Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-19 / 20. szám

JV YIR.VIÜÉ K." — Tisztelgés. A helyben lakó szabadságolt állo­mányú m. kir. honvédtisztek a mult vasárnap délelőtt tisztelegtek Kálmán Frigyes alezredes urnái, alezredessé történt kineveztetése alkalmából. — Gyászrovat. Kállay Aladár, Kállay Adolf kir. táblai tanácselnök fii, földmivelésügyi miniszteri segéd fogalmazó, a legközelebbi napokban Budapesten meghalt. — A nagy-kállói főreáliskola sorsa felől ujabban azt az értesítést kaptuk, hogy Csáky Albin gróf közok­tatásügyi miniszter a kérdés elintézését egyelőre levette a napirendről. Nagy-Kálló város s az egész vármegye közönsége bizonyára örvendetes tudomásul veszi e hirt. — A nagy lovaslaktanya épitése érdekében kiirt árlejtési hirdetménynek minden valószínűség szerint meg lesz a kivánt eredménye. A nagykanizsai Bachraeh építési vállalkozó czég képviselője a napokban itt járt már nálunk, közelebbi felvilágosításokat kérve a város­házán. — Képviselő-jelölés. A nyírbátori választó kerület szabadelvű párti választói — mint értesülünk — dr. Mandel Pál jelöltsége mellett sorakoznak. Az ellenzék a kerületben még nem állított jelöltet. Idáig Gencsy Bertalan, Bory Béla és Pscherer József fölléptetését emlegették. — A helybeli önk. tűzoltó egyesület nevében az elnök és a főparancsnok üdvözlő iratot küldtek József főherczeghez, ezüst menyegzője alkalmából. A május 11-én elküldött üdvözletre 13 án a következő válasz érkezett: Ó cs. és kir. Fensége József főherczeg ur köszöni a szíves megemlékezést. Udvarmesteri hivatal. — Esküvő. Nóvák József m. kir. honvéd főhadnagy, Nóvák Gyula h. megyei árvaszéki ülnök testvére Zilahon oltárhoz vezette márkosfalvi Török Berta kisasszon}t, Török József nyug. honvéd tábornok leányát. — A debreczeni athlóták, a megállapított programul szerint csütörtökön d. e. 11 óra 30 perczkor érkeztek meg Nyíregyházára, mint versenygyaloglásuk czélpontjára. Igen nagy éideklődő közönség iogadia itt vendégeinket, ügy a nagydebreczeni sorompónál, mint a vármegyeház előtt, hol a dijak kiosztása végbement. A verseny­gyaloglók, a tikkasztó kánikulai melegben, aránylag elég jó kondícióban tették meg az utat. Elsőnek Lévay Márton érkezett be, másodiknak Fazekas, harmadiknak Nagy Lajos. A vármegyeháza előtt Májerszky Béla főjegyző üdvözölte a debreczeni vendégeket a város hatósága és közönsége nevében. Géresy Kálmán tanár, a debreczeni tornaegylet elnöke köszönte meg a szíves fogadtatást. A kitüntetési jutalmak kiosztása után a társaság az »Európa« szállóba vonult villásreggelire. Délután 5 órától 7-ig a főgimnázium udvarán torna-előadás volt. A debre­czeni tornatanár vezetése alatt mintegy 25 ügyes tornász vett benne részt, nagy bravourral. A főgimnázium torna­csarnokának gazdag és czélszerü berendezése általános meglepetést keltett a debreczenieknél. Este bankett volt a Sóstón, nem maradva el természetesen a felköszöntők sem. mind a két részről. Öt forintnyi összeg gyűlt össze a tósztozásokért fizetett dijakból, melyet a debreczeni vendégek egyike a nyíregyházai toruaegyesületnek szánt, minthogy azonban e testületnek erre szüksége nincs, az összeget — mint halljuk — a főgimnáziumi tornacsarnok felszerelésére fogják fordítani. A mulatság a Sóstón hajnalig tartott. Debreczeni vendégeink — bizonyára elég kellemes benyomásokkal távozva, másnap reggel utaz­tak haza. — Színház. Vasárnap f. hó 12 én két előadás tar­tatott; az egyik délután 4 órakor felére lezállitott helyárak melleit, sziurekerült Mátyás király, vagy a czinkotai nagy úcze. A másik a rendes esti előadás volt, mely alkalommal E. Illés Károly Czifra Juczi czimü népszínműve került színre középszámu közönség előtt. Hétfőu Konti József Kisvárosi hírességek czimü bohó­zata került színre középszámu közönség előtt, jó előadás­ban. Kedden Thurán Anna Bartók Lajos pályanyertes drámája adatott, itt először, zsúfolt ház előtt, összevágó jó előadasban. Szerdán a Bőregér, S.rauss kedves zenéjü operetteje került színre jó előadásban, kis számú közönség előtt. Csütörtökön Válás után bohózat járta másodszor, a jelenvolt közönség ez alkalommal is sokat mulatott a bohóságon. Pénteken Karczag Vilmos színműié: a Hit­ves adatott elő, nagyon kis számú közönség előtt, pedig az előadás megérdemelte volua, hogy zsúfolt ház nézze végig, mert ugy Karczag színmüve, mint az előadás a legkiválóbbak közül való volt. A szerzőt, ki az előadá3oa jelen volt, a közönség több ízben hivta a lámpák elé. Szombaton Pipacsösz király operette került színre, itt először. — A vármegyei árvaszék működése április hóban a következő volt: márcziusról elintézetleűül átjött 1953 ügydarab, április hó folyamán érkezett 131T, eliutézendő volt tebát 3270, melyből feldolgoztatott 1446, elintézet­lenül maradt 1824; apadt a hátralék 129 ügydarabba!. — Hamisított szavazó-jegy. Klajoyik Károly hely­beli szürszabó 1887. deczember 30-áu, a Nyiregyhizán tartott községi képviselők választásánál, hogy az id. Ger­bár Jánosné szavazatát érvényesíthesse, ennek tudtán kívül nevét egy szavazásra való meghatalmazáson hamisította, s e hamis okmányt a szavazatnál érvényesítette is. E miatt Klajnyik ellen feljelentés történt, s a törvényszék a héten közokirat hamisítás vétségéért el is ítélte egy havi fogházra. Ez Ítélet ellen a vádlott, meg a kir. ügyész is felebbezett. — Rab-statisztika. A nyíregyházai kir. törvényszéki fogházban április hó végén le volt tartóztatva jogérvényo­sen elitélt 235, vizsgálati fogoly 25, felebbezés alatt 30, összesen 290 egjén; 262 férfi, 28 nő. A nagykállói járás­bíróságnál 21 férfi, 6 nő, a kisvárdai járásbíróságnál 15 féifi, 2 nő, a nyirbáthori járásbíróságnál 4 férfi. 1 nő, a t.-löki járásbíróságnál 4 férfi. — Uj posta-járás. A nagyváradi kir. postaigazga­tóság átiratot intézett Szabolc3vármegye közigazgatási bizottságához, véleményt kérve az iránt, nem lenne-e kifogása ellene, ha az eddigi Vaja—nyirbaktai gyalog küldönczczel berendezett posta-járat Vaja—Hodász járat­tal kocsi-posta közlekedéssel helyettesittetnék. A közigaz­gatási bizottság e tervhez — mint czélszerübbhöz, kész­séggel hozzájárult. — Női divat-terem — színház. Tekiutetes Szer­kesztő úr! Engedje meg szerkesztő úr, hogy becses lapja hasábjain én is irjak néhány sor krilikát a színházról, illetve a színházba járó hölgy-közönségről. Előre bocsá­tom, hogy szeretem a nőket, s szeretem a színházat is, a gyűlölet akár egyik, akár másik iránt ki van zárva ; de pénzbeli műveltségem arra kárhoztat, hogy nem járhatok a »luftos« páholyba, hanem csak földszinten levő támlás­vagy zártszék lehet az engemet megillető ülőhely. Itt azonban, ha az ember bárhová leül, a legjobb akarata mellet sem élvezheti az előadás láthatását, mert bármerre fordul, előtte csoportosan járják a »viliik tánczát* az Eiffel toronyhoz hasonló magas kalapok ; szóval a szín­ház inkább Lasoulit egy »masamód« bolthoz, mint szin házhoz. Hiszen nagyon szép divat az a kalaphjrdás a nőknél s mi férfiak el is hisszük, hogy minden nőnek, akinek telik a színházba járni, annak divatos kalapja is van. Da ha már színházba menet sem tudnak megválni hölgyeink a kalaptól : méltányosság szempontjából — a hátuk mögött ülők iránt — legalább megtehetnék azt, hogy az előadás ideje alatt letegyék fejükről a kalapot. Tessék elhinni, hogy a színház csakugyan nem női divat­terem, ahová divatos kalapokat megyünk bámulni, hanem az előadást élvezni; az pedig teljes lehetetlenség, ha az ember az előadó művészeket nem láthatja. Csodálkozom az igazgatóságon, hogy ez iránt mindez ideig nem intéz­kedett, pedig a mult évben is gyakori panaszokat hallhatott e miatt. Csak nem kívánja az igazgatóság azt, hogy itt is tüntessünk a női kalapok ellen, mint régeb­ben Kassán történt, a hol a közönség »le a kalappal* tüntetett azon hölgyek ellen, akik kalapban ültek a szín­házban Az igazgatóság megtehetné, hogy egy kis felhí­vásban fölkérné a közöuséget, hogy az előadást kalap nélkül nézze végig. Egy színházlátogató. — Értesítés. A »szabolcsvármegyei általános tanító­egyesület* központi választmánya — az alapszabályok 9 §. 6-ik pontja értelmében 1889 ik év május hó 22-én délelőtt 10 órakor a megyeháza termében rendes gyűlést tart; miről a helybeli és vidéki választmányi tagok tisz­telettel értesíttetnek. Tárgysorozat: 1. Az 1889-ik óv február hó 6 án tartott válaszmányi gyű és hitelesített jegyzőkönyve kapciában egyes kiküldött bizottságoknak jelentései. 2. A nagy-küküllő megyei általános tanító­egyesület közgyűlésének átirata. 3. A III. egyetemes taoitó-gyülés végrehajtó-bizottságától a hazai tanitó-egye sületek és testületekhez intézett felhívás. 4. Az országos »Eötvös-alap« megyei helyi gjűjtőbizottságának jelentése; knpcsolatosan: a bizottságnak a i.szabolcsvármegyei ált. tanitó-egyesületc részéről: ez évben ösztöndíj, vagy segé­lyezésre vonatkozó ajánlati javaslata. 5. Pénztáros időközi jelentése a pénztár állásáról; kapcsolatosan a hátrányok feletti végleges intézkedés. 6. Jelentés a beérkezett pálya-művekre vonatkozólag; azoknak megbiráltatása ügyébeu kellő intézkedések. 7. A folyó évben megtartandó tanító-egyesületi közgyűlés idejének meghatározása; tárgy­sorozat megállapítása; a közgyűlés alkalmából szükségesnek mutatkozó bizottságoknak megválasztása. 8. Tárgyalható indítványok. Nyiregyháza, 1889 ik év május hó 14 én. Miklós László, egyesületi elnök. — Feloszlott nóneveló intézet. A Latinákné féle helybeli jóh'rü nőaevelő iatézet május hó elsejével felosz­lott, s az intézet növendékei legnagyobb részben a Kunike Anna k- a. vezetése alatt levő intézetbe léptek át. Lati­nákné, a feloszlott nőnevelő intézet volt tulajdonosnője eltávozott Nyíregyházáról. — Adó-statisztika. Szabolcsvármegye lakosságának márc.ius hó végén 495,078 foriut 64 krajczár adótarto­zása volt. Ez összegre április hó folyamán 38,697 forint 95 krajczár fizettetett be, — hátrálékul fönmaradt tehát április hó végén 456,390 forint 69 krajczár. Az összes adóhátrálék, f. i. a h id mentességi díjjal, tiszai és uyir­ví'.társulati ártéri tartozással, jog-, bélyeg- és egyenértéki illetékkel együtt 813,147 forint 17 krajczárt tett ki április hó végén, ami — a mult év megfelelő időszakával összehasonlítva, 14,000 forinttal kedvezőtlenebb eredmény. Minthogy pedig ennek oka, az adófelügyelő urnák a közigazgatási bizottsághoz terjesztett jelentése szerint a községi elöljáróságoknak az adóbehajtások körül tapasz­talható erélytelensége, az adófelügyelő ur nem is késett azzal az indítvánnyal lépni föl a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén, hogy a községi elöljáróságok ebeli kötelességükre figyelmeztestenek, mert kedvezőtlen ered­mény esetén ellenükben — julius hó 1 tői kezdve — a törvényben körülirt felelősség ki fog moudatni. Az adó­felügyelő urnák ez indítványát a közigazgatási bizottság, Kállay Leopold iuditványára, tekintettel az aratás idő­pontjára, szelídítette azzal, hogy a határidőt julius hó 15-dikére szabta. — A nyíregyházai városi árvaszók mult havi mű­ködéséről Krasznay Gábor polgármester a következő adatokat jelenté be a vármegye közigazgatási bizottsá­gának : Bogár Lajos árvaszéki ülnök elintézett 199 ügy­darabot, hátrálékban maradt nála 17 ügydirab; Sáry Pál árvaszéki ülnök elintézett 212 ügydarabot, hátralék­ban maradt nála 62 ügydarab. Az összes hátrány a városi árvaszéknél ennélfogva 79 ügydarab. — Rettenetes kegyetlenséggel szabadu't meg gyer­mekétől T.-Eszlárou egy Bjrnsein B ;rta nevű leány. Kiszakította újszülött gyermekének a nyelvét s a meg­kínzott kisdedet azután megfojtotta. Tettével a bíróság előtt is számolni fog. — Gyermekgyilkos anyák a törvényszék elótt. Popovics Juliánná cseléd ezévi február 19 én Kisvárdán, D mczinger Miksa udv.tráu gyermeket szült, s minthogy annak arczát undorítónak s majoméhoz h isoulónak találta, magától elhajította s a szemétdombou elásta. Tette azonban nem marad, rejtve, s a bűnös anyát a törvény­szék elé állították, hol a héten kellett volna felette Íté­letet mondini, de a törvényszék előbb szükségesnek látta a közegészségügyi tanács véleményét. — Juhász Juliánná Gyüre községbeli okleveles bába ez évi február havában törvénytelen gyermeket szült, s hogy szégyenét eltitkolja, újszülött gyermekét egy pár ütéssel agyonverte s aztán elásta. A törvényszék három évi börtönre s 5 I évi hivatalvesztésre Ítélte. — Párbaj-Ügyben lett volna végtárgyalás a mult héten a helybeli kir. törvényszék előtt. Dr. Orbán József, ki egy ideig itt ügyvéd-segéd és a »SzaboIcsmegyei Köz­löny*, szerkesztője volt, dr. Kovách Elek magatartása miatt magát sértve érezvén, párbajra hívta őt ki, még pedig az úgynevezett amerikai párbajra, melyet azou­t>an dr. Kovách Elei természeteseu uem fogadott el. A törvényszék dr. Orbán Józsefet párviadalra való kihívá­sért vád alá helyezte s a végtárgyalást — sokszori si­kertelen idézés után — a héten kellett volna megtartani, de a vádolt most sem jelent meg, hanem maga heljett egy táviratot küldött, hogy lekésett a vonatról. — Tüz volt a héten vasárnap délben a nagykállói utczán. Lukácsko kovácsmester lakóháza gyulladt ki s égett le. — Üveg-email-fónykópek. Remek kivitelű üvegre felvett szent- és genre fényképek képezik bámulás tárgyát néhány nap óta Tarczali Dezső könyvkereskedő kiraka­tában. Nevezett czég felvállal fényképek reprodukálását üvegre, melyek tartósabbak bármely más fényképnél. A kirakatba kitett üveg email fényképek valóban érdemesek a megtekintésre. — Az elfüstölt milliókról ad számot egy statisz­tikai kimutatás, bizonyítva, hogy csakugyan pipás nem­zet vagyuuk. A magyar dohány jövedék tavalyi bevétele 34.252,932 forint volt, s több, mint másfél millióval haladta meg az 1885-díki bevételt. Pedig tavaly elkese­redett gondolatokkal foglalkozott a dohányzók serege, meg­aprehendálván a szivar és dohány árának felemelését. Sokan fogadkoztak, hogy kevesebbet, vagy épen nem fognak szivarozni s egy ideig ennek mutatkozott is nyom >, különböző szivarfajokhói jelentékenyen kevés fogyott el ; de ha általában gyöuge az ember, különösen gyönge a megszokott füstölés dolgában a pipás ember. A folyó év első havában a szivarfogyasztás már 257 ezer 107 frttal multa felül a mult év megfelelő időszakáét s a dohányjövedék 3—4 millió forintnyi évi többletre számit. — Egy kitűnő ásványvíz. Az utóbbi években oly nagyszámú ásványvizet hoztak forgalomba, hogy a fogyasztó közönségnek — mint azt igen gyakran halljuk — nehezére esik a helyes választás. Útbaigazítás gyanáut emiitjük fel, hogy szakférfiak részéről a mohai „Stefánia" forrás van a legkitűnőbb savanyu víznek elismerve. Ezt az ásványvizet a hivatott körök például a giesshübli fö.é helyezik, melylyel szemben azon nagy föléuyuyel is bir, hogy sokkal olcsóbb. A mohai »Stefánia* forrás bírja a hazai vasutak részéről azon kizárólagos jogot, hogy vizét a meleg nyári hónapok alatt a vendéglővel nem biró vasúti állomásokon az utazó közönségnek rendelkezésére bocsájthassa. E jog magadása a legszebb elismerése ezen forrásvíz kitüaő minőségének. — Fényképészeti üvegterem. Kemény Jenő s.-a.-ujhe­lyi és m.-szigeti fényképész városunkban a Palánszky-féle házban fényképészeti üveg-műtermet rendezett be s f. évi junius hó elején kezdi meg működését. Itt különösen is felhívjuk olvasóink figyelmét lapunk mai számában közzé­tett hirdetésére. — Ohnet Györgynek, a nagyhírű franczia regény, irónak legújabb müve: Rtmeau orvos, ép most jelent meg a Singer ós Wolfuer-féle Egyetemes Regénytárban. A Vasgyáros, A Bánya, Lise Fleuron és más híres regé­nyek szerzője e legújabb müve nem kevésbbé érdekfeszítő, mint az eddigiek, jóllehet meséje legkevésbbé sem bonyo­dalmas, hanem elejétől fogva világos ós átlátszó, melynek az érdekességet a mély lélektani rajz adja meg. Rameau orvos egy szegény fiúból nagynevű tudóssá lett kivételes szellem, kit tudományos kutatásai és bölcselete a hitet­lenségre vezettek s kinek oldalán egy rajongó hitű, egé­szen a vakbuzgóságig vallásos nő van a ki férjét minden áron ki akarja gyógyítani hitetlenségéből. Rameau imádja bájos nejét, szereti is, hogy vallásos; de filozófiája és önér­zete nem eugedi, hogy bár szerelme kedvéért is megta­gadja elveit. Innen a drámai összeütközés, mely a nő bukására vezet. Conchita — ez a spanyol eredetű nő nev9 — beleszeret egy Münzel nevü fí ital festőbe, ki férjének legkedvesebb barátja. A bűnös szerelmesek lelki kinja és küzdelme teszi a regény első felének megkapó drámaiságát. A hűtlen barát a franczia-német háború egy epizódja alatt lehelli ki lelkét a Rameau karjaiban ki még most sem értesül neje és barátja árulásáról, pedig ez áru­lásnak gyümölcse is van, egy leányka, kit Rameau apai gyöngédséggel imád és szerető gonddal nevel hajadonná, miután nejét a halál elragadta. Csak évek multán, mikor a leányt férjhez akarja adui s agg napjainak boldogságát várja leánya házasságától, fedezi föl a folyvást siratott elhunyt nő leveleiből a hűtlenséget és azt, hogy leánya neki — senkije, semmi egyebe, mint élő bűnjele a szere­tett barát és az imádott hitves becstelenségének. Rameau az örülés szélére jut, és ez a borzalmas lelki vívódás képezi a regény második felének magas röptű és meg­ragadó érdekességü fejezeteinek tárgyát. Most a filozóf­ban az ember, a szenvedő ember kerekedik felül, a tépe­lődő hideg észt legyőzi a sajgó, meleg sziv, és Rameau nemcsak visszatér öreg uspjai szeretettjéhez, leáuyéhoz, hanem megtér ártatlan gyermekkora imádatához az isten­hez is. A regény egyik főalakja Rameaunak egy másik barátja: Talvanne orvos, ki elejétől fogva kezében tartja a történet összes szálait s kinek legnagyobb része van Rameau kettős megtérésében. Ez a két kötetnek igen rövid foglalata, melyből csak homályosan sejthetni a nagyszabású mű igazi tartalmát. Ohuet ismét mesternek bizonyította magát, még pedig oly téren, a melyet eddigelé nem az ő mezejének tartottak: a mely teljesen reália, majdnem tudományos, a megfigyelés mezején. A két kötet, mely az Egyetemes Regénytár negyedik évfolyamának 13. 14 kötete, csiaos piros vászonkötésben, együtt 1 frt. A Rigénytáruak ez már hatodik Oanet-regínye. Az eddigiek voltak: A B inya, L ;se Fieuron, a C-oix Mort grófnők, Sarah grófnő, Akurat. — A mit a számok beszélnek. A statisztikai havi füzetek áprilisi száma rózsaszínű papiroson kezdhetné ezúttal kimutatásait. A fű'.et érdekes számsorai között tudniillik a mult esztendei esketésekről szóló számok a legérdekesebbek. Mint már említettük, el írulják elsősor­ban azt, hogy a budapesti férfiak közül négy esztendő óta kevesebben házasodnak, mint azelőtt. Vigasztalásul

Next

/
Oldalképek
Tartalom