Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-07 / 36. szám

Melléklet a „Itfyirvldók" 189Q. 36-ikszámához. S váljon — ha a közfelfogás ebben megállapodott volna is már, a közvélemény megnyilatkozásiban uiegmutatta-e már az utat, amelyen az uj rendezés módját es eszközeit megtalálni lehessen. Hangoztatják, hogy nem lehet többé toldozgatni, hanem merész és erőteljes lépéssel szakítani kell a régivel s ujat kell teremteni. Ez az uj dolog, ez a császármetszés: az állami közigazgatás! Szabolcsvármegye közönsége kijelentette már, bogy elvi ellensége a közigazgatás államosításának. A többi vármegyek és törvényhatósági jogú városok legnagyobbrészt pártolva fogadták e tárgyú átiratait. Mind ez akcióknak azonban csak elvi értékük VÜU Egy későbbi nemzedékhistoriographusa, Magyarország ez átváltozásának történelmi anyag-gyűjteményeként bizonyára föl fogja jegyezni ezt az ellenállast. Ha ugyan a nemzeti átgyúrás ez évtizedeinek szellemében nőtt apák unokái birni fognak még érzékkel ós fognak tudni lelkesülni a nemzeti ellenállasnak ilyen elvi kinyilatkoztatásai iránt. Az elkészült s rövid idő alatt a törvényhozás elé kerülő törvényjavaslattal szemben azonban nem elvi kijelentésekre vau szükség, hanem arra, hogy az önkormányzati vármegyék védelmezői a gyakorlati élet példaadásaiból és tanulságaiból kovácsolt fegyverrel lépjenek ki a sikra. A közigazgatás uj és a régi alapokkal szakító rendezéset czélzó törvénynek az ország meghallgatasa nélkül nem szabad megszületnie. Hisz egy olyan, ehhez képest elenyesző foutosságu kérdésnél, mint a milyen a most érvényben levő ipartörvény megalkotása volt, iparkamarák, iparegyesületek, egyes ipartársulatok hónapokon át tauácskoztak, s apró részletekre menő instrukciókat magokban foglaló memorandumokkal szolgáltak a kormánynak s a törvényhozásnak. Most a polgároknak állami kötelékben való életük -=- ennek szálai pedig a legszorosabban vett magánélet utaiba is benyúlnak — uj rendezéséről van szó; iparos, kereskedő, földmivelő, hivatalnok, kis ur, nagy ur mind érdekelve van, s ennél a kérdésnél ne lenne joga azoknak, kik együtt véve az államot alkotják s kiknek akaratjok kell, hogy a törvényt képezze — arra, bogy még a legapróbb részletekig is e törvényjavaslat előterjesztéséhez hozzászóljanak ? Szabolcsvármegye közönsége az első volt, mely a közigazgatása államosítása ellen a tiltakozó szót kimondta. Tegye meg most azt, hogy kérje a kormánytól a közigazgatás uj rendezéséről szóló törvényjavaslat nyilvánosságra hozását, s kérjen időt rá, hogy e javaslat rendelkezései felől az ország népe tanácskozhasson és e tanácskozás jk alapján a közvélemény felől tájékozhassa az ország képviselőit. Görög uyelv. Szóval ós Írásban sokat beszéltek annak idején 1 ama bizonyos rendeletről, mely halálharang leeudettasze gény görög nyelvre s mig azok, a kik képesek voltak eléggé méltányolni a mult e tiszteletre méltó hagyományát, nem tudtak megszabadulni minden aggodalmuktól, hogy e rendelet ujabb lépés a pusztán reális érdekek kielégítésének térfoglaló hódításához, addig kárörvendve még el élénken és verve-vel, újra kitörő tapsokra ragadva a közönséget. Dr. Konthy Gyula úr pompás humorral s ezinpsdi otthonossággal szavalt roouologja következett. Az >Orrc-t adta elő és a közönséget folytonos derültségben tartotta, a mely ki nem fogyva a kaczagásból, végre óriási tapsviharral jutalmazta a kitűnő előadást. Reméljük, hogy a stooszi fürdő árnyában kifejlődött színészi talentumban máskor is fogunk gyönyörködhetni. Frisdmann urat, ki a műsor i ik számát töltötte be, jó hírneve előzte meg. A ki a budapesti zenede vizsgáiról és hangversenyei- « ról iri tudősitárokat ügyeimmel kísérte, annak két név, mint a legiobb hegedűsöké okvetlen feltűnt. Egyik Kemény, másik Fritdmann, mindketten városunk szülöttei. Érdek es, hogy rövid idő alatt mindkettőjüket volt alkalmunk hallani s kik a Kemény ét Bodó művészek hangversenyeiről, nem tud-ii mi okból elmaradtak, a Friedmann ur játékából győződhettek meg arről, mily kitűnő zeneiskolával bír hazánk a budapesti zenedében, a maly intézet e két jeles növendékére, kiknek méltán adták kia»tnüvészi oklevelet*, valóban büszke lehet Friedmann uron meglátszik a Hubay-iskola. Ugyan»zou-fiuona diecrét, elegáns francziás felfogással és könnyed vonó vezetéssel játszott, melyek a Hubay Jenő játékát jellemzik. A darabok is a mester repertoirjából voltak választva. 8ok volna lágy, éneklő hangjáról, tiszta kettőseiről, flageolette-jeiről, kápráztató spiccatóiról egyenként szólani, elég azt konstatálnom, hogy művészi játék > magávil ragadta hallgatóit éa különösen a Hubay »Csárd»j<*lenetei« után csak akkor «zünt meg a taps, midán ráadásképen ugyané szerzőnek egy »magyar ábrándéhoz* kezdett. E kitűnő hegedűiben nemcsak hangversenyeink nyertek kiváló erőt, dí mint hegedűtanár és karmester városunk zeneéletében fontos szerepre van hivatva. Mi kitartáat kívánunk neki, az elismerés sem fog elm ír dni. Bierman űr kisérte, mely elválasztbatlanul olvadt ö»»ze a hegrdo; mibdeu hangjával; azt árulta el, hogy tapsolt az ellenzék abban a szent meggyőződésbüu ringatván magát, hogy elitélő kövei örökre elteinettók a martyrságra szánt ócskaságot s hyinnusokat zengtek a haladás ujitó szellemének. Nos: az aggodalom alaptalau, a káröröm korai volt 1 Alaptalan volt az aggodalom, mort látjuk, hogy főiskolánkban is a tanulók tekintélyes része akarja tanulni a görögöt s ha valakinek oka vau az örömre, ú'^y magok a philhellónek lehetnek azok, mert nagyobbára olyanok nyilatkoztak e uyelv tanulása ellen, kik a gimnázium más tantárgyaival is hadilábon állanak s a gömbháromszögtan hasznosságát nem tudnák több érvvel megvédeni, mint a mennyivel a homerosi eposok hiábavalóságát bizonyítják. Mindenesetre érdekes jelenség ez, melyből könnyen levonhatják magokra nézve a tanulságot azok, kik mármár elsiratták a gimnáziumi tanterv jellegének e couditio sine qua tton ját, s puszta reál-közópiskolálcről álmodoztak. A rendelet titkos czéljául imputált ezen föltevés épeu ügy dugába dőlt, mint amennyire diadalra fog jutni a nyiltau bevallott szándék: a görög nyelv és irodalom sikeresebb tanítása. E sikeresebb tanítás módjáról és hasznáról szándókszunk elmondani szerény véleményünket. Ismeretes dolog, hogy a tanitás eredménye annak módszeréit fordul meg: helyes kezelés mellett bármely tantárgy képes kedvet ébreszteni a tanítványban, a mi uélkül bizony terméketlen a leginkább szakszerű u. n. tudományos előadás s a legfényesebben tündöklő ékesszólás is. Világosabban szélva : jó tanárnak jó a tanítványa. Mellőzve itt a jó fogalmának morális jelentésót, csupán annak mindennapi értelmére czélzuuk, vele jelöl vón miudazt, a mi alkalmas czólszerü és ha^zuos. Ha a tanár örökös grammatikai formulákkal zaklatji az ekként örökös magolásra kárhoztatott discipulus fejét, a nélkül, hogy azok alkalmazása által módot nyújtana arra, hogy a holt betű életet nyerjen, a gondolkodás ólónk tevókeuysóget fejtseu ki s az itólet biztosabb legyen, erősödjék : természetes, hogy e meddő munkában megbutult agy nem lesz alkalmas hasznosabb impressiók befogadására akkor, midőn az írók élvezetére, a társadalmi és állami intézmények méltatására s a képző-művészeti remekek csodálatára kerül a Bor. Talán innen vau, hogy a tanitás e részére legalább eddig nein fordítottak mindenütt elegendő gondot; taláu enuek oka nem mindig a tanításra alkalmas médium hiányában rejlett: annyi bizouyos, hogy e tekiutetben eddig bizony sok volt a kiváuni való s nem csalódunk, ha az ellentábor föllépésének inditó utait az ily tanítással meg uem elégedés csirájában keressük. Tanítsunk többet — elhallgat a panasz, tanítsunk jobban — megszűnik az itólet. Legyen ambitiónk az, hogy tauitváuyuuk ne puszta kötelességérzetből, vagy kényszerűségből vegye kezébe a könyvet, hanem azért, mert élvezetet talál benue, ismertessük meg őket a nyilváuos ós magán élet, a mythologia és cultus, általiban az emberekkel érintkezés mindazon fogalmaival, melyek máig is mindennapi kelendőséggel bírnak, szóval győz zük meg őket arról, hogy e nép nyelvével, szokásaival, iutéznióuyeivel behatóbban foglalkozni nem fárasztó, ellenben hasznos tnuuka: s tapasztalni fogjuk, hogy tanitá-unk gyümölcsöző lesz s munkásságunk nem volt hiábavaló Valóban szükség is van rá, hogy korunk pusztán ína'erialis iránya mellett ne legyen sorsa mellőzés, sót megvetés ama nép nyelvenek, gondolkozásának ós alkotásainak, mely tudomány és művészet teréu annyi figyelemre méltó, tartalmas s a csodálatig befejezett tökéletességű műveket hozott létre s higyott ránk örökül. Ne hauyagoljuk el nyelvét, mert ez az egyetlen kulcs irodalmi és sok művészi remekeik megértéséhez. Nagy tévedésben volnánk, ha azt hinnők, hogy jó fordítás tökéletesen pótolja az eredetit: ó-kori, különös görög művel szemben ez lehetetlenség, mert a görög nyelv nemes egyszerűségének s mindamellett a kifejezések meglepő változatosságának varázsát s külöuöseu a görög ember gondolkozásának, felfogás nak őszinte uaivságát teljes hatással visszaad d egyetlen e^y modern nyelv se képes a maga mesterkélt, erőltetett s nem egy tekintetben rommesteri kezekbe volt adva, s ha önálló számot nem hallottunk tőle. igy is kitűnt, hogy méltó társa a hegedűsnek. Moravszky Ferencz urnák nagyérd-kü és szellemes felolvasásit a »kóltő szerelméről* lapunk legközelebbi számában egész terjedelmében fogjuk közölni. Ha már a zenés számoknál is sajnosan kellett tapasztalnunk, siiuházunk, jobban mondva bódénknak amúgy is miseorbilis acusticáját az e fe'.olvssásnál a rosszul felállított felolvasó asztal miatt még inkább érethető volt s inneu van, hogy sokan nem hallhatták a tanár ur előadását minden részébon. A közeiülők azonban nagy érdeklődéssel hallgatták s végül élénk taps hangzott fel, ami szólt scerzöuek és előadónak is. Már belépésükkor tflps fogadta Riszdorfer Anna és Incze Irén kisasszonyokat, kiknek két zongorán előadott nf'gykezes darabjai előre felköltötték az érdeklődést. Mozart Sonatáját és Haydn »Rondo all' Ougarese* czímü (inkább tót mint magyar) müvét adták elő. Tudjuk, bogy két zongorán »okkal nehezebb a precáz összjátékot az egész darabon keresztül fentartani mint egysn. Mégis az előadás várakozáson felül sikerült s kü ö lösen az elsőben » pianok, cresceudok igen jól érvényre jutottak. A lelkes tetszés nyilvánításoknak csak akkor lett vége, mikor a dalárda jelent meg a közönség előtt. A megszokott biztossággal hangban és ütenyben, kitűnő szinízésiel, adták elő jeles dalnokaink a tőlük már rég nem hillott »Szabad«:igdal*-t Huber tői. Jellomzi a hangverseny sikerét, hogy még ez utolsó számnál is teljes figyelemmel hallgatta a diszes közönség a kitűnően előadott szép darabot, sőt nagy része állva maradva, annak befejazése után addig újrázott, mig a hálái dalárok meg egy darabot el nem énekeltek. A ritka nagyszámú és diszes közönség kedves omlékekkel távozott és bizonyára mindenkinek közös óhaját tolmácioljuk, ha egy hasonló élénkségü é§ művészi niveaun álló műsorral mielőbbi viszontlátásra kérjük azokitt, kiknek köszönhetjük a szerzett élvezetet. lőtt eszközeivel. Ne hanyagoljuk el gondolkozását, mer tőle tanulhatunk lelkesedést az eszményért, az ideáléi s jóleső érzet fogja el lelkűnket, valahányszor össze hasonlítást teszüuk az egymástól oly messze eső két ko felfogása közt s biztosak lehetünk abban, hogy ez össze hasonlítás nem a régi kor hátrányára fog törtóuui. S ni hauyagoljuk el művészeti alkotásait sem, mert neme: szépérzetet, finom ízlést többet tanulunk, ha a görö< művészet termékeinek szemléletébe merülünk, mint h< drastikus formábau nyilvánuló közönséges, miudeuuap vagy épen immorális tárgyú műremekek élvezetóbeu találjuk gyönyörűségünket. Tudósok, írók, művészek mindig sikerrel tanulmányozták e maroknyi népnek korukul messze túlhaladó mestereit s még mindig nem apadt ki ama bizonyos forrás, melyből a ki egyszer ivott, mindig vissza vágyik hozzá. Azért neveztem én a görög nyelvet, gondolkozást és művészetet a mult tiszteletre méltó hagyományának 1 Legyünk azért készen miuden pillanatban. Kevesen vagyuuk ? Ez annál inkább ösztönözzön bennünket állandó éberségre s annál inkább adjon erőt hivatásunk betöltésére. Mert ha lassan is, de annál biztosabban eljön az idő, mikor uj reuaissence válik elkerülhetetlenné! Dr. Vietóriiz József. ÚJDONSÁGOK. — Sírem'ék Vidliczkaynak. Elhunyt derék képviselőnk lemetése alkalmával többeknek feltűnt, hogy sem a ravatalnál, sem a temetőben nem tartottak beszédet tnóg a függetlenségi párt nevében sem. Az ügyet Mezössy László hozta szóba a függetlenségi pilrtuak folyó évi augusztus 31-éu tartott értekezletén s kegyelettel emlékezvén meg a nagy halottnak, mint páratlan emberbarátnak s a törheteienségig elvhű politikusnak érdemeiről, azt javasolta, hogy Nyíregyháza városának közönsége adakozás utján legalább szerény emléket állítson Vidlicz kay József sírjára, figyelmeztetőül az utódoknak arra, mikópen kell az elvekért végig küzdeni oly hosszú életet, a minő az övé volt. A nyomban kibocsátott gyűjtő íven tekiutélyes összeg aláírásában nyilvánult, az indítvány egyhangú elfogadása s bizton reméljük, hogy lelkes vezetők kitartó munkája mellett a terv mihamar meg lesz valósitható. — Hírek a főgimnáziumból. Elmúlt a szép vakáczió, újra kitárta karjait az alma mater, hogy keblére ölelje két hóuapra szabad szárnyra bocsátott fiait, újra megnépesültek az ntezák, tudományszomjas diákjainkkal. A főgimnáziumban meglehetősen eleven élet uralkodott az elmúlt héten, nemcsak azért, mert most folytak a behatások, hanem azért is, mert ez alkalomal nálunk tartattak az érettségi vizsgálatok is mindazon tanulókkal, akik a kerület főgimnáziumaiban javító vizsgára lettek utasítva aunak idején. A mi az előbbit illeti, örvendetes jelenség gyauáut kell konstatáluuuk, hogy a főgimnáziumban beiratkozott rendes tanulók száma (263) már is felülmúlja a tavalyit s az eddig jeloutkezett magáutauulókkal együtt 270 et ad oredméuyül. Érdemes az említésre, hogy az V-dik osztályba lépő tanulóknak moit kellett uyilatkozniok, akarják-e tanulni a görögöt vagy nem; az előbbiek száma ugy aránylik az utóbbiakéhoz, miut 8: 10. Az érettségi vizsgálatra 27 tanuló jelentkezett és pedig javítóra 17, teljesre 10. Az előbbiek közül átmeut 8, három hó múlva teendő vizsgálatra utasíttatott 9. A teljes érettségi vizsgálatról elmaradt 2, írásbeli alapján visszavettetett 2, szóbelire bocsáttatott 6. Ezek közül átmeut 1, három hó múlva teendő vizsgára utasíttatott 2, egész évre visszavettetett 3 tanuló. Az érettségi vizsgálatokon nt. Farbaky József fóesperes úr elnökölt, a kormáuy képviseletében pedig Békésy Gyula debreczeni kir. tankerületi főigazgató úr jelent meg. A főigazgató úr f. hó 3-án érkezett városunkba s Martinyi József igazgató veudége volt 5-éig, a mikor búcsút vett városunktól. A főgimnáziumban a rendes tanitás f. hó 10-ón, szerdán d. e. 8 órakor veszi kezdetét. — Lengyel lószsf regále biztos, Nyíregyházáról a szolgálat érdekében hivatalból Miskolczra helyeztetett át, a magy. kir. pénzügyigazgatásig regále ügy osztály áuak további veietesevel Ilosvay Pál é» Bleuer Albert bízattak meg. — A nagykállói magy. kir. állami fóreáliskolánál működő tanárok közül Körmendy József az aradi főgimnáziumhoz, Szukoviszky Mihály pedig a székesfehérvári főreálibkolahoz helytztettek ai ha»ouló minőségben. Ei által nemcsak a uagykállói társai élet«t érte nagy csapás, hanem a Körmendy ék távozása által nagyot vesztett a nagykállói műkedvelő-társulat is, melynek ugy a távozó tanár, miut a művészi magaslaton álló kedves neje működő tagjai voltak. Elmondhatjuk, hogy Nagykáiló csalogánya ment el körüakbél. Nehezen fogjuk nélkülözni kedvességét, szeretetreméltó modorát, érzéssel elzengett dalait és művészi játékát, mig Körmendy é« Szukovszky tanárokban oly jó barátot vesztettünk, hogy a veszteség tudatát osak az enyhítheti, hogy mindig szeretettel fogunk a távolban ii reájok goudolni, kérve őket hasonlóra. — Értesítés. A nyíregyház, alsó-foku kereskedelmi iskola tauulóinak beiratasa az 1800/91-ik tanévre izep. tember hó 14-én dél előtt 10—12-ig, dé.uiáu 3—4 ig a kereskedők társulata hivatalos helyiségében (Palánsiky féie ház) log eszközöltetni. A tanév éuuepélyas megnyitása szeptember hó 15-én dél után 4'/. órakor leend, ugyan ekkor az előadasok is veszik kezdetüket. Miuden UjOnuan belépő tanuló beiratá.i díj fejében e-y.zer miudeu korra 1 frt beiratási dijat fixet; azok, a kik mult évben i» jártak, beiratási d.]at nrm fittnek. Azoa tauulók, kiknek tőuok.l » nyíregyházi kereskedők táraulatáuak tagjai, taudíj fejében egész évre 8 frtot, a többiek pedig 12 frtot izetnek. A taud'j Ulo beiratáskor, másik fele február 1-en fizetendő. A vezető-tanítónak uincs joga fizetési h.lasztást engedélyezni A fennálló minisíteri ezabályrendelet értelmeben minden kereskedői pályán levő tanuló köteles az alsóioku kereskedelmi iskolába való felvétel iránt a kitűzött bely«u és időben jalentkezni, a kik ezt elmulasztják, azok ellen a/ 1884. évi XVII. t. ez. 62, 82.Ó* 157. §§ ai fogmk alknlmazuitni. Ke t Nyíregyházán, 1890. s/.-ptembír hó 4-eu Rauiann Andor, vezető tanító. mm*