Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-24 / 12. szám

..IV Y I R y I D É K." — Rab-statisztika. A nyíregyházai kir. törvényszéki fogházban február hó végén le volt tartóztatva 290 egyén, és padig 266 férfi, 24 nő; N igy-Kállóban le volt tartóztatva 41 egyén, 37 férfi, 4 uö, Nyirbáthorban 4 e^yén, 2 férfi, 2 nő, T. Lökön 18 egyén, 15 férfi, 3 uő, Kisvárdában 11 egyén, 8 férfi és 3 nő. — A K.-Samjónben létesítendő községi iskola érdekében ajánló fölterjesztést fog tenni a vármegye közigazgatási bizottsága a kultmz-minisztériumhoz. E-, is kola létesítéséhez ugyani* igen szép alap van már, s csak évi 157 forint segélyre vau még szükség s 1500 forintnyi összegre az építési költségekhez. E'. utóbbi összeget 6 évi kamat nélküli kölc<önképen kéri a község a kormánytól. — 704,111 forint 24 krajczár volt az adóhátraléka a mult hó végén a vármegyének. Ez öszegből 292.076 forint 27 krajczár az egyenes adókra esik, a többi pedig az ártér, illetékek, szőlődézsmaválság stb. hátralékokra. A mult hó folyamán 134,397 forint krajczár adóbefizetés történt. — Egy tanító panasza. A thassi g. kath. tanitó panaszt emelt a megyei kir. tanfelügyelőnél felebbvalója, a thassi g. kath. lelkész ellen, hogy az őt minden ok nélkül elmozdította állásától. A közigazgatási bizottság, hova a tanfelügyelő a tanitó kérvényét terjeszté, az illetékes egyházi felsőbb hatóság nyilatkozatát kéri ki ez ügyben. — A helybeli ev. reform, egyháztanács a törvények értelmében a kisorsolt öt és egy meghalt egyháztanácios hslyének betöltése végett, úgyszintén a törréuy értelmében lemondott fő és algondnok megválasztása szempontjából az ev. ref. egyház azon tagjait, kik választási jogosultsággal bírnak, folyó év s hó 31 -ik napjának délelőtti 11 órájára az ev reform, templomba választó közgyűlésre meghívja. Lukács Ödön egyházi elnök. — Hangverseny. A nyíregyházi ág. ev. főgimnázium tanártestülete ápril hó 6 án a iőg mnázium dísztermében a tanári uyugdijalap javára jótékonyczélu hangversenyt ren dez, a következő műiorozattal: 1. Megnyitó dal, énekli 8 tagból á'ló férfi négyes kar, Jóna Géza úr vezetése alatt. 2. ,,L' lnquietude" Dreyschocktól, 7ongorán előadja: Hihján Lajosné urnő. 3. „Ogni tera" Tosti-tól, ,,Magyar Dalok'

1 éndkli: Korányi Anna k. a.; zongorán kiséri: Jósa Mártha k. a. 4. Szavalat, előadja dr. Ferlicska Kálmínné úrnő. 5. ,,Rondo brillanté" C. M. Weber-től, zongorán játsza: Jósa Mdrtha k. a. 6. „Magyar népdal", énekli 8 tagu férfi négyes-kar Jóna Oéza úr vezetése alatt, 7.,,Pr*ciosa" Weber-Sunidth-től, zongorán előadja: Incze Irén k. a. 8. ,,7-eme Concert" B jriot-tól, hsgedlln játsza: dr. Hoffman Emil úr, zongorán kiséri: Hibján Lajosné úrnő. 9. Szavalat (komikus) előadja Szappanos Péter úr. 10. „Magyarok", játsza a műkedvelő zenekar (»úri banda*). Helyárak : elsőrendű ülőhely 1 frt 50 kr, ülőhely 1 frt, állóhely 50 kr. Jegyek válthatók: Ferenczi Miksa ur könyvkereskedésében és este a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete pontban 7 '/

a órakor. — Jönnek a színészek. A debreczeni színtársulat, mint lapunkat a társulat igazgatója. Valentin Lajos úr értesíti, május 1-én kezdi meg nálunk előadásait. Az újonnan szervezett társulat tagjai a következők: Nök : Somióné Vadnay Vilma, Kopácsi Juliska, Lászyné Etel, Tőkés Emília, Arday Ida, Locwrekné Q-iza, Rónaszékyné Irén, Palotay Piroska, Kooiis Etel, K. Pápay Antalné, Kar- és segédszinésznők: Hegyesyné Anna, Egyed Margit, Egyed Aranka, Tihanyi Katicza, Havy Lajosné, Kovács Fáni, Ábrányi Mari, Szabó Józsefné, Tájkerti Berta, Tájkerti Ida, Sulinka Mari, Csengeri Frida, Szabó Liszlóné, Dorsay Lia. Férji ik: Valentin Lajos, Róaaszéky Gusztáv, Püspöky Imre, Haday Sándor, Somló Sándor, Rakodczay Pál, Mindoky Béla, Molnár László, Tedress Gyula, Péchy Kálmán. Hegyesy Gyula, Balassa Jenő, Kar-éssegédszinészek : Karacs Imre, Havy Lajos, Németi József, Mátray Endre, Szabó László, Nagy József, Juhay Jóisef, Czakó Vilmos, Gulyás Mihály, Szentes János, Szabó József, Gyöngyösi Viktor, Antalfi Antal, karnagy Delin Henrik, 14 zenész, súgó Czeglédy Andor, diszmester Kun András 3 segéddel, szertáros Tóth István 3 segéddel. Az újdonságok, a melyek színre fognak kerülni • a melyeket a társulat már Debreczenben előadott, a következők: Egér vígjáték, Szegény Radóné népszínmű, Siker vígjáték, Rezervisták vígjáték dalokkal, Uzsai Gyöngy népszínmű, Pipacsősz Király operette, Kapitány kisasszony vígjáték dalokkal, Kisvárosi Hírességek bohózat dalokkal, Thurán Anna tört. dráma, Váláe után vígjáték, Traviata opera, Czinka Panna korrajz, Szitakötő operette, Titkos ciók operette, Magduska öröksége népszínmű, Clemanceau Dumas színműve, Ember trageodiája, Véres napok tört. szomorújáték, Hitves színmű, Sarah grófnő színmű, Czifra Juczi népszínmű sat. — Nyilvános nyugtázás. Schvarcz Józsefné szili. Szamueli Boriska és Ehrenreich Sámuelné szül. Rosenfeld Róza úrhölgyek egy házias mulatság alkalmával izr. hitsorsaik öavegyei és árvái részéra 31 forint és 57 krajczért gyűjtöttek, mely összeget az azok közötti kiosztás végett számomra átadtak. Fogadják ezen nemes tettükért a gyűjtő úrhölgyek, valamint a kegyes adakozók, a gyámolított özvegyek és árvák nevében e helyen is nyilvánított legforróbb köszönetemet. Nyíregyháza, 1889. márczius hó 22-én. Mtnczel Dávid. — Egy vencsellói illetőségű csaló került a mult napokban a sátoraljaújhelyi rendőrség kezei közzé. Zinner Mórnak hívják s egy másik társával siketnémának adva ki magát, s hamisított hatósági bizonyitványnyal könyöradományokat gyűjtöttek, hogy orvosi kezelés végett Budapestre utazhassanak. A jó madarakra akkor tette rá kezét egy rendőr, mikor a s.-a.-ujbelyi vasúti állomásnál egészen jól csengő hangon jegyet kértek Szerencsre. Természetesen letartóztatták őket, s hogy nem siket-némák, magok is bevallották. — A Budapesten fennálló „szabolcsmegyei kör" egy darab arany pályadijat tűzött ki — saját rendes tagjai körében — oly rövidebb fajú szépirodalmi prózára, mely felolvasásra alkalmas, s a bíráló bizottság által relatíve legjobbnak Ítéltetik. A pályadíj meg nem osztható. A jeligés levélkével ellátott pályaművek /. évi május l-ig nyújtandók be a kör titkár-jegyzőjéhez. GABONA-CSARNOK. Buza Rozs Árpi Zab Nyíregyháza gabona-csarnokuál bejegyzett árak. 100 kiló 6.50 100 » 5.10 100 » 4.85 100 > —.— KukoriczalOO > 4.60 K. repcze 100 » —.— Paszuly 100 » — .Szesz literenként 51 Piaczi árak. 1889. márciiin 23-án. Burgou>a Marha hús 6.70 Borjú hús 5.20 Sertés húi 5 20 Juh hús 5.30 Háj 4.65 Diszaó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Borsó Lencse Mund-liszt Zsemlye-liszt Buza liszt Barna k.-liszt kiló 50 —.'24 -.24 — .17 —.16 —.13 —.12 100 kiló 1 » Zöldség Paprika írós vaj Eczet Síéna Szalma (tak.) Bikfa Tölgyfa 1 » 1 » 1 » 1 > 1 » 1 » 1 > 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 » 1 kübmtr. 1 » 2— —.40 -.40 -•40 —•32 —.72 —.60 — .20 —.00 —.80 -.60 -.10 2.85 1.15 3.28 2.74 — Választások. A nagykállói, vármegyénk ez egyik legnépesebb és tekintélyesebb ev. ref. gyülekezete, az egyházi tisztújító gyűlés alkalmával, Beretői János takarékpénztári titkárt főgondnokul, ifj. Zoltáu István főszolgabírót praesbyteréül választotta, k'k is hivatali esküjöket f. hó 17 -én tették le. Az egyház tagjai s elöljárói szép reményeket kötnek működésükhöz. — Boros Sándor jóhirü debreczeni síremlékkő raktár tulajdonosnak lapunk mai számában közzétett hirdetéséra tisztelettel felhívjuk olvasóink b. figyelmét. — Tolvaj kersskedő-segód. Moskovitz Mór keresked) segéd a mult év elején alkalmazást nyert Keszler LIJOJ kisvárdai kereskedj üzletében, s g.zdája bizalmával visszaélve, álkulccsal ki-kinyitogatta az üzleti pénzszekrényt, 8 ilyen módo q összesen 38 foriní erejéig meglopta főnökét. A törvényszék egy évi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítélte lopás büntette miatt. — Budapesti Hirlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok: Oiukássi Józssf és R ikoai J enő) A >Bii'lapesti Hirlap* a lefolyt hetek politikai viharaibau, küzdelmeiben jobban bebizonyította, mint valaha, hog/ merészen lobogtatott zászlaján ez az egyetlen jelszó áll: magyarság. Lángoló szó/.atai, melyeket napról uapra kibocsátott, élénk viszhangot keltettek az országban, s fokozták a »Badipesti Hírlap* népszerű légét; elterjedettségét pedig eddig páratlan fokra emelték. A »Budapesti Hírlap* máris olvasói közt találja az ország legkiválóbb íntellingenciáját, mely megértette, hogy e lapban a magyar nemziti pilitika nyer legpregnánsabb kifejezést. A »Budapesti Hírlap* sikerének egyéb tényezői a régiek maradnak: a kitűnően szervezett szerkesztőség, s a közönségnek gyors és hü kiszolgálása, tekintet nélkül a költségekre. Minden fontosabb bel vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító ércesit közvetlenül; a távirati szolgálat iTímár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a »Budapesti Hirlap* arról rögtön ne adjon hű és kimentő tudósítást. A »Badap3stí Hírlap* politikai czikteit Kass Ivor báró, Rákosi Jenő, G:üavald Béla, B ilog Pál irják más kiváló hazai publicistákkal, híven a lap független, magyar, pártérdikeket nem, csak nemzeti érdekeket ismerő szelleméhez. Politikai h'rei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásodból származnak. Az országgyűlési tudositásokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkeszti s az ülés k illőségeit vidán cievegésekben tárgyalja. Magyarország p>litikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ctt történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó hireket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A »Bidap33ti Hírlap* e célokra havoakint oly összeget fordií, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgauuaaa a sajtónak. A »Budapesti Hírlap* Tárciro vata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozásra szükséges. A regénycsarnokban ciak kiváló iróis legújabb müveit közöljük. — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő cim alatt: A »Budapesti Hirlap* kiadó hivatalának IV. kerület, kalap-utcza 16. szám. — (Régi ötvenesek.) A közös pénzügyminisztérium figyelmeztet mindenkit, hogy az >1866. aug. 25* kelettel ellátott ötveu forintos bankjegyek csak 1889. máj. 31-éig válthatók be, ha eziránt a közös pénzügyminisztériumhoz bélyeggel ellátott folyamodást nyújtanak be az érdekel tek. Május 31-ike után az 1866 iki ötveneseket többé be nem váltják. — A Pesti Hirlap, mely a január—márczius évnegyedben két regényt és két elbeszélést közölt Regénycsarnokában, a jövő negyedre egyebek közt ismét egy szenzációs bűnügyi regényt helyez kilátásba, mely azonban nem fog egy hónál tovább tartani. Ad a Pesti Hirlap előfizetőinek külön kedvezményként sorsolási és zenemellékletet is kéthetenkint s ezzel csakugyan egyedül áll a magyar hírlapirodalomban. Hogy mindenről a mi történik, benn vagy az ország határain túl, a Pesti Hirlap gyorsan és kimerítőn szokta olvasóit értesíteni, azt a bel- és külföldi tudósítók egész légiója teszi neki lehetővé Óláig fejlődött immár a hirlapirás nálunk, hogy nem is újság, nem is hir az, mit nem a táviró közvetít s e megsürgónyzött hirek tekintetében is a Pesti Hirlap elvitázhatlanul első helyet foglal el. Nem csoda tehát, az a rohamos és példátlan mérvű elterjedés, mely osztályrészéül jutott s mely immár azt teszi szükségessé, hogy nem is egy de két rotációs gépen nyomják. Méltán ajánlhatjuk tehát a köikedveltségü lapot magúik részéről is. E'őfizetési ára negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. A kiadóhivatal (Budapest, Nádor-utcza 7. sz.) mutatványszámokat is szívesen küld egész hétig. Közgazdaság. Az első tavaszi munka. Az idei szelíd tél makacsul tartja magát s nem akarja három hónapon keresztül elfoglalt helyét, különösen a gazdik által várva várt tavasznak átengedni, pedig február hóban voltak oly enyhe napjaink, hogy márczius elejen a tavaszi munkálatokat megkezdhetni véltük. De csalódtunk, az időjárásúik léliesebb arczulata van mint volt a tél kellő közepén, mert mig akkor havunk — bár óhajtottuk, hogy legyen — nem volt, addig most bokáig gazolunk benne. Panaszkodni azonban nincs okunk a kései hó ellen, mert talajunk hat hónap óta alig kapott csapadekot. Valószínű, hogy e sorok megjelenésekor a hónak már híre hamva sincs, mindazáltal konstatálhatjuk, hogy a tavaszt ez évben későn köizönthetjiik. Bár a vegetatiónak, tul korai megindulását nem nagyon kedveljük, mert félünk a kéjei fagyok okozta karoktól, mégis az olyan időjárást mondjuk kedvezőuek, mely a munkálatok megkezdését márczius közepén már lehetővé teszi. Nálu ik a korai tavasznak kétszeres fontoisága van. Először azért, hogy így a tavaszi vetemények tenyész ideje leend hisszabb s ezáltal fejlettségük tökéletesebb, másodszor pedig az ér;,, hogy nálunk nagyon rövid ideig tartó tavasz után bekövetkezni szo'.<olt magas légtenyveratura, a kefej ett terményekre kevésbbé káros hatást gyakorolh it. Sokan a korai tavaszban már a kései fagyok előjeleit látják lappang mi s ezért viseltetnek aggadalommal a természetnek időelőtti megujulása iránt. De miután a tavaszi munkálatokat annyira elodázni, — hogy ezáltal a május második felében is gyakran jelentkezni szokott erős derek kártékmy hatása kikerültessék — nem lehet, mindig örülnüak kell, ha a tavaszi verőfény korán beköszönt s fejlődő növényzetünk a kései derek idejére lehetőleg megerősödik. A márcziusi hónak most nem csak az asszonyok — kik azt mint szeplő ellenes Bzert fejtik püaczkokra s egész nyárou át konserválják — örülnek, de a gazdák is, mert szántóföldjeik e hónak köszönt nedvesség nélkül megmunkálhatom sem lettek volna. így azonban nemcsak a talajnak rationilis megtnuíkálása remélhető, de az hogy a talaj nedvességet öt hónapig nélkülöző s az idén általában gyenge őszi vetéseink a tavasz nyílta után gyors fejlődésnek indalandinak. A gazda főfeladatául tekintse a nedvességet mennél inkább hasznára fordítani az az te.'mő földjeit a tavasz beállta után rögtön akként kezelni, hogy abban a nyert nedvesség hatása a lehető legtökéletesebben érvényesükön. Vannak azonban vidékek, hol a talaj kiszárításának gondja veszi a gazdát igénybe, s hol az a gazdálkodás vezetőinek főtörekvésük, hogy a víz át nem bocsátó altalajjal biró termőföldről, a fölösleges nedvesség barázdák s árkok segélyével levezettessék, mert e művalet nélkül a talaj meg nuakálása ciak nagyon későn volna lehetséges. Az idei tél — felső Magyarország kivételével — csapadékban gizdagnak nem moadhUó, a mű'elés alatti földek tehát — m

sr a fekvésű cnél fogva ví .járta talajok kivételével — nem igényelnek ví'.lec'ápolási maakálatokat, hanem inkább olyan mű /eleteket, melyek által a talajnak mo3t nyert nedvessége minél jobban legyen a növényzet számára hasznosítható. Oizi vetéseinknek, melyek a nagy szárazság miatt aunak idején meg nem bokrosodhattak, semmi esetre sem vált hasznukra azon e hó elején egymást kővető nappali olvadás s keméuy éjszakai fagy; nem, különösen azért, mert vetéseinkről hiányzott azou hólepel, mely a temperatora ezen jelentékeny ingadozásaival szemben védalemül szolgálhatott volna. Vagyis az éjjeli fagyok fölemelték t ílajunk azon rétegét, melybe a vetőmag — hogy ne nélkülözze szaporodásainak föltételeit — helyeztetett, a talaj massában támadt eme hézag, a növényzetre pedig miden esetben káros, mert a gyökérzet mintegy a levegőben függ s nem táplálkozhatik. Elmaradhatlan teendőnk tehát most az őszi vetések lehengerezése; ezen művelet által a talaj rétegei összenyomatnak s így a talaj és a növények gyökérzete közt ismét összefüggés támad, s a fejlődésre nélkülözhetleu táplálkozás folyamata megkezdődhetik; e nélkül igen sok növény pusztulna el az által, hogy gyökereik két földréteg közt lógnának s vegetábilis hivatásukat nem teljesíthetnék A hengerezés ugyan sietteti a föld nedvességének elpárolgását, de azért azt most elmulasztanunk nem szabad. Mert hogy a hengerezett talaj felső rétege gyorsabban szárad ki, az a hajcsövesség törvényeinél fogva uagyon természetes, de nem szabad elfelednünk azt sem hogy az alsóbb rétegekbe leszivárgott nedvesség is könnyebben húzódik a növény gyökérzete felé, ha a talaj hengerezve van. Az idei száraz tél után pedig mindenképen azon legyünk, hogy a taljban lévő minden nedvesség hozzátérhetővé tétessék a növényi gyökérzet számára, mert a tápanyagok elsajátithatása azok oldottsági állapotától függ, erre pedig a nedvességnek igen nagy befolyása van. Szóval a tavaszkori hengerezésnek össze vetéseinkre oly üdvös következményei vannak, hogy azt a jó gazdák elmulasztani — épen saját érdekükben — nem fogják. A hengerezés rögtön megkezdendő, midőn talajunk anuyira kiszáradt, hogy nagyobb mérvű tapadás történni már nem fog. Tul nehéz hengerek használatától óvakodjuuk, mert a kemény kéreg, melyet ezek a talaj felszinén előidéznének — a növényzetnek csak ártalmára lehetne. ifj. Meskd Pál. Szerkesztői üzenetek. Nt. Vass Mihá y urnák, Gégány. Köszönettel vetlük. A legközelebbi számban jöani fog. P. Gy. urnák, Budapest. Az értesítés megkésett. Már nem segíthettünk rajta. Ezeu a bajon különben nincs oka búsulni. V. J, urnák, Budapest. Köszönjük ! Felelős szerkesztő : INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK,