Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1890-04-06 / 14. szám
.,1N Y I B V I D É K." j Mavtinyi József, fflgymu ingató, I-k. Nyír gjhaza. Mater ny Lajos, lelkész, lak. Debreczen. Ur. Meskó László, , lögymn. felügyelő, lak. Nyiregy haza. Ur. Mosánszky Győző, egy ház-felügyelő, lak. Eperjes. Uaksányi Sándor, t egyh«z felügyelő, lak. Hugyaj. Dr. lieisz Gedeon, t. f megyei főorvos, lak. Nag)-Mibalj. Szakmáry Donát, löld ' birtokos, lak. Lucsivna. Székely Farkas, megyei árvaszéki i • luök, lak. Lőcse. Szőnyey Kálmán, polgármester, 1. k. . Lőcse. Dr. Sztehló János, egybíz felügyeli, lak. Ep >rje<. 1 Weszter Pál, egy biz felügyelő, lak. N^gj-Szalósa. Wtt• I i tenbergerSamu, egyház-felügyelő, lak. K. Szebeti. Zombory I Bertalan, földbirtokos, K Szeben. Zombory Viktor, földbirtokos, Bodonlaka . I 1 E^y óv egy község életéből. Napkor község derék jegyzőja : Simák István úr I , az idéo is részletes jelentéssel számolt be a község kép , , ' viselő testülete előtt az elő járóság mult ívi tevékenységéről. Érdekesnek tartjuk e jeleuiés egész terjedelmében közölni a következőkben : idé'yen tisztelt képviseleti közgyűlés! Van szerencsém az 1889. évi jelentesemet a következőkben előterjeszteni. Mielőtt azonban ezt tenném, a , t. képviseleti közgyűlés becses engedelme mellett, miután ' 1890. évi január bó elsejével Napkor községben 10 evi működésemet fej ztem be, bátor leszek egy révid vissza• pillantást teoni a tíz év előtti dolgokra is és összehasonliiásba hozni azt, a most lejárt utolsó év or< dményével; valamint kifogom terjeszteni jelentésemet miudazon mozzanatokra, melyek a tíz «v lefolyása alatt a község fejlődésének érdekében történtek. Midőn az 1880. évi jelentésemet beterjesztettem Ígéretet tettem arra nézve, bogy övi jelentésemet minden ! uiben beterjesztendem. Ama jeleatesemben kimutattam röviden azon körülményeket, melyek egy év történetét a községi életbea feltüntetik. Ki lettek mutatva az akkoii terhek, melyek az előző évekről áthozattak, tehát bogy | kt'lló képlet álittassék elő, a tiz év előtti és a jelen elmúlt évek közti különbözetről, ipaikodoi fogok jelentésemet akként összeállítani, bogy abból rövid áttekintés után az erídmény közti külömbség azonnal észrevehető • legyen, miért is jelentésemet azon sorrendben terjesztem elő, mint azt az elmúlt éveknél követtem. 1. Az emberi egészségügy lolylouussn és állandóan jónak mondható ez évre is. Pusztító járványos betegségek elő nem fordultak. A gyermekek halandósága tíz 1880. évi állapothoz viszonyítva javulást mutat, mart mig 1880 ' évbeu a halálozási esetek ép azon indokból, mert 188Ü. évbeu a bét éven aluli gyermekek száma az elhaltaknál nagy volt, a születési esetet fölülmúlta, mig az 1890. évben a születési esetek száma az elhaltak számát 53 egyénnel múlja leiül és igy a népesség száma enuyivel növekedett, ' mig 1880. évben halálozás folytán a létszám 1G szám' mai apadást tüntetett fel. Ebből tehát világosan kitűnik, bogy 1880 évbeu az egészségügy lejleszlé^e bátrabb állott, mint 1889. évben, minek oka abban keresendő, bogy a fel sőbb hatóságok sem fordítottak az egészségügy menetelére oly gondot, mint a hogy az jelenben teljesitettik, mert ez • idő szerint már alig akad 5—6 gyermek évenkint, aki orvosi segély igénybevétele nélkül elhal, mig 1880 ik évben az ilyenok száuia meghaladta az 50 — 60 számot is. A szülöttek, elhaltak ót házasultuk szároszeriuti 1 kimutatását az itt alább jegyzett statisztikai kimutatás 1 tünteti ki az 1889 ik évről NevezeSzületett összesen l£zelt kiizlil Meghalt összesen Ezek közül 7 éven aluli volt o, -a> tesen vallás szerint elkü=3 a « törvényes törvénytelen halva született a a 4> 90 <u N c/3 -O ••3 a * 3 lönítve a a a a> a c 3 4) N OQ eo O s S 5 2' " C <a : a a> » 81 1 : • II-1 ! G C < » *C í ® gl § S • 1 i 1 c i s Q. a -•a a at a •o a 4> 90 <u N c/3 -O ep a x a •© a C/3 QJ N GO -O * M R >m kath. Gör. kath Heform Izraelita 33 1 27 21 e 3 60' 50 10 9, 30 26 22 21 3 t 6- 3 56 43 1 7 9, 3 1 4 4 1 5 l 2 3 2i 2 4 16 17 2 1 17 16 1 33 33 2 % a 12 2 1 11 22 10 22 — 2 1 2 16 5 1 1 Összeseu 71 571129, 61,54 115 8, 4 12 4! S| 6| 36 34 70| 26|22|48| 23 nö visionyának lehető megállapítás*. Mindenki tudja, bogy e tárgyat kimeríteni lehetetlen s mindenki érzi, hojy épen azért általános érdekű. Hht még azokra, a kik érdekelve is vannak és Uláu nagyon közelről! Annyi bizonyos, bogy ily f-setben a vitatkozó felek valamelyikének hallgatása is éke-iszóló beszéd, melyet csak az uam ért meg, a ki nem akarja, bár az se lehetlen, bogy a hallgatás épen a gondolatok tovább füzéíe érdekében történik. Mert bogy a hallgatás a maga hslyén nagyon fűszerezi a szellemes társalgást, ám bizonyítsa elleukezőjét az, a ki uem ismeri fel környezetét, melyben mozog s annak egyeniségét, a kivel társalog. D« térjünk in medias res Arról volt szó bogy — s ezt nem éu mondtam, habár mondhattam volna — a fiatal emberek hölgyekkel szemben mindig az ilnnspi arctukat mutatják, a mi konyhanyelven — mondjuk magyaros dialektusban — annyi, bogy zsákban árulják a macskát. Nos ez az állitás annyira igaz hogy ellenmondásnak sem oka, sem helyo ninos. Más elbírálás alá esik azonban azon kérdés, milyennek minősítsük ezt az igazságot, mikor azt kell eldöntenünk, helyesen tesznek-e ama tiatal emberek, illetőleg a fiatal emberek, mikor igy C6ftlekes7nek ? Ekkorra is ki kell jelentenem, mert különben gyanúba •sném, bogy pro domo beszélek bogy igyekezni fogok lehetőleg targyilagosau és elfogulatlanul tnrgvalui, hogy a kérdés eldöntését Na Cysád végérvényes Ítéletére bizzam, mely ellen — a priori — nem togek felebbezui. A tényállás ez: Egy fiatal ember — nevezzük Arlburnak — összekerül egy kisasszonnyal, nem bánom Sárikával. Sziuhely : valamelyik otthoui tánezterem (?), a mit nagyon kár volt frizirozni, mert nálunk máshol és máskéut ilynemű találkozásra ninci alkalom (erről azonban más alkalommal). Kideritondő : hogyan viselje msgát Arthur Sárikával szemben? (Fel kell tételeznünk, bogy Arthur nem szerelmes Sárikába, másrészről azonbau niucs semmi akadály a hogy azzá legyen). ' Előre is Uihatjuk, hogy az ifjú oly dolgokat fog mondani hölgyének, melyet a kicsike legalább is érdek2. Allategészség ügyünk az 1889-ik ív folyamán, kivéve Czukor Ijuác; és Vilmos birtokos tanyáját, hol orbáuez betegségi eset 9 > sertésen ütött ki; más járvány nem uralkodott, daczára aumk, bogy a környékbeli községekben a tzáj és körömfájás uralkodott. Ezen beteg sertések közül felgyógyult 37 és elhullott 58 drb. Az állatok összeírása szerint Napkor község területén az 1889-ik évben összeirato t 5 tenyész bika, 296 teh'u, 98 ökör, növendék mirha e;y éven alóli 93, k-n éven alóli 87, három éven aluli 44 és négy éveu aluli 49 összeseu 677 drb. msgyarfuj; I drb. tenyéez bika, 6 drb. tehén, 1 drb. ökör, növendék egy éven alul 2, kőt éven éven alul 3, bárom éveu alul 4, négy éven alul 2. Összesen 19 nem magyarfajta Kancza ló 138, híréit ló 97, egy éven alul 48, két éven alul 19, három éven alul 5 és négy éven aluli 5 csikó. Összesen 312 drb. Szamár 3. Sertés kan 13 drb., kocza 218, süldő 595, malacz 752, összesen 1567 drb. Kos juh 26 drb., anya juh 609, ürü 205, tok juh 460, b irány 2. összesen 1292 dro. Szárnyasok: 2347 tyúk, 59 pulyka, 150 kacsa, 100 galamb és 243 lud. Méh közönséges kasokban 52, kaptárokban 6, összesen 58. Házi eb 320. A jószág állomány összes átlagos értéke 80,355 frt. 3. Napkor község mint erkö esi terület vigyoni állapota volt 1830 ik évben: ingatlanban egy bel telek 518 frt 50 kr. becsértékben, 2 hold kaszáló 200 frt becsértékben ; javadalmik : káutor-kocsmáhatási jog jövedelme volt 29 frt. Két községi bika és két kan értéke 220 frt. Bútorok és szekerek 45 frt 40 kr. Tüzol'.ó szerelvények 2 frt értékbeu. Alapítványokban Jósa és Dózsa léle szegény alapítvány 700 frt. Összes vagyonértéke volt 2164 frt 90 kr. Az 1889-ik évi vagyonérték a következő: iugatlauban a régi beltelek eladása és az uj vétel következtében most meglevő bel'.elek és épületek értéke 2000 frt, 6 hold 600 • öl négy drb. szántóföld ez időszerinti értéke 450 frt. 2 hold kaszáló értéke 200 frt. Uj temető vétel ári becsértéke 405 frt. Kántor-korosmáhatási jo^ megváltási összege 476. Jósa és Dózsa féle szegény alapítvány 700 frt. Két darab községi bika és 2 kan értéke 240 frt. Bútorok és szekrényekben 160 frt 80 kr. Tűzoltó eszközökben 426 frt. Nyíregyház — Mátészalkai 5 drb vasúti törzs részvény értéke 500 frt. Épületfenttartási alap 99 frt 42'/ 2 kr. Napkor község szegény alapja 129 frt 27 kr. Napkor község legelő rendelkezési alapja 436 frt 4 kr. Napkor község közegészségi alapja 34 frt 43 kr. Napkor község vágóhidjának értéke 150 frt, alapja 40 frt 17 kr. Ni pkor község gyermek menhely alapja 30 frt. Napkor község hidf^ntartási alapja 400 frt. Hullaház és járvány kórház alapja 400 fr'. Tűzmentes szekrény beszerzési alapji 100 frt. Összes vagyonértéke most 7397 frt l3'/j kr. E szerint Napkor község 10 év alatti gyarapodna 5232 frt 23'/j kr. mely ellenében a sz&holcsmegyeí takarékpénztári adós sága tesz 375 frtot. Ezt levonva, tiszta vngyon szapotodás lesz 1889 ik év végével 4857 frt. 23 '/a kr. Ellenben Napkor községet terhelte adósság kípeu 1379-ik év végén betegápolási cziman 575 frt 57 kr. jegyzői nyugdíj hátrány Ciiinen 77 frt 80 kr, logelőadó bitráuy czimou 419 frt 74'/j kr. fogyasztási adó cziiusu 75 frt 46 kr, adóbehajtási teritmények czimen 306 frt 35 kr. Összesen 1454 frt ő2'/ 2 kr. 4. Az 1889-ik év folyamán nyolez képviseleti közgyűlés tartatott, még pedig az első 1889 év január hó 15-én, mely alkalommal egy K. gy. szám alatt a község szervezkedési szabály rendelete tárgyaltatott; második K. gy. szarn alatt 1887-ik évről 2 frt 70 kr és 1888 ik évről 10 frt 80 kr közmunka váltság összegnek bevebstetlenségi cziméni törlése javaslatba hozatott; 3-ik K. gy. szám uls.tt az 1838-ik évi VII t. Cz. 40000/888 sz. min. reud. mikénti végrehajtása iránt a Uözs"g előljárólődénsel hallgat. Neta az ő bib&ja, ha Sárika lelke a bókok iránt a legfogékonyabb. Tudnuuk kell, nogy Arthur mai fiatal ember, ki csupán azért táuczol, mert ez jelenleg kötelessége s hogy szivijaebbfn elülne egy üveg jó bor mellett baráti csöndes körben (értsd: kalábor-parthie), mint hogy szédületes tourokoa bocsátkozzék Sirikával, kit ez alkalommal lát először i nom lehetetlen, hogy u:óljira. E mellett oly kifejecések vaunak napi szótarában, molyek a rendes szótárakban nem, vagy legfeljebb körölirra fordulnak elő, söt nom tirtózkodik némely ártatlan vic mogeresztésétől sem. Próbálja raej most Arthur barátunk kirukkolni az ö mindennapi ábrázatjával Sárika előtt I Én elhiszem, hogy Sárika sokat nem fog megérteni (én mindent elhiszek), dí kérdés, elhiszi e maga Sárika?! Hát még a mamája! Vagy csak ennyit mondjon : — Kedves Nagysád! Nagyou örvendek, hogy szerencsém van, de isten ucscie többra becsülök egy regália médiát az egész komédiánál, tánczolás helyet! padig szivegrbbeu vágnék fát akár napsiámra ! Mit mondana ahoz Sárika, sőt más ritka fajú férfiak is, kik jobb czélra érdemes buzgalommal járják a kankánt, mintha fizetnének érte ? Vagy viseltessék Arthur barátunk oly felfogással a hátrány (turnür) iránt, hogy as legkevésbbé sem válik előnyére a jósz*básu hölgynek — vagy ugy szeress* a Irufrut, ha nem látja, mi§ Sirika talán nem is a maga kedvéérr, hanem a divat vagy épan a mamája jóvoltából mindkettővel rendelkezik: lesz-e olyan akasztófáravaló, bogy odamoudja táuozosnőjének : — Teriugettét, hogy lehet visslni ilyen takarói kis lánynak ezeket az uncsthetikui miféléket? . . . Pedig rendesen igy szokott beszélni, kivéve ha épen ocimánySágoknak dtc'darálja aiokat. Azt az esetet nem is volna szabad említenem • ha teszem ciupáu a teljesség kedveért koo'.káztatom, hogy mikép mondja meg őszinte véleményét Arthur barátunk akkor, ha a kisasszony — hogy is mondjam — nem járt sága a kellő intézkedéiek teljeiitéaére 13 pontban utasitatott; 4. K. gy. sz alatt a tunitő és siráső mikéu'.i betöltési iránt hozott határoz ltot. 5 ik K. gy. sz. alatt a legelő uyiregyhízi ut mentén az árokparton levő ákáczfákuak levigása és eladása rendeltetik el és 6 K. gy. sz alatt a kémények s.'prise és azok megvizsgálása iránt történtek intézkedések. A második és rendes közgyűlés 1889. évi márcz. hő 8-án tartatott meg, mely alkalommal 7. Kgy. szám alatt Rudulf trórörökös ő Fenségének 1889. évi jan. hó 30-án történt elhalálozása felett hódolatteljes és legmélyebb fajdalom közepett fejezte ki részvétfájdalmát a kép viselő testület; 8. Kgy. sz. alatt olvastatott fel köiségi jegyző 1883. évi jelentése; 9. Kgy sz. alatt lárgyaltatott és vizsgáltatott meg Mosolygó Sándor 1888. évről büidott számadása; 10 Kgy. sz. alatt az 1889. évre megalltpiioit virilisek névsora lelt kihirdetve; 11. Kgy. sz. alatt a kántor-korcsma italmérésijog megváltása iránt tett eiőljárósági in'é^ki dés lett jóvá b igy va. Uiasittatott az elö jirós'ig a kivánt jeleutésnek a tek. varmegyei alispáni hivatalhoz leendő bnterj.-sztésére. A harmadik közgyűlés 1889. év, máj. bó 7 én tartatott s 12 Kgy. sz. alatt a községi körosvos részére megállapított lu<ar-átaláuy tárgyában hozott 4791/89. szám alatti alispáni határozat a fellebbezés elutasításáról hirdettetett ki; 13. Kgy. sz. alatt a körállatorvosi állomás mikénti reudozése tárgyában a főszolgabirói hivatal 1046/89 K. rendeletére hozatott érdjmlt>ges határozat, melyben a szabályrendeletben a körállatorvosok díjazásának megállapítását is felvétetni kívánta a közsgyülée. 14. Kgy. sz. alatt a közs. bikák tenyészképessége állapíttatván meg, m után azok verikedtek, gombbal való ellátásuk hagyatott meg-; végre 15. Kgy. sz. alatt előterjesztett legelóadó kivetesének m^ghatárocása végett a a költségvetés tárgyalására 1889. évi máj. bó 21. napja tűzetett ki. A negyedik kö/gyüléi 1889. évi máj. hó 21-én tartatott meg, mely alkalommal 16. Kgy. sz. alatt a legeltetési jog szabályrengelelileg történt megállapítása, miután 80 nap alatt a megállapítás nem kifogásoltatott: jóváhagyatott; 17. Kgy. sz. alatt a legelő marhákra, lovakra és sertésekre kivetendő dijak állapíttattak meg a költségvetés jóváhagyása mellett és 18 Kgy. sz. alatt a közlekedési utak felmérésére és az elfoglalt területek bejelentésére egy bizottság küldetett ki. Az ötödik közgyűlés 1889. évi jul. hó 16-án tartatott meg, mely alkalommal 19. Kgy. sz. alatt tárgyalta tott az utak megvizsgálására kiküldött bizoteág jeleutése, mely szerint, miután konktatáltatott, bog a közlekedési utak mindenikén foglalások történtek, a jelentés a tek. főszolgabirói hivatalhoz beterjesztetni rendeltetett. 20, 21 és 22. Kgy. sz. alatt az építkezési és lüzreudésxeti megyei szabályrendeletek és ezen szabályok ellen elkövetett kihágások megbüntetése tárgyában alkotott vár megyei szabályrendeletek hirdettettek ki, melyek minden észrevétel nélkül helyeslő tudomásul vétettek; mig a 12. Kgy. sz, alatt a községi lüzreudészeti szabályrend-let is megalkottatott; 23. Kgy. sz. alatt a község kötelékebe felvétel iránt alkotott szabályrendeletre hozott vármegyei határozat tudomásul véteteit. 24. Kgy. sz. alatt a tok. varmegyei ali-páui hivatalnak 6497/89. K. sz. határozata hirdettetett ki, mely szerint a bevebetetleuné iáit 1887. évről 2 frt 70 kr és 1888. évről 10 írt 80 kr közmunka leirá g a rendeltetett el. ÚJDONSÁGOK. A megyei szabadelvű párt megalakulása. A mult hó 5-dikéu Kótajban megtartott ürtekezlet e hó 31-dikére hívta össze a megyei szabadelvű párt alakuló közgyűlését. A közgyűlés az Európa szállodában tartatott meg, 200—300 fóuyi közönség rősztvételével. Az előzetes értekezlet megbízása folytán a gyűlést Gencsy Béla uyitotta meg, a ki ékes szavakban adott kifejezést köszönetének, hogy a megye közönsége ott, a hol a kecsét, bájt, szépséget osztogatták 1 ? Volna érte nemulass!! Miudez pedig csak negatív része a dolognak, igy nem szabid, nem is lehet viselni magát a fiatalembernek. Es mindez nemosak Arthur barátunkra éivényes, hanem — bizony kevés kivétellel — édes mir;duyájuukr«, mert — ha miudjárt uem a mi hibánk is — mindnyájunkban van valami, a mit uem sziveseu mutogatunk, főleg ha nincs szükségűnk rá vagy pláne, ha ártunk vele önmagunknak. Hogy positive miképen kell viselkednünk, azt, sajnos, nem mi diktáljuk magunknak, hanem a világ, meg a divat, meg a szokás, meg — s ez csak ax utolsó helyen említhető — saját mivoltunk. Ama bizonyos korlátok, melyeket tárnadalmi helyzetünk von körülöltünk s ama regulák, melyek tetteinket szabályozzák, ép ily alkalirakkor érvényesülnek legnagyobb mértékben. Mert, hogy visszatérjünk ismerőseinkhez, nem elég az, ha a mi Arthur baralunk nem mondja meg minden kéidésben egyenesen a maga véleményét Sárikának, nem elég az, ha elhallgatja ait, amit mondani szerelne, hanem mondauia kell olyanokat, a miket talán jobban szeretne elhallgatni. Mert mit fog mondani Sárika s vele együtt 99®/o kisasszony, ha Artbur mélységes hallgatásban lsledzik akkor, trikor legalább az ő toilette-jéről vagy kiváló zongorajátékáról kellene illendő képen megemlékeznie ? I Jó, ba csak tapintatlan nevet kap, mikor — állítólag — a buta czimre is rászolgált. Szóval, minél több kellemes dolgot mondani hölgyeinknek! ez társalgási szabályaink quintessen iáje. Tehetünk-e már most arról, ha ilyeueket nem mondhatunk as igazság lábbal tiporása nélkül? H-.zudjuuk a ujenuyire csak lehet és egyezerre szellemes emberek leszünk. Ki lenne oly boioud, bogy ne igyekezzék megszerezni ezt a szép jelzőt ilyen olcsó áron? Hiszen ugy is tettetés minden a világon. Csaljuk egymást, hogy csalódjunk egymásban. Többet kívánunk mindenkitől, mint a mennyit az nyújtani képes és többet
