Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

„N Y í R V I D É K." ták . « kiknek lelkén számtalan büutény es gyilkosság száro.d Éa a ki mindezekhez közvetve vagy közvetlenül sedédkezet nyújtott, a kinek a védőpajzsa alatt mindezek a gyalázatosságok történhettek : az az állam volt, melynek hivatása szerint a közerkölcsöt és jogrendet védeni, fen­tartani kellene. A kit lutri eltűnését tehát senkinek sem lesz oka sajnálni: az államnak urm, mert leráz magáról egy ódi­umot s azoknak sem, a kik eddig lutnztak, mert krajezár­jaikat éa forintjaikat hasznosabb dolgokra fordithatjak A/, államnak mindenesetre kevesebb lesz vagy harmadfél millió toriut bevétellel, ezeu azonban, miut a peuzügy­miuiszter mondta, az úgynevezett ontálysorsjáték bsho zatalával fogja kárpótolni magát. Ez az osztály-sorsjáték, a mely Németországban már évek óta feuuáil, szintén siereue«e-játék, de a jatek terv legalább olyan, a minó becsületes kártyázásnak felel meg, uem mint a kis lottóé, a mely valóságos balek­fogá». Itt a tétel viszonya egy ternó-nyereméuyhe: olyan mini 1 a 14,000-hez, mig az osztály sorsjátékban az . egész valami fog-dás formának tekinthető, melyben az I egyik rész veszít, a másik nyer. Az állam e játékban I oupio a tételek bizonyos százalékát húzza le magának, ugy a hogy ezt p o. totaliz^őr teszi. E? is szerencse­játék ugyau s az államnak nem volna szabad polgáraival •fféle kártyázásba boc§átkoznia, de viszont mai pénzügyi helyzetliukbeu arrél az ejy két milliónyi bevételről ssm lehel lemondani. Két rossz között van tehíte upin válass­tás s igy mindenesetre a kisebb rosszat választjuk. ÚJDONSÁGOK. — Kállay András főispin bűdszenimihályi látoga­tásáról a következőket irját nekünk: Városunk nagy meglepetésben részesült. Folyó hó 26 án szeretett főispi­nunk Killay András úr ő méltósága volt kegyes, körútja alkalmával városunkat is látogatásával megtisztelni; és ez alkalommal kíséretében lévő titkárja Kerlész Bertalan ur folt szives ösmert s'.igoruságával psrosult szakértelem nei közaégünk admioistrá'iójinak minden ágát alaposan télül vizsgálni, a mi jegyzünk dicséretére és a mi örömüukre mindent rend'ien talált. Ez alkalomal felemlíteni méltóz­tatott ő méltóságának: »iniszeriut jó volua, ba az egy uteza által Szent-Mihálytól elválasztott Tisza Büd község Szentmihály ly»l egy községé egyesülne.* Mi annak nem •sak Cíólszerüségét, de városunk fejlődésére nagy szük­ségét látjuk és e tekintetben annak idejében a kellő lép neket megtesszük; és hü Büd nagybirtokosi jól fel togoit érdeseiket szem előtt fogjak tartani, reméljük, segédkezni foguak a közös érd'ket diadilra jutta'ui. Mélyen tisztelt főispánunk a többek közti azon kijelen­tésére, hegy reméuyti, miszerint ama hir, mely egyik híjdu megyei lapban megjelent, hogy S'.entnnhily Szabolcs­megyétől el akarna szakadni, uem komoly és elvárja, hogy továbbra is megyéjének, auyján »k oly dicső gyermeke maradjon mint az eddig volt — csak az a szersny meg­jegyzésein, hogy ha a megye nem lesz mostoha sze­retett gyerm-ke iránt, a kire mint egyik tehetős támaszára talán néha-néha szükségo is van, ho^y öreg anyját istápolja, és nem fogja őt elhanyagolni és mellőzni, egy másik dédelgedett kisebb g,érmékéért — bizonyosan nem fo< kívánni elszakadni, hiueu; egész odaadással fogja a jó gondos vármegyét szeretni, és vetekedui fog testvérei közt az elsó lenni megyéjének dicsőségére. Ugy legyen! M.'ffjegyzeui ez alkalommal, jó volna, ha az intéző körök arról is gondoskodnának még pedig mielőbb, a megye székvárosa: Nyíregyháza érdekében is, hogy a megye szivével vasúttal legyünk összekötve, s?.óval mindent el­követni, hogy h »Hajdub'j*zérmény»-beu megj deut ccikk­nek talán igazságos érvelései elessenek és az abban kiffj'ntt érdekek, és akkor önmagától meg fog szűnni a Hujdu megyéhez való gravitálás I Ist»n éltesse népszerű ós szeretett főispánunk ó M-ltóságát igen soká mind nyájunk örömére és megyéuk dicsőségére! Szentiuihályl. — Fejér Barna *ir. törvényszáki biró urnák kir. Ublai bíróvá történt kinevezéséről hpunk legutóbbi számában adtunk már hírt. A biró ur, miut váltó és keres­kedelmi Qgyek előadója fog a kir. táblán fuagálui s ilyen miuőiégében egy nem régiben nyugalomba vonult és nagy tekintélynek örve' dő táblai biró helyére osztatott be. Nem követünk el taláu indiskréciót, ha regisztráljuk itt o kinevezésnek azt a historikusát, hogy mikor a kir. Á sár. Akkortájban nagy feltűnést keltett e kis történet. Hőse X. ur, migasrangű állami tisztviselő, kit részint látásból az egész főváros ismer. Ezelőtt néhány évvel, midőn esküvAjál tartotta, az egyetemi templom környé­két valóságos emberár lepte el. Mindnyájan látni kíván­ták, hogy minő arciot vág a 18 éves ifjú menyasszony a félszázados, de azért még deli és kicsíp itt vőlegényhez. Az is köztudomású lett később, bogy az itju házaspár igen beldogan tölti el uapjaii. Bizonyította ezt az a körüiméuy, hogy X. ur, ki ezelöit mindennapos vendége volt klubb-' jáuak, most oda csak mioden szerdán és szombaton délután tekint be . . . Es íme ! ... Egy szép reggel az a hír futja be a várost, hogy X ur elkergette a Mesfgét s meg­indította ellene a valőpört . . . De hát miért? . . . Sokan iparkodtak err.- megfelelni, sokan találgatták, de helyesen uiei-lejteui senai sem tudts. ó maga a törvényszék (lőtt következőkép mesolto el: Körülbelül három éves házas lehettem Ismerőseim és barát im 'udják. hogy nőmbe m g ekkor is rajongásig szerelmes voltam. C«akuem egész szabad időmet oldala mellett töltöttem s a k ubba is csak iniudeu szerdán és szombaton délután látogattam el. E<y reggelen, a mint hivatalomba lépsk, iró asz­talomon egy levelet, találok, mely síjátságos Áinézésénél fogva azonnal magára vouti figyelmemet. Külöaös egy levél volt az. Külsejénél ciak a belseje volt furciább Á következőkép hangzott: »Tisztelt uram! Oj egy alkalommal fingom nagy hajlói mentett m-g Hálás akaró* érte l*u ií. N >m áru om el kilétemet, másrészt azért, mert tudom, hogy önre uézve törvényszéki elnök úr, F j'r B»m» ur határozott kíván­ságára szokásos előterjesztésében felhozta, hogy a kine vezendő biró egy kissé nagyot hall, az igazsá^ügyminisr­tertől erre az a válasz érkezett, hogy Fejér Barna urat olyan jeles képzettségű és kitűnő bírónak ismeri, hogy e mellett ez a kis teati fogyatékosság n«m jöh t számításba. — Pap választasok. Oroson ev. ref. lelkészszé egy hangulag Molnár Ferencz karászi iegedlelkész választatott meg, Karászban szintén egyhangúlag Bakos Kálmán orosi lelkész, Kékesén pedig Kéry András dombrádi segédlelkész. — A vármegyei 48-as függetlenségi párt legutóbb tartott közgyülásenek tanácskozásáról jelentest tett a na­pokban Zoltán János a bokányi kerület orsz. képvise­lője az országos függetlenségi p irtkörben. A megyei part gyűlés a 43as és függetlenségi-párt kebelében kitöri párt­boutási eseménynyel foglalkozott s miután Zoltán Jáuos képviselő az eseményeket hosszasan és kimeritóen ismer­tette, a következő határozatot hozta: »Miutáu Szabolcs vármegye 48 as és függetlenségi pártja, az országos park kebelében történt sajnálatos esemenyek elől el nem tár­kózhatik, ennek ellenében szükségtsnek látja kimondani azt, hogy régi álláspontját, t. i. az 1874-ben kiadott és 1884-beu megerősített országos párt programmját, mely azt moudja: Magyarország legyen önálló független ma­gyar állam, m»ly az ő fe.síge uralkodása alatt álló többi országokkal és tartományokkal csupán a fejedelem szemé­lyének azonossága által álljou viszonyban, — minden ide­gen beavatkozástól menteu intézze minden ügyeit, a mely teljes önállósággal birjon a polgári közigazgatáson kivül a hadügy, pénzügy, nemzetközi viszonyok és közgazdászat miuden ügyeiben, — továbbra is fenttí:rtja s ezen hatá­rozatát a 48-as és függetlenségi párt eluökével határo­zatilag közölteti. E határozat kedves tudomásul vetetett s az értekezlet köszöuetet mondott Zoltán Jánosuak a pan­gj ülésen tanúsított magatartásáért. — Hulló falevelek, s a kooior idő bushauguUta h rdítik, hogy a urinéwet enyészetének ideje elérkezett. Oly szép a kep, melyet a hervadásnak és az enyessetaek ezen romboló ereje tár az erre fogékony kebellel bíró stemléiő elé. Azonban, midőn városiassagunk nagyon is hozüá szoktatott, hogy az ősznek ezsn komor hangulatot ébresztő hatását csak küun a nagy természst kebelén tudjuk egész fenségében élvezni, igazán rosszul etil--, ha 3z>i jolcsvármegye székvárosának kellő közepén kénytelen at ember kőzve len tapasztalni és szemlélni azt, melylyel p Jd,g a szabadtermészet vau hivatva szolgálni csupán. A dús lombozattal éksskedő fákat megfosztja lassanként az idő hidege ékességeitől, mik aztán összevegyülve a nagyon is gyakran ismétlődő eső következtében előállott sárral, oly kiálhatatlanná teszik a sétát Nyíregyházán, hogy csaknem igaza van a >Kis»árdai L-pok* n&k, midőn alapos összehasonlítást tett Kutyabagos és Nyíregyháza között. Mondjuk ki egyenesen, várotuuk kövezetei annyira el vaunak hanyagolva, hogy kisebb a sár ott, hol nincs kövezet. Azt tnégciak m»g lehet fejteni, hogy a rendőrség szemet küny, illetőleg nem látja a járdák bokáig érő sarát, de az mar igazán különös, hogy a háztulajdonosok oly ke­veset törődnek & házaik előtt levő járdák tisztántartásával, mira p dig okvetlen felhivandók volnának, ha maguktól nem t-sziSr — a közrend^szet emberei által. Ajánljak ezt a reudőr-főkapitány úr figyelmébe. — Hivatal vesztés. Wíisz Ignácz vármagyai árva­széki iglatót a vármegye kózigazgitáú bizottságának fe­gyelmi választmánya, m»rt a vele érintkezésbe jött főiek­től jogtalanul ho joránu uokat szedett föl, hivxtalvesz té>ra ítélte. — Nagy tűz volt e hó 1-én a mármarosi ev. ref. főiskola tulajdonát képező Hosszúhát tanyán. Klár Dezső bérlő dohánytelepe gyuladt ki s mintegy 18—19 ezer póré dohány elégett. Klár Dezső egyike legkitűnőbb dohánytermelőinknek, ki a budapesti s a legutóbbi ki­állításokon kitüntetéieket nyert kiállított dohányával. Az elégett dohány részben biztosítva volt, a pajták azon­ban nem. — A nóegyletról. A feulybeli nőegylet, melynek áldásos müiödése tírsadslmujk élénkítésére oly kiváló hatással bír, szokásos választmányi ülését november 2-áa tartotta meg, mely alkalommal elhatározta, hogy eddigi szokásMios biven, kedves emlékű tbea estélyeit e télsn is megfogj* tartani. Kétségtelen ez estéljek megtartásának kellemetlen lenne, ha ismerné azt, ki e nagy diekréciót igénylő dologról önön kivül tudomással bir.« »Nem vagyok szószaporitó, s azért »in médiás ros< kezdem a dolgot. Oi.t migCía'ja a felesége! Viszzaél az ón bizalmával s mig ön szurdán és szombaton délután a klubban időz, addig ő Kőbáuyán titkos imádójával éldeleg.« »A mult szombaton véletl nül tanúja voltam egy ily jelenetnek. Együtt ültem fel nejével a Károlykaszárnyánál eg/ Kőbányai lóvonatu kocsira.* » Kőbányára ér.e, kisz ilt a k icsiből, s a sártengeren keresztül a magyar államvasút indóházának első osztályú várótermébe ment. En távolról követtem őt, • moudhatom, midőn a sárral láttam küldeni, mely b irísnyáig borította el c.pró lábacskáit, többször segítségére akartam sietni. D* uem tettem. Tervem dugába dőlhetett volna, mig igy kitűnően sikerült. Után i lopóztam az indóházig s betekin­tettem a váróterem ablakán. Éppjn akkor vallották az első csúkot, melynek czu;)pauására a falakon függő menetrendek • m-ippáí báuiu.va rázkódtak össze.* • Azután feíksrekedtak t karonfogva ismét neki indultak a sárnak. Hogy hova mehettek, azt nem tu­dom. Templomba valószínűleg nem, m^rt az ekkor már zárva volt.* »Ei most végül bocsánatot kér'k öntől azért, hogy felesége u fán leskelődni merészkedtem. Dl mantségímre >zo'gál az, ho;y m ndsn önérdek nélkül, tisztin az ön javáért tettem. Maradtam lekötelezettje: N.« Képzelhetik, hogy mit érsztem e levél olvasásakor. Arezom majd elpirult, majd elsápadt. Kezeim reszketve szorították össze a p^'.kos gyűrött levélpapírt. — Dj hát igaz lehet-e, kérdem magamtól. szüksége, m.rt a nagyon is nélkülözött nagy bálok hiányát pótolja, mig pfd'g ugy, hogy az estélyeken résztveltekkel teljesen íaledtetni képes azokat, s emellett birtokába juttatják ar, anyagi tényezőnek ason jeleatös részét, mely az általa alkotott intézmények továbbra is fennállásáuak biztosítékait képezik. Ezen árért csak örülui lehet, hogy a nő«gylet thea-estélyei fölelevenittetnek. A fenti időben tartott választmányi ülés határozataiból kiemeljük még a követke?őket: Ha sikerül a nőegyletuek thea estélyei megtartásához a kaszinó helyiségeinek átengedését kiesz­közölni, ugy két estélyt és egv bált rendez. Ha azonban ez — ami nem valósziuű — nem siktrülend, a három j estély fog rendeztetni. A thea-estélyekre háziasszotiyokul : és pénztárosnőkül felkérendő hölgyek névsora még nem áil ugyan rendelkezésünkre, de tudjuk ait, hogy ez városuuk társadalmáuak oly kiváló nő tagjaiból lesz összeállítva, hogy semmi kéts«g, a tartaudó th-a sitélyrk nemcsak fön fognak tartatni azou niveauo, melyre méltán emelkedtek, hanem kellő biztosítékot nyújt arra is, hogy a közeledő téli idők unalma nagyban elfog otzlattatni ezeu estélyek által. A.z első thea estély deciember 6 káu fog megtnrtatni. — Figeczki Pál és társai bűnügyében a kir. tábla által elrendelt ujabb pótvusgálat befejeztetett már s az ügy most van a kir. ügyészségnél indítvány tétel végett. A végtárgyalás — harmad k már tz ügy ben — való­színűleg még e hónapban meg fog tartatni, s 18 tanú van rá beidésve, közöttük 12 uj, legnagyobb részben disznó kereskedők as ország különböző ríszeibő'. A vég­tárgyali? ilyen formán két napnál tovább nem fog tar­tani. A vádhatóságot ismét Hrabovszky Aurél kir. al­ügyétz fogja képviselni. — Dohány beváltási árak 1890—1892. évekre A magyar kir. doháuyjövedéki központi igazgatóság most teszi közzé az 1890., 1891. és 1892. évtkre megállapnoit dohány váltási árakra vonatkozó hirdetményt. E szerint a beváltási árak 100 kilogrammonkint a következők. I. Mindennemű szivarboriték levelek: I. oszt. 52 frt, II. oszt. 44 Irt; III. oszt. 38 frt. II Közönséges levelek; tiszai lnvelck válogatot a) oszt. 32 frt; szegedi levelek válogatott b) oszt. 30 frt; debreczeni levelek I oszt. 24 frt 50 kr; szuloki levelek II. ószt. 18 frt 50 kr. ; közönséges kerti levelek III. oszt. 13 frt. Burnót levelek a tolnai dohány­beváltó körzetből válogatott b) oszt. 29 frt. I. oszt. 23 frt. II. oszt. 17 frt; III. oszt. 12 frt. III. Finom és középfinom k«rti levelek az érsekújvári, ipoly"ági, kápolnai, miskolc/.i, aradi, tsmssvári, fogarasi, nyírbátori, vásárosnsményi, fadi és budapesti körzetből. Finom kerti levelek I. oszt. 50 frt II oszt. 38 frt. III. oszt. 20 írt; középfinom kerti levelek I. oszt. 34 frt. II. oszt. 25 frt. III. oszt. 16 frt. IV. Muskatál levelek a csetneki, mi.-kolczi, Upolnai, nagy­tárkányi és nagykárolyi körzetekből: s) csetneki muskatál: I. oszt. 55 frt, ; II. oszt. 40 frt; III. oszt. 21 frt; b) feh-^r­virágu muskatál uövényekből származó muskatál lovelek : I. oszt. 38 frt; II. oszt 26 frl ; III oszt. 18 frt; c) \öröi­virágu muskatál növényekből származó muskatál levelek : I. osz'. 30 frt; II. oszt. 22 frt; III. ősit. 15 frt. V. Kspa dohánylevelek: a miskolczi, debreczeni, hajdudoroghi, nyíregyházai, rakatnuz*, kisvárdai és nagylárkányi körie­tekből: I. oszt, 28 (rt. II. oszt. 20 frt. III. oszt. 12 frt. Valamennyi dohanynembeli kihányás ÉB kucs 8 frt; valamennyi dohány nembeli csomózatlsn levél és tiszta morzsalék 6 frt. — Felolvasó estély. A hcljbtlyi kereskedő ifjak egyletében f. hó 13-án Prok Gyula váresi közigazgatási joggy&kornok, R/rns Soma és Kovách L»jos urak közre­működése mellett felolvasó estély lesz, kövitkexő prog­rammal: I-ső. Szavalat »Költői ábránd*, Potófitől, elő­adva Kovács Lajos ur által. II ik. Beszély. »Egy Öreg ur haragja* irta és előadja: Prok G;ula ur. III ik. Sza­valat, Jókai >Misanthropi&< czimü költeménye, előí.dva : Rom Soms ur által. A ktrssktdő ifjak által rendezett felolvasó tsiéiyek iránt mindinkább nagyobb érdeklődés lapasztalható, és i(:y a jelzttt >isté>ly« biztos sikeréhez mar előre is gratulálunk. — Eljegyzés. Rochlitz Henrik mándoki lakos el­jegyezte Glück Anna kisr-sszonjt, GlCck Iguáaz nyiregj­házi nagykereskedő kedves leányát. — Gyászrovat. G-aramszegi Géczy Ábrahám és neje Fabriczius Klementina, ugy gyermekeik : G<-za és Gizella, miut az összes rokonság nevében is, fáidalomtól megtört szívvel jelentik, hogy szeretett leányuk, a jó nővér és rokon S az első pillanatban elhittem. Hisz a törlénet oly pozitivitással van előadva, hogy tiz kézül kilet.cz ember t hétlenül elhisz-. Igen, csakhogy az a kilencz ember nem férje annak a nőnek, a kiről szó van A tizedik p pdig az. És az nem hÍ9zi. — L'hetethn! O, az angyal, kit ugy szeretek, ugy dédelgetek, nem képes ilyenre. S vele szemben adjak éu hitelt egy névtelen, aljas rágalmazónak? . . .Soha! . . . S^ét akartam tépni a levelet, de kezeim megtagad­ták a szolgála'ot. Tárczámba tettem hát, s — uagyon okosan cselekedtem. * * » Ez hétfőn történt. De a levél a következő capokou sem hagyott nyugtot. Mikor együtt voltam nőmmel, folytou vizsgáltam srczát, tekintetét, vonásait, s mindebből csak ártatlan, tiszta becsületességét olvastam ki. Elérkezett a szerdai nap is. Délelőtt, őszintén bevallom, többször gonlo.tam ra, hogy délutáu nem fogok a klubba menni, hanem kilesem nőmet s meggyőződöm róla, hogy a névtelen levélíró csakugyan aljas rágalmazó tolt. Később azonban meggondoltam a dolgot s e teivet elvetettem. — Hisz ezzel elismerném, hogy a névtelennek feleségemmel szemben igazat adok. Dé.ben megkérdeztem nőmtől, hogy hova készül délu'án? — Egy barátnőmhöz ! — mondá ő oly ártatlanul, hogy én kénytelen voltam szemeimet lecütni. Aztán elváltunk 0 öltözni ment, én pedig a klubba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom