Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-16 / 46. szám
XI. évfolyam. 46. szám. Nyíregyháza, 1890. november 10. JNíyíryidék. f VEGYEíS TAKTALMU HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VARMEGYEi KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. IVlegjelenilt hetenkint egyszer, vasárnapon, "ggg Előfizetési feltételek: postá n vagy helybon házhoz hordva : •géni évre 4 forint. rél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A köz.égi j.gT zö é. tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzel;, megrendelések s a j. .AJ® 1'Jí® 1 1® 1"' r, észé t, ^P 6'? kUWeiuények, lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Eléli kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola (n.-debreczeui)utcza S. szám intézendök. a szerkesztő cziuie alatt kéretnek beküldatni llériiieiitetlcn leveled csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére Mildetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden néjysiar hisábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 1 kr. Kinostári bélyegdij fejében, minden »cye< hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyllt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó-hivatalb.in (nagy-debieczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldbergcr A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint, Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. áltil Hamburgban. Hivatalos közlőmének, 101G2. K. • o > , . ' -—jgyp Szabolcsvarmegye ahspanjatol. A községi elöljáróknak. Ismételve meghagyom, hogy minden közpénz fizetés teljesítése alkalmával a pénztári hivatal részére alaponként külön ellennyugtákat állítsanak ki, esetleg küldjenek be. Nyíregyházán, 1890. évi november 7-én. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1890. október 15-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvi kivonata. 341. Bgy. 10,210. K.' Szabolcsvármegye közegészségügyi bizottsága, a húsvágás iránti szabályrendelet alkotása iránt indítványt tesz. Határozat. A közegészségügyi bizottság véleményével beterjesztett tervezet elfogadtatván, szabályrendeleti erőre emeltetik, a kővetkező szövegezéssel: Szabályrendelet a húsvágás iránt stb. Az elfogadott szabályrendelet 30 napra kihirdettetni, a kihirdetési igazolásokkal és esetleg beadott fellebbezésekkel négy egyenlő példányban a in. kir. bel- és földmivelésügyi minisztériumhoz felterjesztetni rendeltetik. Miről Miklós László alispán. Szikszay Pál főügyész, Kállay Ferencz főszámvevő, dr. Jósa András főorvos, Dankó István állami-, Szabó Károly, Madarasy János vármegyei állatorvosok, továbbá a , Nyír vidék" hivatalos lap utján a főszolgabirák. Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói közhirrététel és az igazolványok beterjesztése végett, végül Vidovich László aljegyző jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. 341/1890. Bgy. Szabályrendelet a húsvágás iránt. 1. §. Szarvasmarha minden esetben, juh, kecske és sertés pedig a mennyire közfogyasztásra van szánva, illetve iparszerüleg vágatik, csakis hatósági állatorvos, illetve ennek hiányában a vágatási biztos jelenlétében vágható vagy szúrható le. Oly helyeken, ahol közvágóhíd létezik, szarvasmarha, tehát börju is, csakis közvágóhídon vágható. Ha a közvágóhíd sertések és juhok ölésére is be van rendezve, sertések és juhok is csak közvágóhídon szúrhatók le. ' 2. Közvágóhídnak felállítását, közvágóhidaknak, valamint magán vágóhidak tisztántartását és ellenőrzését, továbbá a marhalevelek kezelését, a vágatási biztosok alkalmazását és működését, az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi Vll-ik t. cz. 14-ik §-a és az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott 40,000/1888. évi miniszteri utasítás 40—51 -ik §§-ai szabályozzák. 3. g. Oly helyeken, ahol hatósági állatorvos nincs, vágatási biztosul magán állatorvos, ennek hiányában pedig más alkalmas egyén, a hivatkozott utasítás 45-ik §-a értelmében alkalmazandó. Közvágóhídakon a vágóhídi felügyelői állás lehetőleg állatorvossal töltendő be, aki egyúttal a hús vizsgálati teendőkkel is megbízható. 4. §. Aki szarvasmarhát akár ipari czélra, akár magán használatra, nem különben közfogyasztásra szánt juhot, kecskét vagy sertést levágni kíván, köteles ezen szándékát a vágatási biztosnak, legalább hat órával a vágatás előtt bejelenteni. Ezen bejelentés kötelezettsége a kényszer vágások eseteire is kiterjed, ha szarvasmarha, közfogyasztásra szánt juh, kecske vagy sertés vágatik. De ha a hirtelen fellépett életveszély, a vágás elhalasztását nem engedi, az - állat a vágatási biztos oda érkezése előtt is levágható, tovább azonban csak akkor dolgozható fel, ha erre a vágatási biztos az állat belső szerveit megvizsgálván, engedélyt adott. Vágó vagy szúró ipart nem űzők által kényszerből levágott és a vágatási biztos által megvizsgált állatok egészséges terményei csakis a község elöljáróságának, Nyíregyházán a kapitánynak engedélye alapján kerülhetnek forgalomba. "mtr Mn 5. A vágatási biztos díjazásáról a község (város) gondoskodik és e czélra az illető állatok tulajdonosaitól szemle dijukat szedhet. Ezen szelnie dijak a lélek részéről a község illetve város pénztárába szolgáltatandók be és a vágatási biztos, a részére járó dijakat, a mennyiben ilyenek részére a község vagy város által illetményül inegállapittatnak, időnként ezen pénztárból veszi fel. A szemle dijak nagyságát, a vágatási (közvágóhíd használati) díjakat, a község (rend. tan. város) állapítja meg; az erre vonatkozó határozátok a törvényhatóság jóváhagyása alá tartoznak. ti. A vágatási biztos köteles minden levágandó szarvasmarhát és közfogyasztásra vágandó juhot, kecskét vagy sertést élő állapotban és levágatás után pontosan megszemlélni. Ha a megszemlélt állat húsát egészségesnek találta, a tulajdonos részére az alábbi minta szerint engedélyt állit ki a közfogyasztásra bocsátás iránt. . . . . szám (a vágatási lajstrom tétel száma). Szemle jegy. Alulírott (tulajdonos neve, állása és lakása) a mai napon jelenlétemben levágott (állatfaj megnevezése) megvizsgálván, húsát és belső szerveit kivételével közfogyasztásra bocsáthatónak találtam. > Kelt 189 ... . hó . . . napján. vágatási biztos. 11a a vágatási biztos az élő állaton oly betegséget, vagy erre gyanút talált, a mely miatt a hús fogyasztásra nem bocsátható, a levágást nem engedi meg. Ha ily betegséget vagy gyanút már levágott állaton állapit meg, az állat további felhasználására nem ád engedélyt. Mindkét esetben, valamint akkor, ha a betegség ragályos, de a hús értékesítését esetleg nem zárja ki, jelentést tesz a község elöljáróságának, Nyíregyházán a kapitánynak. Az elöljáróság, kapitány intézkedik az iránt, hogy ott, ahol a vágatási biztosi teendőket nem látja el hatósági állatorvos, az állatot az illető hatósági állatorvos megvizsgálja, a kinek véleménye a további eljárásra nézve irányadó. A mennyiben a talált betegség az 1888. évi VII. t. cz. 24. §-ában elősoroltak valamelyike, a további eljárást ezen törvény és a végrehajtására kiadott utasítás vonatkozó határozmányai szabják meg, egyebekre nézve pedig jelen szabályrendelet rendelkezései irányadók. 7.ij. A község elöljárósága és kapitány tartozik gondoskodni arról, bogy az emberi élvezetre alkalmatlannak talált ily húsok és szervek alkalmas módon élvezhetlenné tétessenek, illetőleg csakis ipari czélokra használtathassanak fel. 8. íj- Ha a levágandó vagy levágott állat tulajdonosa a vágatási biztos, illetőleg a hatósági állatorvos véleményében meg nem nyugszik, kérelmére és költségére az elöljáróság, kapitány felülvizsgálatot rendelhet el. I la a vágatási biztos nem állatorvos, véleményét a hatósági állatorvos, ha pedig ez a vágatási biztos, véleményét bizottság vizsgálja felül. A felülvizsgáló bizottság az illető állami állatorvosból és hatósági orvosból áll. 9. A vágatási biztos hatásköre csakis az állatok levágásának ellenőrzésére, az említett állatoknak élő és levágott állapotban való megvizsgálására terjed ki, ellenben a mészárszékek és hentes üzletek ellenőrzése, az ezzel megbízott emberorvos ügykörébe tartozik. 10. Íj- Az állatok levágása csak nappal, elég világos és tág helyen történjék. Mesterséges világítás mellett való vágatást az elsőfokú hatóság engedhet meg. 11. §. A vágás mindenkor gyorsan és akként történjék, bogy az állat legkevésbé kinoztassék. A vágatási biztos köteles arra ügyelni, hogy mészárosok és hentesek az állatokkal durván ne bánjanak. 12. A vágás után az állat feldarabolásánál gond fordítandó arra, hogy a hús, a gyomor, bél és húgyhólyag tartalmával be ne szenyeztessék. A fel nem használható testrészek a vágólűdról, az e czélra berendezett elkülönített helyre azonnal elszállitandók és fertőtlenítő oldattal leöntendők. Beteg szerveket kutyáknak adni es egyátalán kutyát közvágóhídra bocsátani tilos. számunkhoz egy 13. §. A közfogyasztásból feltétlenül elvonandó: 1. a nagyon lesoványodott állatok húsa, vagyis ha a hús igen száraz, esetleg vizenyős, igen halvány szinü, ha a csontvelő kocsonyához hasonló és ha kifejlődött szarvasmarhában az összes zsir 10 kilogrammnál kevesebb, továbbá minden oly esetben, ha a lesoványodás belső megbetegedés következtében téjlődött ki. 2. Négy hétnél íiatalabb borjuk és nyolcz napnál liatalabb bárányok, gödölyék és inalaczok húsa. Fiatal állatok húsa különben sem bocsátható közfogyasztásra, ha a köldök zsinór még le nem esett, ha az romlott kocsonyához hasonló, sikamlós és vizenyős. 3. Elhullott, megmérgezett, villámtól sújtott és erősen meghajtott állatok húsa. Megmérgezett, de később felépült állatok csak is nyolcz nap múlva vághatok le, ha a mérgezés növényi anyaggal történt, és három hét múlva, lia a méreg ásványi anyag volt. 4. Ha az állaton a következő betegségek valamelyike állapíttatott meg: aj keleti marhavész, b) lépfene (anthrax), c) serczegő üszök, d) veszettség, e) juh-himlő, f) sertésorbáncz, yj fonalláz kór (trihinosis) hj geny vagy ev-vérüség és annak okai közül, főleg az ellesi láz és az újszülöttek köldök gyuladása. Ily betegségek lenforgása esetében az állat egyik része sem használható fel. Ha a betegségek valamelyike már az élő állaton megállapítható, akkor levágását nem szabad megengedni. A hús akkor sem bocsátható fogyasztásra, ha a felsorolt betegségek valamelyikének alapos gyanúja fenforog. E betegség fertőzésének gyanújában álló állatok is csak a beteg állatokkal való érintkezéstől számított bizonyos idő elmulta után vághatok le, mely lépfenére nézve 6 nap, a veszettségre nézve, szarvasmarhánál 4 hónap, juh, kecske és sertésnél 3 hónap, a sertésorbánezra nézve ti nap. 14. §. A többi betegségre vonatkozólag a vágóhídi biztos a következő elvek szerint jár el: a) ragadós száj- és körömfájásban szenvedő állatok az I. fokú hatóság engedélye mellett csak akkor vághatok le fogyasztásra, ha a hatósági állatorvos a betegséget enyhe alakúnak véleményezi, vagyis, ha az állatok jó húsban vannak, és ha genyedés vagy üszkösödés a körmök körül, vagy erősebb láz nincs jelen: a száj megbetegedése esetén az egész fej, a végtagok megbetegedésekor ezek az elülső térdtől, illetőleg a csánkizülettől lefelé elvetendők. b) ragadós tüdőlobban szenvedő szarvasmarha közfogyasztásra bocsátható, ha az állat jól táplált, magas láza nem mutatkozott és ha a beteg tüdőben genyes vagy üszkös góczok nincsenek; ellenkező esetben értékesítése megtiltandó a beteg tüdő és a közeli nyirok mirigyek minden esetben elvetendők. c) himlős juhok és sertések levágása tilos, ily betegség miatt elzárt nyájból, a teljesen egészségesnek látszó és levágás után is ilyeneknek talált állatok fogyasztásra bocsáthatók. d) rühös állatok levágása megengedhető, ha a bőrön esek kevés pörk található és az állat jó húsban van; elcsenevészedett állatoknak fogyasztásra levágása tilos. r) gümőkórban (gyöngy kórban) szenvedő állat húsa fogyasztásra bocsátható, ha csak egy, vagy egymással közvetlenül érintkező több szerv és a közvetlenül szomszédos nyirokmirigyek vannak megbetegedve s az állat a mellett jól táplált és élő állapotban láznak tüneteit nem mutatta, ha azonban egyidejűleg az egymástól távol eső és egymással csak a nagy vérkör utján összefüggő több szerv van megbetegedve, vagy egy szervnek megbetegedése esetében tőle távol fekvő testtáj nyirkmirigyei elsajtosodottak. ha általános hevenygümőkor van jelen, ha az izmokban is találhatók sajtos góczok, vagy ha az állat már lesoványodott; akkor az állat egészben elvonandó a fogyasztástól. Első esetben is azonban a megbetegedett szerv, valamint általában a gümős csomók elvetendők és megsemmisítendők. f) a borsókás sertések húsa minden esetben elvetendő, ha a borsókák száma csekély, akkor a szalona és zsir hatósági felügyelet alatt történt kiolvaszlasa után fogyasztásra bocsátható, a kiolvasztáskor visszamaradt tepertő azonban a fogyasztásból kizárandó. A kiolvasztás és elárusitás nincs megengedve akkor, habár a bótégség különben csekély fokú, ha a szalonéban csak egyetlenegy borsóka is található. Az elkobzott hús és zsir petróleummal vagy rozmarin olajjal való leöntés utáu technikai czélokra, a bőr és serték egészen szabadon felhasználhatók. g) mételykórban, szőrféregkórban, kergeségben, sugár gomba betegségben szenvedő, de jól táplált állal ok ív mellék lel van csatolva.
