Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-22 / 25. szám

Melléklet a „IVyírvidók" 1890. 25-ik számához. Nyíregyháza képviseletének ezen osztályhoz tartozó tagjai bírnak azon értelmiséggel, belátással, hogy azt viszonoznunk kell. Értessük meg velők — hogy azok, akik a leányiskola kérdését felvetik elüttök, nemes kötelességet teljesítenek, hogy ók is teljesíthessék hasonló kötelességüket. Azok, akik a kérdést felvetették, közvetlenül feltárhatják, hogy a mai u. n. „városi felső-leányiskola" jelen állapotában szervezetlen; bogy az itt fentartott ket osztály elvégzése nem krpusiti a növendeket tovább haladásra. A további ráfordított költség tehát — a jelenlegi kiadásnak is gyümölcsóztetésére szolgáló leend. N. N. Példa a nevelésben és tanításban. (Folytatás.) Példát ueinciik egyes einborek, hanoiu uépjk, városok is ujujth itnak. Igy pi. a spártainak a vitézségben és elmésségbeu (laconicus beszéd) a görögök, rómaiak a ludomáuybau es művészetben, a zsid >k a törvénytiszteletbeu, a franc.iák és németek a szorgalomban, iparban stt>. Dyujtotiak és uyujt-'iiük kövttiudő példákat. A jó és rosz péld i maradandó beuyomást hagy az emberi lélekben, ezt bizonyítják a világiörtóuet uagy alakjai is. Pl. Hunyadi Jauos vitézségé, Zrínyi hősies önfeláldozása mindig a hazaszeretet kioltbatatlun ténnyel világló példájaként, log ragyogni, da aagygyá Inteleket sokban köszönhetik szüleik hazafias uevelcséuek, vagy p'. az az erkölcsi érzület, népies egyszerűség, bibliai kenet, mely Arauy müveiu végig vonul az d vallásos szüleiuek nevelése által szerzett benyomásokban leli magyarázatát. A jó példa a gyermek íietére olyan, mint a jó levegő a testi egészségre, mig a rosz példa a romlott bacillusokkal telt levegőhöz husoulitható, mely a gyermek erkölcsi életét veszélyezteti. A gyermeket ugyau a jó, igaz és szép péld íjára tartozunk elvezetni, mindazáltal lehet őt néba alkalom szerüleg a rosz, rut, aljas példájára is figyelmeztetni. A nevelés ^ü.öubju nem is képes aj gyermektől minden rosz példát távoltartani, de ez nem is szükséges, mert az erényes élet voltakép abban áll, hogy az erény folytonos harezot viv a bűnnel Valamint egy szép festmény értékét osak akkor tudjuk kellőleg méltányolni, ha azt egy kontár müvei hasonlitjtk össze, ugy a gyermek is összehasonlitváu a jót és |a rosszat következőiénie, a roszzat a tapasztalatra jut, hogy a jót kell szeretnyeivel, arra pedig megvetni kötelesség*'. A példa legyen vonz% szép és a gyermek képességeinek, koráuak megfelelő, mert a gyermek az előtte kedves személyek olyao példáit szereti utánozui, melyek tetszését megnyerték. A példa legyen folytonos, azaz azt a gyermek folyvást lássa ; p

1. hi a tisztaság példáját akarjuk a gyermekkel megkedveltetni, akkor főtörekvesünk az legyen, bosy a gyermek ne Cí«k egyszer lássa azt, hanem folyvást, és miudenütt a tisztasság példáját találja. Ekkor ébred fel benne a tetszés érzete, ha többször lát valamit, g ez érdeklődés impu sust ad neki utánzásra, mely aztáu szokásává fog változni. »Cjnsue tudo est altéra natura* — mondja a latin. Soha se vegye továbbá a gyermek észre, hogy Őt szándékosan akarjuk valamely péld* követésére megnyerni. Lássék a példa miudig természetesnek, ne legjeu az képmutató, mert a gyermek éles szeme fölfedezi azt. A képmutatás p-dig mindig képmutatókat nevel. A példa aUkjára nézve lehet: 1. Reális, ha azt a gyermek környezette, szülék, tanító, pap testvérek cselédek szolgáltatják életökkel, magukviseletével naponkint. Ugy a családra, mint az iskolára és társadalomra egy egy feladat vár. Lehet a példa [ideális vagy történeti, ha a költészet vagy történet példáit áliitjuk a gyermek szemei elé A WN fítt VIDÉK TÁttCZÁJ A a A méhek. Mutatvány Bartók L tjos — hétfőn — színre kerülő vigjxtékából. Első felvonás VIII. jeleneiéből. Viola, Aurél. Viola: Havas Aranka, Aurél: Szilágyi Vilmos. Viola. Bevezetem önt az állatországba. A teremtmények közt a lepke a leghaszontalauabb. Aurél. Mint az uracsok — mondaná a papa. Viola. Ugy van. De hogy kiismerő atyám Észjárását! ... A lepkék nem hiába parveuuk. Csúszó mászó hernyóból lesznek, annál Fenhéiázóbbak Ők csak hivalognak, Pompáznak tarka barka köntösükben S szálnak virágról-virágra egész nap. De van köztök egy rosszabb éji czinkos, A pillangók közt Góliáth, arauy Pánczéllal födve háta, potroha, Melyről fulánk lesiklik kártalan, Zomáuczos nagy szárnyát ha szét feszití, Miut né^y szivárvány fénylik, vagy mint drága Kővel kihimzett bársony legyezők, S velők leveri apró ellenit, Mint könnyű pelyhet. Nyalka bajsza van S orrmánya is e szárnyas elefintnik, Felgombolyitva, hogy míze' szívandó Kiőltse hosszan Villog nagy szein*! Mint a kárbunkulus, fényes szaruval Bevonva szintén, itt se sérthető ! Pompás rablovag diszöltönvében, Aranyos, hímes, fényes, bársonyos; követendő mintaképekül. Mivel a gyermek életét a családban és iskola falai közt, később pedig a társadadalomban tölti el; a szülék, tanítók, felnőttek példái hajlékony erkölcsi életére gyakrau elhatíirozó befolyást gyakorolnak. — S ólok : 1. A csalid példájáról. 2. Az iskola példájáról és az ideális példákról. 3. A társadalom példájáról, A család példája. A gyermek nevelésének első ós természetes színtere a szülei ház, bol lételét nyerte, hol bölcsője párnáin ringott, s álmodá a gyermekkor rózsás álmait, hol megtanulta gyügyögni az édes »Hpa* és »anya* nevet. Szentebb kötelék uincs és nem is lehet a gyermeki szivet szülei szivévöl összekötő kapocsnál. E viszonynál fogva a szülői háznál szerzett befolyások mindig a legtartősabbak, a gyermek nevelése első sorban tehát a szülék kötelessége. Boldog az, kinek oly családi kör jutott, mely értelmessé és nemes szivüvé, erényt tisztelővé totte, ellenben szerencsétlen, ki megmérgezett erkölcsi családi kör levegőjét volt kénytelen szivui. Nem tekinthető nagyitásnak i.zon állításom sem, hogy a társadalom értékét a család szeriut mérjük. »Minden állam talpköve a tiszta erkölc3.* Mondja Berzsenyi, A tiszta erkölcs pedig a családi életben gyö kerezik. »Az otthon alapja a társadalomnak.* S valóban az egyház, társadalom és iskola felvirágzásának magvai a családi életben vettetnek el. A csuládbun a gyermek a szülék, rokonok, testvérek és családék példáit látja. Mindezek között a gyermekre az anya gyakorol egnagyobb befolyást, ki kisdedét szivének, lelkének részeként tekinti, kinek szivét a szeretet szeDt tüze melengeti. Kornélia az anyák valódi mintaképe gyermekeit; legdrágább ékességei gyanánt mutatá be barátnőinek Egy erényes nő a legszebb erények m gvait hintheti el gyermeke szivében. »A miiyen az anya, olyan a gyermek.* Ha az auya erényes, a gyermek is az, ha pedig az anya büuös, a gyermek is követi anyja példáját. >Az alma uem esik messze fájától* szokták mondani. Az anyák példája a családban vitt nagy szerepüknél fogva kihat a társadalomra. Görög országot, Rómát az erényes nők tették oly nagygyá,de midőn az anyák erkölcsei lazultak,Róma ledőlt, a rabigába görnyedt. Mivel a gyermek a legelső formát és példát szülei háznál kapja, azért kiváuatoa, hogy e példa a lehető legtökéletesebb legyen. A taglejtést, járást, evést, ivást, beszélést, nevetést a felnőttek utánzása által tanulja meg. A csaladi befolyás ereje azért olyan nagy, mert a s. ülék bírunk egy olyan nevelési eszközzel, melyet a legnagyobb paedagogok és leghatásosabbnak ismernek el: ez pedig a szeretet. A családi nevelés nem annyira élőszóval, mint inkább példák által tanit. A példa vouzó — m>g a rosz is, ha szép alakban jelenik m-íg, »A gyermek szeretettel majmoja kedveseit,* — mondja Zeyk. A gyermek szüleitől példa után tanulja meg azon kötelességeket, melyekkel Isten, felebarátaink és a vallás iráut tartozunk. Ha t. i. a gyermek látja azt, hogy szülői Istent képmutatás nélkül tisztelik, templomba járnak, az üunepeket megtartják,felebaráUikkal és egymással szemben a keresztéuy vallás törvéoyei szerint viselkednek, lelkében önkéntelenül is átpattan a vallásosság szikiája, mely aztán a jó példák látása által folyton élesztetik. Atyjától és példájából tanul a gyermek Isten iránti kötelességeket, jámborságot, nő, gyermekek állam, egyház iskola, társadalom iránti kötelességeket becsületességet az idősebb testvérek példájából szülők iránti tisztelet, eugedelmesség, hála, őszinteség, testvérszeretet erényeit tanulja meg a gyermek. (Folyt, köv.) De tarkójára bélyeget nyomott a Természet s ezzel szépségét letörlé : Egy csúf halálfő, hogy ránézni rossz; A feje bubjáu, itt-itt hordja ... De Ni, kedves Aurél, ön kopaszodik! . . . Aurél. Oh kérem, kérem ! (félre) no, ha ez se czélzás! Viola. E halálfös vitéz a legnagyobb Méh-ellenség. (Riljok lesénk atyánkkal Nyáron uem egyszer.) Amint álomra hajtják Fejők —

: szegénykék, s elcsitul a méhes: Egyszerre csak előcsap a halálfős, A félhomályban nesztelen suhan, Kerülgeti a várat messziről. Mind közelebb jön s miut az inga, elkezd Egy-kettő, egy-kettő, félkört leirni, Mig végre: topp! — leszál a kiszemelt kas Szájára. Miut egy bástya áll a kas, Kapuja előtt, mint kis felvonóhíd — Fenyü — p illöcska, rajta szál be a méh, Most az orviabló szálta meg, bejutni: De már az éji őrök a kason küun Körülfutosva, megzavarva vészjelt Adáuak, miut picziny ezüst sipocskáu Vékony hm-hmgetéssel. Zúgni kezd Benn a lakosság, uagy forradalom van . . . . .. Egyszerre csend! ... A királyné vezényel! A felriasztott szuronyos helyőrség Felüről rajzik a nyílás felé, Elzárni azt s az ellent visszavetni, Zümmögve rAzudulnak, ellepik S testének millió szuronyt szegeznek. Mit ér! — fulánk nem fogja, mind lehányja Magárul ós az elfoglalt erődbe Bevouul. Fájdalmasan némulnak el most, llogy a zsaruok befészkelő magát. Színház. Szombaton junius 14 én Sztojanovics operette-je a .Peking rózsája* bemutató előadása. E szép ós zeneileg értékes operettet gyönyörű részletei, kifejezésteljes melódiája, hangszerelése miatt inkább víg operának nevezhetnénk, ha különben gyenge szövege, melyre alkalmaztatik, nem adná meg operette jellegét. Kiállítása a I Mikádó halvány utánzata, scenirozása, komikus chinai főemberei e divatos operette reininiscenciái, tarka, változatos képei sok élvezetest nyújtanak a szemnek. Nádor Eszti Turandot és Adelma kettős szerepében nehéz fela-! datát vervvel, látható kedvvel oldotta meg, az énekszámokat egy hangverseny énthesnö precizitásával adta elő. Duettjeit Sólyommal (Haszán herczeg) viharos tetszés között fogadták. Adelma szerepében volt egy pár jelenete mely verőféuyt, melegséget hozottá színpadra. Kövessiné (Zuzumi) Czip-Czip dalát éléuk játékkal kisérte. Skirin (Goudáné) valóban eredeti operette alak. A gárda is csinos és érdekes látványt nyújtott. I Vasárnap „Éjjel az erdőn" uj népszínmű, Szentirmai Elemér zenéjével. Ha nem olvastuk volna is a szinlapou, hogy B. Bajza Lenke „Hármas határ" czimü elbeszéléséből irta Rákosi Jenő, meg kellett volna ismernünk, annyira magán viseli jeles írónőnk sajátosságait, eredetisegének zománczát. Jeleuetezése, párbeszédei, meséje Beniczkyuéjól ismert romanticizmusára vallanak. A darab mulattat, kellemes beuyomást tesz, melynek összhangját egyetlen be uem illő vonás sem zavarja meg. Zenéje magyaros, az ujabb nemzeti iskola terméke, jobbára ismert motívumok ügyes varitiókbau, melyekhez jobb reklámot nem kívánhatunk Szentirmai Elemérnek, mint ha S.Vaduay Vilma danolja. A szép Boriska ez este kiváló hatást ért el, énekrészei utáu inindauuyiszor zajos tapsvihar hangzott fel; nyugodtan lehet Szentirmai: a nemzeti irány hódit! (Egy fiatal házas a hátam megett erősen fogadkozott, bogy hi neki valaha leánya lesz, Boriskának fogja kereszteltetni.) Értékes részlet volt a Mária kép előtti kettős, melyet S. Vadnai Vilma Kövessinével adott elő, azoubau az illusiót nagyon zavarta a ki kialvó bengáli j fény. Sólyom az ügyetlen Gyurkát sok természetességgel játszotta. Nyilasi a gazdatiszt és Dayka a fia szerepében kabinet alakot adtak. Az előadás általában a sikerültebbek közé tartozott. Hétfőn Kövessi Albert jutalomjátékául „Tricoche és Cacolet, vagy egy uj divatú tudakozó intézet.' Ha igaz, bogy a bohózati elemeket az ízléstelenségtől csak egy hajszál választja el : akkor az is igaz, bogy ezt a bizonyos hajszálat ezeu az estén sokszor keresztül lépték. Egyébiránt nagy közönség volt. Kedden „Pepita", e kedves operette, megdöbbentően csekély érdeklődés mellett. Valóban csodálkoznunk kellene, ha nem szoktuk volna meg a meglepetéseket, hogy egy jó szövegű operette, melyuek zenéje annyira könnyed, hogy az előadás egy tánczestély benyomását kelti, ily csekély vonzerővel bír. A szereplőkön mind a mellett uem látszott meg az a lehangoltság, melyet az üres ház kelteni szokott; mert valamennyien kedvvel játszottak. S. Vaduai Vilma „Pepita* hálás szerepében mulattatott, Nádor Esztitől ismét szerencsénk volt hallani a ,Női szív" dalát, Sólyom is szépeu énekelt* a „Fredro keringőt", Kövessinek pedig ez estére is volt néhány uj couplet-ja. Szerdán .Napamasszony* Sardou és Deslandes Raymond uj vígjátéka. E darabbal szemben előítélettel viseltetett a közönség s csupáu ennek lehet tulajdonítani, hogy még a rendes színház látogatók közül is sokan hiányoztak előadásáról. „A távollevőnek nincs igaza", mondja egy frauezia közmondás, melyet ez estére is szívesen vonatkoztatok; mert a „Napamasszony' kedves, elózékeuy anyós, ki azonban oly szerencsétlen, hogy épen e tulajdonaival szerez kellemetlenségeket vejének, a közjegyzőnek. Az eredmény nem mint azt sokan előre tudni akarták, egy halmaz rosz anyós-viczcz; hanem az, hogy Somló, miut egy jó nevelésű közjegyzőhöz illik, férjhez adja az anyósát A darabnak sok mulattató jelenete van; egyike a legsikerültebbeknek, midőn Susanne (Havas Aranka) faggatja férjét legény-életéről, vagy midőu hűtlenségét felfedezi. Somló typikus közjegyző idegeskedésével a házassági szerződés megkötésekor, de szerepének Egy hang sir olykor: a szegény királyné! Ah! megalázta, országát tiporja S kincstárát lopja meg a szívtelen! Jól teli szívja színmézzel magát, Gyűsz.űuyi elfér a pókos hasába, Azzal indul ki, visszavonulása Vonalát újra jelzi a zúgás, Szidva, csipkedve, kisérik határig, Most már ott nyomnák őt a küszöbön, de Keresztül tör, s lomhán tovább repülne Az éjszakába mely szülé a tolvajt, — Igen, ha ott nem volna már kezem, S meg nem csípik kinyújtott ujjaim! de Csabdába jut, reszketve bűntudattól, Nagy czinczogással .. . Megvagy jó madár! Megvagy gazember! Heródes. Meg vau törve Juda népe, Visszatért a régi béke: Nagy Heródes bér hadakkal, Rendet csinált vad haraggal. Szilárdul áll fényes trónja, Háta megett a nagy Róma; Nyugton alhat, baj nem éri: Hisz' őrt állnak jó vitézi. „Uram, király! vigyázz, remegj! Az agg főpap tör ellened: Elrabolja fényes trónod, Éltedet jó, ha megóvod . . „A vén ravasz?! . .. Ezer átok!, O rokonom, rá vigyázok. Salóm! trónom hű vitéze ! Csolnakázni mégy ma véle.