Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-04 / 18. szám

Ad. 107./1890. Kb. ssám. A' 1884 "vi XIV. t. c/. 12., az 1885. évi XXII rendkivílli loi.jtl 6. ét 7. pontjaiban foglalt re deloteiu'k t megállapított irltrén'k haezouarányos osztályozásit a geszti r> dl lakó- i. > birtokos elnöki 'e alatt tíadl Elek, A Nyirviz-szabályozó-társulat kormánybiztosától. t. cz 107, a társulati alapszabalyok 6 ik szakaszának, b az 1882. évi drczember 4 én megtartott társulati íntezkeduseiuek végrehajtasa végett, a közgyűlés batá körében, a Nyirviz szabályozó-társulat végérvényesen kővetkező szabályzat értelmében ezennel elrendelem, s a haszonarányos osztályozás munkálat elkész'ité.ére' NwW holtan Ödön, Csíkos Miklós és Bleuer Béla tagokból álló öttagú bizottságot ' 1. Béla tagokból álló öttagú bizottságot küldök ki. Szabályzat a haszonarányos osztályozás tárgyában. Általános elvek. A nyírvizazabalyozás folytán, minőség és növelési ág tekintetében átalakult területeknek baszom-, rúny szerinti oaztálvozása, nz el rt eredményeknek, a szabályozás előtti álUpotban ugyancsak minőség és művelési ág szeriut, a törveuyes form ik megtartásáv il végrehajtott, al ip ártérfejlesztés alkalmával felvett terű etekkel vab' öss hasonlításon alapozik. A szabályozás eredményei közvetlen és közvetett ú in erettek el. A közvetlen eredmények azok, melyek i z egyes területeknek közvetlen csatornázása s ez úton lett mentesítése folytan állottak elő. — A közvetett útou előállott eredméuyek pedig azok, melyek az egyes vízgyűjtő felületek völgyei —a szabályozás alatt fenállott— általános nagy rizszinéntk teljes leszállítása, illetve teljes eltüntetése folytán jelentkeztek; ós mert a jog s ig izság elvitázhatlan követelméuye az, bogy minden oly terület, mely a szabályozás által, bármi kis mérvű — habár közvetett úton előállott—javulásáts helyzetéuek előuyösebb alakulását uyervéu meg, a szabályozás költségeinek arányosan reá eső részét viselni tartozik : önként következik, hogy az egy s ugyanazon völgyrendszerhez tartozó oly területek, melyek az alap ártérfejlesztés alkalmával minőség s térmennyiség szerint ártérül már felvétettek, ha közvetlen levezetést nyert t'ővölgytől egyen magaslatok vagy fensikok által elkülönítve állanak is, dö egyébként azokra a helyzet javulása elvitázhatlan, miután a nagy vizszin teljes eltüutetéso folytán, az ily területektől az azokat a föld sziue alatt átható és tápláló viz — mint ok — elvonatott, továbbra is ártérül uiiuósitendők és a költségeknek arányos viselésére kötelezendők. Ezen tétel elvitáshatlan igazsága azonban, azon szinte elvitáfhatlan méltányossági követelményt vonja maga után, hogy a közvetlen s közvetett eredményeket uyert területek közt megkülönböztetés teendő, az osztály fokoknak reájuk való alkalmazása tekintetében. A közvetlen mentesítést nyert árterek közé tartoznak azou területek is, melyek a t-zabályozás előtt egy magasabban fekvő vízgyűjtő feltt étről lefolyó víztömeg által elöntettek, de mély fekvésük miatt ezen víztömeg rendszeres csatornaveietés által sem tovább, sem vissza nem vezethető, ha ezen területek a természetes tekvésben rejlő elárasztástól egy oly csatorna épitése által óvatnak meg a jövőben, mely az elömlesztő vizet medrében felfogja s más irányba eltereli, minélfogva az ily területek jövőre csakis saját csapadék vizüket lesznek kénytelenek megtartani, tehát a szabályozás közvetett hasznaiban bizony os fokig részesülnek. Azon ok, mely az osztályfokok tekintetében a megkülönböztetést szükségessé teszi, más területeknél is fenn áll; minélfogva általános elv, hogy az őket különben minden más tekintetben megillető osztálynál egy fokkal lejebb helyeztessenek, s az az alább elősorolt esetben s területekre alkalmazandó: a) Azon területekre, melyek az alap ártérfejlesztés alkalmával már ártérül felvétettek, ba a közvetlen vezetést nyert völgytől egyes magaslatok s fensikok által elkülönítve állanak, és közvetlen csatornázást nem nyertek. — Ennek szükBege, mint a méltányosság által megkövetelt feltétel, abban leli magyarázatát, bogy az ily különálló árterek nem bírván felszíni elvezetéssel, különösen a tavaszi nedves időszakban kénytelenek lesznek vízgyűjtő felületüknek oda vonult csapadékát egy ideig eltűrni, illetőleg mindaddig magukba foglalva eltartani, mig a fővölgy kiürülése u'án, a természetes elszivódás által meg nem mentetnek. b) Azon területek, melyek kö/.vetlenül a Lónyay-csstorna vagy tartány töltéseik mellett terülnek el, ha azok Lónyay s torkolati csatornáik magas vízállásának ideje alatt átszi várgásnak vannak kitéve, c) Azon területeknél, melyek egy bizonyos völgynek legalsó részéu feküsznek, és a Lónyaycsatorna töltésébe behelyezett csőzsilipen át találják csapadékuk lefolyását; ezen árterek a Lónyay csatorna magas vízállásának ideje alatt lezárt csőzsilipen nem lévén kiüríthetök, ezen idő alatt az egész völgy szabadon oda folyó víztömegének medenczéjeül szolgálnak mindaddig, mig a Lónyay-csatorna vizszinének leszállítása után megnyitható csőzsilipen kiürithetők lehetnek ; ezen területek használhatósága egy bizonyos időre feltételessé válván, a fentiek szerint méltányos, hogy ezen kényszer helyzet eltüréseért némileg recompensáitassanak. d) Ezen elvi határozat alkalmazandó mindazon területekre, melyek a szabályozás előtt sürü s nagymérvű xsooibékkal voltak ellepve, ha azok a szabályozás által leit vizmentesitéí-ük folytán, helyi fekvésük s talajminőségükoél fogva magasabb gazdászati müvelhetésre alkalmasaknak találtatnak. — Ezen határozat abban leli indokát, miszerint méltányos, hogy az illető tulajdonos az eltávolított, vagy ezután eltávolítandó zsombék kiirtására fordított költségek tekintetében kártalanittaesék. e) Az áitérfejlesztésnél síkviznek talált azon területek, melyeknek feneke a közvetlen mellettük vezető csatorna fenekénél mélyebb fekvésű, a csatorna fenekénél mélyebben fekvő s legalább 50 centiméter mély vizzel borított részeikra (hányadaikra) nézve, f) továbbá az olyan területek, melyek bár ártérül felvétettek, de a haszonarányos osztályozás keresztülvitelénél eszközlendő helyszínelés alkalmával a küldöttség által egészben, vagy az egészhez számtani arányban (pl. V3) álló részeikben, a szabályozás után is legalább 50 eautimáter magas vizzel borított síkviz területet képeznek, s mint ilyenek még augusztus hóban is, a felállított osztályfokok egyikébe sem minősíthetők,az ártérből nem hagyatnak ugyau ki, de miuőségük lehető változtáig meg nem terheltetnek. Végül általános mérvadó elvül megállapíttatik, hogy a mennyiben az osztályfokoknak a hely színére való alkalmazása alatt egyes esetekben vitás kérdést képezhet az, hogy egy vagy más terület a közvetlen vezetést nyert területek közétartozik-e vagy sem? ily esetekben a társulati térképeken megjelölt határvonalok közti ártér alakok az irányadók. II. Osztály fokok. A nyirvizszabályozáa hiszon&rány szerinti osztályo zásinál a becshold alapegységéül az 1200 •öllel számított hold szolgál, mint oly területi egység, melylyel a legjobb minőségű s legtöbb szabályozási eredményt nyert területek számítandók. Ezen alapegységhez vi«zonyittatnak fokonként emelkedő területtel az egymástól különböző minőségű árterek. A haseonarányos osztályozásra hat fok álhtutikjel^ael^el^^eakéot a következő tér• >1, • öl, • öl, • • öl, • öl. l-ső osztály u bee hold .... 1200 2 od osztályú becshold .... ltOO 3-«d osztályú becshold .... 2400 4 cd os.tályu becshold .... 3600 5 öd osztályú becshold .... 6000 6 ed osztályú becshold .... 8000 Ezeu o-atályfokoknak az egj-s artéri részi tearj való alkalmazása a következő elvek szerint foganatosítandó: 1. Az első osztályú bee'holdak mértéke BZ^rint, tehát 1200 •öllel számítandók azou árterek, melyek a szabályozás utáni — tehát jelen állapotukban — viszonyítva a szabályozás előtt felvett, s a rovatos ívekben bejegyzett állapothoz — a legtöbb eredményt érték el; — ilyenek: a) azon területek, melyek azelőtt síkviz, vagy mocsárnak lettek minŐBitve, a szabályozás folytán pedig biztosan szánthatókká váltakés jó búza-földül haszualhitók, akár vaunak ma már téuyleg szántással használva, akár nem, de az utóbbi esetben a helyszíneléskor szántással való használatra alkalmasaknak találtatnak. Illetőleg mondatnak ki; b) azou árterek,melyek ugyancsak síkviz, vagy mocsárból száraz fekvésű, sze'id minőségű jó kaszálóvá alakultak át; c) végre ide tartoznak azon területek,melyek a f-íkviz s mocsárból, a vizszin leszállít ;ísa folytán, az ez időszerint fontos gazdászati czikket képező, jó és bfirű nádtermésre váltak alkalmassá. 2. A második osztályú becshold tk mértékével, vagyis 1600 •öllel számitandók: a) a Bzabályozás előtti i-íkviz s mocsárból az első osztályú kaszálóknál mélyebb fekvéBÜ, vagy kevés hozamú, de mégis kaszálásra használható területek; b) a t-ííviz s mocsárból homokos talajú rozs főid alá átalakult területek; c) végre az oly, különben búza talaj minőségű területek, melyek,habár a helyszíneléskor felszántva találtatnának ÍB, de helyszíni fekvésűknél fogva, ezen művelési mód szerinti használatra, tavaszszal s őazszel jelentkezhető vizeuyősségük miatt, okszerűen nem használhatók. 3. A harmadik osztályú becsholdak mértékével, azaz 2400 Qöllel számitandók : a) mindazon területek, melyek a szabályozás előtt síkviz s mocsárnak lettek minősítve, de az előbbi két osztály egyikébe sem sorolhatók, ilyenek: a gyengébb minőségű rozs-földek, feltételes használatú kaszálók és jó legelők; — b) ide tartósnak azon területek, melyek a szabályozás előtt már sásas kaszáiókul lettek felvéve, bár mily művelési ággá alakultak légyen át. 4 A negyedik osztályú beciholdakat 3600 •óllel számítva képezik : a) azon területek, melyek a szabályozás előtti állapotukban is némi müvelés alatt állottak, némi habár feltételes hasznot nyújtottak és ily alakjukban, mint ázalgott szántóföldek, 8 ugyanily kaszálók lettek felvéve, bár mily müvelés alatt állanak a szabályozás után; — b) a síkviz B mocsárból vizes legelőkké átalakult területek; — c) a szabályozás előtt rosz nádasnak felvett árterek, bár mivé alakultak légyen át; — d) régre azon területek, melyeknek csekély rétegű termő talajuk alatt a csapadék viz átazüremlését akadályozó 6 azt elposváuyositó kavics réteg vonul el. 5. Az ötödik osztályú 6000 •öles becsholdak sorába tartoznak: a) a szabályozás előtti állapotban jó nádasoknak minősített területek, bár mily művelési ággá alakultak légyen át a szabályozás folytán; b) a vad szik foltokkal sűrűen ellepett legelő területek; c) a helyi fekvésüknél fogva csakis rosz legelöt nyújtó mocsár-területek. 6. Végre a hatodik osztályú 8000 • iles becsholdak sorába tartoznak, az általános elvek a) b) c) d) pontjai alatt megjelölt azon területek, melyek egyéb jellegük s feltételek mellett az 5-ik osztályba volnának besorozbatők, és azon területek, minőségükre tekintet nélkül, melyek valamely csatornától egy kilométernél távolabb feküszuek és a csatornától, illetve az ez által szelt völgytől magaslat által vannak elzárva. III. Az osztályba sorozás körüli eljárás. A fent körülirott fokok szerinti osztályba sorozást egy állandó bizottság teljesiti, mely gazdászati s helyi ismeretekkel biró, lehetőleg társulati tagokból állíttatik össze. Ezen bizottság áll egy állandó elnök és négy tagból, a bizottságnak egyik előre kijelölt tagja az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti; a megalakult bizottság a társulati közgyűlés által megállapított osztályozási elveket, a helyszínén minden egyes ártéri részletre alkalmazza. — Jogérvényes határozat hozatalához az elnök és két tag jelenléte szükséges. — A bizottság vitás esetekben egy szerű Bzótöbbséggd határoz, mely esetben az ellenvéleményben 1 vő tagnak joga van, külön véleményének jegyző könyvbe vételét kívánni. — A tagok muukálkodásuk napjain napdijakban és a társulat által természetben kiBzolgáltataudó fuvarokban részesülnek. — A bizottságot működésében egy kirendelendő társulati szakértő tisztviselő támogatja, kinek feladatai közé tartozik a bizottságnak a Bzükséges felvilágosításokkal s útbaigazításokkal szolgálni, gondoskodni, hogy az ártéri térképek és egyéb adatok rendelkezésére állj inak, továbbá a netán előfordulható területi felvételek eszközlése iráut intézkedni. — Ezen társulati közeg, az érdekeltság összessége, mint egyetem képviseletében, a szűkség esetében felszólamlási joggal bír és azt a törvényben előirt módon és formák között gyakorolja. — A kirendelt társulati közeg, netáni akadályoztatása esetén, maga helyett egy más társulati közeget helyettesíthet, mely esetben az illetőt a szükséges utasításokkal ellátja. — Az osztályozási eljárásnál felmerülő Írásbeli teeudők végzésére egy tollnok alkalmaztatik. A bizottság miuden egyes község hitárában végrehajtott munkálkodásáról munkanaplót s jegyzőkönyvet vesz fel; a munkanaplóba a jelen volt tagok névsora s a végzett helyszínelés terjedelme rövid sorokban bevezettetik; a j«gyzőkönyvoe foglalandó körülményesen minden egyes helyszínelt részhtre létesített megállapodás. A munkanapló s jegyzőkönyv vezetője a bizottság mellé kirendelt társulati közeg, mindkét okmányt az elnök s jegyző irja alá; külön vélemény esetén, az azt benyújtó tag szinte aláírni tartozik. A bizottság elnöke, a bizottság megalakulása után azonnal, azon sorrendet, mely szerint községről községre a becslést eszközölni fogja, megállapítani és a közBégeküel s nagyobb birtokosokkal közölni tartozik, különben az osztályozó bizottság elnöke az előre megállapított határnapról, idejekorán értesíti az illető község elöljáróságát, sokat azon felhivas<al, hogy a kitűzött napra érdekük megvédése a a netán szükséges útbaigazítások megadás» végett a hilyszinelesuM személyesen vagy képviselőjük által jelenjenek meg ; mely felhívásba világosán kiteeudő, bogy az illető biriokosokuak jogukban áll, a helyszíni tárgyalásnál, a teiületek egyea részeinek osztály fokba minősítse iráut tnegg)őződést szerezni, mit ha az alkalommal uem eszközölnéuek, azon az alapon való kifogásuk, bogy a bizottság a területi beosztás nem helyesen eszközölte, nem fog figyelőmbe vétetni, miután a társulat kétszeres helyszínelés költségeivel, másnak mulasztása miatt, nem terhelhető; ezen értesítések ajánlott levélben és hivatalos postakönyv mellett eszközlendők. A helyszínelés s osztályba sorolás a következő módon hajtandó végre : A bizottság a községben megjelenvén, mindenekelőtt meggyőződést szerez magának a felől, hogy a határnapot kitűző értesitéBek rendes időben beérkeztek-e? ezután a megjelent községi elöljárók s az érdekeltek társaságában megkezdi a helyszinelési munkálkodást és pedig azon sorrendben, a mely szerint a szabályozás előtti ártér megállspitás eszközöltetett; a bizottság a kéznél levő ártéri térképek alapján mindenekelőtt azonosítja, az alap ártérfejlesztési munkálatban, bizonyos helyrajzi számmal ellátott ártéri részletet és pedig szigorúan azon térmennyiségben, melylyel az az alap munkálatban szerepel, levonva a csatorna és az előtérre elfoglalt területet (a deponiáért az azt használó birtokos fizet), ezután megállapitja tényleges birtokost és az illető részlet kataszteri helyrajzi számát; ennek megtörténtével bírálat aláveszi, az egy — bizonyos — helyrajzi szám alatti részletet, összehasonlítja a szabályozás folytán elállott eredményt, a szabályozás előtti állapot szeriut felvett minőségben azt feltüntető rovatos ivekbeu bejegyzett minősítésekkel; ezen összehasonlítás után, a megállapított osztályfokokat, az illető részletre alkalmazza; ha az egy egészet képező részletben több osztályfoknak megállapítása válnék szükségessé, ezen osstályfokok, a helyszínén nyomban, az egész területhez viszonyított hanyadokban fejezeudók ki, például: '/> I-i '/« II-, '/« III-ad osztályú. A megállapodás eredményei, KI egyes határokra vonatkozólag jegyzőkönyvbe foglalandók ; ezen jegyzőköuy • vek alapján a nyert osztályfokok és az azoknak megfelelő térmennyiséggel kiszámított becshold'.k — ez utóbbiak Vitat részig kifejelve — a szükséges rovatokkal ellátott ivekbe vezettetnek, melyek az osztályozó küldöttség és a társulati közeg által alá írandók. Amennyiben több esetben előfordult, melynél kitűnt, hogy a szabályozás előtti állapot Bzerint eszközölt alap ártérfejlesztés alkalmával egyes területek kimaradtak, miután a szabályozás által tényleg s törvényeseu is beigazolhatólag mentesítést nyertek és miután a szabályozási munkálatok folyamata alatt ezek birtokosonként, területileg és szabályozás előtti állapotra megállapított minősítések szerint, pótlólag felvéve s térképileg is kitüntetve lettek, az ily esetekre kimondatik, hogy a hslyaziuelő és osztályozó bizottság feladata leend működését az ily területekre is kiterjeszteni és azokat a törvényre való utalással az ártér keretébe bevonni, szükség esetén felhasználván az uj kataszteri osztályozás, megelőzött régi kataszteri felvételeket; s a meunyiben az ily területeknek a szabályozás előtti állapot szerinti minősítése, az illető érdekeltek hozzájárulása nélkül eszközöltetett volna, és ha ezen minősítés az illetők által kifogásoltatnék, az osztályozó bizottság méltányos egyezséget hozhat az illetőknek javaslatba, moly elfogadás esetén ugy a társulat egyeteme, mint az illető érdekeltekre kötelező erejűvé válik; egyezség nem sikerülése esetén az osztályozó bizottság az egyébként előirt formák és feltételek szerint az osztály fokokat az illető területekre megállapitja, mely eljárás ellen az illetőknek felszólamlási joga fenmarad. A helyszínelés és osztályba sorozás megkezdése az év május havának második felére tűzetik ki, ezen időtől kezdve megszakítás nélkül folytattatik junius, julius, augusztus, szeptember, esetleg kedvező időjárás mellett október hóban is; a kora tavaszszal vagy késő őszszel valé helyszínelés azon okon nem javasolható, mert az őzen évszakokban rendes körülmények közt jelentkezni szokott nedves időjárás, az egyes területokot nagy részben kiveszi valódi alakjukból, miuélfogva a helyszínelő bizottság nem találhat biztos támpontokat annak megbirálására, hogy az ily területek a mentesítés által miként s mily mérvben alakultak át; a helyes megbirálhatás múlhatatlanul szükséges annak telismerése, hogy az egyes területek a mentesítés folytán mily termő képességet tudnak felmutatni, a mi csak a fennemlitett hónapokban, tényleg meglevő termesztmény közvetlen megszemlélése által lehetséges. Miután előadhatja magát az, hogy egy bizonyos községben a helyszínelés idejében, meder tisztitások, esetleg csatorna fenék lejebb helyezések foganatosíttatnak, mely müveletek az érdekelt területek azonnali fokozottabb átalakulását idézendik elő, hogy az osztályfokok megállapítása ily esetekben, az ujabb átalakuláshoz képest lehessen eszközölhető; ily előfordulható esetekben, az osztályba soroló bizottságnak joga van munkálkodását ezen község B részletekre nézve megszakítani és egy előre meghatározandó napon ismét folytatni. Ezen elhalasztás kellőképen indokolva, a muukanaplóba bejegyzendő. A helyszínelő bizottság által megállapított munkálat eredményeinek miként leendő további kezelését a vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t. cz. 104., 105, 106, 107. és 108. §§-ai, valamint az osztályba sorolás mily időközökben, s mily esetekben leendő megújítást, ugyanazon törvény 111. § a szabályozza, minélfogva mint törvényes intézkedés, előirt formáiban szigorúan megtartandó. IY. Az osztály kulcs. A törvény által megkívánt formák közt, osztályfokok szerint, jogerősen megállapított ártér mindeu egyes becsholdjára eső évi ártéri költség, a társulati kölcsöuök után fizetendő évi törlesztési részletnek, a becsholdak összes számával való megosztása folytán áll elő; az igy megállapított becshold szerinti alapegység adja meg a kulcsot, az egyes birtokosok évi törlesztési részlet összegének s a fentartási költségek s egyéb járulékok hozzájárulási arányának