Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-24 / 34. szám

XI. évfolyam, 84, sza m. Nyíregyháza, 1890. augusztus 24. y/ » I f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGÍZÖK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenlcint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: po*tá n r»ey hely bon házhoz hordva • IféH év r, < forin t Fél évr« Negyed é Tr* 1 " K köiségí jegyző él tanító uraknak egész évre caak két. forint. Az előfizetési pénzek, meqrendelések s a A ' al> szellemi részét képe/.ő küldemények, 1 ,.1:11'.' .1 i ]•• jy 1 ' ! a szerkesztő czime alatt keretnek bekiildetni. lap szétküldésé tarquaoan leendő Jelszó- . ., , . , ii' ! tai wjíi i. \ ;„ ix . i . - ]„.,„„ Uerineutetlen levelek csak ismert kezektol lamlasok Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadtatnak el. könyvnyomdájához (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám) intózendők. A ké/.iratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hisábozott petit soreivszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyas hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyi 1 t-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlomeayek, 8177. K. íggO Szabolcsvármegye alispánjától. A törvéuy hatósági állatszemlélő szakértőknek, a já­rási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármes­terének ós a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Tura községbeu a száj- es körömfájás fellépett, a Geszterédhez tartozó „Szomju­háti* tauyán és Gégéuy községben ezen betegülési jár­vány felujulván, az összes szarvasmarha állomány zár alá helyeztett; ennélfogva a szabad közlekedés e két utóbbi heljeu az utasítás 219. §. d. poutja értelmében betiltatott. Nyíregyházán, 1890 augusztus 21. Miklós László, alispán. 8077. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 7957. K. 1890. Szabolcsvármegye alisp ínjától. 8180. K. 8164. K. . jggQ ozaoolcsvarmegye alxspanjatol. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróiuak. Értesítem, miszerint a „Nylrvidék" folyó évi 33-ik számában megjelent és 8056/k. szám alatti intézkedésben tévesen közölt Bashalma helyett — helyesen Kashalina értendő. Nyíregyháza, 1890. augusztus hó 21-éu. Miklós Láuzló, alispáu. 1810. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. A magyar kir. belügyminiszter 53373/890. számú rendeletét, mely szeriut Mártoufalva község törvényke­zési tekintetben a debreczeni kir. törvényszék és járás­bíróság területéhez csatoltatott, tudomásul és közhírré tétel végett kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1890. augusztus hó 18-áu. Miklós László, alispán. (Másolat 8077/90. K. számhoz.) Magy. kir. belügy­miniszter 53373/III/5. szám. Szabolcsvármegye közön­ségének Nyíregyházán. A m. kir. minisztérium folyó évi julius 18-áu tartott ülésében Mártonfalva községet az ahhoz tartozó Nagy és Kis Gut, valamint Bagos-Koncsoj pusztákkal együtt törvénykezési tekintetben a nagy kállói kir. járásbíróság illetve a nyíregyházi kir. törvényszék területéből a debreczeni kir. járásbíróság és ezzel a debreczeni kir. törvényszék terület köréhez csatolta. Erről a vármegye közönségét tudomás végett oly meg­jegyzéssel értesítem, hogy ezen .intézkedés igazságügy ­miniszter ur f. évi julius 21-én 1478/J. h. E sz. alatt kelt átirata szerint f. évi szeptember hó 1-én fog ha­tályba lépni. Budapesten, 1890. évi augusztus hó 10-én. A miniszter helyett: Szalavszky Gyula, államtitkár. Má­solat hiteléül: Katonka, közigazgatási kiadó. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községi elöljáróknak. A nagy-kállói járás főszolgabirájának alábbi hirdet­ményét tudomás vétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1890. augusztus 21. Miklós László, alispán. (Másolat.) 1653/1890. K. Nagy-Kállői járás főszolga­birája. Hirdetmény. A Mártonfalva községhez tartozó területekre száj-körömfájás miatt elrendelt zárlat a jár­vány megszűnte folytán megszüntetvén, a szabad forgalom az állatokra nézve megnyittatott. Nagy Kálló, 1890. aug. 8-án. Zoltán, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. polgármesterének és a községek 1890. Nyíregyháza város t. cz. elöljáróiuak. Jelentés tétetett hozzám arról, hogy az 1891. évi költségelőirányzatok elkészítését sok községben azon körülmény hátráltatja, hogy a folyó évi Ill-ad osztályú kereseti adó és a nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatok ós egyletek adója még megállapítva nincs. Minthogy értesülésem szerint ezen adó nemek meg­állapítására vonatkozó tárgyalások már befejeztettek: ennélfogva utasítom az elöljáróságot és a h. polgármester urat, hogy a költségelőirányzatok szerkesztésénél a bizott­ság által megállapított adókat, tekintet nélkül art a, vájjon a megállapítás végérvényes-e már, vegyék alapul s igye­kezzenek, hogy az előirányzatok a számvevői hivatalhoz a kitűzött időre beterjesztessenek. Nyíregyháza, 1890. évi augusztus 22 én. Alispán helyett: Mikecz Jáuos, főjegyző. 7702. K. 18901 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróiuak. Marosvásárhely szab. kir. város tanácsának átiratát szabályszerű nyomozás és eredmény esetén annak be jelentése végett másolatban közlöm. Nyiregyházáu, 1890. augusztus 6-án, Miklós László, alispán. (Másolat.) 6040/90. Valamennyi törvényhatóságnak. A somogyraegyei közkorházban ápolt Laska Frigyes, 20 éves, róm. kath. vallású, szabó segéd illetősége meg­állapítandó lévén: megkeressük t. czimet, miszerint neve­zettet hatósága területén nyomoztatni s feltalálás esetén a saját, illetve atyja illetősége iránt körülményesen ki­hallgatni s a felveendő jegyzőkönyvet mielőbb ide jut tatni szíveskedjék. Marosvásárhely sz. kir. város tauá­csának 1890. év julius hó 30-án tartott üléséből. Ajtai Gyula, polgármesteri helyettes. ——— Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének ős a községek elöljáróiuak. Szoluok Dobokavármegye alispánjának alábbi köröz­vényét szabályszerű nyomozás és eredméuy esetén anuak bejelentése végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1890. évi augusztus 7-éu. Miklós László, alispán (Másolat.) Szoluok-Doboka-vánnegye alispáujától 11992/90. Valamennyi vármegyei és városi törvényható­ságnak. A kolozsvári .Karolina" országos közkorházban ápolt Zsurka Zsófia, ki a beteg felvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint magát e törvényhatóság területén fekvő csáki-gorbói illetőségűnek vallotta, a megtartott nyouio­zat szeriut nevezett községben teljesen ösmeretlen, s hol tartózkodása uem tudható. Hivatalos barátsággal felkérem tekintetes czimet, hogy feutnevezett ápoltat hatósága területén köröztetni s feltalálás esetén illetősége és vagyoni viszouyairól körülményeseu kihallgatni s az eredményről engem mielőbb értesíteni szíveskedjek, üeésen, 1890. évi julius hó 4-én. Szarvady s. k. kir tanácsos alispáu. 7197. K. 1890. ~ Szabolcsvármegye alisp ínjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Debreczen sz. kir. város tanácsának Ajtósi József kórházi ápolt körözésére vonatkozó átiratat szabályszerű nyomozás és eredméuy esetén annak bejelentése végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1890. évi julius hó 29-én. Miklós László, alispán. Debreczen szab. kir. város tanácsától 5206/1890 Szabolcsvármegye tekintetes törvényhatóságának Nyiregy ­házán. A mult óv IV-ik és a f. év I ső negyedében Arad­megye közkorházábau ápolt Ajtósi József magát debre­czeui illetőségűnek vallotta, azonban a felvételi ivbe általa bemondott adatok teljesen valótlanoknak bizo­nyultak, sőt városunkban teljesen ismeretlen lévén: hiva­tali tisztelettel felkérjük, hogy őt nyomoztatni, feltalá­lása esetén születési és illetőségi körülményeire vonat­kozólag tüzetesen jegyzőkönyvileg kihallgatni s a felvett jegyzőkönyvet hozzáuk megküldeni szíveskedjék. Debre­czen, 1890. junius hó 30-án. Simonffy Imre, kir. taná csos, polgármester. Megyaszay Miklós, t. jegyző. | Vifekay József. | Nyíregyháza városának gyásza van! Immár a hideg föld mély ölében fekszik hosszú időn át volt országgyűlési képviselője, Vidliczkay József! Mélyen osztozik e gyászban a megboldogult család­jával városunk minden rendű polgára, hiszen érez­zük a vesztességet, mely halálával bennünket is ért, mert állása, melyet jeles tulajdonai, hazájának szeretete, sőt imádata, szivjósága, rajongó tiszta idealizmusa— mely a hazinalc nagysága és boldo­gulásához volt elválaszthatatlanul fűzve — biztosí­tottak neki, mindnyájunk bizalma és szeretetén épült fel. Érezzük e gyászt, mert elvesztettük azt, ki szeretetünket soha meg nem inogva bírá, két­szeresen érezzük, mert a legnagyobb és legfontosabb jogosítványnak, politikai bizalmunknak azzal soha vissza nem élt tulajdonosa volt! Tizennyolcz esztendőn keresztül 6 cykluson volt Nyíregyháza városának országgyűlési képvise­lője, anélkül, hogy csak egyszer is elhidegült volna a benső viszony közte s a választó polgárok között, mely körülmény fényes biztosítékot nyújt arra, hogy törhetlen ragaszkodása elveihez minden érde­ken felül állt s azokat feláldozni még a hatalom, jutalom csábitáiainak sem tudta soha. Es az az állhatatosság, mely ót a 48-as nagy eszmékhez kőté, képezi egész életének vezérfonalát, azokért síkra szállani kész volt bármikor, s a folytatott ered­ménytelen küzdelem csak megerősité hitében elvei­hez, melyeknek alapját a hosszú tapasztalat és az események közvetleu szemleletéből levezetett ered­mények megdönthetetlen logikája, valamint ennek összeegyeztetése a változó viszonyokból folyó körül­mények és állapotokkal, — szolgáltatták. Egy oly hosszú életen keresztül, mint a milyen Vidliczkay Józsefnek jutott osztályrészül, sok oly behatásnak van alávetve az ember, melyek nagyon könnyen eredményezhetik az eddig követett és ki­zárólagosan helyesnek vélt elvektől való eltérést, különösen hazánk 25 éves újjászületése óta napi­renden volt események nagyon gyakran tűzpróbára tették ama tan követőit, kik minden más kizárá­sával, egyedül a 48-as szellemben való tovább­fejlesztésben vélik feltalálni a haza boldogulásának alapját. És Vidliczkay József — nagy halottunk —• daczára az ellentétes velemények özőnének, s da­czára a képviselősködéséuek ideje alatt átélt nagy változások és forrongásoknak, egy pillanatra sem tántorult meg meggyőződésében, s amit első meg­választatása alkalmával hitt, ugyanazon meggyőző­déssel, elvekkel szállt oda le, hol nincs többé ellentétes véleményekre tér, s hol a nyugalom birodalma van. De nem csupán az elv-hűség képezi jellemének fővonását — bár tagadhatatlan, e tekintetben kevés kővetője akad — birt ő több oly tulajdonságokkal, melyek ma, midőn mindenki a hasznosság szempont­jából irányítja tetteit, s annak veti alá elete folyá­sát, oly ritkán találhatók fel, hogy annál inkább bámulatra méltó Vidliczkay Józsefnél. Volt ugyanis idő, hogy Bittó István akkori igazságügy-miniszter, felismervén benne a jeles jogászt s természete és jel­leme nyugodt megfontolást jelemző ismérvei is kiváló birót sejtetvén benne, megkinálá kir. táblai bírói szűkkel s ő, mert elveiből csak egy sze íernyit is engedni kellene, nem fogadá azt el es inkább küz­dött a megélhetés gondjaival, semhogy meggyőződcse ellenire szerezze meg a jólét s a gondatlan élet derűjét. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom