Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-27 / 17. szám

„N Y 1 B 1> É K" 19 frt 40 kr., azaz összesen 30 frt 20 kr, azaz harmincz frthusz kr nevezettek nyugtájára a vármegyei közmunka pénztárból elólegeztetik, illetve a kir. folyamniérnöknelc postautalványon megküldetni rendeltetik és a kisvárdai járás fóizolgabirája ezeu kiutalt 30 frt 20 kruak a leisoszabolcsi tiszai ármentesitö társulattól behajtására és beterjesztésére utasittatik. Miről a m. kir. főldmívelési miniszter felterjesztésen az iratokkal, a vármegye fópéuztárnoka, főszám vevője. Mikecz János főjegyző, Vidovich László aljegyző, Szokolay Emil kir. folyatnmérnök, a kisvárdai járás foszolgabirája é» ennek utján a felső-szabolcsi tisza szabályozó és belvíz levezető társulat kormánybiztosa méltóságos gróf Tőrök József, Beregvármegye alispáni hivatala utjáu gróf Lóuyay Gábor,' a bogdányi járás fószolgabirája és ennek utjáu Halász, Kótaj községek képviselőtestületei, Fráter Sándor, Ibráuyi Zsigmond kótaji lakosok, a dadai felső járás fószolgabirája és ennek utjáu Ibrány község képviselőtestülete és urbére3 közönsége, Bleuer Lajos, Bleuer Mór ibrányi lakosok, a uyibátori járás fószolgabirája utján Gencsy Bertalan kislétai lakos, Nyíregyháza város polgármestere utján a uylrviz szabályozó társulat miniszteri biztosa nagyságos Meczner Gyula mindnyájan vétiv mellett, végül a „Nylrvidék" hivatalos lap szerkesztősége közlés végett ezeu határozaton értesíttetnek. Nyíregyháza, 1890. évi április 25. Miklós László, alispán. Stabtlesvármegy alispánjátéi. 2628

. I. ~ ~1880. Tolnavármegye alispánjának 1556/90. számú átirata alapján 1193/90. szám alatt elrendelt körözés beszüutettetik. Nyíregyháza, 1890. április hó 17-én. Miklós László, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 3289. K. 1890. i járási főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. főldmívelési miniszternek 12551/1890. sz. a. kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján tudomás vétel, alkalmazkodás ós szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyház, 1890. évi április 18-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Má8olat.) Földmívelésügyi magyar kir. miniszter 12551. III/8. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A Komárom vármegye területén a szab. cs. kir. déli vasút vonalán fekvő „Nagyigmánd" uevü vasúti állomást, továbbá Pest-Pilis Solt-Kis-Kunvármegye területén, a m. kir. államvasutak vonalán fekvő , Monde" nevű vasúti állomást marharakodó vasúti álloinásokul engedélyezvén, fölhi vom a törvényhatóságot, utasítsa a területéu létező marharakodó állomáshoz kirendelt szakértőket, hogy az 1890. évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló s a szakértőknek f évi február hó 28-áu 10214. III/8. sz alatt kelt itteni rendelettel megküldött jegyzek 18 lapján Komáromvármegye rovat alatt a nagyigmándi, továbbá e jegyzék 6 lapján Pest-Pilis-Sűlt-Kis-Kuuvármegye rovat alatt a mendei marharakodó, állomásokat pótlólag jegyezzék be. Budapesten, 1890. évi márezius hó 29-én. A miniszter megbízásából Lipthay s. k. 3S3

5- K' Cl,. ,. . „ —— Szabolcsvármegye auspanjátol. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek 20784/890 szám alatt kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye utján szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1890. április hó 19-éu. Alispán helyett: Mikecz Jáuos, főjegyző. (Másolat.) 20784/1X. szám. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. Abauj-Toruavármegye területéu fekvő stooszi hidegvíz gyógyfürdő kezelősége folyó évi márezius 19-ón kelt beadványában azon elhatározásról értesít, illetve azou ajánlatot teszi, hogy bezárólag a VIII ik díjosztályhoz tartozó kisebb javadal mazásu állami és törvényhatósági, ügy szintén in. kir. államvasuti tisztviselők, illetőleg azok családtagjai számára az elő- és utóidénybeu vagyis május hó 10-étóI juuius 15-éig és augusztus 25-étöl szeptember 25-éig összeseu 20 lakszobát ingyenes használatra azou kedvezinéuynyel kész átengedni, miszerint a kedvezményt igénybe vevők az ágynemű használatáért fizetendő napi 30 krból 30°/

0-nyi, a 3 frtot tevő gyógydijból pedig 50%uyi engedményben fognak részesittetui. Részemről ezeu ajáulatot elfogadva, azt oly felhívással adom a törvényhatóság tudtára, hogy a feutjelzett raugsorozatba tartozó azou tisztviselők, illetve hozzátartozóik neveit, kik egészségük helyreállítása czéljából ezen kedvezményes helyeket eluverui óhajtják, a gyógykezelés szükségét igazoló orvosi bizonyítvány csatolása mellett, tekintettel különösen kérvényezők anyagi viszonyaira azelóidényre nézve legkésőbb ápril végéig, az utóidényre nézve pedig augusztus 10-ig közölje és ez alkalommal aziránt is nyilatkozzék, hogy az illetők a kedvezményt a feutjelzett időszakok melyikébeu óhajtanák igénybe veuni megjegyezvén, hogy a fonti határidón tul bejélentettek csakis auyuyiban lesznek figyelembe vehetók, amennyiben netalán be uem töltött helyek állanáuak rendelkezésre. Budapesten, 1890. évi április hó 2 áu. A miniszter helyett: Lukács György államtitkár. 3290. K. jgqQ Szabolcsvármegye alispánjátil. A járási főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és kö/.ségek elöljáróinak. A m. királyi vallás- és közoktatási miniszternek 12,900/1890. sz. a. kelt rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlöuye utjáu tudomás vétel, alkalmazkodás es szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1890. április hó 18-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) A vallás és közoktatási m. kir. minisztertől. 12,900. szám. Szabolcsvármegvo közöuségéuek. Értesítem a közönséget, hogy az 1879. évi 12,521. sz. a kiadott és az 1882. évi 8824. sz. a. kelt reudelettel bővített .Utasítást a bábák számára" újból kinyomattam s az példáuyonkéut 2 krért az egyetemi uyomdlbau (Budapest, v'ir iskolatér 3. sz.) kapható. Budapesten, 1890 márezius hó 20-án. A miniszter helyett: Berze viczy, államtitkár. 3

263. K. " 1890. Szabolcs vár megye alispánjától. A községi elöljáróknak. A in. kir honvédelmi miniszter urnák a honvédségről szóló 890. évi V t. cz. végrehajtása tárgyában 1795/890 elu. szám alatt kibicsátott körrendeletét áttanulmányozás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1890. április hó 21 éu. Miklós László, alispán. (Másolat a 3263/890. számhoz.) M kir. honvédé mi miniszter. 1795. eln. sz. S ..ibolc-várnigye közöuségéuek. A houvédségről szóló 890. évi V. törvényezikk végrehajtása tárgyában a következő rendeletet bocsátottam ki. 1. A honvédkerületi parancsnokságok, a gyalog és huszár-e/.redek a törvény 6. és 9.§-ábau megállapított elnevezéseket azonnal vegyék föl 2. A törvény §-a értelmébeu az állomáuy csoportok következő képen alakuljanak : a) a tényleges szolgálatra kötelezettek álloiiiáuyáb i az 1888 és 1889. sorozási évfolyainbeliek tartoznak, kik eunek első, illetve második évfolyamát képezik, b) az 1887 és régibb évfolyambeli legénység a honvédség tartalé kát képezi, olyképeu, hogy az 1887. óvfolyambeliek a tartalék első, az 1886. évfolyaiubeliek annak második, sat., az 1878. sorozati évfolyamból származók pedig auuak tizedik évfolyamába sorolnak. A havi díjasokra nézve ugyanezen elvek mérvadók. 3. Miután a törvény kihirdetése alapján hatályba lépett, ennek folytáu az 1887. és régibb évfolyambeli legénység, mely ez időszeriut bármi okból még tényleges szolgálatban állana, azonnal szabad- | ságolaudó és élelmezésből való kilépés napjával a tar- | talókba áthelyezezdő. Ezeu rendelkezés alól kivétetnek azok, kik az altiszti szolgálati jutalom-díj élvezete mellett tényleges szolgálatot öukéut elválaltak, vagy a tényleges | szolgálatban való meghagyásukat maguk kérik és erre az illetékes ezredparancsnokság által az engedélyt megnyerik. 4. A tényleges szolgálatra kötelezettek állományába tartozó azon legénység, (1888. ós 1889. évfolyam beliek) mely ez idő szerint tényleges szolgálatot uem teljesít az ezredek állományába, mint „tartósan szabadságolt" vezetendő. 5. A tartalékba áthelyezett havi dijasok, továbbá a legénységi állományhoz tartozó összes legénység a törvény szerint jövőre „honvéd tartalékos tisztnek (hivatalnoknak)" vagy „honvéd tartalékos legénységnek" nevezendő. 6. A szolgálati szabályokban, utasításokban és köuyvekbeu a szabadságolt, állományú tisztele (honvéd hivatalnokok) alatt a „tartalékos tisztek" (hivatalnokok); a szadadságolt állományú legénység alatt pedig a „nem tényleges állom ínyu legénység" értendő. Egyebekre nézve rendeletileg fogok intézkedni. Jelen rendeletemet valamennyi magyarországi törvényhatóságnak és horvát-szlavonországi megye és önálló hatóságnak egy—egy példányban kiadom. Budapesten, 1890. évi márezius hó 31-éu. A miniszter helyett: Gromon államtitkár. 3625. K. —jgoQ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter urnák f. évi 233. sz. a. kelt körrendeletét miheztartás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1890. évi április hó 25 én. Miklós László, alispáu. (Másolat.) 3625/1890. K. számhoz. M. kir. belügyminiszter 233. res. szám. Tekintetes úr! A mult évben Párisbau tartott ueinzetközi muukás cougressusban elhatároztatott, hogy folyó évi május hó 1-ső napján min denütt a hol munkások vannak, munkaszüuetelési tüntetés rendeztessék, igazolásául anuak, hogy azou kérdések ben, a melyek a munkások igényeit képezik, az összes munkásság egyetért. Ezeu tüntetés rendezésére és az abban való részvételre a muukások részint írásban, részint a vidékekre kiküldött izgatók által buzdittatnak s igen valószínű, hogy anuak megtartását, szándékolják. Ugyanazért tudatom tekintetes uraságoddal, hogy a munkásoknak sem folyó évi első május napján, sem ezentúl semmi nemű körmenetek, felvonulások és ily féle utczai tüutetések a hatóság főnökének személyes felelőssége alatt meg nem eugedhetők. Mindenütt & helyi munkásoknak — valamint minden más honpolgároknak — ha gyűlést száuilékoznak tartani, az a fennálló szabályok ós rendeletek alapján a hatóság felügyelete alatt megengedendők, de tüntetések uem Jelen ren leletein "a hitó-Ui főnökök, rendőri kapitányokkal és elöljárókkal közleudó s hogy az a legpontosobban megtartassák, Tekintetes uraságod által is elleuőrizeudő. A tett intéz kedésekról és anutk eredményéről ho/:zliu részletes jelentós teendl. Budipesten, 1890. évi április hó 16 án. Gr. Szapíry, s k. Másolat hiteléül: Katonka, vármegyei kiadó. Szabolcsvármegye alispánjától. 1379. K 1890. A főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szatmár-Németi városban a folyó évbeu összeirt teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét nyomozás megejtése és az eredmény esetén jelentés tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1890. évi február hó 27 én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Szatmár-Nemeti városban tejjeseu ösmeretleu hadkötelesek névjegvzeke: Albert József, Soltész Balogh Mihály, Czeizler Poldi. Kis Mihály, Weisz Ábrahám, Horváth Miklós, Mezes János. Óri Zsigmond, And rejkó Demeter, Csőri János, Fej s Péter, Róth Sándor, Weisz líeriuauu, Kecskés L iszló, Nagy Jó/.sef, Pauch Ferenc/. Veszélyes áranvlnt. II. Egy perczig sem lehet kételkedni tagadhatatlanul, miszerint különösen a nagy földbirtokok átalában nem hoznak be annyit házilag kezelve. De ennek oka egyszerűen számítás-hiány, részben a hanyag és lelkiismeretlen kezelésben keresendő. Ha nagy birtokosaink kellő tőkét tudnának belefektetni a gazdászatukba, ha g izdatisztjeiknek, mint szokták mondaui, nem löknék utánna a gyeplüt (hiába mindnyájan csak gyarló tereintések vagyunk), ha kedvök s tehotségök volna mindent látni és tudni közvetlen, vagy ha ép;n ezt magokra nézve kényelmetlennek találnák, fogaduának fel egy u. n inspektort jó fizetés de nem parádéra (válogathatnának e tekintetben) meg vagyok győződve, hogy birtokaik után ínég többet tud iának felmutatni, mint bér rendszer mellett felmutatnak. Élő példa volt erre n. gf. D , megyénk legnagyobb birtokosa, ki egy rendszeresen kezelhető birtokot seui adott bérbe és megtízszerezte vagyonát. Pedig ha valaki számító gazda, a megboldogult az volt! Éí van még az éremnek egy másik oldala is. A bérletek hazánkban rendesen oly elem (pusztán tőkepénzesek) kezebe kerülnek, mely semmi tekintetet nem ismer a materialis hasznon kivül, (p Tsze, sokszor a felcsigázott bérlet miatt is a létharczbau erre mintegy kényszerítve vannak.) A többletet többnyire a szegény nép rovására s a birtok kizsarolása mellett, daczira minden kikötéseknek, éri el. Ha ugyan eléri és nem bukik meg szakertetlensége miatt is, a tulajdonosnak szintén nagy kárára. A minek aztán természetes kővetkezmenye a nép anyagi és erkölcsi megromlása s a birtok elértéktelenedése. Pedig mindennek határa van. Élni és élni hagyni, ez legyen jelszavunk a létkérdés harczaiban. A liurt nem lehet túlságosan feszíteni, mert elszakad. A telhetetlenség, a materialismus ez egyik tó'hajtása, mely undok méhéből szülte koruukbau a „veres rémet" Isten-ostor gyanánt, egyik legnagyobb átka társadalmunknak Ha szegény népünk elsülyed, annak szomorú következményei lehetnek. És ha e tekintetben a vizsonyok tűrhetetlenekké kezdenek válni, az a bérlő világpolgárias érzelmeinél, azon életelvnél fogva, hogy „ubi bene, ibi patria" könnyen hazát cserél (kivéve a kiveendőket) mint a patkányokról mondják, hogy az elsülyedésre predistinált hajót a vész előtt jó eleve oda hagyják, mig szárazra mehetnek. Nem ugy földbirtokosaink, kik ezer lánczczal vannak csatolva a haza szent földjéhez. Igen, ha a viszonyok változásával átalában megbízhatóbb, hazafiasabb bérlő osztályunk lesz, akkor indokolva lehet igen is a földbirtokoknak kellő mérvbeni tömeges bérbeadása. Kissebb földbirtokosainkat azonban egészen más indokok, nem épen a gondnélküli elet bájos Eldorádója, nem is a földbirtok jövedelem fokozásának reménye vezetik birtokaikat bérbeadói. Azt, mondják: „kis birtokból nem lehet megélni!" mintha muszáj volna minden született gentrinek tekintélyes urnák is lenni. Ha csak nem „ad glóriám majoréin familie" t. i. a léha tömeg előtt bizony nem is a haza, az emberiség magasabb érdekeire tekintettel. Igon, legyen egy erős, hatalmas „középosztály". De én ezt a középosztályt nem csupán a módos gentriben, kinek szemei előtt még mindég leginkább imádott o-sztalyának érdekei le begnek, hanem sokkal inkább a családi leszármazás foglalkozás nemeire, sőt a nemzetiségre való tekintet nélkül az anyagilag független, müveit, szabadságszerető, a humánus polgári elemben keresem és találom fel. Egy ilyen középosztály igenis szükséges a szabadság érdekeire. (Mely elemnek nem kell a kormány kenyere, se czimer-adomáuya, ez ördög pókhálója, ha utánna hajigálják — csupín a függetlenség legnemesebb ambitiójától hajtatva.) De abból, hogy az ősi birtok megfogyott, kevés jutott egynek egynek belőle az osztály alkalmával, nem azt a következtetést kellene lehúznia, hogy hát adjuk azt bérbe, magunk pedig lássunk hivatal után, hanem hogy béreljünk hozzá (ha csak valakiben valami nagy genialitás nincs) vagy pedig adjuk el, csináljunk tőkét belőle, s azt fektessük valami nagyobb birtokba, vagy ha értünk hozzá, valamely üzletbe. A kik igy fogták fel a helyzetet s derekasan hozzáláttak dolgaiknak, hát boldogultak, boldogulnak, biztosítják a maguk embtrségéböl Isten után még családjuk jövőjét is. És szabadok, függetlenek, mint a puszták oroszlána és nincs szájukra kosár vetve, mint az uri ebeknek! vagy a szabadságszeretet ma már puszta ábránd a reális világ szemébe, mig az aranyos rabláncz csörgése, a hatalom, dicsőség bibor vánkosán, andalító zene? vagy könnyű annak, ki meg tud élni a maga emberségiből. De hát „a szegénység sokra rá veszi az embert!?" Épen azért kell törekedni, futni, fáFolytatása a mellélilaten