Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-19 / 42. szám

Melléklet a nNyirvidák'' 18QO. 42-ik számához. ŰííjíS^ lm

t magyarul lemre li élt 6 " W.zánmln Ré'by M A irii nem „...u . ?V ? "

l

k«

,r

á»» ne™ szó, de fogaim lók fauZ! " t

k,

f'i"*«ek«* ir le, melyek a v,lá

K hot vaouKk k ' •'J'f

161 6lUt

5 «abil,oka,on mn7.lt /i

de f

o*»

l

m^ fejez ki

; melyek ugyanoüa

n

o? 8U 0k0n áHÓ n

éP

?k köIöt

t "ónosak, vagy \lsl í 7\

k kUlöra

b«gük nüánszai szerint i. megértU.lök. fc,

g

y ,

l4fal Ruhy ir4ia nem föltételeti 8emmiféle ütegen nyelr tudását, teljesen az anyanyelvre van alapítva leírását miut olvasását illetőlej. Egyetlen öltétele Rthy világirá.&nak alkalmazásánál annyi intelligenczta, mely f

t fogalmak értékét, az anyanyelven belül disztingválni tudja. Réthy meg van győződve, hogy világirása fordulatot tog létre hozni a nemzetköii érintkoiésekbsu. írását miud.nekelőtt a távirati közlekedés igényei szerint szerkesztette meg s próbáit német, frauezia, angol, orosi, nyelvre alkalmazva tette meg, melyek magyarul értelmesen olvashatók. E kidolgozás már anuyira teljes hogy AZ távirdai használatra (értesítések, események közlése) bármikor igénybe vehető volna s ha azt az államok elfogadnák, a közel jövőben már egésteu megváltoznék a távirdai saolgilat s a franczia, német, angol, orosz, görög román, szerb, török atb. stb. sürgönyöket, a magyar táviréhivatalok, szerke.ztóségek éa magáufel.ku.k magyar nyelven fognák leadni s viszont, ugyanez történnék a budapesti sürgönyékkel a külföldön a táviróhivatalok hivatalos nyelvei sserint. • mi részleteket, t. i. at irás módját és eszközeit illeti, ez természetes ma még Réthy titka, ki eszméjét és találm&nyáuak theoriáját először Barosa Gábor miniszternek szándékozik előterjeszteni, azou reményben, hogy találmánya értékesítését neki a magyar kormány lehetővé teszi. Réthy Lásiló a tudományos raunkásságbau komoly és tartalmas működést tanúsított, s ezek utáu remélői Jehet, hogy világirása nem álmodozás, hanem reális tanulmányokon alapuló, fejleszthető és tökéletesíthető találmiay, melyre a világforgalombau jövő vár. ÚJDONSÁGOK. Lapunk t. elötizetőit ismételten felkérjük előfizetéseik megújítására, s a hátralékos előfizetési dijak beküldésére. A községek t. elöljáróságait pedig szintén fölkérjük, hogyha hátralékban levő előfizetési dijakat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben kénytelenek lennénk a behajtásra nézve a tekintetes alispáni hivatal közbenjárását kérni és igénybe venni. Nyíregyháza, 1890. október 18. A „Nyirvidék" kiadó hivatala. — Polgármester-választási mozgalmak. A polgármester választás ügyében az alulírott képviseleti tagok a következő meghívást bocsátották ki: Meghívás. Alól Írottak azon meggyőződésből kiindulva, hogy a városi tisztviselői állások betöltésénél semmiféle politikai tekin leteknek irányadóknak lenni nem szabad s hogy ez mindenekfelett áll. a városnak minden egyos polgárát — tartozzék bármelyik politikai párthoz és legyen bárminő vallásü, bárminő társadalmi és vagyoni állású — a legközelebbről és a legmélyebben érdeklő polgármesteri állásnak legközelebb leendő betöltésére nézve, a városi képviselőtestületnek minden egyes tagját ezennel tisztelettel meghívjuk és felkérjük, hogy a polgármesteri állásnak legközelebbi betöltése tárgyában a folyó október hó 26 án (vasárnap) délelőtti 11 órakor a jeleubeui városháza gyüléstermében megtartandó értekezletre megjelenni s ez alkalommal mindenki a maga nézetét ügy a város jelene és jövőjének, mint a város összes és minden egyes lakosának kétségtelenül legfontosabb érdekében teljes nyíltsággal nyi.vánitaui s ekként a közjóra nézve a lehető legjobb megállapodást előmozdítani szíveskedjék. Nyiregyházáu, 1890. október lG-án. Tisztelő polgártársaik: Somogyi Qyilla, Kovács László, Szesztay Károly, Kovách Gerti, Török Péter, Palicz János, Stern Jenő, Fest László, üéry Karoly, Barzó Jiínos, Gredig Jeremiás, Gliick Dávid, Incze József, Kerekréthy Miklós, Kovács Ferencz, Sáry Pál, Szohor Pál, dr. Meskó Pál, Gara Leó, Sexty Gyula, Ztmborszki János, Szopkó Alfréd, Májerszky Béla, dr. Meskó László. — Megsemmisített választás. A nyíregyházai aljegy zöi választás elleu beadott felebbezésre a napokban érkezett le a belügyminisztérium határozata. E f.lebbezés Ugye i'rdekes felszólalás tárgyát képezte a vármegye egy előbbi közgyűlésén, amikor is Fráter Sándor bizotimányi tag a megíálaeztott aljegyző ellen a közmorál szempontjából emelt kifogást. A belügymi niszteriumbsn azonban más szempontból vizsgálták fölül a választás ügyét s megsemmisítették a választást azért, mert az aljegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetméuyt nem az alúpáD, hauem a városi polgármester bocsátotta ki. Uj válarztás Usz tehU az aljegyzői állás botöltésére. A. válat>ztás a jövő hó 20 dikán fog megejtetni. Az erra vouatkozó alispáni pályázati hirdetmény lapunk hivatalos részében megolvasható. — Vármegyei tiszteletbeli főorvossá nevezte ki a főispán úr dr. Kállay Rudolfot, a nagyUáilóí vármegyei közkórház főorvosát. A magérdamlett kitüntetéshez őiziute ezúből gratulálunk. — Főispáni ebéd. Kállay Andrá. főispán a 14-diki vármegyei közgyűlés után, d. u. 2 órakor az .Európa" szálloda éttermében uagy ebédet adott, melyeu mintegy 100-an vettek részt. A társaság délután 4 órakor a legjobb haugulatban oszlott szét. — A vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmányába, a Csiszár Gyula pénzügyigazgató áthelyezése folytán megüresedett helyre Borovics Károly péuzügyigazgató választatott meg. — A polgármester-választás napját a jövő hó 20-adikára tűzte ki Miklós László alispán. E választás előreláthatólag erőt hullámokat fog fölverni, h» csak az előlegesen tartandó értekezleteken nem fog sikerülni egy személy jelöltségében megállapodni. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nagykállói állami főreáliskolásához rajztanárrá — számfeletti minőségben — Huszka Jósef sepsiszentgyörgyi polgári iskolai tanárt uevezte ki. — Adófelszólamlási bizottság. Az 1883. XLIV. t. czik 30§ a ért«l'jai >eu Szabolcivármagya terllletéru alakitott felszólamláji bizottság, az 1890 — 1892. évekre kivetett III. ősit. keresatiadó, bínyaadó és nyilvános számadasra kötelezett egyletek és vállalatok adója ellen benyújtott felebb.zá.ek tárgyalását Nyiregyházáu, 1890. október 20-án fo»ja intgkeid^ni. A bizottság elnöke : B idnár István ; rendes tagok: Nyiry Fjtj ícz, Dr Trajtler Somi, Ziltáu Ödön és Kerekréthy Miklós; el5adó és kiucstári képvisílő; Djinbay Lijos. — A vármegye közigazgatási bizottsága legutóbb tartott ülésén jegyzőkönyvi kifejezést adott a fólött érzett sajuálatáuak, hogy Cnazir Gyula pénzügyigizijitót, ki itt tartózkodása alatt ügybuígalm* és tevékenysége által közelísmerást vivott ki, Szeg dre áthelyezték. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöljük a következő gyászjelentést : Korányi Imre és neje Seidel Irén, ugy gyermekeik: Lajos, Anna és férj* dr. Kovách Elek, Endr», Margit ás Irén, az összes rokonság nevében is, fájdalomtól megtört szívvel jelantik, hogy szeretett fiók, a jó testvér és rokon Korányi Gyula VI. gimn. osztálybeli tanuló, folyó 1890. évi október hó 18 dikán, életének 15-ik évében, két napi betegség után hirtelen elhunyt. Az elköltözöttnek földi maradványai e hó 1 9 ikéu délután 4 órakor helyeztetnek, a római kjtholikus v.dlás szertartása szerint, a .Morgó. melletti sírkertben örök nyugalomra. Az engesztelő szaut mise áldozjt folyó hó 20-ikán délelőtt 9 órakor fog az egek Urának bemutaltatni. Nyíregyházán, 1890. október 18. Áldott legyen a korán elköltözöttnek emléke 1 Dr. Flegmann Sándor, elvégJtvén orvosi tanulmányait, itt helyben, — boldog emlékű atyja dr. Flegmann Miksa házában, — ki oly hosszú időn keresztül SzabolcsLefelé-fölfelé. Egykor Mátyás király a budai várkertben sétálván, kijutott a sétány egy távolabb fekvő elhigyottabb ré.zére, a hol egy őrt álló katonát pillantott meg, aki m:dőu őt jönni látta, hirtelen valamit monduija alá rej'ett és gjanakvőlag tekintet a sétálór.v De miután a király pólgáriaian volt öltözve és a katona őt fel nem ismerte, ismét elsimultak a redők ez őr homlokán és kedélyesen szólította meg az előtte ismeretlen sétálót. »No uram, keed ugyan csak mögijj.iztött !. »TJgy l?« mond a király, Mán csfk rosz a keed lelkiiimeiete !< .Nem a, k.érem alázatval,. felelt a katona, »de lássa kejérem eén m.éf csak kevés ideje vagyok itt és megeit senkit is nem ösmer.k, a kiráj megest sokszor kiszokott seétálni. Most épen valamit öttem, ezt pedig a katonáknak az posztón nem azabad megeselekonnyi, ezér .-dugtam az kabátom alá, a mént az urat emerre láttam y üuni. De mo.t megest toább ö.zötn, mert az valami igenjó, tán nem gyün megest valaki !* >Nem hiszem! felelt a király. Azonban mondja oaak mi jót evet ?« .Tugya mit tanája ki az ur U , »No,« mond a király, .talán disznópeo.enyoje van ?. »Di«zn6p'caenye, az jó valrmi de olyan magasra nem szálhatok — löjebbl* • Talán bornyupecsenvéje van?« »Ez is jó, de löjebb l« , , .Talán sonkát estik ?« kérdé a király, kit a k.tona kedályetsée* mulattatott. . ,, , . .A Lkát is szeressem - de löjebb mondom U .AVkor bironyoian sajtot eszik ?« ,|

fi

i.

h

ht, .M t - .ajtót,, mond nevetve a katona, .löj.bbl. .Akkor talán retket eszik ?« . Majd.em .It.nilta az ur, csakugyan retköt b.nem kit r t.öt; ögy.t mir majd m.göttem, az másik meg •gisz, tán azógáhatok vei. az urnák no csak vögye e, keed, sohse szigy«nközzik.« »Köszönöm,« mond a király, »jó étvágyat a reUkhaz, és most sietek ebédelni é. nem akarom az étvágyáját elrontani. Isten vele l« Midőn a király néhány lépésnyire távozott a katona jóizttan falatozva utána kiáltott: . üalja csak kérőm !c A király visszafordult. >Nam lonas az ur olyan szives meg mondani hogy micsoda? Az ur ojjin baritságoi vót hozzűm és én szúratnim tunnyi kivea vaőt dígom !« »Igy nem marad má3 hátra, mint találja ki kendu mond nevetve a király. Az őr erőteljesen harapott a retekbe, éf éles.n n*zv6n a királyra mondá : »K>ed bizonyosan valami iraok vagy mu« ilrnoknak lenni azsp lolog, da feljebb ?< »Akkor talán valami fogalmazó?* >Ez is jóc — .feljebb!. »Akkor tán valami igazgató?. »Ez se rosz I egy igazgatónak jódolgavin,ds feljebb !« >Ez tot.zik nakam, és örülök, hogy ilyen nagy ur állt velsm szóba, ezér most valami nagyott mondok, az ur bizonyosan valami ekczelencziás ur?« >Ez igen szép, - de feljebb!. »Akkor tán csak nem a kiráj az ur 1. tmond a katona tágra njí t szemekkel. »Eitalálta!« fel.lt a király. .Jézus Máriv mond a katona ijedt.n, .ikkor kérem tartsa csak ham»r az Istenért Mt a retket, hadd tisztelegjek I. ...... < • A A király megtette, az őr tisztelgett — és mindketteu elégedetten váltak el egymástól. vármegyének törvényszéki orvo-:a volt s kinyerte ne i c»' k Nyíregyháza da Szabol.svármi?i:ye nagy közönségének ii osztatlan bizalmát, kezdi meg mű.ödését. A fiatal ember, aki már gyermekkoriban nagy hajlammal s előizeretettel viseltetett az orvoii tudományok iránt i örökölte atyja nyugodt, megfontoló természotét, — reméljük meg fog felelni a hozzá kötött várakozásnak. — A táviratok késedelmes kézbesítése ügyében a vármegye közigazgatási bizottsága átiratot intézett mult havi üléséből a nagyváradi posta és távírda igazgatósághoz, kérve a létező bajok megszüntetését. Minthogy ez átiratra válasz ez ideig nem érkezett, a közigazgatási bízottság ezt megsürgette. — Rossz közbiztonsági viszonyok vannak Gégény községbeu. A mult uapokbau Blau Pál földbirtokosnak, mig kocsisa a lovat kifogva az ólba ment, egész lószerszámját ellopták. Egy gégéuyi gazdának meg a káposztás kertjét dézsmálták meg ismeretlen tettesek, magukkal vivén ueiláuy szekér káposztát. — Regále csonkítás. Végtére is az esküdt som azért esküdt, hogy ne tudna örök hűséget esküdni, különösen, ha az, kiuek örök hőséget esküdött, épen nem nem csúnya é6 megközelítése nem jár h.rkulesi munkával. Deuikve az esküdt meg a szép korcsmárosné a szerelena rózsa láuczával voltak egymáshoz fűzve. Ha a férj nem volt otthon, egészen otthou volt az esküdt. Egy esős nap délutánján a mit sem .ejtő férj gondolataiba mélyedve haladt haza felé. Isten tudja miért, a fela.ége, meg az esküdt, ki megiut uagyou is otthon érezte migát a csinos menyecske mellett, csak akkorvették észre aBzarvacskákkal már dúsan ékeskedő férj berohanó fejét, midőn az már egészeu benn volt és az esküdt urat ugyancsak megmarkolta üstökénél fogva. Persze, Logy pirult a szcp menyecske . nagyon természetes, az esküdt ur ia jobb sz.ratte volna magát valami legszélsőbb bokor tanyán közköltség behajtásával elfoglalva tudni. Szalad t.z esküdt, fut a férj, kap az esküdt, mit ad a férj, sőt talán többet is kapott, mint a mennyit aaegérdem.lt, mert nagyon uehezen tudott az utczárc. kijutni a sxegény. Tanuk: egy egész utcza lakói. A férj válóp.rt emleget, s felesége állítólag szidja a férjét 1 Az esküdt ur p dig szörnyen dühöng, hogy a maayecskéuak adott örök esküjét e kellemetlen inczidans következtében meg n;m tarthatja — Hirtelen halál. Liptay Ferdinánd, özv. Szilvásy Jánosné pazonyi földbirtokosnő gazdatisztje, e hó 12-én, tengeri felezés közben hirtelen elhunyt. — Deutsch Samu nyíregyházai lakos, sertés- és ló-kupecz, e hó 15 én hirteleu meghalt. — A magyar államvasutak személyforgalmának a zónatarifa behozatala által előidézett emelkedése folyton tart. Az utasok száma folyó év október 10-ig — mint értesülünk — hivatalos kimutatások szeriut 707,103 személylyel több volt. mint a mult év ugyanezen idő szakában és a bevételek az idén 158,382 forinttal többre rúgtak, miut a mult év ugyanezen szakában. A podgyászszállitásnál a folyó októbar hónapban először vehető észre a bevételek némi csökkenése a inult évhez képest, a mennyiben a folyó hó első tiz uapjtn podgyász-szállitásért 931 forinttal kevesebbet vettek be, miut a mult év ugyauezen időszakában. — Magveszett ló. Elek László detnecseri birtokán egy kiucstári ló e hó 17-dikéu megveszett s egy ökröt megmart. A veszett lovat hatóságilag lebunkózták. — A városi gőz 03 kád fürdő folyó év október hó 20 21 éi 22 dikén, v-igji* vasárnz-p déltől szerda estig azünatelni fo^. — Tolvaj kereskedó-segód. Blumberg József helybeli jóhirü rövidárú kereskedőt Mayer János nevű segédje, ki 1889. május óta volt üzletében alkalmazva, néhány 100 forint értékű portéka erejéig meglopta. A hűtlen kereskedő segéd az ellopott árúkat kedve.óuek, Száuyi R.5za szobaleánynak hordozta el. Mind a ketten a törvényszék eló kerültek; időközben azonban a meglopott kereskedő kiegyezett segédjével, visszavonta elleue a vádat. A törvényszék ennélfogva Mayer Jánost — vád elejtés folytán fölmentette, Szányi Rózát azouban orgazdaság miatt 6 hónapi fogházra ítélte el. — Exhumatio. a. h lybeli kir. ügyészség a napokban névtelen levelet kapott, m.ly az ezelőtt 6 nappal elhunyt Rácz Mihályné halíilát illetőleg azon gyanút meritó föl, hogy nevezettet férje fojtotta meg. A kir. ügyészség azonnal intézkedést tett, hogy a hulla megvizsgáltassék. Amennyiben psdig ekkor már a bulla el lőn temetve, t a szemtanuk állítása szerint a hulla nyakán szederjes foltok voltak láthatók, felmorült szük.ége a holttest kiiaatáBának. F. hó 16 án történt a bonczolás Horváth Bálint törv. széki biró jelenlétében. A bonczolá.t dr. Baruch Mór és dr. Konthy Gyula orvosok végezték. A bonctolá. kiderité, hogy Rícz Mihilyné nem gyilkosság áldozata, mert tüdőlob, szívbaj és idült gyomor-hurut idézték elő halálát. A fején találtak ugyan egy üté. okozta vér aláfutást, azonban ettől bekövetkezettnek halála nem mondható. A szemtanuk által észlelt azederjes foltok valószínűleg hullafoltok voltak. Valószínű t.bát, hogy a további eljárás be leend sk Un tetve. — Rejtélyes gyilkosság özv. Mácsa Gy. Bálintné büdi par.isztasszoayt, a mult hó 18 dikán lakása ajtajára fölakasztva, holtan találták. A megejtett hulla-szemle konstatálta, bogy az özvegy amony bűnténynek lstt áldozata. Arcza ossza volt karmolva, nyakát) fojtogatás nyomai látszottak. A gyanú leányára, férjezett Orfzág Gábornéra háru't, kit férjével együtt la is tartóztattak. A t. löki járásbíróság befejezvén az olövizsgálatot, Ország Gábort .zabsdlábra helyezte, feleségét azonban, ki tagadja, hogy a dologban neki rész* lenn., átkísértette a h lybeli kir. ügyészséghez. - A főid-kunyhók betiltá»

áflAk_Jlgxe_régen vajúdó kérdés már a vármegyében. Legújabban a vármegye közigazgatási bizottsága utasította a közg.-zdasági előadót" bogy e fontos közegészségügyi kérdésbe határozati javaslatot dolgozzon ki és terj^sz-zeu a közigazgatási bizottság .lé. — ,,Két8zer kettő-négy" czimmel koszorús költőnk : Jókai Mór egy uj regéuyt irt a „Képes Családi Lapok" számára. E kitűnő szépirodalmi 1-p az érd kes regényt már a legközelebb kezdi közleni.