Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-13 / 15. szám

.,I\ V H V I I) K rí.' bel* njujouiiili abba, bog/ a községi köiös legelő 8 érre haszonbérbe kiadassélc a Bleuer Lijoa ur fentjelxett birto kánalt örök ároni átadásáért. Azonban e gyűlésre Czukor Ignácz birtokos ur is magjelent, ki előzőleg egynehány szájas embert maga köré gyűjtött ason érveléssel, hogy eme csere a községre veszélyes, veszélyes p?dig azért, mert ott oly veszedelmei íttnöví-nyek teremnek, hogy r község marha állománya dögveszélyuek lehetne kitéve, a cserét elfogadásra nem ajánlja. Ezen, a valóságnak meg nem felelő állítását alulírott nem tudta szó nélkül hagyni, a nép gyűlésen elmondotta, bogy nem érti Czukor ignácz urnák czélját ez itt elmondottak után, mivel oly dolgokat akar a néppel elhitetni, a mi merő ellentétben állott az eddigi tapasztalatokkal. Ugyanis tudva volt sokak előtt, hogy eme birtokot Czukor Ignácz ur évek bosszú során át haszonbérbe bírta, azt mint legelőt folytonosan használta s nem történt meg soha az, hogy ott az ő jószágának legkisebb baja is lett volna, sít a legközelebb múltban, midőn Friedmann nevű előző tulajdonos ozeu birtokot áraba bocsátotta, mint vevő lepett föl; de mert a vételárnál megegyezni nem tudtak, Bleuer Lijos ur lépett közbe s ezen birtokot őrök áron megvásárolt*. Ezekkel szemben tehát nem látható egyébb, Czukor Ignácz urnái, mint a saját magán érdekének előbbre vitele, mert számit arra, hogy ha a község eme birtoknak tulajdonába lép, meg lesz kötve további terjeszkedésének utja, még oaak nem is remélheti, hogy az valaha birtokába jusson; de igy mint szomszédos birtokos számithit arra, bogy később, ha Bleuer eladni lesz hajlandó, majdan birtokához csatolhatja. Azért ismételten ajánlotta eme csere meg kötését. Czukor Ignáoz urnák ezen kijelentésekre viszonválasza az volt, hogy Bleuer Lajos ur azért akarja a birtokot a községnek nyakába várni, mert már megbánta, hogy megvette; a község legelőjéből nagy anyagi hasznot remél, igy iinsételten a oserét ellenzi elvben is kimondani. Erre Szabó Miklós gör. kath. leik. ur több fontos érvvel megvilágítani iparkodott eme, a község közönségére káros befolyással biró ellen indítványt; de mert a Czukor Ignác/, ur által félrevezetett egyének nem fékezhető lármájuk miatt a tárgyalás menete tovább vezethető nem volt, elnöklő főbíró ur a gyűlést felfüggesztette. Igy elodáztatván ezen cssre ügy megkötése, 1889. év jul. hó 31-én tartott másik népgyűlésben egy második ajánlata vétetett Bleuer Lajos urnák tárgyalás alá, mely abban állott, hogy hajlandónak ígérkezett az általa 7 évre kibérelt Kállay Aidrásné űrnő birtokát a közös legelő tsrületért cserébe bérletbe adni; ezen kivtll hajlandó volt a községnek 5—600 frt évi összeget telűlfizetni. (Folyt. k«v.) ÚJDONSÁGOK. A kereskedő ifjúság Széchenyi estélye. Ápril hő 8-án mult 30 éve, hogy a „legnagyobb magyar', gróf Széchenyi István önkeze által vált meg órdemdüs életétől a döblingi tébolydábau. A vesztesség, melyet hazánk e váratlan csapás folytáu szenvedett, kimondhatatlan nagy, a mód melylyel az történt, megdöbbentő R egyenlő fájdalommal tölté el a nép minden osztályát. Soha államférfiú népszerűsége tetőpoutján nem szállt sírjába, kiuek ravatalát több s általánosabb tisztelet környezte volna mint őt. Ritka embert nevezhetünk meg, ki midőn a közpályára lépett, aunyi reményekre jogosította volna a nemzetet működése iránt, mint Széchenyi g talán senkit, ki e reményeket oly tökéletesen teljesíti, mint ő. Hazánk kiválóbb fiainak e legnagyobbikát állitá eszményéül a nyíregyházi kereskedő ifjúság s ha hazánk Mind vissza tér, ki tévelygőben van, S megtisztulva lép az igazakhoz ; Hiába túrsz a közős romlásra . . . A mit tész, — az reád csak átkot hoz. Látni Luczifer I nem megyek még innen, Nem vágyom ezt u tarka képet. Ahl nézz oda . . . oda a szegletbe, Milyen sn-mpár ... a tü«e hogy éget, Igen I igent ő az, kit keresek, Éva I Éval a ki megért engem, Érzem ó lesz hu segitő társim . . . Kgy sziv s lélek lesziluk még mi ketten. Oly hideg az élet igy . . . egyedül . . . Nincs öröme, uiucs kéje, ingere; — Ne szorisd ugy vasmarkodba kezem, Ah I ő indul ... és nincsen senkije. Bocsáss el I vagy az útból kirúglak, Elég bosszú volt e czudar játok, Magam ellen küzdeni nincs erőm — Nem vagyok as többé ... a ki valék. Bírnom kell ót, hogy oldala mellett Megtisztuljon bennem a mi földi, Ó maga a paradicsom nekem — Szava, csókja szivemet betölti. B«csáss I bocsáss, ne ingerelj tovább . . . Vagy nem látod, h gy forr a vér bennem, Igy ni I szabad az ut, le is — fel is . . . Pá! Luczifer I Aligha látsz engem. Luczifer. Megállj 1 ... Ne fuss ugy a ssoknya után, Amely ismét uj bünr* iDgerel, Kerüld a nőt, addig vagy csak boldog, A inig karja magához mm ölel. Állhatatlan, s változó legtöbbje, Pillanatna. s az érzelmeknek él, — Az édenben sem talált otthoura . . . Akkor is csali, ha csókot ad —és kér, Émelygős lesz ajkán a szerelem, Ha vagyait ki nem elégíted, Ne kamráját, szesiélyit fűszerezd — Kzzel komám I szivét melegíted Mert boldog egy kanál levessel is, Hogy hu magat felpiperezheti, S ba ezt dóréu megtagadod tőle . . . Kitelik, hogy a szűröd kiteszi. — Ne várj sokat attól ... a ki gyeuge, Ki ábrándnak s hiúságnak rabja. Jön egy, kinek ajaka csicsergőbb . . . S tűzhelyedet a faképnél hagyja. Vagy otthont lel házadban egy másik, — Meleg tanyán megfészkel a veréb, — ... Ahl mi volt ez . . . arczul csaptál ? 1 Megállj I Fatyu 1 ezért lakolni fogsz te még. e nagy napszámosa nem is vezeti az ifjúságot s ha az alkotó férfiú helyett csak arczképe néz le némán a gyűlésterem faláról: meg vagyunk győződve, hogy minden munkájában az ifjúságot " a .legnagyobb magyar' szelleme vezeti; komoly muukára, hazaszeretetre, hűségre, szorgalomra és kitartásra inti, hogy a nagy czél, mely felé az ó munkálkodásai irányultak, teljesüljön s körültekintve szép hazáukon, boldogító öntudattal elmondhassuk : Magyarország nem volt, hanem lelt. A kereskedő ifjak egylete bizonyosan soha sem felelt meg jobban feladatának, mint midőn felvette működési reudjebe, minden évben Széchenyi Istváu gróf halálának évfordulóján, a gyászünnepély megtartását, hogy azou hála, melyet iránta az egész nemzet érez, költészet és szónoklat által méltó kifejezést nyerjenek. A kereskedő ifjak egylete tudja, hogy feladatának magaslatán áll, midőn kegyelettel adózik a „legnagyobb magyar* emlékének, mert munkában és hazaszeretetben ót követik és őt ismerik el apostoluknak. Az ünnepély valóban lélekemelő volt; városunk három tekiutélyes férfia: dr. Meskó László városi tiszti ügyész ur, I'orubszky Pál és Leffler Sámuel fógymnáziumi tanár urak mellett, jeles dalárdánk és Benczy Gyula zenekara töltötték be az üunepély programmját. A zenekar fél kilencz órakor nyitányt játszott, ez jelezte az ünnepély kezdetét, ezt követte a dalárda mely a „Szózat'-oí énekelte el hatásosan; a szép számú uagyobbára intelligeus közönség zúgó tapssal jutalmazta úgy a Benc-iy játékát, miut a dalárda énekét. Alig vonult el a dalárda az emelvény elől, ismét lelkes taps hangzott fel, mely Porubszky Pál tanár urat kisérte fel az emelvényre, ki nagy hatással szavalta el Petőfi Sándornak „A ledőlt szobor* czirnü remek költeményét. Ezt követte dr. Meskó László városi tiszti ügyész ur emlékbeszéde Széchenyi István grófról. Remeke volt ez az emlékbeszódekuok s nagy hatást tett a hallgatóra a „legnagybb magyar" dicső és nemes tetteinek méltatása. A felolvasó szép egyinásutáui sorrendben adta elő mit tett Széchenyi a magyar nyelv, kultura, kereskededelem és nemzetgazdaság emelése érdekében. Felolvasta irodalmi működését is és a .Hitel" c/.imü munkájának gyönyörű előszavát. Végül megdicsérte a kereskedő ifjúságot nemes törekvéséért, hogy a leguagyobb magyar halálának évfordulóján emlékünnepélyt reudez, mely szép tett az ifjúságnak hazaszeretetéről és feladatának tudatáról tesz tanúbizonyságot. A lelkes hangon tartott szép emlékbeszédet szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. Ezt követte Leffler Sámuel főgymn. tanár ur szép szavalata, melyet sziutén lelkes tapssal és éljenzóssel jutalmazott a közönség. A lélekemelő szép ünnepélyt a dalárda zárta be egy csinos dallal, mely után a közönség szép emlékekkel hagyta el a befejezett ünnepély sziuhelyét. — td — — Kinevezés. Mikecz Gyula helyittas vármegyei alszámvevöt, Kállay András főit-pán rendes alozáuivavővé nevezte ki. — A nyiracsádi, nyiradonyi ós szentgyőrgyábrányl g. kath. iskolák ügyében Kállay András lőívpán bejelenté a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén, hogy a közoktatásügyi miniszter egy hozzá iutézatt leiratában tudatta, hogy a közigazgatási bizottságnak, minisztériumhoz intézett leiratára akkor fog határozatot hozni, ha az egjházi féhatóság az általa oda intézett leiratra válas/olui fog. — A vármegye egészségügyi viszonyaira nézve érdmesnek tartjuk közölni a következő adatokat: A vár megye 214 008 ( >z 1880 diki népszámlálás alapján) lakosa l-özül meghalt a mult évben 7991 egyén. Még pedig Nyíregyházán 1128 (minden 1000 ember közül 46 5), a kisvárdai járáiban 1102 (41*5), a tiszai járásban 701 (34'8), a dadai alsó járásban 914 (30 9), a dadái felső Ádám. Megérdemlőd — mit kaptál — Luczifer 1 Bar mindenki igy fizetne neked, Meghúznád tán magad egy sarokba S nem volna oly czudar, gálád nyelved. Mert romlott sziv termi a rágalmat, Bár igaz ! ho^y te benned sziv uincsen, De a mi öl, utálatot ébreszt . . . Férges agyadba megterem mind n. Csúnya dolog, barátom Luczifer 1 Hogy olyan vngy mint a szemét szekér, Silányságból táplálkozol eeyre . . . A mi gálád és piszkos . . . hozzad fér. . . . Rnssz s kivető megakad mindenben, Ám azért a jó túlsúlyban marad, A mi gyöngy, az nem válik kavicsc-á, Az aranyhoz a salak nem ragad. Földi létben a szerető hitves Az idvesség I ki birja, becsülje, Kárhozatot arat, ki nem gondol Azzal, a mi napjának derűje. ... A virág is gondosan ápolva Koszorúba való ágakat hajt, Ue félts engem, bírom titkát annak, Mi háritja el házamról a hajt. Ah! szeretni, szerettetni vágyom, Édes kéj ez, az emberi szívnek, Érzem én azt, hogy szeretve leszek . . . S bogy a jövő szebb életre hi meg, Érzem én azt, hogy még körülöttem Angyal arezok járnak és repkednek, Ab I mi síép az . . . küzdeni azokért, Kik szivemhez hozzá forrva leszuek. Te nem tudod I -h! de én érzem, Hogy a mit hír és kincs meg nem adhat, Megtalá.um, h i gygyé forr szivünk: A család' kört, békét és nyugalmat. Luczifer. Dicső alak ! még dicsőbb gondolat! Dajkát nevel belőled a jövő, Pé'<danyl>ép' lész a cselédségnek . . . Guxs'ilyt is kapsz, s lóg rajtad a kötő. Esy nyávogó m»cska sereg kö ött Mi szép lesz egy kipelyhedzett pofa Megtanulsz majd mesélgetni szépen . . . S czifra leszel mint sz-nt Mihály lova. A paripa s vidász fegyver helyett Sulyok kerül mindig a kezedbe. Czérna, pimut gomlm vitó leszel, Megfürödhetsz a kávéba, tejbe, Ha megvénhedsz és hugy ha elgyengülsz Beledugnak a kuczkóba, sutba, járásban 844 (35-1), a bogdányi járásban 88Í (39 5), a nyírbátori járásban 1084 (36 2), a nagykállói járásban 1333 (35'2). A vármegye egész területén minden eser ember közül 37'29 halt meg. Föltűnő ez adatokban a Nyíregyháza városára vonatkozó, mely városunk egésxségügyi viszonyait valóban igeu rósz sziuben tünteti föl. — Községi Iskolát akarnak létesíteni Kótaj községben. E derék szándékot azonban nagyon megnehezíti az a szomorú körülmény, hogy a közoktatásügyi miniszter, a községi iskola létesítéséhez szükséges állami segélyt — mint leiratában mondja: fedezet hiányában — nem adta meg. — Közmunka tartozások leírására nézve — behajthatlanság ozinaéu — Nyíregyháza város hatásága előterjesztrst tett a vármegye közigazgatási bizottságához, a fizetni képteleuek névjegyzékének csatolásával. Minthogy p dig a közigazgatási bizottság épen ebből a névsorból arról győződött meg, hogy többen, akik ebben a névjegyzékben benfoglaltatnak, egyátalán nem tarthatók olyanokuak, hogy alig egy forintra terjedő közmunka hátralékaikat megfizetni uem tudnák: utasította Nyíregyháza város p ilgármesterét, hogy a közmunka kezelésével megbízott közeg s a valótlanságokat tartalmazó bizouyitványok kiállítói ellen vizsgálatot inditsou s ennek eredményéről jelentést tegyen. — A gazdasági cselédek adójánsk össieirására vonatkozólag a közigazgatási bizottság Kornis Ferencz indítványára föliratot intézett a pénzügyminisiteihez, hojry az összeírás ne novemberben, hanem a tényleges állapot alapján január htvában foganatosíttassák. A pénzügyminiszter értesítette a közigazgatási hatóságot, hogy ez óhajtás figyelembe vehető nem volt. — Hatosztályu leányiskola létesül Njirbátborban s a közoktatásügyi miniszter erre az engedélyt meg is adla már. — Gyászrovat. Láuer Etelka férjével Nyiry Ferencz mérnökkel, az összes rokonság nevében is, tájdalomtelt szivvel tudatják forrón szeretett jó anyjának, kedves napújának s szeretett rokonuknak özv. Ldner Lajosné ízül. Berey Mária asszonynak folyó évi április 9-ik nupján, példás türemmel viselt hosszú és kinos szenvedés után, végi.iuK-rülésbeu történt gyászos elhunytát. Drága halóttuuk földi maradványai e hó 10-ikén fognak a ref. egyház szertartása szerint délelőtt 10 órakor beszeutsltetni, délután Kenézlőre szálittatni s • hó 11-ikéu sz ottani sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1890. ápril 9 én. Áldás és béke hamvaira! — Figyelmeztetés a Pasteur-féle oltásra jelentkezett oltatókhoz! A nagyméltóságú földmívelési miniszter ur rendeletéből Plósz Béla m. kir. állatorvosi tanintézet segéd-tanár, megyénkben az oltást folyó hó 14 ón kezdi meg. Az oltás Büd-Szent-Mihályon veszi kezdetét s az alábbi sorrendben hajtatik végre, a miből mindeu oltató tájékozhatja magát, hogy mikor kerülhet reá a sor: 1. gróf Dessewffy Aurél Bűd-Szt.-Mihály, 2. báróVay Arnold Tisza-Lök, 3. id. gróf Dessewffy Miklós Bashalom u. p. Királytelek, 4. Fraukl Soma Gáva, 5. Szakraida János Gáva, 6. Egert Géza Nagy-Halász u. p. Kemecse, 7. Vecsey Oláh Károlyné Vasmegyer u. p. Kemecse, 8. Boschán Jakab Ibrány, 9. Hajés testvérek Kótaj, 10. gróf Dessewffy testvérek Dessewffy puszta u. p. Nyíregyháza, 11. Burger Mór Nyíregyháza, 12. Propper Samu Tura u. p. Nyíregyháza, 13. Leveleki Mór Séuyő u. p. Napkor, 14. Hartstein Antal Napkor, 15. Buday Gyula Ó-fehértó, 16. Leveleki Márton Levelek u. p. Apagy, 17. Maudel Dezső Nyír-Bátor, 18. Mandel József, Nyir-Pilis u. p. NyirBátor, 19. Mandi Samu Vállaj Szatmarmegye. Mándi Samu Káutor-Jáuosi Szatinármegye, Mándi Samu Kékese u. p. Kis Várda, 20. Bay Bertalan Nyir-Bogát, 21. Lichtmau Dezső Kálló-Semjén, 22. Bleuer Béla Kálló-Semjén, 23. Grósz Mór Kálló-Semjén, 24. Nyíri Jáuos Geszteréd u. p. Balkány, 25. ifj. Csillag Bíla Szegegyháza u. p. Uj-fehórtó, 26. Crengeri József Sima-puszta u. p. NyirPergetheted az olvasó göböt . . . S rád nyilik tán a menynek kapuja. . . . Meg nem régeu én valék egyedül, A ki hozzád legközelebb álltam, Nem tudtál vón el lenni nélkülem . . . Hálátlan vagy, no I ezt még se vártam. Ha a csizmád szorított . . . hogy kértél, Jó Luczifer I segits, mert elveszek I És ma mit tészsz I ? rám dobod a sirat — S nem törődöl, akármivé leszek. Rám se tekintsz, a régi barátra, Ki magamhoz vettelek botorul. Oda tapadsz egy kis fakeroBzthez . . . A melytől az én arezom elfordul. No I ez híven virraszt majd feletted, Megvigasztal, bogy ha a szűkség hajt, Akaszd rá a tarisznyádat fiam I Hátim benne az olvasó kihajt. ... Élj magadnak, rám többé ue siámits, Nagy utxim vannak még szerteszét. Adieu, Ádám! Hát kezet sem nyújtasz? Már megengedj, czimbora! ez nem szép. H'-jl lesz idő, hogy nem kell a kereszt — Esengni fogsz, hogy jöjjek el hozzád, De mar ükkor messze leszek tőled . . . Hivő szavad nem ér egy fa kovát. Ádám. Nincs többé rád síükségem, Luczifer I A ki mindig csak ártottál nekem. Feledve lesz a perez, hogy láttalak . . . Menj, távozzál 1 hagyj békében engem. A bűvkörből, melyet készítettél, Enmagamat végre kiragadtam, S hogy megtisztult agyam, szivem, lelkem, Hozzá térek, kitől elfordultam. Hozzá, a ki forrása a jónak, Ki maga a végtelen szeretet, A kinek szent neve hallatára Meghajtom a fejemet, térdemet. A kinek nagy s végtelen kegyelme Nem múlik el, nap vagy ba éjjünk van. A ki vigaszt nyújt a szenvedőknek, Ki nem hágy el, mindenütt velünk van. Mert hiszen itt van a parad'csom, Itt e földön, hogyha szivünk tiszta, Ha a hitben lelkűnk nem tévelyeg S nem esünk a bűn s vétekbe vis=zi — Igen I IgenI felemelt homlokkal Megyek tőled egy uj világba át, Megnyílt az én lelkemnek országa A keresztnél rebekek glóriát.