Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1889-07-14 / 28. szám
„IN Y t R V I D É K.« Hirdetés. 404. tk. 1889. A nagy-kállói kir járásbíróság mint tlkönyvi hitóság részéró 1 közhírré tétetik, miszerint a kormánybiztosi vezetés alatt álló Nyirvizszabályoz > társulat által következő fó- és mellék, szivárgó és pótcsatornák leitek idóközileg az alant felsorolt községekben kiépítve : 1. Geszleréd község határán : a) a VlII-ik számú kótaji főfolyás elnevezest viselő csatorna 21 n. 1425 • ól területtel, 6) a nagygelyvási szivárgó 1 hold 1341 Qö' területtel, c) a toth-ap ú szivárgó 6 hold 811 Qöl területtel. 2. Gelse község határán: a) a Vll-ik sz. kemecs». főfolyás 358 Dói, 6) a IV-ik számú demecseri főfolyás Ill-ik Siáinu mellékfolyás 4 hold 121 Qöl, c) a VlII-ik száinu kemecsei fofolyás és Vlll-ik számú mellékfolyás 4 hold 264 Oöl, d) a gehei szivárgó 1 hold 614 • il területtel. 3. Kálló-Semjéu község liatáráu : a) a IV-ik számú demecseri főfolyás és Il-ik sz. mellékfolyás 2 ho.d 713 •öl, b) ugyanezen mellékfolyó IV-ik sz. oldalága 1480 Oöl, c) a VII-ik sz. kemecsei főfolyás és IV-ik sz. mellékága 17 hold 735 QÖI tpriílettel, továbbá d) a csentréti szivárgó 2 hold 1030 Oöl, e) a nagylaposi szivárgó 1028 •öl, /) a mészárszéklap,isi szivárgó 1 hold 1554 • öl, g) a nigy-széki szivárgó 2 hold 922 Oöl, h) a kiscseréi szivárgó 1348 pil, i) a nagy és kismohosi szivárgó 3 hold 1099 • il, k) a b..nki-széki szivárgó 1584 Dö 1, l) a báthori hidlaposi szivárgó 1 hold 934 Qöl, m) a 11-ik számú mellékág 1480 Döl területtel. 4. Hug.aj közsé,' határán: a) a Vll-ilc sz. kótaji főfolyás 4 ho'd 1567 Qöl, b) enuek IV-ik számú mellékfolyása 3 hold 731 Qöl, c) Vll-ik sz. sóstói mellékfolyása 2 hold 198 Oöl, d) V-ik sz. oláhréti mellé',, folyása 3 hold 266 •öl, e) Vl-ik sz veres-uádréti mellékfolyása 3 hold 700 Qöl, és /) a VlII-ik sz. kis-pázmányi mellé t tfolyási 1391 Qö! területtel, továbbá a csürü-réti szivárgó 1 hold 85 Qöl, h) kis-nyilasi szivárgó 1 hold 372 Oöl, i) Dessewffy Ottó-féle szivárgó 1 hold 295 Oöl, k) a nagyszéki szivárgó 2 hold 753 Qöl területtel. 5. Mihálydi község határán: aj nagyréti czukorkerti szivárgó 811 •«! területtel, b) a Vll-ik sz. kemecsei főfolyás 7 hold 1104 Qöl s euuek X-ik sz. mellékága 1680 QÖ1 területtel. 6. Apagy község határán : a) a IV-ik sz. demecieri főfolyás Il-ik sz. mellékfolyása 14 hold 150i Oöl, b) a IV-ik sz. demecseri főfolyás Il-ik sz. mellékágának I-ső sz. oldalága 5 hold 1376 •öl, c) a IV. demeeseri főfolyás. Il-ik sz. mellékág I-ső sz. oldalág 11-ik sz. kiágazása 2 hold 458 Qöl, d) a IV-ik sz. demecseri főfolyás Il-ik sz. mellékág I-ső sz. oldalág Il-ik sz. kiágazása 4 hold 860 nöl, e) a sényői Vll-ik sz. főfolyás 3 hosz. 1405 Döl területtel, továbbá /) a gyékényesi szivárgó 2 hold 110 Oöl, g) a vaskapui szivárgó 1514 • öl, h) a [ménes-tisztási szivárgó 1 hold 72 Qö!, és i) a ménes-tisztási szivárgó 2 hold 1304 aol területtel. 7. Szakoly község határán: a) a Vll-ik számú főfolyás s>zakúlyi liatarba eső része 7 hold 1201 Oöl, b) a Ili ik mellékág Ill-ik oldalág 244 •<jl, c) a Vll-ik sz. mellékág 13 hold 286 Qöl, d) a Vll-ik sz. mellekfoiyás 4 hold 224 QÖ1. e) a IX-ik mellékfolyás I-ső oldalága 2 ho d 1440 QÖI, /) IX-ik mellékfolyás 1 bold 1447 Döl, g) a X-ik mellékág 2 hold 599 Qöl területtel, tovibbá h) a nagytói szivárgó 1 hold 109 Qól, t) « kecskés-pusztai szivárgó 9 h'iid 524 Qöl területtel. 8. Szalmad község határán: a) a VII. sz kemecsei főfolyás 5 hold 400 aol területtel, b) a Vll-ik sz. főfolyás meghoszs/abbitása 1 bold 88 QÖI, c) a belsőségi szivárgó 492 Qöl terü'ettel. 9. Napkor község határán : a) a kigyós-réti szivárgó 1565 Döl, 4) a tóti-réti szivárgó 4 hold 150 Qöl területtel, c) Vl-ik sz séuyoi főfolyás I-ső mellékfolyása 3 hold 9J2 •öl, d) a Vll-ik sz. kemecsei főfolyás 11-ik mellékfolyása 5 hold 957 Qöl, és e) ugyanezen főfolyás 11-ik mellékfolyás 1. sz. oldalága 2 hold 713 •öl területtel. 10- Balkáuy község határán: a) a VII. sz. kemecsei főfolyás perked-pusztai részéu 3 hold 804 • il, b) a VJI-ik sz. kemecsei főfolyás Ill-ik sz. mellékfolyás balkánybalíri részén 7 hold 759 •<}!, c) a Vll-ik sz. kemecsei fofolyás lll-ik sz. mellékfolyás göréuypusztai részén 2 hold 836 •öl, d) a Vll-ik sz. kemecsei főfolyás 3-dik számú mellékfolyás abapusztai részéa 6 hold 1438 •öl, e) a 7-ik sz. kemecsei főfolyás 3 ik sz. mellékfolyás 3-ik sz. oldalágának bilkányi határban eső része 8 hold 232 Qöl, /) a 7-ik sz. kemecsei főfolyás 3-ik sz. mellékfolyás 4-ik sz. oldalágánál 3 hold 943 Qöl, g) a 7-ik sz kemecsei főfolyás 3-ik sz. mellékfolyás 4-ik sz. oldalága 1-ső sz. kiágazásánál 2 hold 1013 Qöl, h) a 7-ik sz. kemecsei fófoly. 4-ik sz. mellékfoly. 1504 Qöl területtel, továbbá i) a 7-ik b) mellékág meghosszabbításánál 2 hold 1135 Qöl, ?c) a kecskés-pusztai szivárgó 5 hold 1573 Qöl, l) a Somosi-féle szivárgó 2 hold 366 Qöl, m) a fekete-laposi szivárgó 2 hold 494 Qöl, n) a Katona-féle szivárgó 2 hold 1164 Qöl, o) a tót-apai szivárgó 1 hold 1154 Qöl, p) a 7-ik 3, 3 oldalági szivárgó 1 hold 1518 Qöl területtel. 11. Nyir-Adony község határán : a) a 7-ik sz. kemecsei fófoly. 7-ik sz. mellékága 4 hold 1203 Qöl, 6) a 7-ik sz. kemecsei fófoly. 9-ik sz. mellékága 4 hold 1337 Oöl, c) a 7-ik sz. kemecsei főfoly. 9-ik sz. mellékág 1-ső számú oldalága 9 hold 811 DÖl, d) a 7-ik sz. kemecsei főfoly. 10-ik sz. mellékágnál 6 hold 833 Qöl területtel. 12. Biri község határán : a) a 7-ik sz. kemecsei fófoly. 489 Qöl, b) ugyanezen fófoly. a birii puszta határában eső részénél 1 hold 269 Qöl, c) a 7-ik sz. kemecsei főfoly. 3-ik sz. mellékágnál 4 hold 1105 Qöl, d) ugyanezen főfoly. 5-ik sz. mellékágnál 1 hold 1093 Qöl, e) ugyanezen főfoly. 6- ik sz vatai mellékfoly. 1520 Oöl területtel. Iá. Kis-Kálló község határán : a) 7-ik sz. kemecsei főfoly 3 hold 705 Qöl, b) ennek 4-ik sz. semjén-petrii mellékfoly2 hold 89 Qöl területtel. 14. Bököny—Micske-puszta határán : a) a 8-ik sz. kótaji fófoly. nncskei puszta hatarba eső része, 5 h. 847 Oöl, b) ugyanezen főfoly. 1-ső oldalágnak a bökönyi határba esó része 5°hold 82 Qől, c) ugyanezen főfoly. 8-ik sz. poroszlói mellékfoly. 13 h. 1506 Qöl, d) ugyanezen főfoly. 1-ső sz. fehérvizi oldalága 1305 •öl területtel, továbbá e) a ludastói szivárgó 1 h. 1124 Qöl, f) a nagykuti szivárgó 2 h. 1220 Qöl, g) az égettszállási szivárgó 1 hold 485 Qöl, és h) a micske-pusztai (nagy-gelyvási) szivárgó 3 hold 660 Qöl területtel. 15. Nagy-Kálló község határán : a) a kemecsei 8-ik sz. főfoly. nagy-kállói hatarba eső része 485 Dói, 6) a 8. sz kótaji fófoiy Császárszállás határba eső része 3 h. 790 Qöl, c) ugyanezen fófoly. 3. sáparéti mellékf 4 h 1382 Qöl, d) ugyanezen fóf. Butyka-puszta határba eső része 2 h. 1326 Qöl területt., továbbá e) az asszonylaposi szivárgó s annak oldalága 3 h. 121 Qöl, /) a Nyiry Ferencz szivárgó 1112 Qöl, g) a nagyréti szivárgó 8 h. 1408 Qai, h) a Móesán-kúti szivárgó 1312 •öl, i) a Szelkői szivárgó 1007 nöl, és k) az oláhréti szivárgó 1570 Qöl területlel. Felhivatnak miudizok, akik a fennebbi határokban a Nyírvizsz ibályozó társulat csatornái számára kisajátított területekért járó és az egyedi kimutatásban kitett kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellenvetéseket tenni akarnak, vagy ezen összegre bármi czim alatt igényt tartanak : ezeket 1889. évi julius 28-ik napjáig ezen telekkönyvi hatóságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy a később jelentkezők észrevételeire és igényeire semmi tekintet nem lévén, a kisajátítási kártalanítási összeg annak és azou mennyiségben fog kiadatni, a kinek nevére és a mely összeggel az az egyedi kimutatásbanj ki van téve, a bekebelezett vagy felülkebe'ezett tételek pedig ezentúl a kisajátított területről hivatalból fognak letöröltetni. Az összeirás, térkép és egyedi kimutatás a telek-hivatalban megtehinthetők. Kelt Nagy-Kállóban, a kir. járásbíróság telekkönyvi hatóságnál 1889. évi junius hó 20-án. (204—*—3) Ujja'ly Béla, kir. aljbiró. Mohai STEFÁNIA forrás. X X X X X § X Joggal mondható, hogy hazánkban nem létezik savanyúvíz, mely a mohai Stefánia forrás mértékét megütné. Kellemes íze, rendkívüli szénsav tartalma és olcsósága miatt nemcsak Magyarországon, hanem Európa minden államában oly közkedvelt ital, hogy a tömeges megrendelésnek a forrás igazgatósága alig képes megfelelni. Egyszeri használat után meggyőződhetik mindenki, hogy a mohai Stefánia viz hazánk legjobb ós legolcsóbb savanyú vize. Főleg kellemes ize és rendkivüli tisztasága által tűnik ki. Borral vegyítve élénken pezseg ós azt nem feketíti. -ctí -CCS 1=11 P=J CJ £ a -t-s! fa m K 2 v V p rtC*. X X X X X X X X X X A viz olcsósága páratlan. Egy majdnem 2 liter tartalmazó palaczk ára 24 kr., s az üvegért 6 kr. visszafizettetik. °Kisebb '/ 2 és 1 literes palaczkok szintén kapható. Hirdetmény-kivonat, 3643. tk. 1899." A nyireg) házai kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhírré teszi: hogy a balsai úrbéres lakosságuak Ivanits Ferenc/, és nője Ondó Mária ellen 217 frt behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében ezen kir. törvényszék területén fekvő következő ingatlanok: 1. a balsai 83. sz. tjkvben A. I. 17—28. sorszám alatti úrbéres telek 1154 frt; 2. a balsai 95 sz. tjkvben A I. 13—19. és 21—27. sorsz. alatti ingatlanok 1095 frt becsértékben 1889. október 14. napján délelőtt 10 órakor Balsa község házánál megtartaudó nyilvános árverésen becsáron alól is el fog adatni. Kikiáltási ár a fennebbi becsár. Bánompénz a becsár 10%-a, Nyíregyházán, 1899. junius 28. Virágli Kálmán, (224—1—1) tvszéki biró. Árverési hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék mint tkönyvi hatóság közhirré teszi, hogv R^pási István és társainak, mint néhai Répási István örököseinek Koleszár Miklós és társai ellen 153 forint 73 krajezár behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében ezen kir. törvényszék területén fekvő a gávai 206. számú tjkvben 72la/III. hrsz. szántó 753 forint kikiáltási árban 1889. szeptember 20 napján d. e. 10 órakor Gráva községházánál megtartandó nyilvános árverésen becsáron alól is el fog adatni. Kikiáltási ár a fennebbi becsár. Bánompénz a becsár 10%-a. Njiregyházáu, 1889. junius 24. Tirágh Kálmán, (225—1 — 1) tvszéki biró. 93 GYÓG YFORRÁS, MAGYAR SELTERS" Vegyelmezve a budapesti m. kir. egyetemen. Szerencsés vegyi összetétele, kevés siab&d, de gotd&g, Miig kötött Kénsavtartalma kiváló hatásúnak Mzonyult különösen tüdobiíntalmaknál a h«l a azabadisiasav csekélyebb jelenléte megóvja a beteget a karos, sőt veszedelmes izgatástól, ellenben a félig kötött izéniav gtzdag•ága a gyógyhatású alkatrészeknek a beteg te«tré»ze>be való gyors és biztos felvételét euköali. Ezen tulajdonságinak köszönheti a Margit-forrás azon kivAló előnyé: is, hogy a hol szabadszénsavtartalomban erösebb ásványTizek, mint a 8elterai-|rlelchenber|;t, ttidó'bajokban, különösen tUdSrérzéaeknél már nem alkalmazhatók, a Margit-forrás itt ii a legjobb hatás mellett folyton használtatik. A tüdőbetegek klimátikus gyógyintézeteiben, különösen a leglátogatottabb Oörbersdorlban, a Margit-viz otthonossá vált. — Orvosi tekintélyeink Budapesten : Dr. Korányi, H>r. Get)hárdt, Dr. Nnvratll, Dr. Poőr, Dr. Kétly, Dr. Barbás ; Báoeben: Dr. Bamberger, Dr. DuMchelt itb. a legjobb eredménynyel alkalmazzák a llfpxff-, emésztő- és húgyszervek általános hurutot bántalmainál. int ivóvíz praaeryatiT - gy6|fy»zernek bizonyult legközelebb Trleat - Fiaméban HOLEltA megbetegedés ellen a „MARGIT" borral használva a legegészségesebb ital! Kizárolagos főraktár EDESKUTY L. m. Ur. ém iserb k. <adv. anvdnjr. Tii llAIUMnil, Bndapea*. Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben ós vendéglökben. Bolt bérbeadás. Van szerencsém a n. é közönség becses tudomására hozni, hogy a nagy-debreczeni-utczán a Palicz-féle emeletes ház alatt, azon boithelyiség, hol most a bazár vau elhelyezve, folyó 1889. évi október l-jétől bérbe adatik jutányos feltételek mellett. Bővebb felvilágosítással szolgál (226-3-1) ÉGER MÁRK fűszerkereskedő. Minden könyvkereskedésben, valamint az összes vasúti állomásókon és városi menetjegyirodákban kapható és megrendelhető az „UTMUTATÓ , a magyar és közös özlekedési vállalatok egyediili s hivatalos menetrendkönyvének juliusi füzete, a magyar, osztrák, közös és külföldi közlekedési vállalatok legújabb menetrendjei-, hazai és külföldi utiirányokkal, tó: képpel s sok hasznos tudnivalóval. — Ezen egyedüli magyar menetreudkönyv fölös legessé tesz minden más külföldi hasonló könyvet, miutáu ebben a külföldi utazásokra nézve ép oly pontos utasítások foglaltatnak, mint a hazaiakra nézve. (213—3—2) A párisi kiállításra utazók figyelmébe ajánljuk, hogy a juliusi füzet külön mellékletként tartalmazza a budapest-párisi és páris-budapesti teljes menetrendet valamennyi útirányon át, továbbá a páris-loudoni menetrendet, amelyek a közkézen forgó menetrendkönyvekben fel nem találhatók, s ezért az .Útmutató" nélkülözhetlen szolgálatot tesz a Párisba utazóknak. AZ „Útmutató" ára 50 kr., postán ÖO kr. Kiadóhivatal BUDAPESTEN. PODVIANITZKY-UTCZA 17. szám.
