Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-05 / 18. szám

„N Y í R V I D É K" nagykállói főreáliskola négy felső osztályát — vagy talán esetlfjg az egész főreáliskolát — Nyíregyházára helyezni át, i megmenteni azt, hogy e főreáliskola a vármegye területén maradjon. A közoktatásügyi miniszternek főispánunkhoz intézett s alább ismertetett felirata azt mondja ugyan, hogy a debreczeni városi alreáliskolának főreáliskolává való kiegeszitése elodázhatlan szükség, de ez talán nem zárja ki egészen, hogy — ha talán nagyobb áldozatokkal is — a közoktatásügyi kormány megnyeressék annak az óhajtásunknak, hogy Debreczen helyett Nyíregyházát válaszsza, már csak méltányosságból is ama tekintélyes alapítványok iránt, melyeket a nagykállói fő reáliskolára e megye fiai és e megyebeli intézetek tettek. Lesz alkalmunk még bővebben is foglalkozni e reánk nézve igen fontos kérdéssel. Ez alkalommal az ügy miben létének teljes magyarázatául ide igtatjuk a közoktatásügyi miniszternek e kérdésben Graefl József főispán ürhoz intézett leiratának ismertetését, mely is a következő: A debreczeni tankerületi főigazgató által évenkint ölterjesztett statisztikai adatokból kitünőleg a nagykállói állami főreáliskola négy felső osztályának 1884. óta együttvéve 26—30 tanulója volt évenként. A tanulók számának e minden más állami tanintézethez képest aránytalanul alacsony volta arra mutat, hogy Nagykállóban a főreáliskola négy felső osztálya szükséget nem képez, s hogy azou haszon, amelylyel ez osztályok fentartása a magyar közmivelődésre jár, semmi arányban sem áll azon költséggel, amibe azok az államnak kerülnek. Ez oknál fogva a közoktatásügyi miniszter tervbe vette, hogy a nagykállói főreáliskola négy felső osztályát valamely alkalmasabb helyre teszi át, s tudatva e szándékát Graefl József főispán úrral, egyúttal jelezte azt is, hogy ez a más hely valószínűleg Debreczen lesz, hol a városi alreáliskola fölötte nagy látogatottsága — mint a miniszter irja — nyilvánvalóan bizonyítja, hogy ott egy 8 osztályú reáliskola szervezete elodázhatlan szükség. E terv foganatosítása előtt azonban a miuiszter szükségesnek találta e tervéről a főispánt előzetesen értesíteni, mert, mint jelzi, e szándéka helyi érdekeket is érint, mely érdekeket különben ő, t. i. a miniszter ur, a közérdek által megengedett minden esetben a lehetőség szerint tárczája keretében mindig kész lesz támogatni. Graefl József főispán ur a közoktatásügyi miniszternek hozzáintézett leiratát, mielőtt arra véleményes fölterjesztését megtenné, azonnal Zoltán János alispáu úrhoz küldte be, hogy azt az érdekeltekkel, nevezetesen a vármegye közönségével és Nagykálló városával közölje, s különösen, hogy hivja föl Nyíregyháza városát arra, mily áldozatokra lenne hajlandó az esetre, ha a nagykállói főreliskolának Nyíregyházára való áthelyezése keresztül lenne vihető. — A vármegyei székház építése kérdésében megbízott vármegyei küldöttség ápri is hó 30-dikán, Zoltán János alispán elnöklete alatt ülést tartván, Nyíregyháza város képviseletének, a székhez építési költségeihez való hozzájárulását illető aj ínlatára a következő határozatot hozta: Tekintve, hogy Nyíregyháza városának a kr törvényszéki palota, az ártézi kut, a közvágóhíd épi'ésa, továbbá az egy lovas ezred részére épittetui szándékolt laktanya » a m. k. 5. honvéd huszár ezred mvsod:k oíz tályánál felállítandó 3 dik század részére építendő pótlaktanya rendkívüli nagy áldozatába kerü'; tekintve továbbá azt, hogy ha az uj vármagyeház építésére a pótadó kivettetik, ennek körülbelül egr tizedrészét fogja Nyíregyháza város fizetni, a Nyíregyháza város által felajánlott feltételek elfogadását azon megjegyzéssel véleményezi a küldöttség, hogy a város által felajánlott 15 000 forint a váro3 által a vármegyeház építésére pótadót kivető vármegyei határoiat jogerőre emelkedése után, aÜ9píni felszólításra nyolcz nap alatt lesz fizetendő, s azon telkek, melyek a vármegye résziről a városnak átadmdók, c akis a 15,000 forint kifizetése után les-zaek a város részére átírhatók. — A közigazgatási bizottság rendes havi ülését, melyet a hónap második csütörtökén kellene megtartani, És ha tiltaná is, mi köze másnak ahoz, a mit én teszek ? . . . Megint voltam ott. Kedves arcza lángba borult, midőn beléptem, olvastam szemeiben, de ugy mu attam, m.nth i unnám magam. Mint kereste kedvemet, az valam: ; édesen csevegett, én meg kibámultam az ablakon, mintha nem is tuduám, hogy ott vagyok. Később közel ültünk egymáshoz, olyan édes volt, de mikor azt goudolta, hogy most mindjárt térdre esem előtte, akkor egészen közönynyel vettem a kalapom és magam ajánlva, eljöttem; cacugy bámult utánam a kicsi, ideje is volt, mert külőuben nem tudom, mi történt volna; azért nem lehetnék felelős. Most nem fogok oda menni kerek egy Lnuapig. I»y győzelmem biztos. Valóban köteteket tudnék irni azon módokról, miként járjon el a férfi az asszony néppel szemben, mert ahoz kérem ész kell, az valódi tudom íny és nem ábéc'.e. Tudom, e—o—ipsó, biztos, hogy felőlem álmodik, ezret teszek egy ellea, hogy köjyeket fog hu'latni, midőn nap nap után telik s nem megyek. S:egény kicsi 1 Mégis némi életjelt adok migámról ; küldök neki egy virigcsok rot s adok neki éjjeli zenét. D) a m t kimondtam, az szent, egy hónapig nem megyek. Addig gondolkozom felőle, például ha ezen a széken ülne, itt, közelemben és a pipája meg a mamája nem volnának mindig odabent. Eh, vegyük, mintha ezen a támlányon ülne, teszem azt, nem győzne várni s valami okkal móddal eljönne hozzám. Időzzünk csak ennél a gondolatnál egy kicsit. Vagy ha állandóbb helyzetet képzelek, vegyük, hogy nem a támlányon ülne, hanem a pimlagon és feleségem volna: szívem egyetlen bálványa, no, hiszen nem tudja senki, szerenc-e, hogy az ember gondolataiba uem látnak mások. Folytassuk csak, ha kedves reggeli főkötőcske volna fején, vagy éppen kibontva szép haja, én magam kibontanám. i az állandó választmány ülése miatt uem 9-dikén de a megyei közgjülés után, 16 dikán tarják meg. — A vármegye állandó választmánya e hó 9 dikén d -lelőtt, a 14 d ki tavaszi kö/g.tüés tárgyainak előkészítése czéljából ülést tart. — A törvényhatósági bizottsági közgyűlés tárgysorozatát lapunk e számában, a hivatalos rósz élén közöljük s fölhívjuk rá a bizottsági tagok s az érdeklődő közönség figyelmét. — Nyíregyháza város képviselőtestületének a héten, pinteken tartottt ülesében keilett volna határozatot hozni a kiscserkeszi malomépület és teleknek iskolai célokra való átengedése, a serbáz-utczai 1152 számú ház eladása saCsengery Sámuelné féle egyházu'.czai ház és udvartelek megvételének kérdosében, minthogy azonban a képviselet tagjai, az ilyen természetű ügyekben való határozat meghozatalához, a törvény által k vánt számban uem jelentek m;g, az elnök ő polgármester ur e kérdéseket a napi rendről levenui volt kénytelen, s a hitározat meghozatalára ujabb 30 napi h itáridőt tűzni ki, az ujabbi képviseleti közgyűlés egybehívására. Talán fölösleges is kifejezést adnunk ama véleményű oknek, hogy közdolgaiuk iránt az érdekeltségűek e hiányát tapasztalni mily elszo moritó, és külöuö .en azért, mert a részvétlenséget épen azok részéről tapa9zta)juí, kidnek első sorban lenne köteleségöi tanuítságuk és tapasztalataikkal a város kö'ügyeiuek elintézéséhez hozzájáru'ni: iutellig mcziáuktól. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : S.olntki Jnrrny Öióu és ueje báró Horváth Panna s gyermekeik: Gr >za, Euíemia, Panna, Ödön, B:la éj Eulália, — J irmy Jolán és férje Böszörményi Elek s gyermekeik : Böszörményi Etelka és ferje Kiszelj- Tibor s gyermekük Andrea, — Böszörményi Vilma és férj i Djmahidy Sándor s gyermekeik: E za, Alexmdra és Pal, —Böszörményi Jolán özv. Bjrú< Józsefné s gyermekei: Jjlánka, Per-ncz és Jjzsef, — Böszörményi Margit és térje dr. P>iky Á 'os, — Böszörményi Izabella és férje L íby B ;la s gyermekeik: Smdor és Líszló, Bószörméuyi Emil, — J irmy Jolán, Jár uy Id i és férje KactKa László s gyermekeik : László és Zoltán, — J r ny Antónia s férje Eördegh Károly s gyermekeik: B la '8 Kvlmín, — J irmy László, Jarmy libella, Jármy E nma és férje Hegyessy Barna s fiók Ti >or, J irmy Irén ugy maguk, valamint a nagyszímu rokonság nevében ib, szomorodott szívvel jelentik a leg,obb édís anya, a feledhetetlen anyós, s a szerető nagyanya és szépanya özv. szolnoki Jármy Lászlóné született Bozóky Euláliáuak Lakodon 1889. május hó 1-éu reggeli 2 órakor, életéuek 75-ik évében, szí szélhü Isiben történt szomorú elhülytát. A boldogult hült tetemei foljó hó S-áu délu án 3 órakor fognak, a refor n. egyház szertartása szerint, a laskodi sirkertben örö!; nyugalomra tétetni. L skod, 1389. május 1. B ^ke leugjen a drága h ilott hamvai felett! — E

0'y másik gyászjelentés Mold Mihály nyugalmazott m. kir. honvédhuszár századosnak hilálát tud Uja, a következőkben. Özv. mezőberényi M >ld M hályné született Pflag L opold ua saját, valamiut a nagyszámú rokonok nevében is, szo no rodott szí vei jelenti szeretett férjének mezőberényi Mold Mihály nyugalmazott m. kir. honvédhuszár századosnak folyó 1889. évi május hó 1 én este 9 órakor, életéuek 55-ik, boldog házasságának 1 ső évében, szí szélhü lésben történt gyászos elhunytát. A boldogu'tnak földi maradváuyai folyó 1889. évi május hó 3 án délu'án i órakor foguak, a róm. kath. szertartás szerint, p izonyi utczai lakásából a Morgó melletti sirkertben örök nyugalomra tétotui. A', engeszt.'lő szent-mise-á'dozat pedig folyó évi május hó 0 án fog a helybeli római kntholikus te p'onban délelőtti 9 órakor, az egek Urának bemutattatni. Nyíregyháza, 1859. május hó 2 an. Áldás és béka poraira I Az elhalt ny. honvéd huszár százados temetése pénteken délután ment végbe, a megillető katonai pompával s a kö'.önség igen nagy részvéte mellett. — A vármegyei számonkéró szék e hó 13 dikán délelőtt ülést tart. — Kinevezés Graefl József főispán Búz is György vármegyei dijno':ot a tisz li járás főszogabirói hivatalához Írnokká nevezte ki. Ejnye, de melegem van, szabad levegőre kell mennem, Bolondság az időt repülui hsgynom, m kor c-aknem tá-iyéron hozza elibem a sors, hogy kínáljon vele. Elmegyek hozzájuk, nem szólok ugyan még, d s ő keblemre fog roh inni: a női s?í' már ilyen. Megsimítom fejecskéjét, mi lelte: kicsinyem, fogom kérd mi, iLiathi nem tudnám. Szeretlek, fogja ő mondani zokogva, és akkor tökéletesen én leszek a helyzet ura. D ; kicsinyem, legyen okos, fogom mondani, őt átölelve azt a kedves kis teremtést, mint fog hozzám simulni. Ekkor belépnek az öregek, én szabadkozom, s ők fogják a dolgot erőltetni, hogy most már vegyem el. E' persze megg.ond olui való. 0 laadjam szabadságo n, nevemet ? Ejnye de hosszú ez az utcza ; már soha sem érek ola, no még egy sor kecsi is a szegletnél, még ezt is várjam, mig elvonul? Likad ilmi menet. Szegéiy taíár, itt már lefőztek egyet. Velem azonban egészen másként lesz. A', éu kicsiké nnek ni ics pírja; hogy is tudtam megállni, hogy egy hónap óta nem voltam nála. S inte remegik az örömtől, hogy mindjárt látni fogom, mégis türtőztetem magam; ily í/.gultan uem mehe tek oda, ktesuém szerepemből. Inkább berárom itt e lakod timasokat, ez által fél órát nyerek a cúlapuUsra. M ir egészen kö el érnek a kocsik; lássuk a más menyasszonyát. — Mi az? Káprázik a szemem, vagy álmodom? Hiszen a menyasszony nem más, mint ő! O a asszony, tul jártál az éu eszemen ! Ezt a hallatlan ármányt leirom naplómbn, egy tanul nánynyal tö b. É^ M tkacs Mité azóta még makacsabb, naprólnapra gyarapodik észben, vagyonban és terjedelemben és mai napig — patent. — A gyalog járdák tovább fejlesztésének kérdésében megint egy felebbezés került a városi képviselet elé. D ors ky András és társai adták be, akik bizonyára nem gonddták meg azt, hogy a városi képviseletnek az a határozata (1888. október 9.) melylyel a kijelölt járdák kövezése vállalkozás utján kimondatott, minthogy ellene felebbezés nem adatott be, jogerős lett, ugy szintén jogerős lett a kép.iseletnek az a határozata i», melylyel a megtartott árlejtés eredményét jóváhagyta. As illetőknek, akik a képviselet ez emiitett határozatait sérelmeseknek tartják, annak idején kellett volna jogorvoslattal élniök, nem pedig most, mikor a dolog már idejét multa. — A nagy lovas-laktanya építése kérdésében a város képviselőtestülete megbízta a taDácsot, hogy, a válla'kozás biztosítása érdekében az árlejtést, 30 napi határidővel irja ki. E versenytárgyaláson Csupán zárt ajánlatok fogadtatnak el. — Kinevezés. Kralovánszky Gyula közös hadseregbeli hu-zárh idnagy főhiduagygyá neveztetett ki. — Színház. A Valentin Lajos igazgatása alatt lévő debreczeni színtársulat e hó 2 áu tartotta bevonulását sziukörüakbe s Kouti hírneves operette-jével: a Suhanczczal kezdte meg előad is iit. Ezt az operettet isin->rjük még a muh évi s:ini idényről s hogy az igazgató, ha már operettel nyitotta meg a szezont, ezt választotta beköszöntő előadásnak : igen helyesen cselekedett, mert a »Sihauczc-nak meg van az az előnye a többi op:rettek fölött, hogy kedves zenéje mellett, ment min den sikamlósságtól s nem routja a jó ízlést. A eiőadás maga igen jó volt; a szerepijk — S. Vadnay Vilmát kivéve — ki a Cíinmerdpet já'tzta — mind régi ismerősök. A primadonna bemutatása volt ez az előadas s hibár élénk emlékezetűikben van még V. Margó C_:éliának e szerepben produkált remek alakítása, S. Vadnay Vdma ügyes élénit játékával semmivel sem marad elődjének — már t. í. itt náluak — háta megett. S. Vadnay Vilm i a legrokonszenvesebb müvészuők egyike, a ki esakhamir kedveuCíe leend közönségünknek. A második előadás; Ohaet Vasgyárosa volt. I

r.t már két uj szereplővel találkoztunk: az egyik Somló Sándor (D„rbl*y) a másik Arday Ida (Olaire). Somló határozott tehetség, ki gyönyörű játéka mellett nagy hatást tul előidézni szavalásával. Jól játszik, szép in szaval Arday Ida k. a. is, ciak az a kár, hogy oly kicsiny termetű. Megemlítjük és ki-me'.jük m5g Lásziné (R>au!en marq sné) gondos és kedves játékát. Az előadás kifogástalau volt s felig telt ház előtt folyt le. Szombatou a „Szitakötő" franczia vígjáték került sziore. — Érdeke3 halottja volt a héten a holybeli kir. törvényszéki fogházuak. Egy hatvanöt éves öreg asszony halt meg ezen a szomorú helyen, amelyet azonban ő igen jól m*?gszokhatott, h.»z harmincíhat évet töitött összevissza a kü'öuböző börtönökben és foghízakban, valóságos mániává fajulván nála a lopás szenvedélye. A büntető igazságszolgál'atás keze nagyon sokszor érte őt utói; de alig töltötte ki egy-egy rászabott büntetését, alig fordult egyet a szabad levegőn, megint csak büubt került. Egyszer Nagy-Kállóban valami lopáson érték. Mikor a vizsgálóbíró vallatni kezdte, s kérdezte tőle, miképen lehet az, hogy ciak egy nappal előbb került ki a börtönből s már megiut visszakerül, ú^y adta elő legújabb esetét, hogy az utczán járkálva, >beesett az ablakont, i minthogy ott a szobában senki sem volt, hát magához vett egyetmást, miatha csas az Isten rend lte volna neki azt az apróságot. A tagad isbau, csürés-ciavarásban klllöaben nagy mester volt s hires arról, hogy ő tanította ki a rabokat a fogházban, hogy miképen vallj inak, ha szabadulni akarnak. Halálát hirtelen szélütés okozta. — Al ós felvégiek harcza. Két évvel ezelőtt történt még, hogy több t.-polgári al- és felvégi legény megindult a sorozásra. Hozzátartozóik által kísérve, H<rtb Gusztáv szőlőjénél összetalálkoztak. Es időre már természetesen nagyokat húztak a magokkal hozott pálinkás fl iskókból, s igy történt meg, hogy felvégesi Nyikos István, alvégesi Vámosi litván kocsijába odadobta kiürített palaczkját Ez persze elég ok volt arra, hogy verekedés támadjon közöttük. Az alvégesiek megtámadták a felvégesieket s az általános verekedésben Polo ikai János Nyikos Istváut ugy megverte, hogy az több mint négy hónap'g nyomta annak következtében az ágyat. M igától értetődik, hogy kisebb fejbeverésekben sem volt hiány. A felvégesiek azonban győztesekül maradtak a verekedés színhelyén. Az alvégesiek megfutottak, de segítséget hoztak magákkal, s igy megerősödve, megtámadták a felvégesieket, akik egy tanyára menekültek s alaposan megverték őket. Ugyanennek a verekedésnek a szerep'ői résztvettek egy fonó-bálbeli »jeleaetben< is, s ügyök együttesen került a héten a törvényszék ítélete alá. Mintegy negyvenen jelentek mog vádlottakul, * a bíróság — nebányokat fölmentve — 2—4 heti fogházra itélte őket. A fóczinkos Polonkai János, akinek egyszer már halált okozott testi sértésért sora vo'.t, egy évi és 9 havi börtönt kapott. — Színházi műsor : május 5. vasárnap Ingyenélök uj népszínmű itt elöször bér et 4 ik sz., május 6. ''hétfő Egér uj franczia vi«j íték itt elöször bérlet 5 ik sz., május 7. kedd Boccaccio op Tette bérlet 6 ik sz., május 8 szerd i Kapitány Kisasszony énekes franczia vígjáték bérlet 7-ik sz., május 9 csütörtök Lili énekes vígjáték bérlet 8 ik sz., május 10. péntek Válás után franczia vigjíték itt elöször bérlet 9 ik sz., májú? 11. szombat Bőregér operette bérlet 10 ik sz., május 12 vasárnap Czifra Juczi uj uépszinmü itt elöször bérlet 11 ik sz. — Az eltűnt föfdbirtoko3. Több fővárosi lapban az utótobi napo ban az a hír látott napvilágot, hogy Bazsó Smdor, az eltűnt zalkodi földbirtokos holttestét egy Tiszaparti füzesben, egy füífa törzséhez erősen odakötözve m^gtilálták. Minthogy erről a dologról sem a helybeli törvényszékhez, sem a kir. ügjészségehez semmiféle jelentés nem érkezett, a föltalálás e hire minden valószínűség szerint valótlan. — Becsületsórtósi pórt indított Tomasovszky Lajos nyíregyházi kir. járásbirósági végrehajtó Hegedűs József ugyancsak helybeli mükertész ellen, aki vele szemben a kir. jírásbíróság egyik hivatalos helyiségében sértő kifejezéseket használt. Tomasovszky állami hivatalnok lévén, a vádat a kir. ügyészség hivatalból kép iselete. A