Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-12 / 41. szám

15. (• (Mlftilat M kir belügyminiszter 52,492/90. VIII. i Körrendelet. Valamennyi vármegyei közigazgatási bizottságnak Pénzügyminiszter urnák folyó évi julius hó 17-én 71,197. sz alatt kelt átirata szerint 1880. évi 4*/. os tisza-szegedi magyar nyerem, kölcsön kötvények utolsó szelvénye f évi Április hó 1 én lejárván, a külöubörő pénztároknál letétben őrzött ilynemű kötvények is uj szelvényekkel lesznek ellátandók. Az uj szelvény iveket a létrejött megállapodás és illetve az anuak alapjáu kibocsátott és a Budapesti Közlönynek f. évi márczius hó 22-én és 29-én megjelent G8. ós 73. számaiban közzétett hirdetményben foglalt módozatok szerint 1890. évi október hó l-ig a magyar általáuos hitelbank s a hirdetményben megjelent bankházak, ezen határidőn tul pedig kizárólag a m. kir. központi állampénztár fogja kiszolgáltatni. A különböző letétekben órzött kötvényeknek uj szelvényivekkel való ellátását a m. kir. pénzügyminiszter ur 1890. év október hó 1-től kezdve s kizárólag a m. kir. központi állampénztár által kiváuja eszközöltetni, minthogy az uj szelvényíveknek a m. általáuos hitelbank vagy valamely bankintézet utján való megszerzése ezeu bank és a különböző letéti pénztárak között levelezést tenne szükségessé, mely nemcsak hogy' a szelvéuy tv kiszolgáltatási miveletre gát.'ólng hatna, de nélkülözhető postaköltségeket is okozna. Erről a közigazgatási bizottságot oly felhívással értesítem, utasítsa a vármegyei árvaszéket, a vármegye területén a netán fenálló rendezett tsnácsu városok, esetleg az 1877. évi XX. t. cz. 174 §. alapján gyámhatósági joggal felruházott községek árvaszékeit, valamint az 1877. XX. t. cz. 285 §. második bekezdése alapjáu árvapénzek kezelésére engedélyt nyert községeket, esetleg azon községeket, a melyeknek árvatárai a vármogyei gyámpéuztárba még be nem vonattak, hogy a gyámpénztárba létező, illetőleg egyes gyámoltak vagy gondnokoltak részére őrizetben levő tisza -szegedi magyar nyeremény kölcsön kötvényekhez a m. kir.pénzügyminiszt erium által a hivatalos lapban közzéteendő hirdetményben meghatározott módon és időben a m. kir. központi állampénztáltól uj szelvény-Iveket szerezzenek. Budapesten, 1890. évi augusztus 2-án. A miniszter helyett: Szalavszky Gyula, államtitkár. 9202. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek 61219/890. szám alatt kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlöuye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré-tétel végett tudomására hozatik. Nyiregyháza, 1890. október 9. 11 ik lós László, alispán (Másolat.) 61219/V—10. sz. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. Kérdés tétetett az iránt, hogy a fegyveradó, vadászati adóról szóló 1883 évi XXIII. t. cz. határozmányaibau ütköző jövedéki kiháyás elkövetőitől elkobzott, illetve lefoglalt lőfegyver, mely hatóság által vétessék őrizet alá és hogy a kiszabott birság lefizetése esetén a lefoglalt, lőfegyver tulajdonosának visszaadható-e, vagy sem ? E részben egyöntetű eljárást tartván szükségesnek a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértőleg a következőket rendelem el: 1. Az 1883. évi XXIII. t. cz. 39. § ában megnevezett egyének által bármely okból lefoglalt lőfegyverek megőrzés végett a járási főszolgabírónak, városi polgármesternek, Budapesten a fővárosi rendőrségnek adaudók át. 2. Ilaa lőfegyver kizárólag a lőfegyvernek adóztatás alól történt elvonása, a vadászatnak vadászati jegy nélkül való gyakorlása, vagy más az 1883. évi XXIII. t. cz. 42. § ában felsorolt jövedéki kihágás miatt foglaltatott le: a kiszabott birság lefizetése, illetőleg az elzárási büntetés alkalmazása után a lefoglalt lőfegyver a tulajdonosnak a kir. pénzügyigazgatóság felhívására visszaadandó. 3. Azon esetbeu pedig, ha a lőfegyver tilos, vagy orvvadászat (1883. évi XX. t. cz. 26, 27, 29, 31. §§.) miatt koboztatott. el, az elkobzott fegyvert a járási főszolgabíró (rendezett városbau a polgármester) a vármegye alispánjához küldi be, ki is ezen fegyvert, illetőleg az alispánokhoz 1884. évi november 27-éu 63477. sz. a. kelt belügyminiszteri körrendelet értelmében tartozik eljárni. Ekkép intézkedik a törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere, illetve a fővárosi rendőrség főkapitánya és a hatósági területen elkobzott, ilynemű fegyverekre nézve. A most idézett körrendelet mellekletkép közöltetik. Budapesten, 1890. évi szeptember hó 8 án. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. 61219. szhoz. (Másolat.) 63477. ex. 1884. Valamenynyi megyei törvényhalóság alispánjainak. A vadászati tilalomra, a vadászati kihágásokra és ezek megbüntetésére, továbbá a fegyvertartásra vonatkozó 1883. XX. és XXIII törvényekben foglalt rendelkezések pontos megtartása ós lelkiismeretes ellenőrzése a nemzetgazdászatilag is oly fontos vadászati érdekek megóvása tekintetében már eddigelé is országszerte kedvezőbb állapotokat eredményeztek ugyan, mindazonáltal az emiitett törvények rendelkezései folytán elérni óhajtott üdvös siker a vett értesülésekjszerint, felettébb akadályozza azou körülmény, hogy az orvvadászoktól elkobzott fegyvereknek értékesítése körül, a legtöbb törvényhatóságban figyelmen kivül hagyatik amaz óvatosság, mely nélkül az elkobzott és nyilvános árverésen elárusított lőfegyverek igen gyakran oly egyének birtokába kerülnek, kik a potomárakon megszerezhetett lőfegyvereket ugyapcsak az orvvadászat üzésére használják fel, s ez utáu nemcsak a vagyon, hanem a személybiztonságot is veszélyeztetik. Ugy a vadászat fontosságának, miut az általános vagyonés személybiztonságnak érdekéből felettébb üdvös és kívánatos tehát az, hogy az elkobzott és nyilvános árverés utján értékesíttetni szokott lőfegyverek oly egyének kezébe ue jussanak, kik azokkal személy és vagyon elleni kihágásokat, sőt bűntetteket követhetnének el. Ennélfogva felhivandónak találtain czimedet, hogy az ezen törvényhatóságban is eddig'netán dívott gyakorlatot, mely szerint az orvvadászok'ól elkobzott lőfegyverek a járásokban a szolgabirák, illetőleg a rend. tan. városok polgármesterei által árvereztettek el, megszűntetvén, az elkobzott lőfegyvereknek a központba beszállításával elrendelem, s tekintettel arra, hogy az ilyen fegyverek a legtöbb esetbéu igen csekély értéket képviselnek, azokat használhatatlanná tétetni és csak mint nyers anyagot értékesíthetni, azon esetben pedig, ha az elkobzott fegyver nagyobb értéket képviselne, annak értékesítését olyltépen szíveskedjék eszközöltetni, hogy az ilyen fegyverek a vadorzással való foglalkozás gyanújában álló egyének birtokába ue jussanak. Budapesten, 1884. november hó 27. Tisza, s. k. A másolat hiteléül: Garba Gyula, főigazgató. J)675. K. 1890. ~ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármester'nek és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint a száj és körömfájás K.-Apáthiban és az őrladányi Endes pusztán megszűnt. Nyíregyházán, 1890. október 9. Miklós László, alispán. 9445. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m kir. földmivelési miniszternek 53550/890. sz. a. kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlöuye utján tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétéi végett tndomására hozatik. Nyiregyháza, 1890. október 10. Miklói László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 53550. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Hirdetmény. A morvaországi cs. és kir. helytartóság folyó évi szeptember hó 10-én 31652. sz. a. kelt kelt értesítése szerint: a haszonállatoknak (ökör, bika, tehén, tinó, juh és kecske) Magyarországból Morvaországba való bevitelét eltiltotta. A levágásra szánt állatok (ökör, bika, tehén és juh) azonban teljesen járvanymeutes vidékről (Trencsénvármegye kivételével) szabályszerűen kiállított marhalevelekkel, a brünni és olmützi vágómarha vásárra, nemkülönben a vasút mellett fekvő olyau nagyobb városba a hol köz- vagy pedig ipari magáuvágóhidak léteznek, és a bol az állatés husszemle állatorvos által eszkösöltetik, vasúton bevihetők. E szerint tehát a Magyarországból bevitt vágó marháknak más, mint a levágás czéljára való eladása tilos, — úgyszintén tiltva vau ilyen állatoknak más helyre avagy pedig legelőre való h jtása. A szarvasmarháknak, juhoknak és kecskéknek Magyarországból való bevitelre nézve eddig fennállott egyéb határozmányok hatályon kivül helyeztettek. A sertéseknek bevitelére valamint a szarvasmarháknak Trencsénvármegye területéről való beviteli tilalmára vonatkozó határozmányok tóvábbra is érvényben maradnak. Erről a közönséget a mult évi deczember 3-án 65857/III/8. szám a. kelt