Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-30 / 48. szám
..IX V í lt V I 1> É Szives készséggel uvitottunk tért e uay.vou is ideién és helyéu érkezett felszólalásit ik és felvettetvén e czikk által a kénlés, felhasználjuk az alkalmat arra. hogy közöljünk e helyütt egy másik czikket is, mely a n bmégi lóriik helyzetéről a következőket mondja: * * Nem emlékszem rá. hogy ahhan a uagy szóliarezban melyet egyszer-másszot megeresztettek a közélet emberei az állam és társadalmi élet különböző tényezőinek méltánylása felett, kellő rész jutott volna a községi birákaak Nem emlékezem, hogy valamikor kellő bouczkés alá vették volna a községi biró állását, hivatását, munkakörét és ezen állás mikénti díjazását, szóval mindazt, a mi annak megbirálásánál egyeukéut méltánylást érdemel. Egy vau, a mit minduntalan hallunk emlegetni és pedig bizonyos psuaszszal, hogy t. i. falvaiukbau birót fogúi ma már csak „kötéllel* lehet. Kostatálván ezt a közigazgatás emberei, egyszersmind meg is állapodnak ezeu téuyoél és uem kutatják a tény okait. Szükséges pedig mélyebb pillantást vetni e kérdésbe és foglalkozni e ]eleu=é^ okaival. A községi biró ugyanis raa már »zintoly foutos tényezője a közigazgatási szervezetnek, miut akár mely más hivatalnok. Ha a községi jegyző állásáról, teendőiről, hivatala fontosságáról, fizetéséről stb. beszélünk és pedig elég sokat, miért ne beszélnénk ép aunyit és ép o'y méltáuylással a községi biró helyzetéről ? A községjegyzói hivatallal szemben lehetetlen, hogy fel ne tUujék azonnal a községi biró mostoha helyzete 6s lehetetlen, hogy indokolttá ue váljék azon régi panasz, hogy birót kötéllel lehet fogni csak. Az ó helyzetük valóban figyelemre méltó és még az az elégtételük sincs, hogy róluk beszéljenek. Többnyire egyszerű földmivelő emberek ók, kik magukról nem sokat beszélnek és becxéltetuek, mert mindeuek felett, arról vannak meggyőződve, hogy ugy kell lenni a dolog rendjének, mint a hogy van. Tanulmáuyaikuál fog uem igényelhetnek igaz sem valami különös rangot, sem valami nagy jövedelmet, hanem a/.táu eunyi is az, a mit mostani helyzetük magyarázatául fel lehet hozni. Ámde ha nagy fizetést nem igényelhetnek i^ de az meg ellenkezik a méltáuyossággal, hogy oly nagy felelősség mellett oly koldus fizetésben részesüljenek. Mi a községi biró fizetése? 25—30—50—60 frt és c*ak legritkább esetekben, egyes kiváló uagy községekben emelkedik 100 frtra évenként. Ezzel szemben felelős alispánnak, szolgabírónak, péuzügyigazgatóuak, törvényszéknek, járásbíróságnak, adóliivataluak ós minden elképzelhető állami tagozatuak a netalán elkövetett mulasztásokért, olyan mulasztásokért, melyekben a liib.tt legtöbbször fel sem tudja fedezui és a melyekért mint a jégeső ugy hull reá a birság. Cselekedetei súlyosabb beszámítás alá jönnek mint más közönséges emberéi, s egy-egy keményebb szava vagy tette, mely egy közönséges embernél számításba sem jön, fegyelmi büntetést, sok hercze-hurczát, igeu sok esetban bünfenyitő eljárást von maga után, mert a büntető törvénykönyvnek ama szakasza, mely szól a hivatalos hatalommal való visszaélésről, mint Datnoldes kardja függ a feje fölött. Emellett hivataloskodása igéuybe veszi minden idejét annyira, hogy magán dolgaira időt alig fordíthat. Azutáu jönnek a hivatalával járó költekezések, utazgatások a közigazgatási központba, adóhivatalb i stb, sőt hárulnak reá bizonyos nobile-officziumok is. Végül a mit különösen ki kell eineluünk, a uagy felelősség és anyagi koczkázat az adók beszedésénél és beszállításinál is, sokszor tekintélyes mennyiségű pénzek megőrzésénél. És mindezt 50—60 frt fizetésért. Nem kell rajta tehát csudálkozui, ha községi birót csak kötéllel vagyunk képesek fogni. Ők is rá jöttek már arra, hogy a falusi bíróság nem csupán tisztesség már, hanem olyan hivatal, melytől roppant sokat kívánnak csekély fizetésért. Látta ezt maga a törvéuyhozó is előre, azért is állította fel a törvényben a birói tiszt viselésének kényszerét. I)e mi legyünk annyi méltánylattal iránta, hogy legalább valljuk be, miszerint sem a törvéuy, sem a közönség nem méltáuyos a községi birák iráut. Vagy állapittausék meg törvényileg és szabályrendeletileg a bíráknak kellő javadalmazása és legyeu az rendes községi hivatalnok (ez volna a leghelyesebb) vagy törültessék el a törvénynek ezen hivatal viselésének kényszerét kimondó szakasza s akkor aki akarja, viselje felelősség mellett fizetésnélkül. Részeinról ez utóbbit nem tartom méltányosságnak ÚJDONSÁGOK. — Helyettesítetek. Kállay András fóispáu ó méltósága a vAriuu.yei közigazgatási iroda kiadói állására Vrlrnrzry Itt ránt, az igtatöi állásra pedig Weisz Dezsőt helyettesitette. — Bencs László volt első tanácsos polgármesterre történt megválasztása folytán megüresedett elsó tauácsosi hivatal ideiglenes vezetésével Kerekréthy Miklós rendőrfőkapitány bízatott meg. — I>r. JÓNU Audrás Berlinben. Lipuuk legutóbbi számában adluuk már ertesitest arról, hogy dr. Jósa András vármegyénk kitunó főorvosa a Koch-fele föltalálás tanulmányozási czéljából Berlinbe utazott. A fóoivos ur lekötelező szive>ségebói és fölhatalmazása alapján közöljük most egy Berlinb .1 küldött levelének következő kö«.érdektl sorait: Miut minden nagy feltalálás, ugy a Koché is dicsóilókte és ócsárlókra talál. Egyedül taláu Koch az, kiuek ezer dicsóitóre egy, de az sem egészen ócsárló', hanem iukább csak kétkedó jutott. Nem tudom, kik köze fogok sorakozni. Holnap válik el. Nagyou figyelmesen és elfogulatlanul fogok szemlélni, sem enthusiasta, sem pedig sceptikus nem leszek, higgadtan fogok inigainn tk véleményt alkotui, miut azt az ügy uagy fontossága méltán megérdemli Az ezer meg ezer. a világ miuden részéből ide özöulött orvosok Kochnak idejéből an .yit elraboltak, hogy buvárlatai melyeknek folvtatására — miutáu az összes művelt világ szeme feléje vau fordulva — most volna szükség, fennakadtak. Szerényebb embert, miut Koch, még képzelni sem lehet. Önzetlenségét padig' legjobbau illusztrálja az, hogy arniut nekem Eisensteiu báró nagykövetségi fóttgyvezetö moudta. a napokban M tgvarországból egy gyógyszerész jeleutkezett nála •végett, hogv az oltóanyag elárusi'ásának joga Magyarországul! neki adassék. Természetes, hogy a uagykövetség ezeu szemtelen nyerészkedésre es uzsorásra valló kérést uem ajánlotta. Koch pedig azt mondta: Találmányomat kizárólag az emberiség oltárára áldozom, nem pedig nyerészkedők vágyainak kielégítésére. Ember! borulj a földre a nemcsak uagy tudós, de nagy emberbarát elótt. Hogy váljon kapok-e oltóauyagot vagy nem, az kérdés. Nem valósziuü Koch azt mo.idta a nagykövetnek, hogy ha Németország igényeit kielégítette, minden országok felett Osztrák-Magyarországnak fog előnyt adni." — A Fiireczki-féle bűnügy targyalása csaknem az egész héten át foglalkoztatta a kir. törvényszéket. Az immár harmidik vegtárgyalást szerdán kezdte meg a törvényszék s uem fejezhette be még szombaton sem, inert egy a pör eldölésére uézve igen lényeges tauu előállítása uem volt eszközölhető. A vegtárgyalást ezúttal Megyery Géza törvényszéki eluök vezeti, a vádhatóságot pedig Lázár Kálmán kir. ügyész képviseli. Mint védők lm,-e János, dr. Járosy Sándor, dr. HartsUin Sándor és dr. Hoff'mann Mór vannak jeleu a tárgyaláson. A tárgyalást hétfőn folytatják. — A helybeli izr. elemi iskola szegénysorsu íiyermekeioek teli ruhára Burger Mór ur 100 frtot, Steru Jenő ur, édes atyja néhai Steru Emánuel hagyatékából 50 frtot adományoztak. A szegény gyermekek egy része ujongva, másik része a nem remélt örö ntől kétkedve, gyermeki boldogságtól sugárzó arczc.al vette át a jó meleg ruhadarabot. Nemes cselekedet sohasem keltett igazabb és megiuditóbb hálaérzetet. A kegyes adakozók fogadják szegéuysorsu gyermekeink nevében köszönetemet. Dr. Flegmáiul Jenő, iskolaszéki eluök. — Dr. Zinner Jenő helybeli gyakorló orvos — mint értesülünk — f. hó. 20-áu szintén elutazott Berliube a Koch fele güraőellenes gyógymód tanulmányozása végett. Egy e napokban tőle érkezett levél szeriut uehézségekkel járt ugyan az egyes betegekhez való hozzáférhetés, de az idegen orvosokkal szemben tauusitott udvariasság mégis lehetővé tette ezt. Az egyes tanárok klinikáin — mint irja — a Koch féle injectiónak a különböző tuberculosus betegségekre gyakorolt hatását, a szer tulajdon ságait és gyógyítás módját tanulmányozta. A folytatólagos megfigyelések végett ínég néhány napig fen*- marad Berlinben, honnan e hét végén érkezik haza. Mi ezen hírt azou óhajjal regisztráljuk, hogy vajha sikerülne az emberiség ezeu elterjedt ellenségét minden vonalon közös erővel legyőzni. — Meghívás. A nyíregyházai dilegyletévi rendes közgyűlését folyó év dec/.ember 7-éu délután 4 órakor a városi felső leányiskola tanhelyiségébeu tartaudja, melyre az egylet alapító, pírtoló és rendes tagjai ezeunel meghívatnak. Tárgy: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. A dalegylet évi műitödéséről szóló jelentés. 3 Számvizsgáló bizottság előterjesztése a pénztár állapotáról. 4. Iuditváuyok tárgyalása. Kelt Nyíregyházán, 1890. november 25 éa. B'JIICS IAszló eluök, Orsocszky Gyula titkár. — A hegyaljai esperesség pénztáruokául Mészáros Ferencz, a helybeli ág. ev. főgimnázium tauára választatott meg A pénztár és az esperességi ügvek átvételére városunkból Farbaky József főesperes, Májerszky Béla felügyelő és Bogár Lajos egyházi jegyző mentek át Miskolczra. — Betörés és lopás. Btjuáz Jáuos csavargó a pazouyi utczáu levő Preií testvéiek hentes üdetét f hó 24 éu éjjel feltölte, honnan nagy mennyiségű portékát vitt el. A rendőrség még az u ,p fölfedezte a tolvajt s a királyi ügyészség gondjai alá helyezte ké'. társával együtt. — A belügyminiszter 73214. száin alatt kelt körrendeletével az 5%-os mlrmarosi sővasut elsőbbségi részvényeit kivouta a forgalomból s helyettük 4 és '/j'/o Os elsőbbségi részvényekel bocsáto t ki. — Az eltűnt ezres bankó. A lapunk legutóbbi számában e ezuu alatt közolt újdonság adatainak kiegészítése és helyreigazítása czéljából közöljük itt a kir. táblának ez ügyre vonatkozó határozata megokolását, amelynél fogva Schvarcz Jakab kisvárdai kereskedő ellenében a további eljárás beszüutettetett. E határozat a következő: 1. A vizsgálat adataiból, jeledül: a Táborszky czég alkalmazottjainak 26—29. napló szám alatti vallomásaikból az tüuik ki, hogy a pénzküldeméuyt Fridmann Simon p Miztáros egyedül csomagolta be a borúékba anélkül, hogy a becsomagolt pénzösszeg mennyiségéről más valaki közvetlen meggyőződést szerzett volna, auuál fogva a vizsgálat adatai alapján nem várható anuak kétségét kizáró megállapítása, hogy a kérdéses 1000 frt nem maradt-e ki a levélből, már annak elküldésekor; 2. mert a vizsgálat adatai szeriut, különösen magának a pénzküldemény! kiadő postamesternéuek beismerése szerint is a péuzes levél aggályt keltő sérült állapotban érkezett meg rendeltetése helyére, auuál fogva az eddigi adatok alapján nem tekinthető kizártnak az az eshetőség sem hogv a levélből az 1000 frtos bankjegy már útközben kivétetett. A felek azért voltak uetáui kártérítési igényeikkel a polgári eljárás útjára utasitaudók, mert a polgári hatóságok, illetve bíróságok vaunak hivatva anuak megállapítására, hogy a pénzküldeméuy feladója, a posta kiucstár alkalmazottjai és Schvarcz Jakab miut a pénzküldemény átvevője közül kit terhel mulasztás és felelősség a péuzes levél feladása, anuak továbbítása és kiadása, illetve átvétele és felbontása körül tanusitaulo kellő goulosság szeinpjntjtből. A kir. kurí.i e határozatot a következő határozattal hagyta jóvá: mivel a cselekménynek Seh. .1 által elkövetésére uézve, jelek arra uézve, hogy az 1000 frtos bankjegy beu volt a levélbea. mikor az Seb J. kezébe került, a vizsgálat sem bizonyítékul elfogadható adatot, sem az eljárás folytatására kellő támpontot uem szolgáltat: a kir. itélótáb a végzése ez oknál fogva hagvatik helyben. — (iyászrovat. Lvzkó Károly kir. állami fireáliskolai tauar es neje szüiete t Fa u ly L m a miguk és gyermekük Kiro v nevébeu megtört szivééi jelentik, hogy kis leánykájuk Laura folyóhS 23 áu rövid szjuvedés utlu, 7 hóaapos korá >aa társiihtz az égae klltö'.ött A megboldogult kis angyalka Inlt tetem !t f j yó h) 25 én délutáu 3 órakor figjuc, a róin kath. szertartás szarint., a n igy kállói sírkertben örök nyugilomra tenui. Nigy Kálló, 1890. uovember hó 24 Az örök villágosság fényeskedjék neki! — Kán Mátyás helybeli lakost és családját súlyos csapás érte: 29 éves Lajos fiók e hó 25-dikéu Budapesten meghalt. — Hyinen. Reizman Hennán czég helybeli üzletvezetője Zerkocitz I.ipót eljegyezte Edelstein Gizella kisasszonyt, Edelsteiu Ferencz ur kedves leáuyát. — Az ebéd illúziója. Némi holdvilág és némi reménység föltetlenül szükséges az életben A vastag realizmustól csömört kip az ember s az elet küzdelme uuottá válik, ha nem hempereghetüak meg valameuuyi reménységben és illúzióban. Sőt még a napi eledellel is ugy vagyuuk. megrázkódunk tőle, ha uem tetszetősen, uem Ízlésen, uem változatosan tálalják élénk. E részben még az egészségi tekiutetet sem szabad feledni. Bizonyára uagy szolgálatot tett a magyar közöuséguek a szegedi „Eudrénji Testvérek" köayvkiadó czég, mikor a migvar f>zés művészetéről szerzett egy olyau kitűnő könyvet adott ki, a íniuo a „Szegedi Uj Szakácsköuyv*, melyet. Szekula Teréz asszony, az alföld leghíresebb magyar gazdasszonya irt és állított össze. A könyv közel 1000 reczeptbeu adja közkézre husszu évek soráu át gyűjtött tapasztalatait és könuyeu megérthető módou vezot be a szakácsság művészetébe. A könyv leginkább a magyar középosztály és polgári családok szükségletéhez van alkalmazva, s főleg az igazi magyaros ételek elkészítésére van a legfőbb suly fektetve. Az ételek készitésmódjáu kivül számos u ásítást és leírást nyújt, mire kell leginkább ügy el ui a tápszerek beszerzésénél, inert sokszor nem is a szakácsné bau, hanem a rossz anyagban keresendő a hiba, ha rossz az étel. Számtalan elismerő nyilatkozat, és levél áll már rendelkezésükre, amelyek a könyv jóságát dicsérik, s valóban nélkü özhetlen tanácsadó is minden háztartásban mert jól és jót enni mindenütt szeretnek. Az év minden hónapján évadszeriuti étlapokat is tartalmaz a könyv, amely mindenkor kész tanácsadó arra a kényes és sok gondot okozó kérdésre: Mi legyeu az ebéd? Az eddig tapasztalt érdeklődés azt engedi következtetni, hogy a „Szegedi Uj Szakácskönyv" minden háztartásban megtalálja a maga helyét. Ára szines boritéku kemény kötésben 1 fit 50 kr. Szegedről posta-utalványon (Endrényi Testvérek köuyvkeieskedé.se) megrendelve 1 frt 65 kr. — Névjegyek falevélén. Északafiikábau van egy ezüstnyárfa, melynek levelei olyiti a aktiak és o yau nagyok, mint a borostyánlevelek, de egyéb tulajdonságaikban iéuyegeseu külömbö/nek ettől. Mindenekelőtt igen tartósak, szegélyüket sürü szőrkeret képezi, sziure nézve ezüst szürkék és egészben olyanok, mintha bársonyból voluának. És miután az írás, nyomtatás, festés és egyéb dekoráczió kitüuőeu megáll a leveleken, egy berliui kereskedő arra a gondolatra jött, ho-'y e leveleket miut névjegyeket fogja forgalomba hozni. És miután minden a divattól függ, természetes, hogy e/.t a „találmányt* is élénk mohósággal karolták fel s ma már az „Emiu pasanévjegyek" — igy nevezte el a kurioziumot a/, említett kereskedő — Németországbau nem tartoznak a ritkaságok közé. — Alulírott bátorkodom a t. cz. közöuséguek valamint a zeuetauitó uraknak és zeuetanitóuőknek figyelmébe ajánlani Köblei- Lajos zougoraiskoláját (op. 238.) mely megjelenése óta minden más iskolainüvet a zongoratanitás teréről leszorított. A Köhler Lajos-féle zongoraiskola (op. 238.), terjedelmét tekintve, a zongoraiskolák legolcsöbbik'i. A teljes mű ára 6 frt s nttto-áron csak 4 írtért számítom, vagy 3 részbeu 2 írtjával, mindenik részt 1 frt 33 krt uetlo. Mély tisztelettel Táborszky Nándor, nemzeti zeneműkereskedő Budapesten. — Elefántcsont krumpliból. Az elefántvadászatok sem fognak már a közel jövőben oly nagy vonzerővel birni, mint eddig. Az utánzó ipar a drága elefántcsontot ki akarja küszöbölni, amennyiben anuak pótszerét képes már ma — krumpliból elóállitaui. A krumplit bizonyos eljárás szeriut hígított kéusavban mossák és hosszabb ideig hagyják ez oldatban. Ezutáu a szilárd és sürü auyág megmosatik és la-san-lassau megszárittatik. Egy rendkívül kemény és »akitó fehérségű anyaghoz jutunk ezúton, inelv egészen olyan, mint az elefáucsont, művésziesen festhető, faragható és esztergályozható. Csak egy bibije van a dolognak; az uj krumplielefáutcsoutnak még eddig nem sikerült azt a finom politurát inegadui, mily az igazi elefántcsontot oly széppé teszi. Ez azonban nem baj! Bizonyosan ki fogják találni ezt az eljárást is és akkor egy kimerithetleu kincses bánya lesz a felföld krumpliterinelő szántóföldje, mely óriási konkurrencziát okoz az afrikai gyarmatok elefántcsont-exp iltjának s ha meg is drágítja a tótok nemzeti eledelét, tetemesen olcsóbbá teszi ezer és ezer apró csecsebecsének az árát s maholnap bizouyára oda fog vezetni, hogy az emberek fogsora is krumpliból készül. — Marczali Henrik A „legújabb kor története" czímű uagyszibásu inuukából Révai testvérek, mint e kiv.Uó mű kiadói most küldték meg nekünk a 6—7 füzetet, Marczali történelmi munkája uem az a száraz tudomáuyos könyv, mely legfölebb csak szakemberek érdeklődését kelti fel, uem az évszámok rideg h ilmaza, mely a legfeszüitebb figyelmet is épp attól szokta elvonni, a mi nélkül a történelem olvasása vagy tanulmáuyozása sem nem hasznos, sem nem élvezetes, de ritka szakavatottsággal megírt munka, melyet regényes sz'nezetéuek teljes hiánya daczára csak oly gyönyörrel lapozgatunk végig, miutlia bánni érdekfeszítő regény hősének és eseraenyeinek fejlődését lesnénk mindinkább fokozódó kíváncsisággal mindaddig, mig ezeknek sorsa iránt a szerző bennüuket ineg nem ujugtatott. A most előttünk fak vő két füzetet különösen az teszi érdekessé, hogy ezekben hazánknak örökre kiható átalakulásával ismertet meg a szerző, mely áialakulás 1825-ben kezdődött és mely még mai napig is tart. Hazánk történelmének e korszakát ismerni akarja mindenki és ha akadt hivatott iró, ki e korszakot pártatlanul itéli meg, mindenesetre oly művet vég/.ett. mely érdemeinek fokozásához nagyban hozzájárul. Ajánljuk e jeles inű megszerzését mindenkinek, mert bár drága pénzzel sem volna túlságosan megfizetve, már csak azért is megérdemli a legszéleseb elterjedést, mert pompásan kiállított 5 Íves füzetei egyenkint c<ak 30 krajezárba kerülnek. Rívai testvérek kiadóhivatala (Budapesten. IV., vác/.i-utcza 1. sz.) egyszerű megkeresésre sziveseu küldi mindenfelé a füíeteket.