eleven fiúcska volt XXIII. Gábor, s a mint ott viczkáudozott kis iugecskéjebeu a szépapa karján, kis kövér lábával ugy meg találta rúgni azt a cserepet, hogy a nyitott ablakou át leesett a magasból, dirib darabra tört a kövezeten s földje elszóródott a levegőben. Össze uein szedi azt soha senki többé. E'. volt a legeslegutolsó föld a Balóthy doiniuiu inból. Az öreg szeméből egy köuycsepp esett ki, a hogy utána hajlót a lefelé röpülő cserépnek. . . . Azután szelíden, szomorúan simogatta meg a kis unokát, a ki valami bolondságot gagyogott össze-vissza. — Látod, látod, neked is jutóit még az ősök földjéből, „pazarolni való." Másnak kezében seinmiségge töipülne az ilyen tárgy ; Mikszáth kis mesterművet csinált belőle s a hanyatló magyar gentry humoros képét tükrözi vissza beuue. Sokszor tréfát űz a könyelmüsége miatt eladósodott uri osztálylyal; de a sorok közt fájdalmas haug csendül még, s ez a hang arra iut minket, hogy ébredezzünk s lássunk a dologhoz mig uem késő Mikszáth Kálmán az egyéniség sajátságos varázsát kapta az égiek különös adományául. Subjectivebb elbeszé lőt már alig képzelhetünk. Egyénisége ott él, érez és gondolkozik minden művében; elbeszéléseit örömest olvassuk, mert az egyéniség eredeti és érdekes. De az ily tudományság csakis rövidebb lélekzetü munkákban érvényesülhet. Egy regény például könnyen elhibázott alkotássá válhatnék a subjektivilás ily nagy adagja mellett; a minthogy a Nemzetes uramu'h és a Ikszelő köntös czimü regéuyei sem tartoznak jobb munkái közzé. Mint elbeszélő elsőrendű sajátságokat hozott magával az irodalomba s előadásának hangjában annyi önállóság, annyi eredetiség van, amennyivel társai közül egy sem rendelkezik s a külföld Írói közül is csak kevés. Ereje a természetességben, az őszinteségben rejlik, mely nála uem egyszer a uaivsággal határos. Sokszor azt hisszük, az egyszerű mesemondó szól hozzánk, ki beszédközbeu gyúrja és idomítja át tárgyát; majd máskor a vidám társaságok adomázója bukkan eléuk örökös kitéréseivel, közbeszurásaival, váratlan és meglepő fordulataival. Mikszáth ma Jókai utáu a legnépszerűbb s legkedveltebb magyar Író, ki rövid idő alatt bódította meg a magyar olvasóközönséget remek alkotásaival. Miudeu egyes kötetének megjelenése eseményszámba megy a magyar irodalomban. Fiatal munkaerős ember s igy alapos reményünk lehet, hogy még számos kötettel fogja gyarapítani irodalmunkat. Kiváujuk, hogy ugy legyen. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1890 november 29-en. A gabona-csarnoknál Burgonj a 100 kiló 2.— bejegyzett árak. Marha liús 1 > —.44 Buza 100 kiló 7.— 7 25 Borjú bús 1 » —.44 Rozs 100 » 6.20 6 40 Sertés bús 1 > -.48 Árpa 100 » 6.09 6.20 Juh bús 1 » —.36 Zab 100 » 6.60 6.70 Haj 1 > —.— KukoriczatOO » 5 70 5.75 Di6züó-zsir 1 > —.27 K. repcze 100 » —.— —.— Szalonna 1 > —.48 Paszuly 100 » —.— —.— Faggyú (nyers) 1 > — 22 Szesz literenként 51>/ 2 53 ZöMség 1 csomó —.03 l'laczi árak. Paprika 1 kiló —.70 Borsó 1 kiló —.19 I1Ó8 v»| 1 liter - 60 Lencse 1 > — .20 Kezet 1 » -.10 Muud-liszt 1 > —.15 Szén 1 100 kiló 2.80 Zbemlye-liszt 1 > —.14 Szalma (tak.) 100 1.4) Buzu-liszt 1 » — .14 Bikfa 1 köbmtr 3.— Bamakeuyér-liszt » — .11 Tölgyfa 1 > 2.80 Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyílt-tér. A magyar orsz. szövetkezete bortermelők |||i pmczéjéből liitlinő minőségű asztali borok 3 mint váczi, neszmélyi. hegyaljai visontai, magyarádi, sto., literes palaczkokbau 45 -55 krórt, úgyszintén mindenféle fehér és vörös pecsenye és csemege-borok jutányos árbau kaphátók; HOFFM AN ADOLF ltiy.úrólasfo« ralítárábau. Hordó vételnél f ntuevezett asztali borok 100 literenként 20, 24 és 2S írtjával szállíttatnak a szövetkezet bndapesti pinc/.éjéböi uirect a megrendelő czimére. Ajánlom egvutt.il a t. közönség figyelmébe a legjobb minőségű rum és teákkal 'iús u felszerelt raktáramat, magyar és franczia eognac, l,ossmai lekvár és szilva, olasz karfiol, gesztenye és mogyoró, ungvári míimalmi lisztek és mindenféle fil*rrárukat jo minőségben és jutányos árakon. Árjegyzékeket készséggel küldök. A magyar királyi Orsz. központi mintapiuczébeu sa magyar bortermelők pinczéjében kezelt és leüvegelt asztali, vörös, fehér asszú és csemege-borok kaphatók Nyíregyházán, Szabolcsvármegyére egyedüli raktárral felruházott (434-7-10) Hibján Sámuel örökösei (előbb HETOEL LAJOS) fűszer- ős* csemege-kereskedésében. Ugyanott gr. Keglevich István-, gr. Nádasdy Ferencz-, Czuba Durozier, Világosi es Jlartine-féle Cognac, boszniai lekvár kapható. í i] < I « I I I i * « < <2 4 I I < <1 i Tfc fír- fí*- ^rttiafc tf r em e r.< » i t >a*^ ^ | WITTMANN TESTVÉREK BANK- és VÁLTÓHÁZA, BUDAPEST, IV, Kristóf tér 6. sz. a. veezés el d a hivata.r.8 árfolvam alapján, mind nuemll .illám- és iparpap :rokat, sorsjegyekeh részvényeket arany-, estist pénznemeket, külföldi bankjegyeket; ad előleget mindennemű értékpapírokra (vidéki tak.pénztári részvényekre is) mérsék lt kamatláb mellet'. Leszámítol é- bevált kisorsolt értékpapírokat, szelvényeket. Tőzsdei megbízásokat pontosan es jutányosán eszközöl. Tőkebefektetésekre és egyéb a b ,.k-és vií tóUztet s,akiu.«jab» vagó tl'yletekr vonatkozó szakszerű tanácsosai és felvilágosítással készsegesen szolgál. 1870-iki magyar nyeremóny-kölcsön | 3%-os osztrák foldhitol-intézeti sorsj egy-igérvény ek, li ix f. l\. l'olyó évi deczember lió lo-íkén. Ffíiiyoremény 100,(XX) forint adómentes I 0. é. 50,000 forint ára 0. e. :{ fit 60 kr. bélyeggel egyiltt. I ár a 0. é. 1 frt 75 kr. bélje-gel együtt. Folyó évi deczember 16 án állami (jótékonyczélu) sorjegyek buzasa. Főnyeremény 60,000 forint . — t^\v sorsjegy ára 2 forint. Becs városi sorsjegy-ígérvény, húzás 1891. január 2-án. Főnyeremény 0. é. 300,000 frt. — Ara l frt 7"> kr. bélyeggel együtt. A. :* Ígérvény én .-í liimsorsjoífy íiru ösezosea ÍO frt. Tfr Eredeti sorsjegyek a napi arfolyain alapján. U^J Sorsjegyek és más k sorsolás alá e.ő értékpipirok ligásai e,'és< éven át c.e'cély ' 1 dij mellett ellenőriztetnek. (499-3-1 ) . 00:oooooozoooooooooo és jogokat vásárol Stern Emánuel fia czég. JNincs többé fejfájás! 1). GÓTZ MIGRAINE-PORA 30S-I. huszonöt év óta egyoldalú, ide ges, rhcumaszerü, sőt gyomorból származó fejfájás ellen a legjobb sikerrel használtatott, mit több ezerremeuő köszönetnyilvánítás bizonyít. — Utolsó időben a MADR DI UI) VAK feltűnő eredménynyel használta. Egy katulya ára használati uta sitással 2 frt, püv kis próbaJí katulya használati utasitássa 1 frt. Eredetiben ö kapható csakis egyedül Fáykis> József „nagy ö Kristóf-'-boz czlmzettgyógyszertárában LSudaO pesten Postai megrendelések azonnal eszközöl O tétnek. Nyíregyházán : Korányi Imre, Szop';ó Q Alfréd és Léderér Ignácz gyógyszerész uraknál. _ GOOODDJÜOjöOOŰOOOOOO o o o o 3 ö o o o o o o o • Ü y o o o
