Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-04 / 18. szám

Melléklet a „IVyirvidék" 189Q. 18-i k számához. gyermekei s/ámira nyilvános is-o'a felépitétére ós rendes tanító felfogadására lehelnek rá kényszerítve, ameuvibeo a felekeieti hatóságok az iskolák tült tmötteége miatt máris kénysientettnek iskolájuk kibővítésére, uiii ai idegen illetőségű cseléd-gyermekek é» mr'.s vallásbeliek száma tesi alkalmatlanná. Az 1883/89. évben megejtett Összeírás szerirt min­dennapi iskolaköteles a községben rom. kath. 55 fiu, 47 leány, gör. kuth. 3i fiu 13 leánv. helvét vallású 1 fin, 4 leány, izraelita 4 fiu, 4 leány. Összesen 95 fiu, 88 le leány, együtt 183. A tauyákoM összeiratott r. k\th. 19 fiu. 19 leány, g. kath. 15 fiu, 12 leány, helvét hitvallású 5 fiu. izraelita 3 tiu. O szeteii 42 fiu 31 l«\iy, együtt 73. Köz«é_;bau és tauyáu ö'szmon 156. Mindkét iskolába járt ö szesen 6—12 éves 183. eltivozott időközben 15, iskolába nem járt 58, 13-15 éves ismétlő tanköteles összeiratott a községben r. kath. 4 fiu, 15 leáuy, g. kath. 10 fiu, 6 leány, helv. hitv. 3 fiu, izraelita 1 fiu 1 leány. Összesen 17 fiu, 22 leánv, együtt 89. Tanyákon r. kath 4 fiu, 3 leány, g. kath. 1 fiu, 1 leánv, belv. hitv. 1 fiu Ö-si^sen 6 fiu, 4 leány, együtt 49. Ezek köxtll mindkét iskolába járt 42, nem járt 7. Ezzel befejeztetvén jelentésem a midőn annak tudo­másul Tételét kérem egyszersmind felkérem a t. képvi seleti közgyűlést, hogy a községi elöljáróságot becses támogatásával jövőre is segíteni szivaskedjék; akkor Napkor község fejlődésében nem hátra, hauem előre fog haladui, ezt pedig megteremti az együttértés, mit szivem­ből kiváuok, adja Isten, hogy ugy legyen. Tisztelettel lévén Nspkoron, 1890. évi márcz us hó 11-én. alázatos szolgája Simák István, jegyzi ÚJDONSÁGOK. A nyíregyházi nőegylet közgyűlése. A helybeli jótékony nőegylet tisztújító közgyűlését f. évi ápril hó 27-ikén d. u. 3 órakor tartotta meg szép számú érdeklődő tagok részvéte mellett, mely alkalommal a gyűlés vezetésére előlegesen felkért Ltfjier Sámuel főgimo. tanár, mint elnök a megjelenteket szívélyesén üdvözölvén, nyitotta meg a gyűlést, fölkérve a jegyző­könyv vezetésére Paczka Anna kisasszonyt. Megnyitó beszédében felemlítette azt, hogy a lefolyt évben a le­köszönt tisztikar hiven teljesítette feladatát, ügy az emberbaráti jótékonyság gyakorlása, árvák ápolása, miut a női házi-ipar fejlesztése ós felkarolása által. Egy alkal­mat sem mulasztott el, a hol az egylet érdekéuek eme­lése által működési körét kiszélesbithette, estélyek ren­dezése által az egylet jövedelmét növelte s az ipar­iskolai tanítónők fizetésének emelése és biztosítása által az annyira felkarolt és feladatának féuyesen megfelelő nőipariskola lételét biztos alapra fektette, mely iskola jelenleg is 49 növendékkel működik. Hogy az árvaházban ápoltak száma jelenleg 12 s állandóan annyi volt. Hogy az árvákuak is legyen örömnapja, a karácíony estéjén szép karácsonyfát állíttatott fel az árvaházban számos emberbarát, köztük nt. Bartholomaidesz J. lelkész úrral is, mely alkalommal nt. Farbaky J. lelkész ur 2 fnos tallérját Gabula Juliánná, miut a legjobb viseletű árva­gyermek nyerte el. A segélyezést 214 frtban teljesítette az egylet a lefolyt évben. Midőn kiemeli Dessewffy Marianna grófnőt, mint az egylet védnökét, ki évenként 100 frttal váltja meg tagsági diját, egyszersmind a lelépő tisztikarnak, élükön Kovách Geróné elnöknek, ki 6 éven át kitartó buzga lommal és annyi szép alkotással nevelte az egyletet, az egylet részéről jkvi köszönetet szavaztat. Elnök bejelenti Szamuely Aurelné volt egyik al­elnök elhunytát, kinek buzgólkodásáról meleg szavakban emlékszik meg, s kéri jegyzőköuyvbe vétetni a fájdal­masan tudomásul vett bejelentést. Bemutatja ugy a nőegylet valamint az „ipar iskola" megvizsgált számadásait, mely szerint a nőegylet 94 frt 28 kr készpénzt resignál 957 frt 71 krnyi bevételé­ből (863 frt 43 kr kiadás mellett) a f. évi január else­jére; vagyona 6515 frt 93 krt teszen; a nőipariskola még kedvezőbben zárja le számadásait, a mennyiben 1896 frt bevételéből 334 frt 57 krt vi<zen át a folyó évre. Indítványozza a felnientvenyt és a péuztárkezelőkuek köszönetet. Megadatik. Ekkor hivja fel eluök a közgyűlést a választás megejtésére; a ^szavazatszedó bizottságot megalkotván, távozni készül. Mire a közgyűlés egy tag indítványára Lefjller SfmneZ nek, ki már egy megszakítással tizennégy éven át áll az egylet elén, köszönetet mond, sőt közfelkiáltással titkárjának újra megválasztja. A tisztikar következőleg választatott meg titkos szavazat utján: Elnök: Korányi Imréné, alelnökök: Básthy Barnáné, FUgman Lipótné. Nőegyleti pénztárnok: Meskó Lászlóné. Nőipariskolai pénztárnok: leffler Sámuelné. Jegyző: Kovách Bella k a. Szertárnok : Palicz Lajosné. Ezen kívül következett a 40 választmányi tag meg­választása. Ezek : Barzö Jánosné, Benczúr Miklósné, Bodnár Istvánné, Cseugery Sámuelné, Csipkay Jenőné, Chotvács Ágostné, Draskóczy Sámuelné, Flegmán Jeuőné, Farbaky Józsefné, Groak Zsigmondné, Gara Leoné, Halasi Jánosné, Juhász Etelné, Jósa Andrá-mé, Kubassy Arthurné, Kubassy Gusztávné, Kovách Teréz, Keresztessy Istvánné, Kovách Gerőné, Kovács Jánosné, Konthy Gyuláné, Krasznay Gáborué, Májers/.ky Béláné, Martinyí Józsefué, Megyery Gézáné, Mészáros Ferenczné, Meskó Lászlóné, Miklós Lászlóné, Okolicsányi Gézáné, Pa/ár Istvánné, Palicz Jánosné, Sztárek Ferenczné, Stern Jenóné, Sexty Gyuláné, Szesztay Károlyné, Süti Józsefué, Szopkó Alfrédné, Trajt­ler Sománé, Takács Alajosné, Velkey Pálnó, Gyurcsán Ferencz, Ferlicska Kálmánná, Rotmann Lajosué, Haas Mórné, Flegmm Mtksáné, Incze Józsefué, Fejér Barnáné, Virágh Kálmáuné, Szesstch Lajosné, Waltuer Jánosné. Adja Isten, hogy a megválasztottak az anyiri szép és magasztos hivatást betöltő egyletet továbbra is fel­virágoztassák. r — 1—. — Kinevezés. Kallay András főispán, Sipos Béla közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli szolgabiróvá ne­vezte ki. — Az e hó 13-diki vármegyei közgyűlés tárgy­sorozatára, melyet lapunk külön hivatalos mellékletén közlünk, e helyütt is fölhívjuk olvasóink figyelmét. — A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 8-dikán tartja meg rendes havi gyűlését, Kállay András főispán eluöklete alatt. — Zoltán Elek honvéd ezredes, volt alispánunk Zoltáu János orsz. képviselő testvérbátyja, a májusi katonai előléptetések alkalmával tábornokká neveztetett ki s egyszersmind honvéd lovassági főfelügyelői állásában véglegesen megerősíttetett. — A vármegye állandó választmánya e hó 9-dikén d. e. 9 órakor, a vármegyeháza nagytermében ülést, tart, a 13-diki közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából. — A májusi katonai előléptetések alkalmával Forster honvéd-huszár alezredes ezredessé, Szemere őrnagy alezre­dessé, Csicsery Géza első osztályú századossá neveztetett ki, Kálmán Frigyes alezredes pedig az ezredesi illetményeket kapta meg. — Figyelmeztetés a gazdasági egyesület t. tag jaihoz. A »Ft)lsi3-ti8tavid9ki gazdasági egyesület* mind­azon t. tagjai, a kik a május hónap második felében rendezendő II ik Pasteur-féle sertés orbánei elleni védő­oltásra még jelentkezni kívánnak, felhívatnak arra, hogy bezárólag május lé ig annálinkább tegyék meg bejelen­téseiket, mivel 16-án már a jelentkezettek kimutatása ugy a nagyméltóságú földmivelési minisztériumhoz fel­terjeszletik, mint az oltást végső állatorvosuak is meg­küldetik s igy további bejelentések nem lesznek elfogad hatók. Jelentkezni lehet Nyíregyházán az egyesület tit­kárságánál személyesen vagy levélben. Nyíregyházán, 1890. évi ápril hó 28 áD. Az tgyesüUti titkárság. — „Egy városi képviseleti tag" aláírással hosszabb felszélalást kaptunk abból az alkalomból, hogy a város­házi palota sma része, melyet most a kir. törvényszék foglal el — a jövő tavaszszal, a kir. törvéuyszók uj palotája elkészülése után fölszabadulván, miként lenne leghelyesebben értékesíthető. A fölszólaló képviseleti tag arra kívánja felhívni lapunk utján a városi tau&cs figyel­mét, hogy ideje lenne már most lépéseket tenni arra nézve, hogy a városunkban levő áll»tni hivatalok: pénzügyigaigatóság, adóhivatal posta stb. i't helyeztes­senek el, t. i. az államkincstárral a bérleti szerződés ide­jében megköttessék. Ez a fölszólalás czélja, s annyi bizo­nyos, hogy a fölszabaduló helyiségek e hivutalok koncent­rálására minden esetre a legalkalmasabbau Uszuek föl használhatók n a városi hatóságuak csakugyan idejében kell erről a dologról gondoskodui. — Hymen. Jármy László, a Nyirviztársulat tiszt­viselője, eljegyezte Ormós Erzsik* kisasszonyt, csicseri Ormós László berezeli földbirtokos leányát. — Jönnek a színészek! Aradi Gerő színtársulata május 13-kán városunkba jön. A társulat a téli saisouban az aradi városi színházban játszott s ez a körülmény maga elég ajánlás és biztosíték, hogy a mi közönségünk igényeit is kifogja elégíteni. — Dr. Pollatsek Sándor orvos lakása május hó 1-seje óta a Szarvas-utczáu, özv. Csengeri Sámuelné házában vau. — Dr. Zinner Jenó orvos május hó 1-sejével a nagy­kállói-utczai Lakuer Ödön féle házba tette át lakását. — Orosiak Nyíregyházán. Hát bizony uem lenne külön megemlítésre méltó dolog, ha csupán csak arról kellene irnuuk, hogy a hozzáuk alig 6—7 kilométer­nyire levő orosiak belátogattak ide Nyíregyházára. De ezek a mi derék szomszédaink hatalmas trombitákkal felfegyverkezve jöttek el hozzánk május 1 sején, — be­csületes, jómódú földmlvesek mindannyian —, s mint szervezett zenekar, bemutatták itt magukat az Adler-féle sörcsarnokban, hol városunk iutelligencziájáuak rendes találkozója vau. Több betanult indu'óval s magyar nép­dallal produkálták itt összetanulságukat orosi szomszé­daink, megérdemelve mind< n esetre azt az elösmerést, melylyel ilyen okos törekvés ós szórakozás iránt min­denki viseltetik. — A boros palaczk. Egy embernek okozta t. i.a halálát egy boros palaczk, uevezetesen Rosta Pálnak, aki ez évi január 18-dikán a Drenyóczki Mihály korcsmájába betérve, szóváltásba keveredett ott Tóth Fereucz Kótajba igye­kező napszámossal, aki, mikor a szóbeli argumentumokból kifogyott s egyik társának példáján fölbuzdulva, aki Rostást felpofozta, ugy vágott ennek fejéhez egy teli boros üveget, hogy szegény Rostás pár nap múlva bele­halt. Tóth Ferenczet halált okozott súlyos testi sértésért két évi fegyházra ítélte el a héten a helybeli királyi törvényszék. — Sikkasztó vendéglős. Gönczi Károly helybeli volt vuudéglőe 150 forint biztosítékot kezelt föl Koháo Antal n^vü pinczériől, s mikor az szolgálatából elment, nem tudott neki beszámolni e pénzzel, mert 100 forintot be­lőle a maga czéljaira fordított. Ezért a törvényszék sik­kasztás vétségében mondotta ki büoösnek s 14 napi fog­házra Ítélte. — Polgár Gyula komikus színész, ki most művészi körútját tartja Magyarország uagyobb városaiban s úgy­nevezett magán-színi előadásaival mindenütt uagy hatással lép föl, a jövő hót folyamán városunkban is fog előadást tartani. — Körözött tolvaj. Simon Ferencz, Antal Ferenci ujlehértói gtzd* cselédje, gazdája fiókját álkulctcsal lenyitva, abból 45 forintot, cselédkönyvét s más bizo­nyítványait kilop'a s aztán mogszökött. A csendőrség keresi. — Gyilkosság. Mire József nagy-halászi lakost e hó 2-dikán Nagy-Halászban agyonütötték. A holttest orvos-törvényszéki fölbonczolását e hó 4-dikéu foganato sitották. — Mikszáth munkáinak füzetes kiadásából Révai testvérek kiadóhivatala (Budapiston, IV. 'áczi uteta 1 ss.) megküldte nekünk a 20. és 21. füzeteket. Az előbbiben a • Pipacsok a buzábanc czimü beszélygyüjtemény befejezését, HZ utóbbiban a »Tavanzi rtlgvek* czimö novalla-cyklus első 3 ivét kaptuk, a gyüjteméuy tehát egy ujabb kötettel szaporodott és megkezdődéit immár az 5-ik kötet is. Mikszáthról nem kell a már elmondottakat ismételnünk, mert a ki eddig megjelent müveit e páratlanul díszes kiállítású füzetes vállalatban olvasta, ép oly jól' tudja, üiint mi, bogy e müvekben essk fz elragadóan élvezetes elő­adás a közös tulajdonság, mig a mindenek felett jellemző eredetiség jóformán minden egyes elbeszélésben más-más oldalról nyilvánul. Mig egyikben a népilet jelenságeinek raj­zolásában és a nép humorának visszaadásában bámuljuk a szellemes ötletektől duzzadó költői erőt, addig másutt ismét az ifjúkori tmlékeken elrévedezö toll alkotásait élvezzük, milyenekbe hanOulókut olvastunk már ugyan hazai ir idaltuuukban ép ugy, mint a külföld termékei közölt, de jobbakat aemmiesstre sem. Ajánljuk e kötetek megszerzését, a mire a Révai testvérek által nymjtott alkalom a lehető legkedvesebb, mert egyenkiut 35 krba kerülő 4—5 füzetből egy teljes kötettel gyarapodik könyv­tárunk, melynek diizét fogják képezni. — Alföldy Károly tánezmester e hó 3-dikán este tartotta meg növendékeivel a tánezpróbát a főgimnáziumi tornacsarnokban. Az érdeklődő szülők s mások is szép számmal vettek részt e mulatságon, ahol — a kicsinyek — után — mulathattak és jól is mulattak a felnőttek is. — A Sóstó fürdót ma, azaz vasárnap nyitja meg a fürdő uj bérlője, kinek ez uj vállalkozáshoz annál is inkább kívánunk sok szerencsét, mert ezt elérni csak úgy fogja, ha a közönség a Sóstón pénzéért megkapja mindazt, amit a legszűkebbre szabott igényekkel is méltáu megvárhat. — Internátus Sárospatakon. Jelentést és progr.m­mot kaptunk egy,*uri cialádok fiai számira Sárospatakon megnyitandó nevelő intézetről. Tarnóczy Tivadar es éri szeptember 1-éu, az 1890/91. iskolai év kezdetével, Sáros­patakon egy kisebb, szűkebb körű olyan finevelő-iutézetet siándéí.ozik nyitni, melynek növendéke a gimnáziumi tanfolyam illető osztályát, mint nyilvános rendes tauulók, a sárospataki ev. ref. főgimnáziumban végeznék. A nevelő­intézet növendékeinek siáma csekély lesz: 10 — 12 nö»en­déknél uem több. Minden növendék fizet beirásért, bútor ­és felszvrdlvények használatáért s kopásáért egy szer-mindeu­korra 12 forintot. Lakás-, teljes ellátás- s az intézeti igaz­gató-tulajdonom fáradozásaiért havonkint 50 forintot, vagyis 10 hóuapos iskolai évre 500 forintot. Végre a tanulmányi felügyelő ellátására és fizetésére hívonkint 10 , év nkiut 100 frtot. Öíszesen 612 Irtot. Ez azonban, hi a létszám 12-re felemelkedik, 100 forinttal kevesebb lesz. Ezért kapuak a növendékek az intézetben — a szobák nagyságához és a kor.ülönbséghez képest — 2—3 nappali, tanuló-szobát, külön háló- és étkező Bzobákat. Továbbá fű ést, világítást, mosást, tisztogatást, kis/olgálatot, gyöngéd gondozást, betegápolást, tanulmányi telügyeletet és kosztot. Csarnok. Csevegés. Csakugyan megérkezett a tavasz. Nemcsak dél­vidékről jövő vándorainknak csicsergő éneke hirdeti est, pedig ezek legcsalhatatlanabb biztosítékai annak a várva várt évszak elérkeztének, hiszen az ő lépteiket az ösztöu vezérli, s ez gyakran biztosabb, mint az ész rideg com­binatióinak ingatag alapou álló s a természeti titkos erők figyelmenkivül hagyásával, vagy azoknak nem tudá­sával kiokoskodott eredményei. De hirdeti a tavasz el­érkeztét sok más jelenség is. De ezúttal uem azzal a tavaszszal akarok foglal­kozni, melyet a kalendárium csiuálók, meg a vándor légi lakók mondanak elérkezettnek, hanem az emberek foglal­kozása, életmódja, tettei, meg aztán az ezek össsehatásából eredő általáuos eredmények a téli évszaktól elütő jelle­gében mutatkozó változás és sajátszerűség által létre hozottal. Mert hogy a téli szezontól erősen különbözik a tavaszi, no azt bizouyitani annyira fölösleges, hogy szinte egyűgyüségre vallaua. Elég ha a tavaszi amúgy is fű Íz szagú hüslevesek dus dudva tartalmára utalok, melyek a jó Ízlést ha kielégítik, de bizonyosan elrontják előbb­utóbb. Látn ezen kétségbevonhatlan körülmény is bizo­nyítja, hogy a tavasz elérkezett. És meghozta a legszebb napot: május elsejét. Menuyi remény (Nachtmusik), mennyi óhaj, fakadó és reménytelen szerelem, de mennyi fájdalomnak is meg­teremtője e nap, ós mégis a legszebb, a legóhajtottabb nemcsak azoknál, kikuek vágyaik beteljesülését hozá, de j kik csalódtak is benue. De nem is lehet az máskép, mert ha a szerelem a legboldogabb érzet, ha a legnemesebb hevület, ezt pedig tagadui auuyi volna, miut a materialismus teljes jogosságát ós diadalát elismerni, a különben is szűk körre szorított idealismus felett, ugy a május s annak első napja, mint kiválóan a szerelem fakadásának ideje méltán részesülhet amaz előszeretetben, mely a többi hónapok mellett némi kiváltságot ad neki. Ez az idei május elseje méltó volt híréhez. Hozott kedveuczeiuek mindent,mit csak kívánhattak tőle, „Nacht­musikot,", szép virágot, és ki tudja talán egész koszorút is, hozott ragyo ;ó szép időt, mely után ugy epedtünk, a bolondos ápril szeszélyes kedvtöltéseinek gyakran kel­lemetlen változásai megeléglése után. Szép volt az idei május elseje, kétségtelenül nagyon szép. * * * Ad vocem május elseje. No ugyau alaposan megfosztották szegényt leg­kívánatosabb tulajdonságától, illetőleg hozadékától. Nem szabad az erdőbeu sétálni! A bölcs magistratus kiokoskodta, hogy tekintettel azon körülméuyre, hogy az ott sétáló közönség által sok kár tétetik az erdő fa- és állat-állomáuyábaii, az erdőben való sétálás tehát meg nem engedtetik, csak a hatóság által kiállított s az erdőőruek bemutataudó engedélylyel. No már most, te szegény üde levegő után áhítozó halandó, ha egyszer egy hónapban kedved szottyan kisé­tálui az erdőbe, méltóztassál előbb a városházára elfá­radni s ott a sok munkával megterhelt hivatalnoknál zörgess csak vagy egy óra hosszant, talán hamar meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom