Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-14 / 37. szám

„N V í R V I D É It." csalások megakadályozása czéljából tisztelettel arról értesítem a tekintetes törvényhatóságot, miszerint Felső-Mislye leégett község tflzkárosult lakosai felsególyezésére a könyör adományok gyűjtését csupán saját hatáskörömben ezen vármegye területére engedélyeztem és e czélra országos gyűjtés engedélyezését nem kértem, ilyen engedélyezve nincsen; miért is tisztelettel az iránt van szerencsém megkeresni, hogy e körülményt hatósága területén köztudomásra hozni, s a netáu ezen czélra jelentkező könyör adomány gyűjtőket azonnal letartóztatni és mint csalókat a bíróságnak átszolgáltatui szíveskedjék. Kassán, 1890. évi augusztus 27-éu Komáromy kir. tanácsos alispán. 8138. K. 1890. Szabolesvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének. » A; folyó 1890. évben megtartandó erdóóri szakvizsgák határidejére vonatkozólag a főldmivelésügyi in. kir. minisztérium által kiadott hirdetményt a legszélesebb körben leendő közhirré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1890. évi augusztus 23 áu. Miklós László, alispán. (Másolat.) 43(21. sz. Hirdetmény. A f. 1890 évben megtartandó erdőőri szakvizsgák ügyében. Az erdóóri szakvizsgák a f. évi október 20 áu ós az erre következő napokon Budapesten, Pozsonyban, Beszterczebáuyáu, Miskolczon, Kassán, Mármaros-Szigeteu, Debreczunben, Kolozsvárt, Brassóban, Nagy-Szebeuben, Temesvárt, Zomborban, Pécsett ós Szombathelyt, a vármegyeházában, délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni. Felhivatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyitváuyokkal felszerelt folyamodványaikat a vizsgák székhelyére nézve illetékes kir. erdőfelügjélőhöz nyújtsák be. Budapesten, J890. augusztus 8-án. Földmivslésilgyi magyar királyi ministterium. Szabolcsvármegyi alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyiregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Bleuer Lajos haszonbérlőnek Napkorhoz tartozó tanyáján 3 darab jármos ökör lépfenében elhullott. Nyiregyháza, 1890. augusztus 30. Miklós László, alispán. 8649. K. „ , , , jggQ Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák a magyar szent korona területén érvényes vasúti üzletszabályzat módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott szabályrendeletet (XIII. Pótlék) másolatban tudomás vétel ós további eljárás végett oly felhívással közlöm, hogy a netalán még szükséglendő példáuyok közvetlenül az országos törvénytár szerkesztőségénél megrendelhetők. Nyíregyházán, 1890. sseptember 4-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 44,739/90. sz. XIII. Pótlók a magyar szent korona területén érvényes vasúti üzletszabályzathoz. (IV. pótlék az 1887. évi hivatalos kiadáshoz.) A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek az 1874. évi junius hó 10-én 9821. szám alatt kiadott üzletszabályzat, illetve az 1881 évi szeptember hó 15 én 27,505, 1884. évi julius hó 1-én 22,362, 1885. évi szeptember hó 15-én 32,947, 1888. évi julius hó 15-óu 24,486, 1889 évi áp rilis hó 10-éu 13,095. ós 1889. évi november hó J éu 51,658. és 55,123. ssám alatt kiadott pótlékok némely határozmányának módosítása tárgyában kibocsátott rendelete. Az 1874. évi junius hó 10-ón 9821. szám alatt kelt rendelettel életbe léptetett üzletszabályzat 35. § a, A „NYiRVlDEK TARCZAJ A." Tokajban. Hol népes házsorok emelkedtek, S nyüzsgött az élet minden sarkon; Sötét falak állnak most e helyen — A kis város ma már puszta rom. Puszta rom, ós Sötét képe egy szép tájnak, Tegnap még kis Tanyája, a boldogságnak. Hol vidán arczulattal járt előbb A muukaszeretó dolgos nép, Ma elcsüggedteu tekintget körül S fájdalom tölti el kebelét. Szive vérzik, Köuybe borulnak szemei: Pihenni vágy, S csendes tanyáját nem leli. Összetákolt deszkaházak alatt Vonja meg magát legtöbb család. Száraz haraszt, s a zizegő szalma Lágy pehely helyett a vetett ágy. Ah! oly hideg Oly kietlen ez a szoba, Négy rossz falát Nyirok lepi és a moha. Beteg gyermek sir egyik szegletben, Lázas ajka egy kis levest kór, Ah! ugy fáj ez és oly kinos annak Ki virraszt, s maga is alig él : Az anyának, A ki ezt annyiszor hallja; S a kinek most Nincs egy betevő . . . falatja. illetve az üzletszabályzat D. függelékének alább megjelölt pmtja következőleg niódosittatik, illetve egészíttetik ki: d) Hintók és más járművek elszállítása 35. § Ezen pont 2. kikezdésében e szavak „ós futár* törlendők. D. Függelék. XXXI. pont. A XXXI. pont utár XXXI a) megjelöléssel a következő határozmány vétetik föl. „XXXI. a) Zsírral vagy olajjal telitett papír, valamint ilynemű anyagból készült hüvelyek a XXXI. alatti pont l. kikezdésében foglalt feltételek alatt szállíttatnak. A fentebb felsorolt változások, illetve kiegészítések 1890. óv szeptember hó 1-ső napján léptek életbe. Az osztrák CI.I kir. kereskedelmi miniszter ür, kivel ez iránt értekeztem, egyidejűleg hasonló intézkedést tesz a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén levő vasutakra nézve. Kelt Budapesten, 1890. évi augusztus hó 20-án. Baross, s. k. Az uj tanév kezdetén. Elmúlt a nyári idény s vele az iskolaszünet is; újból megnyílnak a csarnokok, melyeknek termein belül nevelődik, művelődik a jövő nemzedéke. A 19. század egyik legnagyobb erdeme a gyermek nevelese fontosságának felismerése. Mit a Pestalozzik. Basedoik és Rousseauk a 18. században kezdeményeztek, szép virágzás — s fejlődésn-'k indult a mi korunkban Mindenkor két tényezőre támaszkodott a nevelés, ez a két tényező a család és az iskola. A közoktatásügy korunkban oly hatalmas szerepre vergődött, hogy annak mivoltát a nemzetek művelődese mérőjéül tűntetik fel a nagy szellemi küzdelemben, melyben vetekednek egymással Európa népei. Az uj tanmódszer, mely nemzeti életűnk föllendülése óta meghonosodott s tökéletesedett, iskoláinkban már is üdvös gyümölcsöket érlelt, a menynyiben a szellemet ölő emlézést a szemléleti s értelmi tanitás váltotta fel. Igaz ugyan, hogy az iskola modern színvonalához képest nagyobb igényeket támaszt a tanulókra nézve, többet kell tanítanunk és többet kell tanulnunk, mint hajdanában. E nehéz feladatot megoldani, teljes sikerrel megoldani csak akkor képes, ha a család kellően támogatja az iskolát. Es igy közvetve, a szülőkre is tart igényt az iskola nemes ezé ja elérésében, kötelezettséget róván fel a szülőknek, melyeket azoknak kell, hogy teljesítsenek egész odaadással s őszinteséggel, ha gyermekeik haladását, jövőjét biztoiitani akarják. A modern iskoláztatás igen külömbözik a múlttól. Eddig a szülők eleget tenni véltek, ha nagy anyagi áldozatok árán gyermekeiket az iskolába vitték s azokat egészen az iskolára bízván, sok esetben szellemis erkölcsi fejlődésükben nem támogatták, uem gyámolítottak A család nem érintkezett az iskolával, a munka, melyet az iskola elvégezett, sok esetben kárba veszett, mert falain kivül nem talált támogatóra, ki az ültetett csirát gondos ellenőrzésével virággá, gyümölcsösé fejlesztette volna. Hozzájárul még azon körülmény is, hogy a modern iskola mindinkább több önállóságra neveli és ösztönzi az ifjúságot, nagyobb tért enged az öntevékenységnek. Es azért a gyermek annál is inkább a szülők támogatására van utalva, hogy czéljának megfelelhessen. Szükség tehát, hogy a szülök segítségére legyenek az iskolának azon munkában, melyet teljesen bevégezni az iskola más viszonyoknál fogva nem képes. Foglalkozzunk gyermekeinkkel ! Ez a nagy szó, melyet most az uj tanév küszöbén hangoztatni Várj! kapni fogsz meleg ruhát, levest, — Mond az anya — ,,jók at emberek", De most, aludjunk kedves kicsikém 1 Hunyd be jó angyalom szép szemed, . . . S betakarja Forró keble melegével, Elaltatja Gyönyörű sok szép mesével. Elalusznak. Álmodják mindketten .Nem üres már a kis kamara, ,,Jók at emberek! nem éheznek többé . . . „Befödi őket meleg ruha." „Angyal járt a „Rozzant sátorkában : „ Kóny órillet" Neve a széles hazában. * * * Oh! adjatok! adjatok nekiek Ti! a kiket megáldott a két! Enyhítsétek a szenvedők baját . . . Véreinek . . . kiket sujtétt a vési, Egyiknek sincs Feje alatt puha párna . . . Hadd teljen be A szegényeknek stép álma. Galánffy Lajos. A „bűvös vadász." Belegy Kristóf, antalfalvi földes ur két dologról vala nevezetes. Először, hoay vén volt már és rozoga mint a mádi torony; másodszor, hogy felesege fiatal volt m*'g és üde mint a harmatos virág. Ehhez a két nevezetességéhez aztán nem kellett egyéb jó tulajdonság, hogy Belegy Kristófnak nagy legyen hírneve a vármegyében és azon kivül is. Mivel pedig nála az a másik két dolog nem biáuyiott, bH volt is hírneve. Nagy tiszteletben és becsületben állott üdvösnek, időszerűnek tartunk. Nem következik abból, hogy a szülők a declinatio s conjugatio rejtelmes tömkelegébe tévedjenek, nem hogy az algebra és természettan törvényeit gyermekeikkel együtt tanulmányozzák, hanem érdeklődjenek tanulmányaik iránt egyáltalában, ne mutassanak közönyt az iskola, a tudomány iránt, külöuősen nem gyermekeik előtt. Ha a gyermek tudja, hogy szülei részt vesznek tanulmányai sikerességében, ez a tudat a legnagyobb buzdítás, a legerősebb ösztönzés a tanulásra. De van a családi élet körén belül még sok más dolog, mely buzdító, ösztönző hatással van a tanulóra nézve. Ha a gyermek látja, hogy a családi életben miuő előkelő állást foglal el az ő nevelési ügye, hogy a családi élet minden mozzanata oly képen van beosztva, berendezve, hogy ezen beosztás külőaös tekintettel van a tanuló gyermek kötelességeinek teljesithetésére. akkor az iskola által kitűzött czél is sokkal komolyabbnak tűnik fel a gyermek előtt, sokkal szentebb uövekedó kötelességerzetének tudata. Akk-T a család azon keret, az iskolának azon kiegészítő resze, melyeknek kölcsönös hatása üdvös befolyással van a tanulóra nézve. Foglalkozzunk gyer tekeinkkel! Az idő, midö.i a gyermek kezd iskolába járni, igen fontos fordulópontot képez lelki életében. Mig a gyermek nem jar az iskolába, erkölcsi, szellemi élete, erényei, hibái, erkölcsi fogyatékosságai a családi életszük keretén belül a szülők ellenőrző szeme alatt indulnak fejlődésnek. Mihelyt megkezdődött az iskoláztatás, a gyermek érintkezik a világgal, uj fogalom fogamzik meg lelkében, uj meg uj képzetek alkotó erővel hatnak a leendő férfiszellem jellemére. És akkor beáll a legnagyobb ellenőrzés szüksége a szülék részéről. Az iskolában nyert erkölcsös irányú fogalmak hatását fokozni, azokat meggyökeresiteni a serdülő gyermek lelkében, a mindenféle érintkezés által ráragadt gyomot pedig kitépni lelkéből, ez és nem más a szülők feladata. íme az iskola és a család közös munkájának kettős feladata a gyermek értelmi és erkölcsi fejlesztése körül. Csak akkor, ha a család karöltve jár az iskolával, ha a szülők iskolán kivül is gyermekeik nemcsak testi, de szellemi s erkölcsi jólétének is viselik gondját, nézhetnek nyugodtan és biztosan gyermekeik jövője elé. Dr. Szilágyi Albert. Mezőgazdaságunk és hitel. A magyar gazdaközönségnél azonnal beáll a krízis, mihelyt a gabnaárak alasülyednak, s ez a válság bizonyítja azt, hogy a magyar gazdiknak ninos tartalék tőkéje. A magyar g tzdi egész évi munkaerejét a lutriba rakj i; ha az időjárás kedvező, a termés beüt: akkor boldogul, akkor még az adóját is kifizeti, de ha a föld nem terem csak egy nyáron, már akkor állami vetőmagra, kényszerkölcsönre szoru

1. Nálu'ik a mezőgazda sorsa egyenesen az időjárástól függ. Sok jó tanéciot hallottunk és olvastunk már az agrikuliura emelésére nézve; miniszterek, mágnások, gazdakör stb. foglalkoznak a földmivelő sorsa javításával. Azt mondja az egyik : termeljtluk hust alma helyett, fejleszBzOk átlitienyésztésünket, nemesítsük marhaállományunkat, s akkor a gabuaár hullámzását alig fogja a gazda érezni. Hát nem olyau régen volt az még, midőn téres legelőinkre azt moudták a szakértő gazdászok : törjük fel ezt a reugeteg sok szabad földet, több haszuot látunk az eke után, mint a mezei legeltetésből; csináljunk belFolytatáaa a mellékleten az aggottabb korüp.k előtt mint kitűnő borász, a fiatalság előtt mint kitűnő feleség tartó ember. Vasáruspokint egyik fogat a másikat érte. Volt dinom dánom lakadalom; volt muzsika szó: szólt a nóta Hcnczhidától Bonczhidáig. Belegy bőven adta vendégszeretete áldásait. Vendégeié volt mindene, szabadon rendelkezhetett a vendég ott mindennel. Csak egy volt tilos, még pedig nagyon tilos. Az asszony. As ariny fiatalság lehetőleg meg is tartotta a tilalmat és a szigorúan megkövetelt három lépést; de hát végre még is, hol van az a tilos terület, hova ac orrvadáss még élete koczkáztatásival is be ne hatolna ? A Belegynél mulatni szokott arany fiatalságnak volt egy igen daliás tagja, aki valóságos éltető lelke volt a társaságoknak. Kitűnően lőtt; minden lőv黫 Ulált. Pompásan vívott. Élesei csakúgy pattogtak. E'ö&dásH, humora lebilincselt mindenkit, ha nő volt, h» férfi. És még mindehez kifogyhatatlan volt a bűvészi produkcziókbvn. Bálványosy Gézának hívták. Főerdésze veit az Eszterházy-file dunántuli uradalomnak. Pajtásai szokottan és bizalmasan osak >bűvös vadászénak hívták, mivel kitűnően sikerültek bűvéssi mutatványai. A nők körében is elterjedtté lett ez a neve, csakhogy ott már valamivel mélyebb jelentőségű volt. OKOS es tapasztalt emberek számára teljesen fölösleges dolog mondanunk, hogy Bálványosy Gézának hatalmas szerencséje volt a nőknél; amiből aztán megint az következik, hogy a férjekre nézve veszélyes ember volt. A síép Bslegyné u'án epedő szelsdonok »gyike volt ö is, azzal a külömbséggel, hogy az ó tpedésének volt a legtöbb alapja. D < ezért a jól őrizett szép asszonyt teljesen megközelíteni neki sem volt módjában. Néhány szó, egy-egy égő tekintet érttették meg csupán a szép asszonnyal, hogy a »hüvös vadászt szive érte dobog, érte ég. A lángoló tekintetek, a bizalmas vallomások viszonzásában a szép asszony sem volt fukar, különösen, ha férjétől nagyobb biztonságba lehetett.