Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-23 / 47. szám
XI. évfolyam. 47. szftin. Nyíregyháza, 1890. november 2 JNÍYÍRYIDÉK. f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenlcint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: p»»tin vagy helyben házhoz hordva : Kgé*« ívre 4 forint. Fél 3 „ Negyed évre 1 „ A fcöaségi jegyző *. tanitó uraknak egéss érre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések x a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Etele kiadó -tulajdonos könyvnyomdájához iskola-(u. -debreczeni) utcza 3. szám intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekilldetni. Bériueutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivánalra a az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit tor »ayjz«r Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Klnostári bélyegdíj fejében, mind«n •fjw hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyllt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haaseustein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint, Németország éa Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 1262. Kb. 1890. Hir&talos közlemények, Szabolcs vármegye főorvosától Egészségügyi jelentés 1890. október hóról. hogy ezen betegség, mely más vármegyékben ezreket rabol meg szeme világától, nállunk járványnyá fajulhasson. A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről , vezeteti nyilvántartási könyveknek kivonatát úgy a főszolgabírák, valamint Nyíregyháza város polgármesteri hivatala beküldötték. Ezek szerint a köteles gyógykezelés a kisvárdai I járásban elmulasztatott 28 esetben, elmarasztalás 2 esetben, a tiszai járásban mulasztás 10 esetben, elmarasztalás 1 esetben, a dadai alsó járásban mulasztás 11 esetben, elmarasztalás semmi, a dadai felső járásban 8 mulasztás, 8 bírságolás, a bogdányi járásban 20 mulasztás, 6 bírságolás, a nyírbátori járásban 12 mulasztás, 3 bírságolás, a nagykállói járásban 0 mulasztás, 1 bírságolás, végre Nyíregyházán 8 mulasztás, 4 bírságolás, ezek szerint tehát a köteles gyógykezelésben 103 gyermek nem részesült s a gyógykezelést elmulasztó szülék vagy gyámok 25 esetben részesültek elmarasztalásban. Idegen ápolásba adott gyermek volt Nyíregyházán 42, Kisvárdán 21, Gáván 5, Buj, Kemecse, Nyírbátor községekben 3—3, Kólajban, Halászban 2—2, Pátroha, Mándok, Eszeny, T.-Dob, T.-Büd, Szt.-Mihály, üros k Ofehértó, Ny.-Adony, Apagy, Ujfeliértó községekben 1 — 1, összesen 97, ezek közül törvénytelen 87. törvényes 10, egészséges 85, 2 Döghébcn s T.-Dadán beteg. A körorvosok tevékenységűket mindannyian beiga' zolták. Törvényszéki bonczolat történt Kemecsén egy erőszakos halál folytán, Mária-Póeson egy fejsérülés folytán és Nyir-Adony községben véletlenségből agyonlőtt egyén hulláján. Kendőri bonczolat volt K.-Lélán egy talált hullán és Nyíregyházán egy égési sebek folytán elhalt gyermek hulláján. Rendőri hullaszemle a tiszai járásban egy meg nem nevezett helyen önmérgezés folytán, Szl.-Mihályon egy önakasztott férfi hulláján, M.-Pócson egy vizbefult egyén hulláján és Nyíregyházán agy gyufaoldattal megmérgezett, egy pisztolylyal agyonlőtt és egy önakasztott öngyilkosok hulláján. Látlelet kiállíttatott 15 könnyű és 8 súlyos testi sértésről. Tápszerek és italok vizsgálata több esetben 1 kedvező eredménynyel történt. A szabolcsvármegyei nyilvános közkórházban szeptember hóról ápolás alatt maradt 70 beteg, újonnan felvétetett 114, az ápoltak száma tehát volt 184, ezek közül elbocsájtatolt gyógyulva 78, javulva 17, gyógyulatlanul 5, meghalt (5, összes fogyaték 106, a hó végével ápolás alatt maradt 78, az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2445. Az állategészségügy, eltekintve a több községben uralgó köröm- és szájfájástól, kedvezőnek mondható. Nyíregyháza, 1890. november hó 12. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. 10769. K. _ , , ..,...,. — - Szabolcsvarmegye alispanjatol. 1890. A í'öszoljrabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Bűd-Szt.-Mihályon 2 darab tehén lépfenében elhullott. Nyíregyházán, 1890. november 18-án. Miklós László, alispán. A nyíregyházai lebészeti észleidének kivonatát Habzsuda Dániel úr szívességéből a következőkben közlöm: 1. Légnyomás maximuma 760 1, mm. 13-án, minimuma 737-, mm. 17-én, havi középszám 751' 9 mm. 2. Hőmérséklet maximuma 24'„ G° 2-án, minimuma C.° 24-én, havi középszám 8' 4 C". 3. Egészen borult 7 nap, egészen derült 12 nap. A csapadékos napok száma 7. Legnagyobb csapadékmennyiség 22' 8 mm. 28-án. A csapadékok összege 56 5111111. Ködös nap 2. A szélirányok eloszlása: összesen észleltetett 74 szél. N. NE. E. SE. S. SW. W. NW. Részletesen: 21. 6. 1. —.20. 14. 12. —. Szélcsend megfigyeltetett 19-szer. Napok száma, melyeken 5-nél nagyobb szélerősség észleltetett 3. A halottvizsgálati jegyzőkönyvek Zalkod, Beszterecz és Keék községek kivételével a vármegye területéről beérkeztek. Ezek szerint a halálozási arány valamivel kedvezőbb volt, mint az előző hónapban, mert mig szeptember hónapban 1000 lakos közül 3„, addig októberben csak 3 M halt el, ami azonban elég kedvezőtlen arány, mert ez évi 39', pro mille halálozásnak felel meg. Járásonkint 1000 lakos után a halálozási arány következőleg mutatkozik: a bogdányi járásban 4a, a kisvárdai járásban 39, a nagykállói járásban 33, a tiszai és dadai felső járásban 30, Nyíregyházán 2'„. a nyírbátori járásban 2' 7, végre a legkevesebb, mint mindég a dadai alsó járásban 2', pro mille. Elhalt 135 községben 212,356 lakos közül 693 egyén, és pedig finemü 353, nőnemű 340, ezek közül 7 éven alól elhalt 449, az összes elhaltaknak 65 3%-ka, 7 éven felől pedig 244, az összes elhaltaknak 34 7°/,-ka. Ösmeretlen betegségben elhalt 142, az összes elhaltaknak 20'j %-ka. A 7 éven alóliak közül gyógykezelésben nem részesült 35-, •/„, 7 éven felőliek közül 345°/„. Ragályos betegségben szeptember hóban elhalt 31 községből 73 egyén, az összes elhaltaknak ll9 ,/ 0-ka, október hónapban pedig 44 községben 91, azaz az összes elhaltaknak 13", ,,-ka, és pedig: Vérhasban: Nagyfaluban 2, Karász, Petneháza, Thuzsér, T.-Lök, Vencsellő, Téth, Rohod községekben 1—1, összesen 8 községben 9. Hagymásban: Cs.-Kenézen 3, Anarcs, Dombrád, Thass, N.-Varsány, T.-Dob, T.-Ladány, Halász, Ibrony, Kótaj, Pazony községekben és Nyíregyházán 1 — 1, összesen 12 községben 14. Himlőben: senki. Vörhenyben. Halászban 7, Oroson 6, Vas-Megyer, Pazony, N.-Kálló, Napkor községekben 4—4, Csobajon 2, F.-Litke, Balsa, Berezel, Gáva, Bogdány, Kemecse, Raád, Sényő, Apagy községekben 1 — 1, Nyíregyházán 3, összesen 17 községben 43. Kanyaróban : F.-Litkén 3, Döghe, Őrmező községekben és Nyíregyházán 1—1, összesen 4 községben 6. Roncsoló toroklobban: Vaján 2, B.-Aranyos, N.-Báka, Buj, Gáva, Bogdány, Halász, Kernecse, Oros községekben 1 — 1, összesen 9 községben 10. Hökhurútban: Geszteréd és Nyíregyházán 2—2, TiszaLök, T.-Dob, Balkány, Ujfehértó és Hugyaj községekben 1 — 1, összesen 7 községben 9. Nem ragályos betegségekben a halálozások azok gyakoriságának sorrendjében következőleg mutatkoznak: veleszületett gyengeség 71, tüdőgümőkór 51, gyomorbélhurut 45, aggkór 43, görcsök 41, brightkór és másféle vízi betegség 30, tüdőmellhártyalob 27, gyermekaszály 21, torokgyík 21, véletlen esemény 14, marasmus 8, gutaütés 7, hashártyalob 6, szervi szívbaj, malária, gyomorrák, öngyilkosság, hórglob 5-5, agykérlob, görvélykór, égési sebek 4—4, eskór 3, pokolvar, szövetközi májlob, elmebaj, csontszu, toroklob 2—2, tüdőlégdag, máj-rák, méh-rák, erőszakos halál, evvér, rezgőrj, nehéz szülés, derme. heveny, májsorvadás 1 — 1, ösmeretlen betegségben elhalt 142, halva született 15, az összes emberi életvesztesség tehát 693. A szemcsés köthártyalob apadóban van és az esetek szigorú ellenőrzés és gyógykezelés alatt állanak. Kemecsén gyógykezelés alatt áll 13, Gáván 7, Kisvárdán 2. A felmerülő esetek mindenütt szigorúan nyomoztatnak és rögtön gyógykezelés alá vétetnek s így nem valószínű, 10451. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Beszterczebánya város rendőrkapitányának alább közölt hirdetményét további intézkedés végett másolatban tudomására hozom. Nyíregyházán, 1890. november 15-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 2498/90. II. sz. Hirdetmény. A helybeli in. kir. postahivatalnál folyó hó 4-ik napján egy biztosított ajánlott levél, melyben állítólag a következő sorozatszámokkal és számokkal ezeres bankjegyek: '"'/inni IOI 8/ a 4. S9, l03 8/ 88600, '""/9623S. ,ü3 9/ 97 u 8T, """/9SÍ6., i 1WÍ, ,oí 8/3-89« voltak, elveszvén, felkéretnek az összes hatóságok, pénzintézetek, hogy ezen bankjegyeknek esetleges forgalomba hozatalát ellenőrizzék, s eredmény esetében a bankjegyet letiltva, a beszterczebányai kir. ügyészséget azonnal értesítsék. Beszterczebányán, a rendőrkapitányi hivatalnál 1890. évi október hó 13-án. Kulinyik János, rendőrkapitány. 10233. K. ' , , 1890 Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomásvétel s alkalmazkodás végett értesítem, hogy Domrád és Óntelek, valamint Ó-Vencsellő és Uj-Vencsellő összeépült községek, a m. kir. belügyminisztérium engedélyével egy-egy nagy községgé egyesültek. Szalmad község pedig ezen minőségét elveszítvén, Gelse községbe beolvasztatott. Nyíregyháza. 1890. évi november hó 20-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Az uj polgármester. Örömmel üdvözöljük Nyíregyháza város polgármesteri székében Bencs Lászlót! Hivatásos választottját e város képviseletének ezen a díszes és előkelő helyén a közszolgálatnak, hol sok jót és hasznosat tenni kezébe vannak adva immár az eszközök, súlyos kötelességekkel rakvák meg vállai s nagy feladatok állanak előtte. Az előkelő lih atalí állások egyike a vármegyében: polgármesternek lenni Nyíregyházán. Ahol a kulturális állapotoknak előrehaladottsága sok nevezetes tulajdonságokat kíván attól a férfiutói, ki e kulturális tényezők irány itásának, előremozditásának, együtt való fejlődésük egészséges arányosításának fő intézője. Mert ezt az állást kell elfoglalnia Nyíregyházán a polgármesternek! Hogy hivatal-főnöke lehessen a városi tiszii karnak, ehhez végre is nem kellenek valami rendkivQli és előkelő tulajdonságok. Egy kis ismeret az adminisztráció csinja-bíojaibau, a szónoklási képességből annyi, amennyi a képviseleti gyűlések formaságaihoz szükséges, jó adag a türelemből a halmaz névaláírásokhoz, szükséges mértéke a tekintélynek, melyet rendszerint sokféle uton-módon lehet megszerezni. Mind ezekkel a tulajdonságokkal együtt véve is azonban igazi polgármesternek lenni még nem lehet Nyíregyházán. E lap foglalkozott már ezzel a kérdissel nem régiben is s bizony nem akarunk — ismétlésbe esve — arra újra visszatérni, annál kevésbbé, mert a pjlgármester-választás eredményével szemben, Benci László egyénisége és képességei mellett csupán örömünknek adhatunk kifejezést, mint tolmácsai is a mértékadó közfelfogásnak. Lehetetlen azonban, hogy ez örvendetes és fontos esemény alkalmából, városuak fejlődésére nézve igen lényeges némely dolgokat és körülményeket az uj polgármester úr figyelmébe ajánlani elmulaszszutik. És ezek között legelső sorban a város és vármegye egymás között való viszonyáról kívánunk elmondani cgyetmást, anélkül azonban, hogy e kérdés tárgyalásába e czikk keretében mélye bbeu belemenni akarnánk. Esetleges tévedések elkerülése végett azonban szükségesnek tartja jelezni e sorok írója előre is azt, hogy amiről itt szó vau, az nem a „hivatalos vármegye", hanem csupán egy bizonyos letező áramlat, mely vármegyei közéletünkben a mi városi dolgaink intézésére való befolyásában nem mindég jóakaratú módon akur érvényesülni. Meglehetős múltja van ennek a kérdésnek s valószínűleg jelentősége lesz a jövendőben is. Nem „székhely-kérdés" ez nálunk, — mert ezen bála Istennek már túl vagyunk —, hanem csodálatos és valószínűleg pjlda n.lküli eredménye a kölcsönös feltékenykedéseu alapuló felfogásnak. Mai sjsániuiiklioz IY'1 ív inolléUtít van csalóivn.
