Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-17 / 33. szám

1456/1890. Árveréal hirdetmény. Aliiul írott elöljáróság közhírré tes/.i, hogy a mintegy 1500 kat. holdat tevő vadászterület f. óv és hó 31 ik napján délelőtt 9 órakor Balkány községházánál megtar taudó nyilvános Arveréseu a f. evi szemtember hó 1 só napjától* számítandó hat egymásután következő évre bérbe fog adatui. Felhívatnak tehát miudazok, kik ezen vadászterületet kibérelni óhajtják, hogy a mondott időben és helyen jelenjenek meg. Mely körülmény azzal hozatik köztudomásra, hogy a vadászterület évi bérösszegének kikiáltási ára tizenöt (15) frt, mely összegen alól az kiadatui nem fog, és hogy az érdeklődők a feltételeket addig is a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Balkány, 1890. évi augusztus hó 2 án. Nagy József, jegyző. Siináudy Dénes, főbiró. 89

0 Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak és Nyíregyháza város polgármesterének. Anarcs község vadászterületének bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett kiadom. Nyíregyházán, 1890. augusztus 14 ón. Alispán helyett: Mikecz Jáuos, főjegyző. Árverési hirdetmény. Anarcs község vadászterülete az 1883. évi XX. t. cz. 3. §-a szerint 1890. évi augusztus hó 27 én délután 4 órakor Auarcs községházánál megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek bérbe fog adatni. A bérlet kezdődik 1890. augusztus 27 én ós tart 6 egymásután következő évig vagyis 1896. év augusztus 27 ig. Kikiáltási ár 1 frt. Felhívatnak tehát mindazok, kik ezen jogot kibérelni óhajtják, hogy az árverésen a kitűzött napon Anarcs községházánál megjelenni szíveskedjenek. Kelt Anarcson, 1890. évi augusztus 5. ' Legeza János, körjegyző. Takács József, főbiró. ^189

0 — Szabolcsvármegye alispánjától. A járási fószolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A" magyar kir. belügyminiszternek a foganatosítandó házszámozás technikai módozatait magában foglaló 54.532/890. számú pótkörremleletét oly felhívással közlöm, miszerint az abban foglaltakat a folyó évi 5764 és 6215 K. számú rendeleteimmel elrendelt házszámozásnál, illetve anuak kiegészítésénél szigorúan szem előtt tartsa. Nyíregyházán, 1890. augusztus hó 22 én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 54532/1 1. szára. Magyar királyi belügyminiszter. Pótköi rendelet (u házszámozás tárgyában J. évi junius hó 10 én 37,404. sz. alatt kibocsátott kórrendelethez.) Minthogy a jövő év első napjaiban foganatosítandó országos népszámlálás egyik alapvető előmunkálata, tudniillik az általános házszániozás végrehajtása, illetőleg a jelenlegi számozás revideálása és hézagainak kiegészítése tárgyában folyó évi junius bó 10-én 37,404/1—1. sz. a. kiadott itteni körrendelet a számozás technikai módozatai iránt nem foglalván magában utasítást, a törvényhatóságok részéről az országos statisztikai hivatalhoz erre vonatkozólag számos oly kérdés intéztetett, a melyeknek eldöntésére a statisztikai hivatal nem illetékes: ennélfogva egyetértve e kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral, a lakóházak niegszámozásának módozatai ós mikénti keresztül vitele tekintetében a következőket rendelem el. Mindenekelőtt előre bocsájtom azt, bogy a legfőbb elvet, mely kiindulás pontul kell hogy szolgáljon (mint azt különben az előző körrendeletben eléggé hangsúlyoztam) azou kívánalom teljesítése képezi, hogy emberi lakatra szolgáló minden önálló épület külön számot kapjon (legyen bár e szám a számsor egyszerű [17, 28, 99 stb.] vagy combinált [17/6, 2899/1, 2899/2, stb.] száma) hogy igy az egyes községek és az azokhoz csatolt puszták, telepek, lakcsoportok vagy egyes magányos lakházak összes száma ismert legyen, és az által a f. évi junius hó 22-én 5003. sz. a. a törvényhatósághoz intézett kör irathoz mellékelve volt kimutatásuak megfelelő minden nehézség nélkül keresztül vitethessék. Tekintettel már most azon körülményre, mely szerint szükségkép más az eljárás ott, hol házszámozás még egyáltalán nem volt, és más oly helyen, hol már házszámozás létezik ós csak a régi házszámozás kiegészítéséről van szó, s ezeu kétféle eljáráshoz képest az alábbiakban fogja megtalálni a törvényhatóság részletes utasításaimat külön-külön először azou esetre, hol csak kiegtf szitésről vau szó, a midőn is a régi házszámozás kiegészítésének már a dolog természeténél fogva is a régi állapot, illetve számozásmód alapul vételével kell végbemennie, a réginek mintegy folytatását kell képeznie és igy annyiféle irányelv szeriut lesz foganatosítandó, a hányfele eljárás az alapszámozásnál képzelhető illetve tényleg alkalmaztatott, és másodszor azou további esetre is, ha a községbeu egészen vagy legalább részbeu egy a községhez tartozó pusztára, telepre stb., vonatkozólag uj számozás lesz foganatositaudó. Ezek szerint tehát A) azon esetben, midőn máilétező házszámozás kiegészítése a feladat: 1. számot kap minden oly épület, mely emberi lakásul szolgál és önálló egészet képez, mely tehát vagy egészen külön áll, vagy más lakházzal érintkezik ugyan, de attól fallal el van választva és pedig tekintet nélkül arra, hugy külön telekkönyvi vagy helyrajzi számot képező telken fekszik-e vagy más lakházzal együt foglal-e el ily telket; tekintet nélkül arra, hogy egy telken egy vagy több régebben számozott ház áll e már, tekintet nélkül arra, hogy az ujjonan keletkezett ház az udvarban vagy kertben stb. áll-e ős az utczáról látható-e, tekintet nélkül arra, hogy a lakóház a telekkönyvben ki van-e tüntetve vagy nincs, képezi-e egy már számozott házzal együtt, egy vagy több személy osztatlau tulajdonát vagy sem ós végre tekintet nélkül arra, hogy a telek belsőség vagy külsőség uemesi vagy úrbéri birtok-e. A megjelölt minőségű ösálló lakházak tehát akkor is házszámmal látandók el, ha azok már a megelőző házszámozás idején fenállottak ugyan, de házszámot bármi okuál fogva nem kaptak. 2. Oly községekben, a hol a házak az elsőtől az utolsóig az egyszerű folyó számokkal (1, 2, 3, 4, 5 stb.) jelölvék meg, tekintet nélkül a különböző utczákra, az újonnan számozandó házak, a rendszertelenség elkerülése czéljából, nem a még nem használt legmagasabb számokkal, (tehát, ha például 180 ház volt a községben az utolsó számozás szerint, uem a következő 181, 182 stb számmal) látandók el, hanem az alább említendő kivé tellel tört, vagyis összetett (combinált) számokkal ('/a, '/b va»y "/i, l

9/j stb.) jelölendők és pedig olykép, hogy az újonnan számozandó ház a sorban előtte álló házszámát kapja a jelzett hozzátétellel: tehát például a 15 és 16 számú házak közt épült uj ház 1

5/a jelzést kap; a mennyiben a ház az udvarban, egy már számozott ház mögött épült, ezen házszámát kapja a megfelelő hozzátétellel, tehát pl. a 19. sz. ház udvarán levő uj vagy eddig számmal el nem látott külön ház 1

9/a számot kap. A község legmagasabb számú háza után épült ház vagy házak, természetesen a következő folyó számokat kaphatják: például, ha a falu végén levő 180 szániu háztól kifelé épül két uj lakház, ezek száma 181 és 182 lesz. Nagyon természetes, hogy az orsz. statisztikai hivatal által folyó évi juuius hó 22-én 5003. számú körirathoz mellékelt kimutatásnak e czélra szolgáló rovatában, nevezetesen „a külön számmal nem biró laképületek" közt összegükben kimutatandók (tehát, ha egy kis községben a 190 régi házon kivül egy '/a és egy 1

7'/a számú ház keletkezett, ugy e két ház a jelzett rovatban mutataudó ki, mely esetben az előbbi rovat „külön házszámmal ellátott lakóházak" száma adja a községben levő összes laképületek számát.) 3. A mennyiben a házszámok nem a folyó számok szerint mennek végig az egész községeu, hanem utczánkint élőiről kezdődnek, ugy újonnan épült, vagy a fentiek szerint számmal ellátandó, el eddig számozatlan lakóházak combinált számokkal jelölendők, tehát pl. a Kazinczy utcza 11 és 12 számú ház, vagy a mennyiben egyik soron a páratlan, a másikban a páros számok va ,uak, a 11 és 13 számú ház között épült uj lakház "/a számot kap, ha két ház épült volna ugyanott ugy "/a és "/b lesz a számuk; ugyanez áll akkor is, ha az uj lakóház a 11 számú ház mögött az udvaron épült., vagy addig bármi oknál fogva számozva nem volt. Az utczák végén épült ház kapja a következő megfelelő folyó számot, tehát pl. ha a Kazinczy-utczán 13 ház volt, melyek tekintet nélkül