Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-07 / 14. szám

NYÍR VIDÉ K" lemben tartásával a szegény gyermekek ruhákkal, illetve tanszerekkel való ellátásáról goudoskodik; d) gondoskodik az egyesület törzsvagyonának gyümölcsöztetéséről s lehető szaporításáról; e) a hatásköre alá eső iskolák anyagi és szellemi állapotáról felvilágosításokat szerez s a tauügy előhaladását gátló akadályok elhárításáról, az illetékes hatóságoknál gondoskodik. 18. §. A választmány határozatai csak akkor érvényesek, ha a jelenlevők szótöbbségévei hozattak s az elnökön kivül legalább 6 választmányi tag van jelen. 19. §. A választmány minden évnegyedben ülést tart s évi működéséről a közgyűlésnek kimerítő jelentést köteles tenni, minden év január havában. Elnökség. 29. §• Az elnök teendői: a) minden év január havában az egylet székhalyére közgyűlést hiv egybe a megyei lapok utján; (12. §) b) a közgyűlésnek jelentést tesz az egyesület előző évi működéséről s az egyesületi vagyon állapotáról. Bejelenti a gyűlésnek a tanácskozás alá kerülő tárgyakat; vezeti a tanácskozást és kimondja a határozatot. Ha a szavazatok egyenlők, az elnök szava dönt; c) összehívja évnegyedenként az igazgató választmányt s annak gyűlésein az elnöki teendőket végzi; köteles gondoskodni, hogy a meghívót minden választmányi tag ideje korán megkapja; d) a választmány vagy a közgyűlés határozatainak érvényt «zerez; a megyei népnevelési bizottsággal levelez s a közgyűlések határozatát, azok meghozatalától számított 3 hét leforgása alatt, úgyszintén az évi zárszámadást s költségvetést annak elnökével közli. e) A pénztárt évnegyedenként megvizsgálja, a számadások pontos vezetésére felügyel. /) A tagsági dijak behajtásáról, a pénztáros jelsn tése alapján intézkedik. g) A választmány által megszavazott segélyeket utalványozza. Sürgős esetekben, a választmány utólagos jóváhagyásának kikérése mellett, legfeljebb 10 forintig utalványoz; h) képviseli az egyesületet; t) az összes tisztviselők működésére felügyel. 21. §. Az alelnök az elnököt gátoltatása esetén, minden teendőiben helyettesíti. Jegyző. 22. §. A jegyző vezeti a köz és választmányi gyűlés jkönyvét; a hozott határozatokat pontosan jkönyvbe foglalja; a szükséges kivonatokat kiírja s az érdeklettekkel közli; szerkeszti az egyesület mindennemű Írásbeli kiadványait; őrködik a jkönyvek s általában az egyleti levéltár és a pecsét felett. Minden jkönyv a működő elnök, a jegyző és 2 tag által hitelesítendő. Pénztáros. 23. §. A pénztáros vezeti az egyesület mindennemű számadásait, nyugta és ellennyugta mellett átveszi a tagsági dijakat s az egyesületi pénztárba egyéb befolyó pénzeket s azok befolyásáról a p mtos fizetés elmulasztása esetén gondoskodik, illetve az elnöknek a hátrányosokról jelentést tesz; (9. §.) az elnök által utalványozott össze geket nyugta mellett kifizeti; kiadásairól, bevételeiről az illető napok pontos feljegyzésével naplót vezet; az évi zárszámadást és költségvetést esetről esetre elkészíti. 24. §. A pénztárosi, mihelyt a hozzá begyült kész pénz 5 frtra szaporodik, azt esetről-esetre takarékpénztárba köteles helyezni. Pénzelhelyezési költségül azonban csak a postadíj számítható fel. 25. §. A pénztáros az egylet vagyonáért, számadásainak helyességéért, s a hanyagsága folytán előállt károsodásokért vagyonilag felelős. 26. §. A pénztári év kezdődik január 1-én s végződik ugyanazon év deczember 31 én. Egyesületi vagyon. 27. §. Az egyesület jövedelmét képezik a tagsági dijak s egyéb, adományozások utján előállhatő jövedelmek. Adományok gyűjtésére az egyházi és községi elöljáróságok felkéretnek. 28. §. Az alapitó tagok által befizetett tőkék, úgyszintén az ezen kivül befolyó évi összes jövedelem '/ío-e. az alapítványok kamatain kivül időről-időre, mint egyházi törzsvagyon tőkésítendő s takarékpénztári uton, vagy jóhitelü értékpapírok által gyümölcsözteteudő. Az alapítványok kamatjövedelme s a tagsági dijak s egyéb uton származott évi jövedelmek 9/io-e, aránylagosan, különös tekintettel mindig a szükség milyenségere, a járás iskola• köteles gyermekei között, felekezeti különbségre való tekintet nélkül, segélyezésre fordítandó, 29. §. A bevehetetlenné vált követelések, a választ • mány javaslatára, a közgyűlés által évről-évre leirandók; s különös gond fordítandó arra, hogy az év hátrány követelésekkel ne zárassék be. Befejezés. 30 §. Ha az alapszabályok valamelyik czikkelyéu változtatás, vagy pótlás válnék szükségessé, a választmány az ebbeli indítványokat a közgyűlés elé terjeszti, A választmány véleményezése fölött a közgyűlés a jelenlevő tagok Vs ának szavazattöbségével érvényesen határoz. A módosított alapszabályokra ujolag miniszteri megerősítés kérendő. 31. §. Ha az egyesület működését bármi okból sikerrel nem folytathatná: a választmány a tagokat az az elnök utján a feloszlatásra egybe hivja, mely alkalom mai a megjelent tagok 3/

4-e végérvényesen h itároz. Köteles azonban a közgyűlés intézkedni, hogy az egyesület pánz tőkéje továbbra is felekezeti különbség nélkül, kizárólag a járás népnevelési czéljaira fordíttassák. A feloszlás és vagyon hovaforditás tárgyában hozott határozat, végleges jóváhagyás végett, a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendő. 32. §. Az esetben, ha, az egyesület, az alapszabályokban körvonalozott hatáskörét be nem tölti, vagy tul lépi; vagy ha általa az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék: működése a kir. kormány által haladéktalanul felfüggeszthető s a felfüggesztés után elrendelendő szabályszerű vizsgálat eredményéhez kép st, végleg fel is oszlatható. A vagyon felett való iutézkedés joga, a 21. §. értelmében, ez esetben is az egyesületnek hagyatik fenn. A t. községi és körjegyző urakat tisztelettel felkérjük, hogy a lapunkért járó előfizetési pénzeket 1888. évről — annyival is inkább, miután már 1889-ből is </

4 év lejárt — alulirt kiadóhivatalhoz, a mellékelt postautalványon mielőbb beküldeni szíveskedjenek, megkímélendő ez által magukat és bennüuket attól, hogy a pénzek behajtását az alispáni hivatal szíves közreműködésével legyünk kénytelenek eszközölni. Többi előfizetőinket ós hátrányosainkat is tisztelettel kérjük előfizetésük megújítására, illetőleg a hátralékos előfizetési dijak szíves beküldésére. Tisztelettel a „Nyírvia'ék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — A király Kállay Klarissza kisasszonyt, néh. Kállay Gusztáv és neje szül. Komis Jozefa grófnő leányát, legfelsőbb kegyelemből, a/, előirt őspróba alakszerűségeinek elengedése mellett, a brünni Mária-Schul czimü nemes világi hölgyalapitvány tiszti hölgyévé nevezte ki. — Az építendő vármegyei székház költségeihez való hozzájárulás kérdésében Nyíregyháza város képviselő testületének ez ügybeu megbízott küldöttsége a következőkben állapodott meg: A bizottság ujabban beható tárgyalás alá vevéu Szabolcsvármegye közönségének a székház építése ügyében közlött s pontoukint elsorolt kiváuatait, ezekre, tekintettel a városnak különösen jelenlegi felette igénybe vett pénzügyi viszonyaira, mely szerint a legközelebbi jövőben a törvénykezési palota építéshez 200,000 frt előlegnek, a törvény által kívánt közvágóhíd létesítéséhez 35,000 frt összegnek, az ártézi kút fúrás tovább folytatásához, az itten állomásozó honvédhuszár osztály 3-dik százada és raktárai elhelyezésére egy pót laktanya építéséhez, egy közszükséget képező nagyveudéglő létrehozásához és a felsőbb helyről sürgetett ezred lovas laktanya felépítéséhez — ezen legtöbbuyire produktív czélok létesítéséhez óriási összegek fölvételére lesz a város kéuyteleuitve : miudezen okoknál fogva a már egyszer megtett fölterjesztésben a megye közönségével közlött egyezségi ajánlatán felül uagyobb és a városra terhelőbb ajánlatot tenni ez idő szerint nem képes s kéri azt a megye részéről elfogadtatni. Mert a jelenleg városházául használt telken kivül 15,000 frtn.ik, azután a 40—50 ezer frt értéket képviselő és ha vendéglői czélra uem is, de más egyéb építkezésre fölhasználható és értékesíthető leégett veudéglői épületuek kötelezett elbontása és helyének befásitása oly ajánlat, mely — tekintettel arra, hogy az építkezés végett kivetendő megyei pótadóuak is mintegy tizedrésze Nyíregyházát fogja terhelui, méltánylandó áldozatot képvisel. Hogy pedig a szomszédos Köszler-féle telek a város által niegszereztessék, nem kívánatos a székház építéshez már csak azon indokból sem, mert az ezzel szélesítendő front drágitauá az építkezést; de meggyőződésünk szerint nem is lenue reá szükség, amennyiben a mostani városházi telken a jogosau formálható hivatalos szükségletül igényelt helyiségek bőséges elhelyezést nyerhetnének. A folyó hó 2-dikán tartott képviseleti közgyűlés, a küldöttség megállapodását magáévá tévén, külön fölterjesztésen fogja erről a vármegye közönségét értesíteni. — A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye e hó 9-dikén és a következő napokon tartja meg közgyűlését városunkban. A közgyűlést meg fogja előzni a szokásos előértekezlet, melyet nétfőn tartanak meg. A keddi közgyűlésnek egyik fő tárgya a nem rég megválasztott egyházmegyei gondnoknak : Gencsy Bertalannak hivatalába való üunepies beigtatása lesz. Az uj egj házmegyei gondnok egy nemes tettel vezette be — miut gondnok — nevét az egyházmegye történetébe. Mint értesülünk 1000 forintos alapítványt tett egyházmegyei vallásos és nevelési czélokra. E nagylelkű alapítvány czéljainak szorosabb meghatározása felől a mostani közgjülés fog intézkedui. — Alapítvány. Csengery Sámuelné asszony egyházutczai házának felét, városi kisdednevelési czélokra Nyíregyháza városának ajándékozta. Az alapitó levelet a legutóbbi képviseleti gyűlésen mutatta be a tanács, s a képviselet azt köszöuettel tudomásul vette, valamint ugyancsak az alapítványt, tevőnek azt az ajánlatát, hogy a város a ház másik felét 6000 forintért vegve meg, a tanácshoz tette át megfontolás végett. Csengery Sámuelné a sszony nemes lelkű alapítványa nálunk kétszeres értékű, ahol bizony a kisded-óvás ügye uem a legfényesebben áll. — A leégett nagyvendéglő sorsa felett a keddeu tartott képviseleti közgyűlés döntő határozatot hozott. A közgyűlési határozat alapjául az ez ügyben megbízott küldöttség javaslata szolgált. Szószerint igtatjuk ide a közgyűlés jegyzőkönyvének e kérdésre vonatkozó részét, mely a következőleg szól: Olvastatott a nagyvendéglő ügyében eljáró küldöttség javaslata, mely szerint egy a mai kor igényeinek és a helyi szükségletnek megfelelő, esetleg szinház/.al is összekötött vendéglői és szállodai épületnek helyéül a törvényszéki börtönükül használt „Korona" épületet javasolja kijelöltetni, a leégett vendéglői épületet pedig, — a külső falaknak — egyelőre a regálebérlet tartamáig leendő meghagyásával — különösen annak közrendőri szempontból veszélyes épület-részeit, a tanács által elbontatni s a lehető legjobb módon értékesíttetni véleményezi. Határozat. A bizottság előterjesztett javaslata a képviselet által indokainál fogva elfogadtatik. Elfogadtatik s kijelöltetik pedig vendéglői és szállodai, esetleg színház'.al kapcsolatos építkezés czéljaira a „Korona" épületi telek azért: mertezen hely, figyelemmel a város jövő fejlődésére és a uagy közönség kényelmére, mely szerint a város 8 főbb utc^ája miut egy góczpoutba a „Korona" épületet környező beltérbe futván össze, és igy mint a város minden részéről a legkönnyebben megközelíthető központ, vendéglői, szállodai, kávéházi és színházi helyiségül nemcsak hogy legalkalmasabb, hanem mint ilyeu kedvező fekvésű hely, a város házi pénztára javára is a legczélszerübben értékesíthető ós kihasználható; ós mert az itt emelendő s a feuálló városi palota és az építendő törvénykezési palotával összhangba hozandó monumentális épület, a város szépítése érdekében is kívánatos és csak díszére s emelésére fog lenni a város központjának. Egyúttal megbizatik az° eljárt küldöttség, hogy készítsen elő részletes javaslatot, hogy mily mérvben és mi módon lehetne egy a kívánt czélnak megfelelő épületet a kijelölt helyre emelni. A leégett nagyveudéglői épületet illetőleg, azzal bízatik meg a tanács^ hogy egyelőre az udvart körítő külső falakat meghagyva, a többi épület részeket, különösen a rendőri szempontból veszélyeseket mielőbb bontassa és távolittassa el s azokat legjobb belátása szerint más városi épületekbe leendő behasználás, vagy eladás utján értékesítse. A nagyvendéglő kérdésével kapcsolatos az a kérvény, melyet Rózsakerty József intézett a képviselethez,'hogy neki, miut a leégett nagyvendéglő volt bérlőjének, az égés által történt indirekt kárai pótlásául egy évi bérösszeg adassék ki. E kérvényt a képviselet Krasznay Gábor polgármesternek és dr. Meskó László tisztiügyésznek adta ki, hogy a további tárgyalásokat a kérvényezővel eszközöljék. — A vármegye közegészségügyi bizottsága e hó ll-dikén d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermében, a kisvárdai földbirtokossági magán kórháznak vármegyei közkórházzá átalakítása, s a m.-pócsi uj gyógyszertár felállítása tárgyában ülést tart. — A Tisza-Lök és Dada közti védgátak építése eddig is gyorsan haladt előre. A mindinkább fenyegetőbb árvízveszély azonban most arra serkenti a Tisza-szabályozási társulatot, hogy a munkálatokat megfeszített erővel folytattassa. E végből Tisza-Lök és Dada közt levő védgátak, mint veszélyeztetett pontok, forszírozva épülnek s ha csak valami előre nem látható akadály nem jön közbe, rövid idő alatt elkészülnek. A munka Tisza-Dob felé is serényen folyik s valószínű, hogy a töltések még az építésre kitűzött idő eltelte előtt elkészülnek. — A helybeli kir. ügyészség mult évi tevékenységéről a következő adatok nyújtanak tájékozást: az előző 1887. évről elintézetlenül átjött 216 ügydarab, ehez a mult év folyamán érkezett 12,574, elintézendő volt tehát 12,790, melyből elintéztetett 12,758, hátralékképen fönnmaradt 32. Följelentés történt az elmúlt év folyamán : büntettek iránt 928, kihágások iránt 43 esetben. Szemlék s egyéb birói cselekményeknél közbenjárt az ügyészség 6 ügyben. Azon írásbeli indítványok száma, melyek befej«zett bűnvizsgálati ügyekben tétettek 1190 volt; szóbeli bünügyi végtárgyaláson 644-en vett részt az ügyészség. A törvényszék által hozott ítéletek ellen sikerrel felebbezett az ügyészség 174 esetben, siker nélkül 58 esetben; függőben maradt az év végén 51 felebbezés. Egyéb törvényszéki határozatok ellen sikerrel 26, aiker nélkül 16 esetben adatott be az ügyészség részéről felebbezés; függőben maradt 4 felebbezés. A kir. járásbíróságok illetékessége alá tartozó ügyek száma, melyek elintézésében a kir. ügyészség iuduványtétel által befolyt, 1312 volt. Felebbezett az ügyészség sikerrel 141, sikertelenül 83 esetben; függőben 235 felebbezés maradt. Fegyelmi ügyekben az eljárás megindítására 4 esetben tett indítványt az ügyészség, vádhatározat iránt pedig 2 esetben. Fegyelmi ügyben megtartott végtárgyaláson 1 esetben rett részt. — Szenvedélyes klábristák. Böhm Adolf, Grosz Adolf, Grosz Jakab, Fried Hermán nagyhalászi lakosok, Dicker Lajos pedig gávai lakos. Ezen a jelet tulajdonságukon kívül volt egy nagy szenvedélyük is — a kalábriász. Hogy most is az e még, nem valószínű &t után az okulás után, melyben a helybeli törvényszék utján részesülik a hátén. Mert leküzdhetlen szenvedélyök veszedelembe sodorta őket, s oda állította a törvényszék sorompója elé. Ugy esett a dolguk, hogy feltámadván bennök a vágy egy kis kontrás kalábriász után, csendes, nyugodalmai hajlékot kerestek, hol háborítatlanul játszhassanak. Elmentek hát Markovici Miklósné házához, s mivelhogy azt zárva találták, Böhm Adolf elővette zsebében levő kulcsait s azokkal addig próbálgatta a lakatot, mig az egyikkel csakugyan sikerült kinyitni az ajtót. Diadalmasau bevonultak a házba, s kvartászbéláztak és kontráttak ott nagy kedélyességgel. Bij lett azonban a dologból, mert hogy hogy nem, elkövetett eselekményök nagyon hasonlított ahüoz a paragrafushoz, a inelybeu a büntetőtörvény a magánlak megsértésének fogalmát határozza meg. Bíróság elé került a dolguk, vizsgálat alá kerültek, vád alá is helyeztettek s meg is kellett jelenniök vádlottakul a törvényszék előtt, s bár ezeken a nem épen kellemes szerepléseken tul e^yéb szerencsétlenség nem is történt velők, mert a törvényszék a héten megtartott végtárgyaláson fölmentette őket, azt hiszszük mégis, hogy megfogyott vélök a szenvedélyes klábristák tábora. — Elsikkasztott biztosítási pínzek.G. Gégény János ibrányi földmives ügynöke volt az Adria biztosító társulatnak, s ilyen minőségében fólkezelt Puskás Károlytól bizonyos tüzbiztositási dijakat, s ezt a pénzt el is kezelte. A társulat Puskás Károlyon újra megvette a pénzt, G. Gagény János dolga pedig a törvényszék elé került, ahol sikkasztás vétsége miatt 10 forint pénzbüntetésre ítélték, amit ha megfizetni nem tudna, egy napig ülni fog. — A helybeli kereskedők szervezkedő mozgalmáról, hogy különféle viszonyaikban rendet és egyöntetűségét tudjanak létrehozni, megemlékeztünk már. E mozgalom — úgy látszik — sikerre fog vezetni, mert a mulkori értekezletből meg iizott szervező bizottság az előmunkálatokat már megtette, 8 az alakuló közgyűlés e hó 7 dikén d. u. 5 órakor a városháza nagytermében meg fog tartatni. A közgyűlésnek legfontosabb tárgya az alapszabályok megállapítási lesz, hogy azok azután a belügyminisztériumhoz fölterjesztessenek. — Ritka sikerű műtétet végzett dr. Kállay Rudolf, a nagykállói vármegyei közkórház igazgató főorvosa két tythotomikus esetben. E betegség S^abolcsvármegye területén a légritkábbak közé tartozik, s a Kállay Rudolf orvos által megmentett két beteg is idegen vármegyéből jött ide gyógyulást keresni. Hogy jó helyre jöttek: az ő szerencséjük! — Jegyző-választás volt a mult napokban Kislétán s 8 szavazat többséggel Kürthy János napuori segédjegyző választatott meg Kovách Ferencz jelenlegi helyettes jegyző ellenében. A választás ellen, mint értesülünk, felebbezés adatott be.