Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-20 / 16. szám

„N Y 1 B V I ü É K." A közcsend és reud az évfolyamán mi által sem zavartatott. 6. Az 1880. évi ad., főkönyv szerint volt 435 adótétel, 1889. évben 360. Az 1880. évi adóhátrány volt 2105 frt «•/» kr., 1889. évben 36* frt 7'/» kr. Az 1880. évi adóelőírás volt 8029 frt 90 kr., 1889. évben 6380 frt 86'/a kr. össiesen 1880-bau 10134 frt 93Va kr., 1889-ben 6746 frt 94 kr. Ezen összegekből közvetlen tizetöket terhelt: Az 1880. évben 6386 frt 9'/a kr., 1889 beu 3624 frt 43 kr., mit levonva, a községi lakosok terhére maradt 1880 ban 4748 frt 84 kr. 1889 ben 3121 frt 37 kr. Erre befiiettetett 1880 ban 2566 frt 32 kr., 1889-ben 2793 frt 37'/, kr. Hátralékban maradt 1880. év végén S182 frt 62 kr., 1889-ben 318 frt 13V> kr. 7. Hadmentességi dij hátrány 1880. évben semmi, 1889-ben 63 frt 50 kr., hadauntessegi dij előirás 1880-ban 326 frt, 1889-ben 3»1 frt 50 kr., összesen 1880-bau 325 írt, 1880-ben 386 frt. Ebből a közvetlen fizetőket terhelte 1880 ban 98 frt, 1889-ben 58 frt. A község terhén maradt 1880 ban 227 frt. Erre befizetett 1880-ban 18 frt, 1889 ben 294 frt. Hátralékbau marjdt 1880-bau 209 frt, 1889 ben 91 frt. (Vége kör.) ÚJDONSÁGOK. — A vármegye tavaszi közgyűlése május hó 10-éu s a következő napokon fog megtartatni. A közgyűlés tárgysorozata nincs ugyau még megállapítva, de minden esetre igen sok számbői fog az állani, valamiut minden esetre igen nagy érdekeltséggel fog a közgyűlés végbemenui, mert a Ludovika akadémiai Buttler-féle két alapítványi helyre ez a közgyűlés fogja az ajánlást megtenni. — A nagy lovas-laktanya építésén hatalmas erővel dolgoznak. A válalkozó a tokaji utc.a végén nagy darab földterületet szerzett részbon a várostól, részben magá nosoktól 8 ott égetik most az építéshez szükséges téglát, mert a válalkozó czég az itteni tégli árakat igon magasaknak találta. — Debreczen csakugyan megkapj i a királyi táblát. Az igaiságügymiuiszter benyújtotta már a képviselőházhoz a kir. tábla d> centralizációjáról szóló törvényjavaslatot s abban benne van, mint egyik székhely, Debreczen is. A debrecseni kir. táblához a debreczeui, mármarosszigeti, nyíregyházi, szatmárnémeti és zilahi kir. törvényszékek területei fognak tartozni. — A nyíregyházai sorozás a héten ment végbe városunkban, a >nemzeti kávéházé helyiségeiben. A sorozás eredményéről lapunk legközelebbi számában adunk hírt. A bogdányi sorozó járásban e hó 21-dikén kezdődik a sorozás, szintén Nyíregyházán. — A vármegye igazoló választmánya e hó 9 díkén tartott ülésében Gergelyffy Dezső, dr. Lóreucz Gyula, Holló Mihály és Csiha Endre, mint a pícipetrii kerületben megválasztott megyebizottsági tagokat igazolts. — A vármegye közegészségügyi bizottsága e hó 29 dikén d. e. 9 órakor a vármegyeh izán ülést tart. — A magyar szt. koronái országai vereskereszt egyletének nyíregyházai fiók-egylete e f. évi május hó 4-én délután 3 órakor a városi felsőbb leány iskola helyiségében évi közgyűlést tart, melybeoi megjelenésre a tisztelt egyleti tagok leikéretnek. Kelt Nyíregyházán 1890. ápril 19. Sztarek-Eperjessy Krisztina, elnöknő. Somogyi Gyula, gazda. — Értesítés. A nyíregyházai jótékony nőegylet f. évi ápril 27 én vasárnap délután 3 órakor a »felső-leány iskoláé helyiségeiben tisztújító közgyűlést tart, melyre a tazek ez uton is tisztelettel meghívatnak. N\iregyhizán, 1890. ápril 18. Az elnökség nevében Leffler Sámuel, n. e. titkár. — Dr. Jósa András vármegyei főorvosuak lapunk hivatalos részébeu közölt hivi jelentésére e helyütt is fölhívjuk olvasóink szíves figyelmét. — Választások a nőegyesQlet kebelében. A helybeli jótékony nőegyesület e hó 27 diki közgyűlése tisztújító gjfllés lesz. Választás alá kerül az elnöki, első alelnöki, másod alelnöki, pénztárnoki, szertárnoki, titkári és jegyzői állás. — A városi helyettes alkapitány: Bogár Lajos árvaszéki ü nök igen helyes intézkedést telt hivatala körében, nevezetesen elrendelte az összes vendéglői, kávéházi, korcsmai stb. nyilvános üzletekben tzolgáló cselédek nyilvántartását. Igen üdvös dolog lenne, ha ez az intéz kedés általánan az összes városi oselédekre kiterjesztetnék, csak az a baj, hogy ez ujabb hivatali apparátus szervezését vonná maga után. — Gyászrovat. A közliszleletü Korányi családot fájdalmas csapás érte: a csilád egyik fi ital nő tigia, az alig busz tavaezt élt Korányi Vilma, e hó 19 d kéu Geszieréden meghalt. Elhunytáról a osalád a következő gyászjelentést adta ki: Nyíri János és neje, valamint unokáik Kálmán és Sarolta mély fájdalommal tudatják kedves unokájuk, illetőleg testvérjük Korányi Vilmának e hó 19-dikéo, életa 20-dik évébeu, reggel történt hirtolen, gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai e hó 21-én délután 2 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint G fczteréden beszenteltetni s a nagy-kállói róm kath. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Kelt Geszteréd n, 1890. ápril hó 19 én. B ke h.mvaira! — Eljegyzés. Urszinyi Károly nagykállói jóbirű gyégyezerész, a nagykállói társis élet egyik éltető lelke, megbízható értesülésüuk szerint f. hó 20-án azaz ma vált jegyet a kedves és bájos Hvezda Margit kisasszonynyal. Szivünkből üdvözöljük a boldog jegyeseket és óhajtjuk, hogy az az édes öröm és tiszta boldogság, mely most leiköket fénysugárral vonja be, ne szűnjenek meg soha, legyenek azok hü kísérőik egész életükön keresztül. — Hubay József, a helybeli ev. rjf. egyhíz volt segéd lelkésze, megválasztott bodrog-kereszturi lelkész, mint érte.ültünk, e héten foglalja el uj állomását. Midőu egyrészt örvendünk, hogy érdemei elismerést nyert' k, miarészt uehezen esik távozása, mert Hubay jó pap, kedves ember él mindnyájunk őszinte barátja vnl». Szeretetre méltó modora, a különböző egyházak iránt tanúsított jóindulata megszerezték neki valláskülömbgég nélkül miudenki szeretőiét ós becsülését. Mi szivünkből óhajtjuk, hogy bodrog-kereszturi hívei között találja fel a megelégedést, frigyébsu pedig, melyet a jövő hó 6-án fog kötni a kedves Ctiha Margit kistsszonynyal, a boldogságot. — Az italmérósi jog kártalanításáról szóló 1888. XXXVI. t. oz. 11 §-a értelmében a közigazgatási bízottBág albizottságához utalt és az alább megnevezett községi csoportok fognak a megyei tiszti főügyészi hivatalaban letárgyaltatui: Nagy Halász ápril hó 22-én N.-Kálló ápril hó 22 én Apagy ápril hó 23 án T.-Kenóz ápril hó 23 án Kenézlő ápril hó 24 én. — Az orosz daltársulat ma esti előadására nézve rendkívüli intézkedéseket rendelt el a tanács a rozoga szinkörbeu. Minthogy az előadás, a már elkelt jegyek száma ezerint, rendkívüli látogatott lesz, a tp.nács elrendelte, hogy a karzaton 200 B a földszinti állóhelyen 60 embernél több nem lehet. A zöldségpisez felől egy uj kijárást nyittatott a tanács s ugyanitt a kerítést is el bontatja, valamiut a karzati följíró lépcsőknek kijavítását is megrendelte. Ezflukiviil a színpad alatt s a nézőtéreu összegyűlt piszkot ki kell tisztitaui s a karzat padlózatát beborítani, hogy a por a karzatról ne hulljon a páholy közönség nyakába, a karzati publikum minden megmoz dulására. Kimondotta továbbá a tanáos, hogy uj nézőhelyek beállítását nem engedi meg. — A büntetéstói való félelem miatt öngyilkosság elkövetésére hstározta magát Fodor Lajos csizmadia legény. Mert szegény rossz fát tett a tűzre. A márczius 31-diki pótváBár alkalmával ugyanis gazdájától, özvegy Sinka Antalnétól pénzt kért Fodor s mivel hogy uem kapott tőle, betört a lakáBába s onoan 27 frtot magához véve, előbb Debreczenbe, majd Karczagra szökött. A helybeli rendőrség ezalatt kereste a tolvajt, amit Fodor megtudván, pár nappal ezelőtt, hogy a büntetéstől meneküljÖD, Karczsgon a temetőben vitriolt ivott. A veszedelmes folyadék Mzonban nagyon összehúzta a torkát, mert csak egy korty csúszott le azon. Annál inkább összeégette azonbau a száját, meg az orrát. Igy hát Fodor nem h^lt meg, hanem a rendőrség kezébe került s onnan a kir. törvényszék fogházába. — Gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt állott a bíróság előtt Misák Istvánná á^teleki paraszt asszoy ki — bár nem okleveles bábaasszony — egy gyermekszülésnél segédkezett s oly rosszul járt el, ! hogy az újszülött ennek következtében meghalt. A törvényszék ezért három havi fogház büntetésre Ítélte el. — Okirat hamisitás vétségéért 14 napi fogházra Ítélte el a héton a helybeli tőrvényszék Molnár Gusztáv 17 éves molnár inast, ki egy marhalevélre, melyet apja átírás végett vele a községházára küldött, illetéktelen bejegyzéseket tett. — Özv. Ungár Lipótnónak lapunk mai számában foglalt hirdetését ez uton is ajánljuk olvasóink szíves figyelmébe. Özv Ungár Lipótné folytttja a mult napokban elhunyt férjének üzletét s azt régi jó hírnevének megfelelöleg fogja tovább vezetni. — „Fenn és lenn ', r'gény két kötetben, irta Herczeg Ferencz (Budapest, Singer és Wolfner kiadása, Egyetemes Regénytár V. évf. 11 —12 kötet). Az uto ső regénypályázat,. melyet a hazai irodalom terén buzgón fáradozó Singer és Wolfner czég h rdstett, jelentékeny mozgilmat kvltett elbeszélőink kőzött, kivált a fiatalabb nemzedék körében. A pályázat, nem is volt egészan meddő, i5t h itáro zottan figyelemre méltó mozzanatnak mondható mai regény irodalmunk terén. Különösen két uj név merült föl ez alkalommal, mint olyan, melyeknek viselőitől szép prózánk még sokat remélhet. Ez«k egyike Harcze^ Ferenc •, kinek »Fenn és lenn* czimü regéuye n, bírálók osztatlan dicséretében részesült. H'irc/.eg Firencz, mint uj tehetség ugyan, d<s egészen készen jelent meg a regéuyirodalom mezején Nemes előidás, választékos ízlés, ügyes ineseszövés, alapos jellemfestés párosulnak benne széleskörű európai müveit séggel. Gondolkodó fő, ki megtudja magának választani az anyagot és ugy dolgozza fel, hogy lehetetlen tőle nz elismerést megtagadni. A »Feun és Lanne c.imü regéuy teljesen eredeti mü, minden reminisczenczia nélkül — a Dii pedig a fiatal írókban igen gyakori Hirdetmény. K. "*»/,„„. Nyiregyháza város képviselőtestületének elhatározása folytán, az uj szőllők megetti közlegelőbeli CO részlet 1000 Qöles területnek szőllőtelepül leendő eladása tárgyábau, folyó évi mijus hó 2-ik napjának délelőtt 10 órájára a városház íhoz közgyűlés tűzetik ki, melyre a képviselet t. cz. tagjai ezennel tisztelettel azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a kitett időben és helyen lehetőleg teljes számban megjelenni szíveskedjenek; mert ha a képviselet tagjainak általános többsége meg nem jelennék, érdemleges határozat hozható nem lészen. Kelt Nyíregyházán, 1890. ápril 2-án. Polgármester helyett: Májerszky Béla, főjegyző. Méhészeti ABC. Irta : Bandái Miklós. (Folytatás.) Használtatnak u^yan még hazánkban sokféle alkotású és méretű Keretek, de ezeknél alkalmasabbaknak bizonyultak a fönt leirt országos méretűek minden oly vidéken, ahol uincs álhiudó mézhordás; mert az ilyen úgynevezett félkereteket néhány uap alatt baépithetik méheink dolgozó sejtekkel, míg az egész kereteknek, melyek jóval nagyotibak, a mézelő idő utánra maradt üregét hireléppal szokták kitölteni. Da alkalmasabb az országos méretű keret azért is, mivel köunyebb kezelésű, csinosabb, tetszöbb kinézésű, mint az egész keret, sőt ennél könnyebben is szállítható. Fönti okok miatt s az egyöntetűség kedvéért is, éu miudenkinek az orszigos m tetű karatékét ajánlom. Országos méhészeti egyesület, Kriesch János műegyetemi tanárnak, a méhészet ügyéárt lelkesülni soha meg nem szűnt buzgósága folytán ; Ft. és Nsgs Göndöos Benedek békésgyulai apátplébános és országgyűlési képviselő elnöklete alatt megalakult 1879-ben, Budapesten. (1. Méhészeti Lapok.) Ószi egyesítés. (1. Egyesíteni kell. Össze szált rajokat, ha egy kaptárba akarjuk tenni s ha az elő és utóraj, nem mindjárt, hanem egy óra múlva kell befogni, hogy addig anyát válasszanak, mert különben kiverhetik egymást a kaptárból. Ha előrajok szálltak össza, megérdemlik a külön választást. (1. Rijok szétválasztása.) Utórajok (l. Utóraj.) csak úgy választaudók szét, ha sok szállt egybe. Másképp ezekot rögtön be kell ugyan fogni, de ritka szövetű vászounal lekötve, estig hűvösön kell tartani s csak estvs teendők állandó helyükre. I\ Pergettyü. (I. Mézpergettyü.) Petének neveztetik a méhészeti tudományban mindenféle anya által lerakott tojás addig, mig ki nem kelt, ami rendes körülmények között 3 nap alatt szokott bekövetkazui. Ilyenkor a különben egyenesen álló pete előbb csak kissé,azután egészen eldől. Azután áleza lesz belőle B ezeu állapot tart az auyánál 5 és fél napig, a dolgozó méheitnél 6 és fél napig, a herénél 6 napig. Álczából báb lesz s a sejt reá záratik. Báb alakjába marad az anya 8 és félnapig, a dolgozó méh 11 napig, a here 16 napig s ekkor előbújva kikeluek. Azouban a dolgozó méhek csak 14 nap múlva lesznek röpképesek, ezért van aztán az, hogy ha valamely törzset helyéről máshova tesszük, néhány napig nem repülnek méhei. Da addig sem h3vernek, hanem a belső munkát, minő az építés, méz elhelyezés, költés, melengetés, ápolás, ők végzik, csak 14 nap múlva repülnek külső muukara, helyükön ilja't maradván. Az erős méhanya naponként 2000 petét is képes lerakni. Port hányni, (mint sokau hibásan szokták) a repülő raj közzé azért nem tsnácsos, mert ez által könnyen megsérülhet az anya s igy a rajnak befogva is alig lenne haszna. Különb»n is ezzel mindaddig meg nam állithatjuk a méheket, mig köztük tetemes kárt nem tettünk. Igy hát valamely repülő idegen rajt legjobb magára hagyni, hogv valahol megszállva valakinek haszna lehessen belőle. (1. Rijt az elszökéstől.) Púpos költés áll elő B ebből herék kelnek ki nemcsak akkor, ha álanyák, hanem akkor is, ha ifjú terméketlen, vagy kimerült vén anyák petéznek. Már aztáu hogy e három-íéle baj közzül melyik van jelon, felismerhető a következő jelekről. 1. Álanyák egy sejtbe igen sok petét raknak és pedig rendetlenül, annak oldalára is. 2. Ifjú, da valami ok miatt p. o. veleszületett testi hiba, fogyatkozás, avagy a párzás idejében uralgott alkalmatlan időjárás kévetkeztében mag nem termékenyült anya, minden sejtbe egy petét tesz, s azt szabályosan annak fenekére, zárt sorokban rakja. 2. Kimerült az az olyan anyával vau dolgunk, melynek a párzáskor kapott hiúimig készlete (ondó) kifogyott, sőt a petefészek is beszüntette muukáját, midőn a sejt fenekére szabályosan letett petét találuak; de o*ak imitt-amott hézagosan, nem zárt sorokban, akkor is, ha ezen költés mindegyike dolgozó méh lenne; nagyobb mérvben azonban akkor, ha már ezek némelyike püposan lett befedve s igy here* fiat tartalmaz. Terméketlen ilju auyáju családot könnyű rendbe hozni; mert az ilyen, idős és termékeny anyát könnyen elfogud: de már a vén s álauyás néppel sokkal több baj van. (1. Gyógyítása.) Vén anyás törzs anyja, ilju termékeny anyával C3aréleudő ki. Eljárásunk a következő : ezen törzset kidobo'juk s az auyát megsemmisítjük, mikor aztáu a kidobolt nép tuda'ára jutott árvaságáuak, közé bocsáthatjuk, vagy biztosabb sikerrel szoktató kalitkával beadhatjuk az anyát. (1. Anyásitaui az árva népat.) R. Rabló méheket füusmerh-ttui arról: 1. hogy mindnyájan feketék; da eoböl nem következik, hogy a minden csaiádbau leuui s okolt féuyesfeketek is rablók legyenek vagy mintha ezeu rablók másfajta méhek volnának, mert hogy ezek feketek, az legiukább ouuan van, hogy szőrmezük a rablás közben letépetik, illetve a munka közben vénsegük jeleül lekopott. 2. A többi méhek hangjától könnyen megkülön böztethetőleg sokkal élesebben cneugő hangon zugnak. 3 Nem nyugodtan, előbb a röplyuk elé vagy mellé szállva mennek be, hanem előbb össze vissza, sebesen csapkolódva lesik a bejuthatás pillanatát, ekkor nyíl sebesen becsapódnak. 4. Ilyen rablók által megtámadott törzs őrei, illetve szellőztető méhei nyugtalanok, be és ki futnak, a röplyuk körül fölágaskodva kapkoduak az oda szálni akarók után. 6. Belőlről gyakorta hárman négyen körül fogva huzuak egy élő méhit kifelé s azzal birkóznak, mig meg ölik. 6. Ha ilyen kihozott méhet ketté szakítunk, mézhélyagját mézzel megtöltve találjuk. Ha a rablás észrevétlenül kiütött, pár óra alatt anynyira elharapódzhat, hogy egy egész virágzó méhest megsemmisít. Megelőzhetjük azouban az által, ha gyönga és anyátlan törzseket nem tartunk, mézet a méhesben vagy e körül el nem c-iepegtetünk s mindenben rendet, tisztaságot tartunk. A már kiütött rablást pedig követkeső módon akadályozhatjuk meg. 1. Ha az csak a kezdet perczeiben áll s törzsünkön még erőt nem vett, a röplyuk elibe 45*/ alatt olyan darab, tiszta ablak üveget állituuk, mely a lyuk hosszát és magasságát tul éri. A gyorsan ennek repülő rablók, fejüket bele ütve, lehullnak. 8őt hogy a megtámadottakat haragra ösztönözzük rablóik ellen, nagyon sokat ér a röplyukat fokhagymával erŐ9eu bedörzsölni, mit a méhek szerfelett gyülöluek, de meg ez által a rablók ÍB zavarba hozatnak s azt hiszik, hogy nem jó halyen járnak, meg kisértik tehát a szomszéd kasba menést, da itt már készen várják őket s egytől egyig le is fülelik.