Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-24 / 8. szám

»N T í R T I D É K" szik, mint akár a bánáti agjagbau. Ezzel kellene őszi időb«n behinteni minden kalászos maggal bevetett terü­letit, hiszen ezeu növény aratásig alig nő 5—G czíntiméter­nyire a gabona között s igy semmi kárt nein tehet. Aratú» után pedig egy hét alatt fehérvirág szőnyeggel vonja be a kopár tarlókat, miért is ezen növényt leginkább tarló virágnak Bíokták nevezni. Ekkor ott, hol különben zöldség ii alig volna, van kitűnő legelője különöieu a szarvaimarhának, de jó izüen leeszegeti azt a sertés, juh és ló i», ha megéhezik, mikor pedig ezen füvet barmaink látszólag nem igeu k'dvelik, akkor mindenesetre az idő­járás olyan, melyben válogathatunk állataink a jobbnál jobb izünek talált lünemek között s nem birják elfogyasz­tani annyira, hogy azt észrevehessük. Megtermi e növényt a domb is, a völgy is; de inkább díszlik nedves, mint száraz természetű helyeken. Eíenkivill van még egy nevezetes tulajdonsága, mely abban áll, hogy 3 — 4 esztendőben egyszer vetni még oda is elég, a hol addig soh* nem találtatott. 1888. évi nyáron Nyíregyháza északi határát ugy elborította, hogy három határra való magot is össze lehetett volna rajta szedni, mi legegyszerűbben ugy történik, hogy a lekaszált és meg­seáritott növény kicsépeltetik. Eien növényt csupán méh­legelőül a mezőhegyesi állami birtokon, a mult és jelen évben már szabályszerű müvelés alá vették 8 vele kellő sikert arattak. Ezt, a leirt módon alkalmazva, nincsen Szabo'cs­vármegyében olyau kis- és nagy birtok, melyen alkalom ne kínálkoznék a sikeres mébészkedésre. Különben pedig ennek alkalmazása is csak ott válik szükségessé, hol épen s«mmiféle kaszálló vagy legelő-föld nincs legalább egy kilométernyire, vagy magától nem tenyészik; mert vidé­künkön a legelőül alkalmazott rét, vagy mocsáros terü­letek többnyire csorbóka, előbb pitypang vagy gólyahír virággal, nyáron át pedig fehér vagy vadlóherével s az ajkis vadvirágok sok fajával úgy felszokott ékesülni s ezek harmatos időben annyi mézet szolgáltatnak, mennyit a méhek semmi esetre sem bírnak kiaknázni. Ezek az ártatlan kis virágok, meg azok a kedvesen döngicsélő kis méhek már ama önzéstelen lények, me­lyeket emliték, hogy ingyen szolgáltatják a hamisítatlan tiszta mézet bárkinek, kölcsön fejében csak annyit kívánnak, hogy fordítsunk rájok legalább anyuyi gondot, mint mennyibeu legutolsó rendű házi-állatainkat részesitni szoktuk. Ami még a méh-legelőt illeti, Szabolcsmegye egy részében erdő is áll, melynek árnyában egész nyáron virit­nak a virágok; de ettől eltekiutv 1, az a temérdek füzes, j az alantabbi részeken, már ápril közepén rajzásra ösztön­zi kis munkásainkat, májusban a minden árokparton, útfeleken, 'anya s más telepitvényeknél pompázó ákáczok magaslatára juttatják a mézelő idény hasznát s gyönyöreit. Említést érdemlő mézforrások az általánosan ter­melni szokott paszúly, borsó, lencse, bükköny, ugorka, tök, dinnye, paprika és lóhere, mák stb. virágai, kitűnők a szőlők és gyümölcsfák minden neme, sőt még a C3aláu­félék, a mályvák, aszottak és szamárkenyér virága is. CNupán az ebkapor nem nyújt e tekintetben semmi hasznot. Sok mézat adnak még tavasszal a gesztenyefák, disz kertekben a Héderakunkvifolium és Cáa, gyepükben egész nyáron a liczium cserjék, szeder félék: de ki győzné azt hamar­jában mind elő számlálni, amely virág mézet ad és amiben megyénk bővölködik — mégis — és mégis többnyire keveset érők vagy épen rosszak a mi méheink, az az, ho,'y a máséi; mert az enyémiek bizony jók szoktak lenni, azért tartanak aztán engem — manapság, — 1883 ban is a szó szoros értelmében boszorkányi mester­séghez értőnek; mert az én tehenem akkor is tajel az abraktól, mikor a másé egy cseppat sem ad az éhség miatt. Nem tehetek róla! Eléggé iparkodom megmagya­rázni, hogy az avas szalonna mennyivel többet ér saját iamaránkban, mint az új a másébau: de némaly Tamás még akkor sem hinné Jézust, ha sebeibe márthitná ujjait. Szerintem azonban oda megy ki ezen egész hitet­lenség, hogy »nem akarásnak nyögés a vége.« Ne m is akarom én kapaczitálni a malicziát és stulticziát. EQ csak a bátortalanok elibe kívánok szövét­neket állítani, vezérlendő a haladni szándékozókat. Aki­nek nem tetszik az édesség, élvezze a keserűséget! Aki pedig szüntelen kifogásokkal áll elő, azért teszi, hogy elpalástolhassa hanyagságát, pedig ezzel csak önmagát cialja meg. Még a zordon levegőjű Kárpátok és Aip^3 k oldalain is otthonosak a méhek, virágzó méhest tartanak a lakosok. N.iluuk meg a méhészetnek tulajdonképpeni hazája van; mert mint fönnebb előadám, megvannak itt mindazon méz­források, virágaink számtalan nemében és fajában, melyek az okszerű méhésznek, feltétlenül jó szüretet biztosí­tanak. • . . »Beszélhet már nekünk a tények ellen akárki, mi tudjuk, hogy haszontalan minden igyekezett mondja a méhészeknek azon kis tábora, melyet már-már szinte feloszlatott az eddigi sikertelenség, a legközelebb lefolyt néhány sanyarú év után. Sanyarú év ! Itt eszembe kell jutnia azon mesének, melyben egy mester borért küldte inasát: de pénzt nem adott naki s mikor az üres kulacsml viazszatért inas ezt urának szemére veti, kifakadva igy förmedi az inasra: »hiszen erre, m>g amarra, pínzért nem mesterség hozni!« csak hogy az inas is megfelelt ám, modvíu: »ugy biz' a da teli kulacsból sem mesterség inni!« Ha az arany magától jöun9 fel, nem szállna érte, le a bányász. Hi a tudományok csak ugy maguktól ömle­nének fejüuiibe. mire valók lennének a taniutézetek és tanitók ? Csakhogy a természettani törvények szerint követ­kezmény Dóm állhat be előzmény nélkül. Bandár Miklós. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1889. február 23-án. 4 gabona-csarnoknál Burgonya 100 kiló 2.­bejegyzett árak. Marha hús 1 > -.40 Buza 100 kiló 6.40 6.70 Borjú hús 1 > -.40 Rozs 100 » 5.05 5.15 Ssrtés hús 1 > -.40 Árpi 10J » 5.— 5 25 Juh hús 1 J> —.32 Zab 100 , 4.75 4 85 Háj 1 > __— KukorirzalOO » 4.30 4.40 Disznó-zsír 1 » —.68 K repc/.e 100 > —.— —.— Szalonna 1 > —.64 Paszuly 100 » —.— —.— Faggyú (nyers) 1 » — .20 Szesz literenként 5l'/2 50 Zöldség 1 csomó —.05 l'iaczi írak. Paprika 1 kiló —.80 Borsó 1 kiló —.24 írós vaj 1 liter —.60 Lence 1 » -.24 Eezet 1 » —.10 Mund-liszt 1 > — .17 Széna 100 kiló 2.80 Zsemlye-liszt l » —.16 Szalma (tak.) 100 > 1.10 Buza liszt 1 » —.13 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Barna k.-liszt ] » — .12 Tölgyfa 1 > 2.75 TARCZALI DEZSŐ zmmmmísz Nyíregyházán, n.-debreczeni-utcza, Pavlovits ház. Ajánlja dúsan felszerelt könyv-, papir- és Írószer kereskedését a n. é. helybeli es vidéki közönségnek kiváló jutányos árak mellett. Zeneművek, folyóiratok, divat-lapok, magyar és német remekírók diszkötósekben, képes- és ifjúsági iratok, imakönyvek, iskolai könyvek és különféle dísztárgyak nagy válasz­tékban kaphatók. Márczius hó 1-étó'l pedig esy 5000 számból álló zenemű kölcsön-intéxet bocsáttatik a n. é. zenekedvelő közönség reudelke­zésére cse kél y havi előfizetési díj mellett. (40-10-3) Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÖBA ELEK. Nyilt-tér. Denaturált MAGASFOKU SZESZ ip irosoknak, politúr készítéshez és égetéshez, ház­tartásoknál kávéfőzéshez, tisztításhoz, stb. literen­ként 32 krért kapható : HOFFMANN ADOLF kereskedésében. Széna eladás. Farbaky-féle papi tanyán kazal anva-széna és egy Eladó ház. Nyíregyházán a nagy-káli Ói-Utczán, közel a gymuasiumhoz, az 1049 számú lakóház szabad kézből eladó. Értekezhetni alólirottnál Gégényben, u. p Demecser. Gégény, 1889. februárhó. BATTA IGJíÁCZNÉ. Szétküldetik postával jó és zamatos árúban, portómentesen, utánvéttel : 5 kiló Cuba ká-ré, zöld « frt 2o kr. 5 kiló Ceylon kávé. barnás-zöld. . . 7 frt — kr. 5 kiló Arany.jáva káré, sárgás . . 7 frt — kr. 5 kiló GyHogy káré, zöld . . . . 7 frt 20 kr. 5 kiló Tok-hal, 8 doboz 4 frt oO kr. 5 kiló Angolna, hordós, páczolt . . . 3 frt 95 kr. 5 kiló Tőke-hal, szárított . . . . . 2 frt 70 kr. Árjegyzék részletes vám-árukkal ingyen. ETTLINGER és TÁRSA HAMBURG. (47-5-2) XI. iiii^nj 1V1V v^LJi vmixjulx egy kazal anya-széna és egy kazal sarjú eladó. ^-n Fischer Győző úr, a budapest-városligeti testegye­uesitö gyógyintézet igazgatója, úgyis mint a Fischer F*éter és Társa cs. és kir. udvari szállítók orvosi és kötszer gyárosok budapesti (hatvani-utcza 16) czég képviselője f. hó 23-áu Nyíregyházára érkezett és f. hó 25 ig az „Európa" szállóban vesz lakást. Erre a körül­ményre felhívjuk különösen az orvos urak és az érdek­lődő nagy közönség figyelmét, mert Fischer úr gazdag gyűjteményt hoz magával sebészeti műszerek, kötsze­rek és egyébb készülékekből, miket d. e. Vall—12-ig és d. u. V 44—6-ig be fog mutatni a közönségnek és azok gyakorlati hasznáról bő felvilágosítással is szolgál. Különösen ajánljuk olvasóink figyelmébe a már annyi szerencsétlen nyomorultat éppé és boldoggá tett szabadalmazott testegyenesitö készületeket továbbá a sérv és a haskötöket és a müleges végtagokat és a falábakat. — A tárgyak megtekintése mindenkinek szabadságábau áll ! Szóbeli vagy írásb eli fe lhívá sra házhoz is elmegyen. Városligeti testegyenesitö és hidegrágyógyintéíet (ezelőtt dr. Fischhof-íéle vízgyójj-yintézet) Budapesten, Hermina-ut Í585. sz. I.Testegyenesitő osztály. Intézetünkben min­den betegnél beteg­ségéhez és testalka­tához mért oly készü­lékek alkalmaztat­nak, melyek mig egyrészt fájdalom nélkül használtat­nak, másrészt a fönn járást lehetővé teszik. A gyógykezeles tárgyait a következő kór­esetek képezik, u. m. : 1. Csúzos, köszvényes és gümnkóros iziiletgyuladások. 2. Csont-törések és Hozamok. 3. Születgyuladások, törések és ficzamok utóbajai, minők : zsugor, izületi merevség, korlátolt moz­gath'tóság, veleszületett ficzamok, végtagok rövidítése és elgörbülései, dongaláb, lúdtalp, lóláb, sarokláb, kampóláb, garsostérd. 4. A ge­rinczoszlop angolkóros és csigoly aszuvas alapon fejlődő elgörbü­lései, oldal-, hát- és mel görnyék, púpok, tyúkmell, ferdenyak hátgerinczsorvadás (fabes dorsalis). 5. Gyermek hiidés és követ­kezményei. 6, Végtagok viszeres tágulatai, vastagodásai. II. Vízgyógyászati osztály. A vizgyógykezelés egy külön fürdőépületben dr. Fischhof módszere szerint folytattatik. Alkalmazásba vétetnek, a legkülön­félébb fürdőkön kivül lemosások és leöntések, begöngyölések, le­döjzsölések és zuhanyok. Továbbá villanyozis massage. Sikerrel kezeltetnek idegbántalmak, büdések, gyengeségi állapotok, a légzés, vérgeringési és emésztési szervek betegségei, sápkór, gövélykór, csúszós, köszvényes bántalmak, külömböző bőrbajok. Gyógykezeltelek bennlakók és bejárók (ambulansok). Mérsékelt árak. (44—3—3) Kívánatra prospektusok bérmentve küldetnek. Vonatkozólag Fischer Péter és Társa fenti érte­sítésére, Fischer Győző mint az intézet igazgatója ugyan­azon napi órákban sziveseu szolgál felvilágosítással a beteg-kezelés és készülékek felett, mint a betegek fel­vétele iránt. Fisclxer Cryöxő, igazgató. Hirdetmény. Van szerencsém a nagyérdemű hely­beli és vidéki közönséggel és kereskedő urakkal tudatni, hogy helyben a nagy­orosí-utczán Steril Emánuel fia keres­kedésével szemben a HeiT ZsigmOIld­féle házban a mai kor igényeinek minden tekintetben megfelelő eczetlél-gyárat rendeztem be, melynek becses igénybe vételét tiszt lettel kérem SILBERSTEIN LÁSZLÓ (54-20-1) azeszlceresUedő és eczetlél gyáros. '2305. tk. 18S5. Árverési hirdetményi kivonat, A nyírbátori királyi járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Klein József nyírbátori lakos végrehajtatónak, Növik Mária végrehajtást szenvedő elleni 200 forint tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházi kir. tör­vényszék (a nyírbátori kir. járásbíróság) területén lévő nyírbátori 284 sz. tjkönyvben fekvő 318., 633., 1371., 1391., 2081., 2289., 2652., 2833., 3046, 3417. brszám alatt foglalt adóst illető birtok­jutalékra nézve, özvegy Nóvák Györgynó haszonélvezeti jogának épsé-beu tartása mellett, az árverést 453 írtban ezennel megálla­pított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1889. évi márcziushó 19-ik napján délelőtt 9 óra­kor a kir. jbiróság telekkönyvi irodájában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 45 frt 30 krt készpénzben, vagy az 1881. LX t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1*81. évi november hó 1 én 3333. szám alatt kelt igazságügymin'szteri rendelet 8. §-ábau kijelölt óvjdékképes é.tékpipirban a kiküldött kezéhíz letenni, avagy az 1881. LX. t. cz 170. §a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elh ;lyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nyírbátorban, a királyi járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1888 deczember 21-én. Szabó József (51—1 — 1) kir. aljbiró. Szolyvai-viz árak leszállítása NYÍREGYHÁZÁN. krra. (48-10-2) Bérletem határnapja 1889 január 1-én lejárván, ennek folytán van szerencsém a még készletben levő szolyrai savanya-vizemet a nagyérdemű közönség becses figyelmébe és pártfogásába tetemesen leszállított árak mellett ajánlani. Egy 40 üveget tartalmazó láda savanyu-víznek árát négy forint 80 krajczárról . . Egy nagy üveg savanyú-víz ;. '.'". Eev 60 üveg tartalmazó láda savanyu-riznek árát öt forintról EÍy kis üveg savanyu-viz 9 krajczárra szállítottam le. Az üres üveggel telt ládákért, ha azok közt idegen vagy más czélra használt üveg nem találtatik, kicserélésnél ládánkint 1 forint teríttetik vissza. Kapható minden helybeli nagyobb füszer-üzletben. 4 frt 4 frt 20 13 40 Marsalkó Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom