Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-24 / 12. szám

X. óv folyam, 12. szám. Nyíregyháza, L889. márczius 24, JSÍYÍ f^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KóZSEGi JEGYZŐK EGYLETEN EK KÖZLÖNYE. PT" Megjelenik; lietenlónt egyszer, vasár-napon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben, házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Hirdetési dijak: Az clöjize'ési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza A kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr/fizettetik. 155L SzA m ) l'ltézendok. | illető költségére Küldetnek vissza. A „yilt-téri közlemények dija soronkint 15 kr" Bérmentetlen levele < csak ismert kezektől fogadtatnak el. Minden négyszer hasábbzott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­Hlrdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler irod ájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Doru & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 253. K. B. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A m. kir. közmunka közlekedési minister 5991/1889. sz. al itt, az alsó szabolcsi tiszaszabályozó társulat raka­maz-t.-dobi védtöltésének kiépítéséhez T.-Eszlár és T.-Lök községek határában szükséges földterületek kisajátítás utján leendő megszerzése iránt, a kisajátítási eljárást elrendeli. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítása és az 1881 évi XLI. t. cz. I. fejezetében körvonalozott mindennemű igé­nyek határozatilag leendő eldöntése, az emiitett törvény 33. §-a alapján küldöttségre bizatik. A kisajátítási eljárás foganatosítására határnapul T.-Eszláron az 1889. évi április hó 4-éuek d. e. 10 órája; T.-Lökön pedig az 1889. évi április hó 29-ének 10 órája, mindkét helyen a község házához azon értesítés mellett tűzetik ki, hogy a küldöttség az ügy teljes befejezéseig munkálatát, esetleg a kitűzött időt követő napokon is folytatni fogja, s a kisajátítási terv felett akkor is érde­mileg határozand, ha az érdekelt felek közül senki meg nem jelen is. A küldöttség elnökéül Szikszay Pál, tagjaiul Darvas István buji, Fábry Károly rakamazi lakosok, jegyzőjéül pedig Vidovich László bizottsági tagok, valamint Koczok László kir. főmérnök kiküldetnek. A kisajátítási terv és összeírásnak mindkét község­ről egy-egy példánya a tárgyalásnál leendő hivatalos használat végett Szikszay Pál küldöttségi elnöknek, másik példánya pedig T.-Eszlár, T.-Lök községek elöljáróinak oly utasítással küldetik ki, hogy azokat a községházánál a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegyék ki, s az érdekelt feleket erről, valamint a tár­gyalás idejéről a helyi szokás szerint haladéktalanúl értesítsék, valamint a T.-Eszlár község részére 16 dbban, T'.-Lök község részére 102 dbban, ezen határozathoz csatolt egyéni értesítéseket a '•zimzetteknek haladékta­lanul kézbesítsék, s a kézbesítésről szóló igazolványokat a tárgyalás kezdetén a küldöttségi elnöknek beadják. Ezen határozat a „Budapesti Közlöny"-ben egyszer, a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos lapban pedig háromszor egymásután közhírré tétetni rendeltetik, s e végből ezeu lapok szerkesztőségeinek megküldetni határoztatik. Miről Szikszay Pál küldöttségi elnök a tervek és összeírások egyik példányával, Koczok László kir. főmér­nök, Dobos Imre főszolgabíró, ennek utján T.-Eszlár, T.-Lök községek elöljárói a terv és összeírás másik pél­dáuya és az egyéni értesítési ívekkel, továbbá az alsó szabolcsi tiszaszabályozó társulat igazgatósága, D.irvas István buji, Fábry Károly rakamazi lakosok a járás szolgabirája utján, a „Budapesti Közlöny" és „Nyírvidék" szerkesztősége, végül Vidovich László aljegyző ezeu hatá­rozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1889. év márczius hó 14-én tartott üléséből. Főispán helyett: Zoltán János, alispán. 3,477. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt alispáui hirdetményt és 10,480/XIV. 889. számú honvédelmi miniszteri pályázati hirdetményt oly felhívással közlöm, hogy ezeket a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Nyíregyháza, 1889. évi márczius hó 20-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 3477/1889. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hirdetmény. A m. kir. honvédelmi miniszter Szabolcsvármegyét, mint a gróf Buttler-féle Ludovika alapitványnyal egybe­kötött bemutatási jog gyakorlására jogosult törvényható­ságot 10,694. szám alatt értesiti, hogy azon két alapít­ványi hely, melyekre az 1885/6-iki tanév kezdetével Zsoldos Gyula és Nagy Pál vétettek fel, az elsőnek 1886-ik évben történt elbocsájtása, a másodiknak a folyó tanév végével várható kilépése folytán a jövő 1889/90-ik tanév kezdetével ismét betöltendő; felhívja továbbá a törvényhatóságot, hogy a másolatbau mellékelt pályázati kérvények melléklésével, azon pályázókat, kikre a tör­vényhatóság választása esik, nevezze meg és tudassa, hogy a pályázók között a felvétel, illetőleg az esetleg szükséges utólagos berendezés tekintetében minő sor­rendet kíván követni, ha az illető első sorban megneve­zett netalán testi alkalmatlansága, vagy a felvételi vizs­gának kielégítő eredménynyel le nem tehetése miatt az intézetbe felvehető nem volna. A pályázók felhivatnak, hogy a pályázati hirdetmény „Felvételi feltételek" czimü szakasza értelmében felsze­relt folyamodványaikat f. évi május hó 1-ső napjáig be­nyújtsák. A folyamodványok általam május hóbau megtar­tandó rendes bizottsági közgyűlés elé fognak terjesztetni. Kelt Nyíregyházán, 1889. évi márczius hó 20-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 10,480/XIV. 1889. számhoz. Pályázati hirdetmény a m. kir. honvédségi Ludovika akadémiában az 1889/90-ki tanév kezdetén betöltendő magyar állami, illetőleg magán­alapítványi helyekre. Az 1883-ik évi XXXIV. törvényczikk 2-ik szakasza értelmében, a in. kir. honvédségi Ludovika akadémiában felállított „tényleges állomáuybeli tisztképző tanfolyamra" az 1889/90-ik tanévre hatvan önkéntesen jelentkező oly ifjú vétetik fel, aki még nem lépett be a hadköteles korba. Ezen tanfolyamnak czélja az, hogy a magyar korona országaiban honilletékes oly ifjak, kik élethivatásul a katonai pályát választották, oly mérvű kiképeztetést nyerjenek, mely őket csapattisztekké leendő előléptetésre s egyszersmind arra is képesiti, hogy már a tanfolyam befejeztével is, mint hadapródok, az alantas tiszt köte­lességeinek teljesítésére alkalmasak legyenek. Azon növendékekre nézve, kik a tanfolyam alatt kiválóbb tehetséget tanúsítanak, a további oktatás oda is fog irányulni, hogy azok a később bekövetkező vezérkari s egyéb szolgálatokhoz megkívántató felsőbb kiképeztetés alapját már az akadémiában megszerezzék. A kiképeztetés tehát, a növendékek általános mű­veltségének fejlesztése s ismeretkörük szélesbitése mel­lett, nemcsak a katonai szolgálat minden ágazatára kiható elméleti és gyakorlati oktatásra fog kiterjedni, hanem a növendékeknek alkalom fog nyújtatni arra is, hogy a katonai tudomáuyokból, katonai műszaki isme­retekből s nyelvtanból is megszerezzék azon készültséget, mely a szakismereteknek később magán szorgalom útján leendő fejlesztéséhez és a felsőbb kikőpeztetéshez múl­hatatlanul megkívántatik. A tényleges állomáuybeli tisztképző tanfolyam négy évre terjed és ehhez képest négy évfolyamból áll. Mindenik évfolyam két párhuzamos osztályt foglal magában. Az 1889/90-iki iskolai év kezdetével 9 kincstári, 15 részint félfizetéses, részint egész fizetéses, és 36 magán­alapítványi hely fog a tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam első osztályában betöltetni. A többi tanfolyamokba való felvételnek helye nincsen. Az említett 15 félfizetéses, illetőleg egész fizetéses helyekre, valamint a 9 egészen díjmentes kincstári helyre ezennel nyilvános pályázat nyittatik; a 36 alapítványi hely pedig a jogosult felek bemutatása folytán lesz be­töltendő. Ezen helyekre kizárólag a magyar korona országai­ban honilletékes állampolgárok fiai pályázhatnak. 1. Felvételi feltételek. A felvétel, az érdekeltek által közvetlenül, illetőleg a bemutatási jogot gyakorló felek által a honvédelmi ministerhez folyó évi május 15-éig benyújtandó és mel­lékleteivel együtt szabályszerűen bélyegzett folyamod­ványban kérelmezendő. A folyamodványhoz következő mellékletek csato­landók : a) a pályázó magyar állampolgári minőségét igazoló s a törvényhatóság, avagy a járási tisztviselő által kiadott bizonyítvány; b) a pályázó testi alkalmas voltáról és életkorának megfelelő testi fejlődöttségéről valamely honvéd, vagy közös hadseregbeli tényleges szolgálatban levő orvostudor által szabályszerüleg kiállított orvosi bizonyítvány ; c) az összes családtagok számát és életkorát elő­tüntető „családi értesítő" azon folyamodványokhoz, me­lyek ingyenes vagy félfizetéses helyek elnyeréseért nyúj­tatnak be; a pályázó életkorát igazoló „keresztlevél" pedig az egészfizetéses és magán alapítványi helyeket illető kérvényekhez. A pályázók életkora a már betöltött 14-ik évtől kezdve, a még be nem töltölt 16-ik évig terjedhet. Az életkor megállapítására az iskolai év kezdete, azaz októ­ber hó 1-je mérvadó. Ha a pályázó 16-ik életévét már be­töltötte, az akadémiába való felvétele kizárólag Ó Felségé­nek legmagasabb engedélye mellett történhetik meg és ekkor is csak azon esetben, ha az iskolai év kezdete és azon nap között, a melyen az emiitett életkort betölti, 6 hónapnál több idő nincsen ; d) ajánlatos erkölcsi magaviseletről szóló külön bizonyítvány azon esetben, ha pályázó erkölcsi minősit­vénye az iskolai bizonyítványban nem foglaltatnék; e) valamely gymnasium, reálgymnasium, reáliskola, vagy az említettekkel egyenjogúsított egyéb tanintézet négy osztályának legalább is jó eredménynyel lett elvég­zését, illetőleg a IV. vagy további osztály tényleges láto­gatását is igazoló és az egyes tantárgyakban való elő­menetelt előtüntető „iskola látogatási bizonyítvány". Az iskolai év befejezése után nyerendő rendes bizonyítvány az akadémiában a felvételi vizsga alkalmával is fel­mutatandó ; f) az egészfizetéses ós félfizetéses helyre pályázók hozzátartozói kötelesek igazolni, hogy a 600 forintban, illetőleg 300 forintban megállapított évi ellátási átalányt fizetni képesek; g) az ingyenes és félfizetéses helyekre pályázók szülője (gyámja) pedig a kérvényben az iránt is köteles nyilatkozni, vájjon a pályázó fián kivül neveltetik-e, avagy neveltetett-e állami vagy magánalapítványi helyen más gyermeke is, vagy pedig utóbbiak közül részesül-e valamelyik ösztöndíjban és milyenben. A tényleges szolgálat meghosszabbításának elválla­lásáról kötelező nyilatkozat nem követeltetik, minthogy ezeu kötelezettség a védtörvényben amúgy is ki van mondva. 2. A kérvények átvizsgálása,. A fennebb kitett határidő alatt, a honvédelmi minisztériumhoz beérkezett kérvények átvizsgáltatván, azok, melyek hiányosan szereltettek fel és a pótlólag bekövetelendő okmányokkal sem egészíttettek ki, a pályázati határidő elmulta után elkésve benyújtottakkal együtt kivétel nélkül vissza fognak utasíttatni. 3. A felvételi vizsga tantárgyai. A felvételért pályázók, a fentebbi 1. e) pontban említett iskolák IV. osztályában előadott minden tan­tárgyból (a klasszikus nyelvek kivételével) felvételi vizs­gát tartoznak letenni. Ezen tantárgyak a következők: Magyar nyelv, Német nyelv, Földrajz, Egyetemes törté­nelem, Mennyiségtan és Természetrajz. Ezen tantárgyak ismerete oly mérvben követeltetiki amilyen mérvben azok a középiskolák alsó négy osztá­lyában előadatnak. Az első ket tantárgyból Írásbeli, a többiekből szóbeli vizsga teendő le. Horvát-szlavonországi illetőségű pályázók, akik a magyar nyelvet eléggé nem értik, a felvételi vizsgát horvát nyelveu tehetik le, ezeknek azonban a magyar nyelvben annyi jártassággal kell biruiok, amennyi való­színű kilátást nyújt arra, hogy az előadásokat sikerrel hallgathassák, mivel azou esetben, ha az első évfolyam alatt a magyar nyelvet annyira el nem sajátítják, hogy a többi növendékekkel haladni képesek legyenek, az évfolyamot ismételni tartoznak. A felvételi vizsgának főczélja az, hogy a vizsgáló bizottság meggyőződést szerezhessen arról, vájjon a pályázó ifjú az általa végzett tantárgyakból előmutatott ismereteinél s felfogási képességeinél fogva alkalmas-e arra, hogy az akadémiai tanfolyamot jó sikerrel hall­gassa és befejezze. Ha a pályázók szülei (gyámjai) a felvételi vizsgán jelen kívánnak lenni, az nekik a vizsgaterem tér-viszo­nyaihoz képest megengedtetik. 4. A felvételi vizsgák kezdete. A felvételi vizsgák a Ludovika-akadémia helyisé­geiben f. évi szeptember hó 25-én veszik kezdetüket és szeptember hó utolsó napján végleg be lesznek szüntetve. Mai számunkhoz egy iv melléklet és Hoff.naiiu Atlolf inas-árjegyzéke van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom