Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-01 / 22. szám

XI. Ovtolvam. 22. szám. Nyíregyháza, 1890. juuius 1. VEGYES TAKTALMU HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYE! KjZSEGÍ J..GÍZ0K EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenlsint egyszer, vasárnapon. H0B Elöflz.-tési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva : Egész érre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitő uraknak egész évre csak kél forint. Az előjizelési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Eléli kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagv -debreezeui-utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziiae alatt kéretnek beküldetni. Kérmeiitetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A ké/,iratok csak világos kívánatra s az illető költségére liüldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. fincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-tóri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu ós Vogler irodájában Mécsben, Prágában és Budapesten, valamint. Németország és Nveicz fővárosaiban is Doni & Conip. által Hamburgban. Ad. 374

5. K. Í890. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. Az alább megnevezett községek elöljáróit folyó évi 3745. számú rendeletemre hivatkozással újólag figyelmeztetem, hogy a .Nylrvidék" törvényhatósági hivatalos közlöny náluk hátralékban lévő előfizetési diját 30 nap alatt uevezett lap kiadóhivatalához annyival inkább küldjék be, mert elleukezó esetben annak behajtását további szorgalmazás nélkül költségükre elrendelem. Nyiregyházáu, 1890. május hó 31 éu. Miklós László, , alispán. 1887-ről hát, rá nyht i van: \ Kis Várda egész év 4 frt. Takta-Kenéz egeszév 4 fit. Laskod it ff 4 n K. Apáthi * , 4 . Papp » n 4 J» B.-Aranyos n . 4 , Jéke n ff 4 V Cs -Kenéz n „ 4 . Őntelek • n 4 1) Nyir-Adouy n „ 4 n 1888 ról hátrányban van: Apagy n ff 4 n Téth egész ev 4 frt. Uj-Fehértó ff > 4 n Takta-Keuéz , 4 , Nagy- Kálló ff a 4 n Beiczel „ 4 „ Mártonfalva n * 4 w Laskod , 4 „ S/.. Gv. Áb.ánv ff ff 4 _ K -Apáthi n . 4 , ; Buda-Ábrány s n 4 n B. Aranyos n , 4 „ Hugyaj • ff 4 n Cs. Kenéz „ 4 „ Kis Kálló 9 ff 4 n Eperjeske fi , 4 , Mada a ti 4 n Mogyorós n . 4 . T.-Pálcza • ii 4 jt T. Szt.-Márton „ , 4 , K.-Apáthi ff n 4 n Zsurk n „ 4 , B.-Aranyos ff » 4 rt Cs.-Keuéz ff ff 4 TJ 1889-ről hátrányban van : Őrladány ff n 4 71 Kótaj egész év 4 frt. Benk ff * 4 * Keék 8 „ 4 . Lövő-Petri v n 4 n Téth n „ 4 „ : Kis-B lka ff 9 4 n Székely r> n 4 n Bezdéd ff n 4 » T. Keuez D . 4 . j Thuzsér n n 4 n Tisza Ladány J» . 4 , Eperjeske n • 4 n Tardos JJ . 4 „ ; Mogyorós ff n 4 D Berezel 1» , 4 „ T.-Sz.-Márton ff H 4 * Karász 1) , 4 „ i Zsurk > ff 4 » Szabolcsvármegye közöuségéuek Nyíregyházán, 1890. május 13-án tartott rendes tavaszi közgyűlés jegyzőAlispáui időszaki jelentésben, a községek vagyonkezelésére és községi számadások felülvizsgálatának ellenőrzése végett előterjesztés tétetvén, Határozat. Miuthogy a községi vagyonkezelés, különösen a községi képviseleti közgyűléseknek számadások felül vizsgálatára vonatkozó eddigi eljárása számos ós pedig nemritkán jogosult panaszra adott okot, miután az 1886. évi XXII. t. cz. 142. §-ának rendelkezése szerint a törvényhatóság évenként előre gondoskodik oly a község kötelékén kivül álló egyének kijelöltetése iránt, kik a k zségek számvizsgáló gyűlésein megjelenvén, ott elnököljenek s a tapasztaltakról jelentést tegyenek ; miuthogy továbbá a rendkívüli felülvizsgálat a vármegye minden községére nézve minden évben foganatosít ható nem lehet, ott azonban, hol a vagyonkezelés tisztasága vagy szabályszerűsége iránt gyanú merül fel, vagy hol a kiadás s főleg a községi adó alapos indokoás nélkül jelentékenyen megszaporodott, mindenesetre és pedig lehetőleg minél elébb okvetlenül megtartandó: a községi számadások felülvizsgálatára hivatott képviselőtestületek elnökeiül Kornis Ferencz, Oláh József, Darvas István, Bleuer Mór, Fráter Sándor, Kállay Leopold, gróf Vay Tibor, Liptay Béla, Jármy Miklós, Péchy Béla, Pscherer József, Bory Béla, Geucsy Béla és ifj. Szuuyoghy Bertalan bizottsági tagok megválasztatuak, vármegyei alispán pedig utasittatik, hogy az 1890. évi községi számadások megvizsgálása alkalmából jelölje ki azon községeket, melyeknek számadásai az idézett törvény szakasz szerint lesznek megvizsgálandók s a fentebb megválasztott elnökök között legczélszerübben ossza be a jelenlétükben vizsgálandó községi számadásokat és vagyonkezelést. A fentebb megnevetett képviseleti elnökök egyszersmind felhívatnak, hogy azou esetre, ha elnöki teendőik teljesítésében akadályozva lennének, erről a vármegyei alispánt alkalmas helyettesítésük végett azonnal értesítsék. Miről Miklós László alispán, megválasztott eluökök .jegyzőkönyvi kivonaton, a járási fószolgabirák és a községi előijárók pedig a .Nylrvidék" czimü törvényhatósági hivatalos közlöny utján értesíttetnek. Keit mint feut. Kiadta: Mikecz János, főjegyző. 4021. K. jgyQ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási fószolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének éa a községek elöljáróinak. A m. kir. földmívelési miniszter 18,314/1890. fzám alatt kelt rendelete másolatban alkalmazkodás végett közöltetik. Nyíregyháza, 1890. évi május hó 23-áu Miklós László, alispáu. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 18,314/111/8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t. cz. végrehajtására hivatali elődöm által 1888. évi október hó 15 én 40,000/V. szám alatt kiadott rendeletnek 19. § a szeriut a marhalevél ürlup az országban divó bármely uyelveu tölthető ki, de a járás és község mindig magyar uevéu jelölendő meg rajta A végrehajtási rendeletnek eme rendelkezése a gyakorlati kivite.beu hiáoyosuik bizonyult, mert ily körülmények között, a nem az állam hivatalos nyelvén kitöltött marhaleveleknél, különösen az 1887. évi XLV. t. cz. 10. § ának életbelepte óta, amióta t.. i. minden állatfajra nézve egyforma kiállítású bélyeges kincstári űrlapok hozattak forgalomba, e^yes az országbau divó kűlöufele nyelveket nem ismerő hatósági kö/eguk néha még csak azt sem képelek megállapítani, hogy a marhalevél milyeu állatfajról állíttatott ki. Miuthogy pedig az 1888. évi VII. t. cz. életbeléptetése óta a közigazgatási ható-ág a hivatkozott törvényben minősített kihágások tárgyalásánál sokszor ,)öu a/.on helyzetbe, hogv a marhaleveleket szabályos voltuk iránt ineg kell bírálnia, az 1888. évi VII t. cz. végrehajtása alkalmával kibocsátolt rendelet 19. §-ának módosítása mellett, a belügyi m. kir. miniszter úrral egyetértőleg ezennel elrendelem, hogy folyó évi juuius hó 1-től kezdve a marhalevelek összes rovatai az állam hivatalos nyelvén is kitöltessenek Azon marhalevél kiállító, a ki ezen rendeletemet megszegi, amennyiben elleue a fegyelmi eljárás alkalmazható, fegyelmi u'ou büntetendő, külöubeu az ily mulasztást kihágásnak minősítem, a mely kihágás egy száz (100) forintig terjedhető és az 1888. évi VII. t. cz. 156. § bau megjelölt czélra fordítandó pénzbüntetessel büntetendő. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a jelen körrendeletet a legkiterjedtebb módou tegye közzé és a marhalevél kiállítására illetékes közegeket megfelelő módou utasítsa. Budapest, 1890. április hó 25 én. Bethlen. —

^ ^ ^ Szabolcsvánner/ue alispánjától. 1890. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az őrmezői, őrladáuyi és beuki vadászterület bélbeadására vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett kiadom. Nyíregyháza, 1890. évi május 30-áu. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 418/1890. Árverési hirdetmény. Őrmező község alautirt elöljárói által ezeuuel közhírré tétetik, hogy az 1883. évi XX. t. cz. 3 ik § áuak rendelkezéséhez képest a község tulajdonát tevő 693 holdnyi vadászterület az 1890. évi juuius hó 2-án délelőtt IJ órakor a körjegyzői irodábau az 1890. évi julius hó 1-ső napjától számítva hat egymás utáu következő évre haszonbérbe adatik. Árverési feltételek a körjegyző hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Őrmező, 1890. május 10-éu Mitrik Mihály, körjegyző. Stefáu Pdter, bíró. 418/1890. Árverési hirdetmény. őrladány község alantirt elöljárói által ezennel közhirré tétetik, hogy az 1883. évi XX. t. cz. 3 ik §-ába foglaltakhoz képest a község tulajdouát tévő 1088 holdnyi vadászterület az 1890. évi juuius hó 2-án délelőtt 10 órakor a körjegyzői irodábau haszonbérbe adatik Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva. uyilváuos árverésen az 1890. évi julius hó 1-ső napjától számítva hat egymás után következő évre. Árverési feltételek Őrmezőn a körjegyzői irodábau a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Őrladány, 1890. óv május 10-én. Mitrik Mihály, körjegyző. Lakatos Péter, biró. 418/1890. Árverési hirdetmény. Benk község alautirt elöljárói által ezeunel közhirré tétetik, kogy a község tulajdonát képező 778 holdnyi vadászterület az 1883. évi XX. t. cz. 3-ik §-ának rendelkezéséhez képest juuius hó 4

Tén délelőtt 9 órakor Benkeu a községházánál uyilváuos árverésen haszonbérbe adatik az 1890. évi julius hó 1-ső napjától számítva hat egymás után következő évre. Árverési feltételek Beuken a községházánál a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. Benk, 1890. májás hó 10 éu. Mitrik Mihály, körjegyző. Malmos Péter, biró. A színészet Ugye Nyíregyházán. Ny iregyháza város jövendőbeli kifejlődésének képét kevesebb ktpzelő tehetséggel is, mint amilyennel Jókai a jövő szazad regényét megírta, nagyobb vonásaiban legalobb, előre lehet látni. Értve természetesen ugy, hogy ez a fejlődés békés viszonyok kőzött történhetik ineg. És ezek a kilátások — mondjuk meg mindjárt — eléggé biztatók. Arra nézve tudniillik, hogy Nyíregyháza városa, lassankint megszerezve magának és meghódítva mindazokat a tényezőket, melyek egy ipari, kereskedelmi, gazdasági élet központosulásának a föltételei: igazi várossá növi ki magát. Ami mindenek előtt a kép külsőségeit, kereteit illeti, hát a város lassacskán átformálódik, hogy egy nagyobb város színeit öltse magára. Kövezett utczáink évről-évre szaporodnak s testületek t-i magánosok emelik Nyíregyháza városi szinét építkezéseikkel. A meglevő díszesebb épületekhez csatlakozik a most épülő nagy lovas-laktanya, a honvéd huszár laktanya kiépítése, a törvénykezési palota, s a legközelebbi jövőben a vármegyei székház s az uj városi nagy vendéglő épületei. Ez a külső kép. A belső tartalom: az is eléggé biztató. Nagyszámú intelligencia, takarékos és haladásra hajlandó köznép, fejlődő ipar s eléggé erőteljes lüktetésű kereskedelem! Eléggé biztos és megbízható tényezők annak a reménységnek a táplálására, hogy Nyíregyháza városa nőni és fejlődni fog. A ro/óga színkör ott a zőldség-piaczoii külső és belső rondaságainak látványosságával gondolkozóba ejti ugyan egy kissé az embert s lehűti lelkesedését, melylyel a város jövendőbeli képét kiszínezi. Mert st'hogysem illik ez a siralmas alkotmány e város közönségéhez, nyomorúságos ellentéte Ízlésének us igényeinek. Valamint, hogy méltatlan templomul szolgai Thalíáuak, különösen ha annak pap;ai és papnői olyan első rangú erői a mi vidéki színészetünknek, mint amilyennek a most ott játszó társulatot bátran mondhatjuk. Konstatálni kell szóval, hogy a színészet ügye városunkban nem tartott lépest az emberi niűvelődes egyéb tényezőivel; — tehát hátramaradt. Pedig közönségünk, melynek a színház látogatás igényei közé tartozik — az esztendő egy-két hónapjában legalább — volua hozzá. És az a közönség nőne is évről-évre, ha volua aki s ami buzdítsa. Mert bizony az a zöldségpiaczi aréna nem valami jeles csalogató. És az is nagy baj, hogy a közönség hajlandóságát a színészet pártfogására semmi organikus testület, sem pedig a városi hatóságnak, kepviselet-