Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-19 / 3. szám

XI. Ovfolyum. 3. s/ílm. Nyíregyháza, 1890. január 19. JNÍYÍRVIDÉK f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLGTENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési teltételek : postán vagy helyben hashoz hordva: Ml irr* 2 , 5egyed évra 1 „ * kftaségi jsgjtő és tanító uraknak egau érre csak két torint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beklildetn'i. Héruieiitetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábbzott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-tóri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldlierger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország ős Sveicz fővárosaiban is Doni & Coinp. által Hamburgban. Hivatalos kitelemá&ytk. 28. Szám. Szabolcsvármegye főispánjától. 1890. Pályázati hirdetmény. A Szabolcsvártnegyéuél megüresedett s 300 frt évi Sietés 60 frt lakpénzzel javadalmazott egy közigaz­gatási gyakornoki állásra ezennel pályázatott uyitok. Pályázók felhivatnak, hogy az 1883. I. t.-czikknek megfelelően felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám folyó év február hó 15-ig terjeszszék be. Nyíregyházán, 1890. évi január 15-én. Kállay András, főispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 15,522 K. 1889. A járási fóaiolgablráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. főldmivelési miuister 67,596/89. sz. a. kelt leirata másolatban alkalmazkodás és közhírré tétel végett közöltetik. Nyíregyháza, 1889. évi deczember hó 28. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmlveléíi magyar királyi miniszter. 67,596/889. 111. 8. szim. Valamennyi törveuyhatóságuak. A gácsországi cs. kir. helytartóságnak f. évi deczember hó 1-én 82,962 sz a. kelt átirata értelmében, sertések Magyarországból Gáesországba cssk közvetlen vasúton vihetők be és csak az alább nevezeit állomásokon rak­hatók ki, és pedig a.) a cs. kir. államvasút: Buczacz, Chaboroka, Czortkon, Gorlicze, Husiatyu, Hrosuó, Lem­berg, Neu Saodecz, Osviczim, Podgorze, Sámbot, Sanok, Srtájj, Tarnon, Piurmácz, Patachicze, Slanilan, Kolorma, Sukatin, Zsblaton és Prezeinysl; b.) a Lsjos-Károly vas­út: Kraksu, Böchuia, Seotrviuá, Tarnovo, Gzázua, Rop cycze, Lariukut, Saroslao, Prezemysl, Mosciska, Grodek, Lemberg, Zadvorcze, KrasDe, Brody, Koczov, Tarnopol, Podboloczika, Oleczyce, Luboczov, Ravaruska, So«al, Mielce és Tarnobnez; c.) a Ferdinánd császár északi vasút galicziai vonalán: Osviacim, Trzebiua, Sreczakova, állomásain. A sertés szállítmány megvizsgálata ezen állo­másokon a kirendelt állatorvosok által eszközöltetik. Ha a kirakásnál foganatosított állatorvosi vizsgálat alkalmával csak egy állat is betegnek találtatik, a szállítmány a legközelebbi tehervonattal, melyen más patás állatrako­máuy nincs, feladó veszélyére és költségére a feladó állomásra fog visszaküldetni; azon esetre, ha az állatok a lerakó állomás, vagy egy közel fekvő állomás helyen lévő közvigó hídon állategészség-rendóri felügyelet mel­lett le nem vághatók és az állomásról a vágóhidra mát patás állatok fertőzését teljesen kizáró módou át uem szállíthatók. Horvát-Szlavouország és a megszállott terü­letekről való sertés szállítmányokra, melyek közvetlenül, az az nem Magyarországon át vitetnek be, a fenti intéz­kedés nem alkalmaztatik. A patás állatoknak Magyaror­országból Gáesországba való bevitelére vonatkozó tilalom, ezen óvintézkedések, következtében megszüntettetett és a következők rendeltettek el: a.) Patás állatoknak Gács országba lábon való hajtása, vagy kocsin való szállítása tilos; b.) Szarvasmarhák, juhok és kecskék csak vasúton szállíthatók és csak a fent elősorolt állomásokon rakha­tók ki, hol azok egészségi állapotuk iránt állatorvosilag megvizsgáltatván, onnan a rendeltetési helyre hajtandók Ha azomban ezen vizsgálatnál csak egy Allatou a száj­körömfájás állapitt&tik meg, a szarvasmarha, juh és kecs­ke szállítmány a vasúti állomáshoz közel egy elkülöní­tett helyen állategószségi- rendőri felügyelet alá vétetik és felügyelet alatt tartatik addig, mig az összes illatok a járványon átesnek, vagy a tulajdonos kiváuságára a legközelebi közvágóhídon levágandók. Erről a közönsé­get tudomás vétel és közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1889. deczember hó 11-én. A miniszter meg­hagyásából: Lipthay. 15,615. K. 1889. Szabolcs vár megy* alispánjától. k járási fósiolgabiráknak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m kir. főldmivelési miniszter 67,976/89. sz. a. kelt rendelete másolatban alkalmazkodás és közliirré t«i*J végett közöltetik. Nyíregyházán, la89. deczember hó 29-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmlvelésügyi magyar királyi miuiszter. 67,979/89. III. 8. szám. Valamennyi törvéuyhatóaágnak. A trieszti cs kir helytartóságnak f. é uovember hó 28 án 18,074 sz. alatt kelt átirata értelmében a Magyarország­ból a helytartóság területére közvetlenül szállított ser­tések csak Trieszt (déli vasút) és Pola vasúti állomáso­kon rakhatók ki, hol a sertések megvizsgálása állatorvos által eszközöltetik. Ha a kirakásnál az állatok között csak egy is beteguek találtatik, a szállítmány a leg­közelebbi tehervonattal, melyen mái patás állatrakoináuy niucs, a faladó veszélyére és költségére a feladó állomás­ra fog visszakűldetui, ha csak az állatok Trieszt ős Po­lábau a közvágóhídon állategészség rendőri felügyelet mellett le nem vághatók ós ha a sertések az állomásról inás patás állatok fertőzését teljesen kizáró módou nem szállíthatók a közvágóhidra Horváth-Szlavonországból és a megszálott területekről való sertés szállítmányokra, melyek közvetlenül azaz nem Magyarországon át vitetnek be, a fenti iutézkedés nem alkalmaztatik. Erről a közön­séget tudouiás vétel és közzé tétel végett értesítem. Budapesten, 1889. deczember hó 11-én. A miniszter meg­bízásából: Lipthay. Stabolcsvár megye alispánjától. 210 . K. 1890. A főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgárnieste rének és a községek elöjárőinak. Értesítem, miszerint Kálló-Semjénben ós a Császár szállásou a száj-körömfájás fellépett; Bökönybeu pedig két db szarvasmarha lepfenében elhullott. Tisza Eszláron és a község határához tartozó Szurkos, Altér, Ouody, Bánhaiom és Hangács tanyákon a járvány megszűnvén, a zárlat alól feloldattak. Nyíregyházán, 1890. január 13-áu. Miklós László, alispán. 15,523. K. cl,, i —1889 Szabolcsvár megye alispánjától. A vasúti állatsr.eiulélö hatósági xzakértőkuek, föizolga­bíráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. főldmivelési miniszter 67,655. számú rendelete másolatban alkalmazkodás és közhírré tétel végett közöltetik. Nyíregyházán, 1889. deczember 31-éu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmlvelésügyi magyar királyi miniszter. 67 655/III. 8. Valamennyi törvényhatóságnak. A cseh­országi cs. kir. helytartóságnak f. évi november hó 30-án 119,023. szám alatt kelt átirata értelmében, a Morva­országból Csehországba szállított sertések csak azou fasuti álloinásokou rakhatók ki, melyeken a szállítmány megvizsgálása állatorvos által eszközöltetik. Ezen állo mások. 1. Az állanivasutou: Pardubitz, Kölni, Prag, Raudnitz, Aussig és Bodenbach. 2. Az aussig—teplitzi vasúton: Aussig, Teplitz, Brüx és Komatau. 3. Azoszt.észak-nyugoti vasúton: l)eutsehbrod,Castau, Kölni, Neubydzou, Aussig, Prag. 4. A dél-észak—német összekötő vasúton: Pardubitz, Josef-stadt, Turnau, Arnau és Reichenberg. 5. A turnau—kralupi vasúton: Prag és Turnau. 6 A Ferencz Josef császár vasúton: Budweis,Tábor, Beneschaue, Prag, Strakonitz, Pilsen és Eger. 7. A cseh—morva—trdnsveisal vasúton : 8. A cseh—nyugoti vasúton: Smichow, Pilsen, Taus. 9. rakouicz—protivini vasutöu: Protiviu. 10. A cseh-északi vasúton: Tetschen. 11. A buschtuhradi vasúton: Sihmirhav, Komatau, Eger. 12. A dux—borlfenb:ichi vasúton: Komatau. 13. A prag—duxi vasúton: Smichow. 14. A pilsen—priefni vasúton: Brüx, Pilsen és Klattau. 15. A reichenberg—gabliuzi helyi vasúton: Gablinz. Ha a kirakásnál csak egy állat is betegnek találtatik, az esetben a szállítmány a legközelebbi tehervonattal, melyen más patás állatrakoináuy nincs, a feladó veszélyére és költségére a feladó állomásra fog visszaküldetni; hacsak az állatok a lerakó állomás vagy egy közel fekvő állomás helyen levő közvágóhídon állat,egészség rendőri felügyelet mellett le nem vághatók és az állomásról mis patás állatok fertőzését teljesen ki/.áró módon a vágó­Neuhaus. Horovitz, hidra nem szállíthatók. A Horvát-Szlavouországból és a megszállott területekről való sertés-szállitmányokra, melyek közvetlenül és uem Magyarországon át vitetnek be, a fenti intézkedés nem alkalmaztatik. Az itt jelzett felté­telek alatt a tenyésztésre és hizlalásra szánt sertések is bevihetők Magyarországból, azonbau a sertésekkel való házalás vagy azokuak az országúton való lábon hajtása tilos. Budapesten, 1889. deczember 11-én. A miniszter megbízásából: Lipthay. 173 K. 18907" Szabolcsviírmegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesteré­nek és a községi elöljárókuak. A nyir-bátori járáshoz tartozó Nyir-Bakta község elöljáróságának a községi szülésznői állás betöltésére vonatkozó pilyázati hirdetményét másolatban közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1890. január 13 án. Miklós László, alispán. (Másolat) Pályázati hirdetuiány. A nyir-baktai szülésznői állásra pályázat hirdettetik a következő felté­telek alatt. 1. Fizetése évenkiut ötven forint a község pénztárából. 2 Szülési eseteknél fiu gyermekért egy véka búza, leány gyeimekért egy véka gabona. 3. A választás Nyir-Bikta községházánál 1890 évi jauuár 25 én fog megtartatni. Felhívatnak mindazok, kik ezen állást el­nyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt kérvényüket a nyír bátori járás főszolgabirájához 1890. év jauuár 24-ig beküldjék. Kelt Nyir-Baktáu, 1890 január 4-én. Pócz János, főbiró. Halka István, körjegyző. (P. H.) 16,062. K. cl/- ,. . ... Szabolcsvarmegye ahspanjatoL. 1889 A járási föszolgablrákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszék 10,278/89. számú hirdetményét tudomás vétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1890. január hó 13. Miklós László, alispán. (Másolat.) 10,278/1889 P. sz. Hirdetmény. A nyíregy­házai kir törvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint nyír- bogáti illetőségű Bécsi József 10,278/1889. P. számú Ítélet, által az 1887. XX. t cz. 21. §-uak a.) poutja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1889, évi deczember 20-áu. Megyery Géza elnök. Jár­my t. jegyző. 1j.,81j . K . Szabolcsvármeque alispánjától. 1889. ^ k főszolgabíró uraknak ós Nyíregyháza város polgár­mesterének. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 64,220/89. szám a. kelt leiratát másolatban alaut jegyezve tudomás vétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1890. Január 14 én. Miklós László, alispán. (Másolat.) A m. kir. kereskedelmi miuiszter 1889. évi deczember hó 13 áu 64,220. sz. a. kelt s a magyar királyi államvasutak gépgyára- és a diósgyőri vas és aczél-gyár igazgatóságának Budapesten, a szabad osztrák ­magyar államvasut-társaság művei és gyárai kereskedel­mi irodájának Budapesteu, a rima muráuy—salgó-tarjáni vasmű társaság kereskedelmi irodájának Budipesteu ki­adott rendeletek másolata : A Zilavánnegye területén átvonuló államutakon épült némely mű tárgynál a fel­használt vasalkat részek az illető válalkozók által nem a hazai, hanem az alsó ausztriai és styriai vasgyárakból szereztettek be azért, mivel a hazai gyáraktól a Zala­vármegyei államépitészeti hivatalnak e részbau hozzám intézett felterjesztése szerint sem hirdetméuyeket sem árjegyzékeken nein kapnak, holott az alsó ausztriai és styriai vasgyárak rendesen szabvány-szelvényekkel ellá­tott árjegyzékeket küldenek, mi által a megrendelések felette inegkönyittetnek. Hivatali elődömnek 1886 évi márciiu* lió 2 áu 384 szám alatt az összes állam épí­tészeti hivatalokhoz intézett rendeletével ugyanazoknak kötelessége j tétetett, bogy miután a hizii visgyirak készítményei jősá,' és tartósság tekintetében a külföldi­ekkel versenyezhetnek és azok alkalmazásának kikötése Mai Hzáinuukliox IV>I r melléklet vau rsulolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom