Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-10 / 32. szám

T—i /11a a vizsgálandó területen a környező talajtól már 'Szemmel láthatólag eltérő foltok mutatkoznának, ugy ezekből külön mustrák veendők. í Az egész eljárásról a következő minta szeriuri jegyzőkönyv veendő fel két példánvbau, melyuek egyikét I jelenlevő hatósági közeg, az illető vármegye vagy város natóságához, a lepecsételt iniutával együtr, leeudó őrizet bevétel végett beszolgáltatja, a jegyzőkönyv másik példányát pedig a minisztérium vizsgálő szakközege veszi át s annak idején a vizsgálatokról szóló jelentésével a minisztériumhoz fölterjeszti. Jegyzőkönyv: felvétetett N. N tulajdonát képező területen, a terület tilloX'

,ra mentességének megállapítása czéljából, alulírottak jeleutélebeu, a főldmivelésügyi m. kir. miuiszter 26,000/890. számú reudeletébeu foglalt utasítás szeriut foganatosított talajminta vétel alkalmával. Terület megjelölése: Vármegye . . . . v. thj. város .... község . . . telekkönyvi szám .... A terület nagysága katast. holdban kifejezve .... A terület hozzávető alakja fekvése .... A mustrák vétele helyének közelebbi megjelölése .... A vett mustrák száma .... Észrevételek .... Kelt a hatósági közeg. a terület birtokosa vagy ennek megbízottja. a szakértő. II. Eljárás a talajmustrák immunitásának megállapítása alkalmával. A talaj immunitásának megállapítására legfontosabb a képlékeuységi próba, melyet a következő modon végezünk: Földet veszünk markunkba s azt kevés vízzel, körülbelól a föld mennyiségének >/

t vagy '/«-ével jól összegyúrjuk. Általában uem kell több vizet használni, mint a mennyi épen elegendő a föld nedvesítésére. Igen laza, homokdus föld vagy futó homok nem képlékeny s ha össze is áll addig mig elég nedves : a leggyengébb nyomásra ismét szétesik. Ha megpróbáljuk teuyereiuk között belőle ujnyi vas tagságú ós kisujnyi hosszú hengereket göngyölgetni, ez csak nehezen s nagy ovatosság mellett sikerül. A hengerben nincs összetartás s ha egyik végén kőt ujjal ovatosau felemeljük, azt tapasztaljuk, hogy ketté szakad. Ha az ilyen hengert kitesszük a napra, vagy a fűtött kályha mellé száradni: teljesen száraz állapotban ugyau még megtartja henger alakját, de két ujjal gyakorolt gyenge nyomás elegeudó, hogy szétessék. Talaj, mely ugy viselkedik, s a melyből ilyen természetű hengereket lehet készíteni, rendesen feltétlenül filloxeramentesnek tekintendő. Hogy azonban minden kétséget kizárjunk, még a következő próbákat ejtsük meg : Csészében, vagy pohárbau néhány dekagramm homokot leöntüuk hígított sósavval, immúnis homok talajoknál uem veszüuk észre pezsgést. Kiterítünk valamit állomokból vékony rétegben egy üveg lapra, s megnézzük közönséges nagyító üveggel (Lupe). Futóhomokban nem látuuk egyebet mint a gömbölyded, fehéres, vagy sárgás sziuü. sima felületü kvarczszemcséket és fényes csillámdarabkákat Ilyen kevés agyagot tartalmazó, nem képlékeny, többnyire sárga, vagy barnás homoknál ezen szemcsék sokszor igen vékony, vízzel könyuyeu leöblíthető sárgás, vagy barnás réteggel vanuak befedve. Ha a vizsgálaudó földmustra már jobbau képlékeny, ha markunkban gyúrás közbeu uem érezzük már auyuvira a homokszemcsék jellemző uyikorgását, ha a feut említett módon készült henger nedves állapotban már összetartó annyira, hogy egyik oldalán felemelve, ketté nem szakad, s haja henger a feutemlitett módon szárítva oly keményen összeálló, hogy két ujjbegy között már csak erósebb nyomásnál morzsolható széjjel, akkor a talaj immunitása már legalább is kétes. Vegre biztosan nem immúnis, ha jól gyúrható, majdnem ugy miut maga az agyag, az ilyen földből készült henger, szárítás utáu csaknem kőkeinéuysegü s sokszor a földre is ejthető a uélkül, hogy széttörnék. Te.iiutve, hogy az immunitás csak a különböző mélységekből származó minták minőségének megállapítása után mondható ki: az egész terület immuuitási szempontból való megbirálásáuál a következő megállapodások lesznek mérvadók. 1. Foltétlenül filloxeramentesnek tekintendő a talaj, ha a '/», 2 és 3 lábnyi mélységből származó mustrák egyaránt mutatják az immúnis talajok feut ismertetett tulajdonságait, 2. Immúnisnak tekinthető a terület még akkor is, ha a '/a láb mélységből vett minta valamivel kötöttebb, miut a másik kettó. A legfelső réteg kötöttségét rendesen inkább humusszerü anyagok okozzák, miut agyag. 3. A terület nem tekinthető már iminunisuak, ha csak felső rétege immúnis homok, 2 és 3 lábnyi mélységben azonban már képlékeuy föld, illetőleg, ha az ilyen mélységből vett minták már nem mutatják az immúnis talajok fent ismertetett tulajdonságait. A vizsgálat megejtése utáu kiállítandó a következő minta szerinti lelet és vélemény. Lelet az N. N. tulajdonát képező területről származó talajminták filloxerameutessr:gi sz-mpontból való vizsgálata alkalmával. A minta jele Nem képlékeny? Csekély mértékben képlékeny? Igen képlékeny? Sósavval pezseg ? Nem pezsi g ? Nagyitó üveg alatt mi látható ? './jláb mélységből nem képlékeny nem pezseg ? fehéres gömbölyded sima felületű kvarcz-í-zemcsék 2láb mélysógbói > » > 3 láb mélységből » > > Vélemény: A terület immúnis. Kelt 7879. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek t. cz. elöljáróinak. A thuzséri ós bezdédi vadászterület bérbeadására vouatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett kiadom. Nyiregyháza, 1890. augusztus 11. Miklós László, alispán. Árverési hirdetmény. Alantirott községi elöljáróság által közhírré tétetik, hogy az 1883. évi XX. t. czikkben foglalt rendelkezéseknél fogva, a község tulajdonit képező, mintegy 1679 kat. holdat tevő vadászterület, az 1890. évi augusztus hó 20 ik uapjá ól számított hat egymásután következő évre, Bezdéd község házánál folyó évi augusztus hó 20. uapjáu delelőtt 9 órakor tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszoubérbe adatik. Bezdéd, 1890. julius 19-én. Rácz Béla, körjegyző. Varga Károly, biró. Árverési hirdetmény. Alantirott községi elöljáróság által közhirré tétetik, hogy az 1883. évi XX. t. czikkben foglalt rendelkezéseknél fogva, a község tulajdouát képező, mintegy 537 kat. holdat tevó vadászterület, az 1890. évi augusztus hó 20. napjától számított hat egymás után következő évre Thuzsór község házánál folyó évi augusztus hó 20 ik napjáu délután 2 órakor tartaudó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek haszoubérbe adatik. Tbuzsér, 1890. julius 20. Rácz Bála, körjegyző. B. Révész Jáuos, biró. 7662. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. A törvényhatósági állatsz mléló szakértőknek, a járási föszolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint özv. Benedikti Sáudorné n.kállói juhai között a juh-hinilő fellépett. Nyíregyházán, 1890 augusztus 7 ón. Miklós László, alispán. N. N. 7382. K. c , , . . Szabolcsvarmegye alispánjától. 1890. A törvényhatósági állat zemlélö szakértőknek, a járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármeiterének és a községek elöljáróinak. Szabályszerű eljárás és közhirré tétel végett értesítem, hogy Órladány községbeu egy tehén lépfenében elhullott. Nyiregyháza, 1890. augusztus 1-én. Miklós László, alispán. Folytatás a főlapon