Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-06-15 / 24. szám
„N Y í B v x R> é: K." rendet és csendet érdeklik, az illetékes járási főszolgabíróhoz azonnal és pedig vagy távirat vagy küldönc* utján, jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1890. évi juuius hó 10-én. Miklós László, alispán. ijzabtlavármegye alispánjától. 4727. K. 1890. , , A jártai fószolgahiráknak, Nyíregyháza varos polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesíteni, miszerint Nyiregyházáu a fedeztetési ló állományból 1. drb ló lepfeuébeu elhullóit. A szájkörömfájás Tétben megszűnt, Ny.-Lugoson pedig fellépett. Nyíregyházán, 1890. évi junius hó 6-áu. Alispán helyett: Mikecz Jáuos. főjegyző. 4 l' ,i 3 ^ tízabolcs vármegye alispánjától. 1890. A jaraítl fószolgablrákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elóljáróiuak. Értesítem, nnszeriut Kálló-Semjénbeu 1 drb ló takouykór miatt kiirtatott, Sényóu a szlj-körömfájás jarványszerueu feliepe; t. Nyíregyházán, 1890. évi junius 8-áu. Alispán helyett: Mikecz János, fójegyzó. tízabolcsvármegye alispánjától. 5628. K. 1890. Szabolcsvármegye főorvosa bejeieuti, miszerint Kemecséu 58 tökéletes, kis fokú és gyanús trachoma betegUlési eset állapíttatott meg. Határozat. A beadott jelentésben foglaltak alapján Kemecse községben a trachoma járvány ezeunel niegá lapittatik. Járási főszolgaóiró utasittatik, hogy a vármegyei főorvos és a helyben lakó körorvos meghallgatásával az elkülönítési intézkedéseket szigorúan foganatosítsa esetleg a szakértők véleménye alapján járványkórbáz azonnali berendezését eszközöltesse; s amennyiben az iskolák bezáratása volua szükséges aziránt késedelem nélkül intézkedjék. A betegek gyógykezelését a vármegyei főorvos felügyelete mellett a Kemecséu lakó köroivos teljesitendi, kinek, amenuyibeu magáu lakása a vizsgálat és rendelésre elégséges nem volna: a magy. kir. belügyminiszter 51,066/884. számú rendelete alapján, felszerelt alkalmas külön helyiség bocsátaudó reudelkezesere. A községi lakosok azószékrőli kikirdetés és dobszó utjáu ismételten figyelmeztessenek, iiogy a közös háztartásban élő családtagok^ vagy cselédeknél tapasztalt gyanús vagy kifejlett szembetegségeket a hatóságnál azouual bejelentsék s az orvosi gyógykezelés végett az arra kijelölt helyre felküldjek; a bejelentés elmulasztása a kihágási törvény alapján fog büutettetui. A kezelő orvos uaponkéut rendelési időt köteles megállapítani s az a lakosságnak tudomására hozandó. Azon esetbeu, ha az iskolák bezárása még most el nem reudeltetetuék: ugy az iskolás gyermekek három uapouként vizsgálat alá vetessenek, továbbá az összes lakosok 30 napo.,kéut általános vizsgálat alá vétessenek s arról jegyzőkönyv szerkesztessék. A járvéuy állásáról 8 naponkint ide tábiás kimutatás, 30 naponkint pedig az összes fertőzött egyének név- és korszeriuti kimutatása lesz beterjesztendő. Járási főszolgabíró felhatalmaztatik, hogy azon esetben, ha a lakosok, a járvány elfojtására irányuló óvgyógyiutézkedéseket bármi okuál fogva figyelmen kívül hagynák, illetve azok irányában közönyösségei tauusitanának, ugy a kényszer gyógyítást rendelje el.jj A vármegye fóoivos;a utasittatik, hügy a jáiváuy lepte községbeu 8 uaponkéut megjelenve, az összes intézkedéseket felül vizsgálja, a hiányok orvoslása végett iutézkedjék s uetáni akadályok elhárítása iráut az alispáni hivatalhoz indítványt terjesszen. Altalábau a hatósági közegek az 1884: evi 51066. számú belügyminiszteri utasitásbau foglalt intézkedések pontos és lelkiismeretes foganatositásara és a községnek a betegség veszélyességére való tekiutettel — figyelmeztetésre utasíttatnak — minden előforduló mulasztás A „NYIKVIDÉK TÁRCZÁJA." Múltból. Gyermekkoromnak volt egy fénysug irn — — Kicsinyke csillag vészes éjszakába! ! — Ahányszor elhagyatva üldögéltem Kicsiny szobámban — sok sokféle képen TUnödve — mért sirok csak egyedül ? Ait vettem észre — vánkosomra ül Jóságos arczczil egy silid leány, Xagy, kék szemével fájva n-'z reám . . . „iVe sirj, ne sirj" szólt — s együtt sirt velem KelUre h-tjtva csüggedő fejem, S hogy vissza hozza csendes, boldog álmám Hegét regére sugdosott vidnnan, Lágy karjain oly szépet álmodám . . . — Költészetem volt a szelid Irány. Somló Sándor. Hogy lett az ón F.TÍ öcsém titkár. — Eredeti tárezu. — Nem írom le, hogy a kérdéses napon milyen felhők úszkált.k az égeo, mert uetn czélotn novellát irni ábrándozó olv u 8ó. ; számára, hanem el akarom mandani, hogy az en Fm öcsém milyeu uton jutott titkári állá hoz, hogy Okuljanak rajta azok a hivatal pesszimisták, kik azt hiszik hogy protekczió nélkül már nem lehet valamire való álláshoz jutni Mngyarországou. Bizony az ugy történt, kogy a mult ő-zszel leveht kaptam Czibakházáról az én kedves Dani bátyám aláírásával. vagy rendellenességgel szemben, a törvényben gyökerező jogomat szigorúan alkalmazásban fogom venni. Kemecse község lakossága pedig figyelmeztetek, hogy a saját jól felfogott érdeke szempoutjából is a járvány elfojtására iráuyuló hatósági intézkedéseket támogatni s ez által azok sikerét biztosítani igyekezzék. Miről Dr. Jósa András főorvos, Krasznay Péter főszolgabíró ós euuek utjáu Dr. Kovács Lipót körorvos, Kemecse község képviselő testülete és elöljárói, végül a „Nyírvidék* hivatalos lap szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyháza, 1890. évi juuius 13 án. Ailspáu helyett: Mikecz Jáuos, főjegyző. Jogászok a Sóstón. Nem igazságot mérni, hanem mulatni gyűlt össze a Sóstón a mi jogász-világunk czégére alatt az az előkelő társaság, mely a helybeli jogász-kör e^hó 14-diki nyári mulatságán egymásnak ott találkozót adott. Ilyen bevezetéssel talán a vonal alatt illenék inkább a dologgal foglalkoznunk, ha igy is, egy kis fordítással, nem lenne komolyabb képű mondani valók kinyoniatására érdemes ez a théma: a jogászkör mulatsága tudniillik. Régebben megírtuk már, mikor ez az egyesület az első életjeleket adta létezése felől, hogy a jogászkör — alkotó elemeinél fogva — első rangú tényezője a mi, helyesebben és czélzatosabban kifejezve, központi társadalmi életünk kifejlődésének. Azóta ez a kör többszörösen bebizonyította már — ebben a tekintetben is életrevalóságát. Amihez hozzáfogott, abban mindég sikereket ért el, és pedig nem csupin egy-egy hasznosan és kellemesen eltöltött este sikereit, hanem olyan eredményeket is, melyeknek társadalmi életünk történetében jelentős hely jutott. A mi különféle felfogással s csak a fisyelmes szemlélőnek észrevehető speciális meghatároz ásokkal arisztokratikus társadalmunk alkotó elemeinek harmonikus egybegyűjtésére s a különböző felfogások elsimítására vagy legalább elfelejtetésére a jogász-kör a legszerencsésebb módon van megalakulva. Az eredmény mutatja azt, hogy ez igy van. Az okát ennek akár a tapintatos vezetésben, akár e mellett a dolgok természetes rendjében keressük is, a fő az, hogy a jogász-kör működésének ez az eredménye ma már bizvást konstatálható. Kényes dolog s nehéz feladata a tollnak a társadalmi élet kérdéseinek bolygatása Szabolcsvárinegyében. Nagyon megmért és a kifejezéseknek szigorúan megválasztott formáival is csaknem elkerülhetlenek a félreértések, mikor erről a thémáról van szó, hacsak a legélesebb megjelöléssel nem választjuk el egymástól a társadalmi felfogásoknak finom vonásokkal különböző s csak az élesen látó szemnek más és más árnyalatait. Mert nálunk igen sok módon arisztokratikusok az emberek. Vannak, akik születés szerint osztályozzák az embereket, mások akik hivatali állás s megint akik vagyonosságuk szerint. Ez köztudomásu dolog, mert társadalmi viszonyaink képét e felfogások érvényesülése színezi ki legélesebben. Hanem c>upán e jelenségeknek a konstatálása nem elégséges alioz, hogy a helyzetet, t. i. a társaságban élő emberek egymáshoz való viszonyát s egymás megítélésében való felfogásait teljesen megértsük és megismerjük. A levél nagjuri rövidséggel ekkép szólott. Édes öcsém ! Eileuzéki hírlapíró létedre befolyásod bizonyára egész a bársonyszékig is eibatol, kérd meg tehát valamelyik minisztert, hogy tegye állásba Feri fiamat, miután a ficzkónak itihon semmi hasznát sem vehetem. Ölel bátyád Tinóbáti Tioóssy Nagy Dániel. Hm! mormogtam kelletlenül összehajtva a levelet; az öreg ugyan jó heljre fordult. De aztán meggondoltam a dolgot és egy pillanatra felülkerekedett bennem a hiúság démona, mely elsimítva homlokomról a tünődfs redőit, pajkos ingerkedéssel suttogta ; — No lám, milyen nagy férfinak tartanak téged Czibakhizán. Befolyásod utat tör magának egész a bársonyszékig! Hej ha sikerülne megerősítened ezt a balhiedelmet?! Ma holnap uj képviselőválasztás . . . Dani bátyánk hatalmas kortesszolgál ... Ki tudjál? Ne ni folytattam e kombinácziót, mert újra erőt vett rajta m a puritanizmus szellemo és mintegy megriadva igyekeztem menekülni e csábos kilátások bűvköréből, a bol mir-már Urajzolódtak a képviselői mandátum igéző körvonalai. — Ne m teszem — mondám a szilárd elhatározás bingján — nem protezsálok senkit. Igaz, hogy nem is volna hatása, de az mindegy. Nemes felbuzdulásomban tollat ragidtam a következő válasz megírására. Kedves bátyám uram 1 A kormány — mint a lapokból értesülbetett — l"gközelebb törvényjavaslatot készül benyújtani a kőtelező po.gári házasságról. Miután éo ezt a törvényjavaslatot a btzára és az emberiségre nézve egyaránt károsuak, hogyne mondjam veszedelmesnek tartom, kénytelen leszek tollúm egész erejével és szent meggyőződésem egész súlyával A kiindulási pont e tekintetben mindenesetre az, hogy arisztokraták vagyunk Nemes vagy kevésbbé nemes értelmében e fogalomnak, aszerint, amint ki-ki milyen szempontból az. Egy másik figyelemre érdemes szempont társadalmi viszonyaink megítélésénél, hogy minden napi életünk különböző viszonylataiban, embertársainkkal való különböző alkalmu érintkezéseinkben bizonyos mértékig mindannyian elasztikusok vagyunk, értve ezt a kifejezést ugy, hogy engedünk néha merevségünkből, majd megint megjegecesedünk, amint a viszonyok hozzák magukkal tudniillik. Ez nem szól mindenkire, de általában véve igy van. Nem kicsinylendő jelenség az sem, azok előtt természetesen, kiket társadalmi viszonyaink mai természetrajza érdekel, hogy a társadalmi sziparatisztikus felfogásoknak egyik másik alkalmakkor való véletlen vagy szándékos nyilvánulása, az ellenkező felfogású társadalmi tényezőket külön állásuk demonstratív kifejezésére ösztönzi. Mindezek a rövid megjegyzések theoretikus fejtegetéseknek látszanak ugyan, de ha bár ki, aki különböző társas összejöveteleinken résztvett s ott társadalmi életünk megismerése szempontjából figyelt, tapasztalásaira visszagondol s a sűrűn jelentkező példákat emlékében visszaidézi: bizonyára igazat fog adni nekünk, hogy ezek amiket itt elmondtunk, elég hű képe a valóságnak. Hogy pedig elmoiidtuk s épen a jogászkör egy nyári mulatsága alkalmából, történt ez azért, mert a jogászkört — ismételve mondjuk — társadaluli életünkben nemcsak mozgató, de irányadó tényezőnek tartjuk. Nevezetesen a jogászkör vezető szellemében, a kör életének idáig való nyilvánulásaiban érvényesülni, még pedig egész társadalmi életünkre való kihatással látjuk érvényesülni, azt az egészséges fölfogást, hogy egymáshoz való viszonyainkat, egyelőre legalább a nyilvános társadalmi életben, az egyenlő műveltség szerint való együvé tartozás alapján rendezzük- A legigazabb és a legpraktikusabb alap ez, melynek megvetésében és növelésében itt nálunk az első érdem a jogászköré. Az egyesületet ma ínég, az anyagi viszonyokban rejlő akadályok gátolják tevékenységének erőteljesebb és több oldalú kifejtésében. Ez azonban csak idő kérdése. Az eddig elért sikerek s az általok kifejlesztett bizalom társas életünk mindeu számbavehetó tényezőit lassankint bevonják az egyesület kötelékébe. Kívánatos, bogy ez mentül előbb igy legyen! Példa a nevelésben és tanításban. Jelige: »A hol egyéneket kell nevelni, ott vigyázni kell, hogy rosz példát ne lássanak, nehogy cz által elcsábíttassanak.* Luther. »Mindeu kezdet nehéz.* Mondja egy régi magyar példabeszéd. Azt hiszem miudenki, ki anyagi vagy szellemi muutábau a kezdett nehézségeivel küzdött, tapasztalta ennek igazaágát. E péld abeszédre hivatkozom én is, uiidőu Önöket arra kérem, bogy értekezésemet kezdő ifjú tanító muukájának tekintsék, s ne mérlegeljék a kritika hajszálpontosságú mérlegén. Ve.yék figyelembe azt az elfogultságot is, melyet érez minden ifjú kezdő, ha az élet viharaitól megpróbált, sok évi praxissal, bő elmelettel biró kartársai előtt kell szellemi munkáját bemutatnia. Valamint a r.pkény százszorosan átöleli indáival a h .talojJNS tölgjet, ugy én is bíz-ilommal tekintem Ouöket Folytatása, a mellékleten küzdeni ellene s igy ez idószerint — fájdalom — nem leazek abban a helyzetben, hogy Feri érdekében a miniazt Ariumban érvényesíthessem befolyásomat. A veszedelmes törvényjavaslat sikeres legyűrése után azoubau sziveseo járok el majd szeretve tisztelt öcsém üg ében, kit addig is meleg kézszorítással üdvözölve, maradtam, kedves bátyám ujamnak rokoni tisztelettel Miklós. Mielőtt a levelet póstára tettem, újra elolvastam és megvallom, hogy rettentesen büszke voltam újságírói leleményességem eme ravasz stilgyakorlatára. M rt igy okoskodtum: Befolyásom hathatóságát D:ini bátyánk előtt letagadni a legnagyobb taktikai hiba lenne, mert egyértelmű HZ ellenzéki zsurnalisztika tehetetlenségének nyílt bevallásával. Ezt pedig pártszampontból tennem nem szabad, annál kevésbbé, mert azzal uagy csorbát ejtenék az ellenzéki politika tekintélyén. Ennélfogva oem maradt egyéb hátra, mint hogy protekciómat olyan feltételhez kössem, melynek teljesülése ebben a században alig rémélhető. Az én Dani bátyám azonban más véleményen volt. Egy újságíró, a ki akkora súlyt fektet az elvekre, annak szava bizonyára sokat nyomhat a latban. Deuikve nem tágított, és felküldötte hozzám magát Feri öcsémet, azzal a szigorú meghagyással, hogyha máskép lehetlen volna, ugy igyekezzék engem a rokoui kötelekek szent nevében eltántorítani a politikai elvek rideg álláepontjáhó 1. Mit volt mit tennem ? ! Egy gyönge pillanatban bizouy megigér'em neki, hogy hát hiszen majd meg látjuk . . . szóval, hogy elkövetek mindent, a mi tőlem kitelik . . Miután pedig nem telhetett tőlem semmi, ígéretem nek csak a féle teoretikus értéke volt és mikor Feri öcsém később azzal az örvendetes hirrel lepett meg, hogy egy megüresedett főispáni titkáriállásra pilyázott, én azzal a titokzatos mosolylyal fogadtam, melyet többnyire a magas
