Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-24 / 8. szám

X. évfolyam. 8. szám. Nyíregyháza, 1889. február 24, VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenlíint egyszer, vasárnapon. Hirdetési dijak : Előfizetési feltételek : Az döjize'ési pénzek, megrenddések s a A tap 8ze . postán vagy helyben házhoz hordva: , • . ' ., ' , ,,. r , a, szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. , Kgész évre 4 forint. \'V szétküldésé targyaban leendő fclszo- j Bérmentetle|1 leyelek C9ak Í9mert kezekfcő

l "•»«szer ha.abbz.tt petit sor egyszeri Fél évre 2 „ i lamltisok Joba Elek kiaao - tulajdonos l fogadtatnak el I kozlese 5 k

r; többszöri közlés esetében 4 kr. « uraknak egész évre Könyvnyomdájához (nagy-debreczen,-utcza A k

é,

lratok csak világos kivánatra 8 a

z | ^ ^ A ka«sé

g

l jegy™ ^ ^Lnt ° "" j lj5

L "kendők. j illető költségére küldetnek vissza

. • A nyi|

t,

tér| k5zlemények dija 8Qr()nkin

t „ ^ Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debrec<eni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Doru & Comp. által Hamburgban. 520. K. 1889. Hivatalos közlemények. Szabolcs vár megye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének. Zemplénvármegye alispánjának 19,742/88. sz. átiratát, tudomás vétel végett, másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1889. január 30. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Zempléuvárinegye alispánjától. 19,742. sz. Tekintetes alispáu őr! Tudomás vétel végett értesitem tek. alispán urat, miszerint a homonnai járási szolgabíró jelentése szerint Udva és Porubka kö/ségben f. év deczember hó 4-éu és deczember hó 10-én egy-egy ökör vértályogbau elhullott, a szükséges óvintézkedések megtótettek. S.-A.-Ujhely, 1888. deczember 25. Matolay Etele, alispáu. 1,778. K. 1889. Szabolcsvár megye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az elemi csapások által okozott károk felvétele és megállapítása körül követeudő eljárás szabályozása tárgyában 1889. január 5-éu 60,074 szám alatt kibocsátott pénzügyminiszteri rendelet másolatát oly felhívással közlöm, hogy ezt a legkiterjedtebb módon közhírré tegyek. Felhívom ez alkalommmal a polgármester és elöljáró urakat, hogy amennyiben az utasításban foglalt íutezkedések pontos betartásának elmulasztása által az adózók törvényes igényeitől megfosztathatnak, a miniszteri rendelet mindeu pontjához szigorúan alkalmazkodjanak s arra esetről esetre az adózó honpolgárokat is figyelmeztessék. E téren elkövetett minden mulasztás általam fegyelmi uton fog megtoroltatni. Nyiregyháza, 1889. február 14. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 2. szám Pénzügyi Közlönyből. Egyenes adók. Az elemi csapások által okozott károk felvétele és megállapítása körül követendő eljárás szabályozása tárgyában. 1888. évi 60,074. (Körrendelet valamennyi törvéuyható.-ági közigazgatási bizottsághoz és m. kir. adófelügyelőhöz, valamint a zágrábi kir. pénzügyigazgatósághoz.) Tapasztaltatott, hogy az elemi csapások által okozott károk helyszíni felvételére és megbecslésére, nemkülönben az ezen károk folytán igényelhető adóelengedések elsőfokú megállapítására hivatott bizottságok, illetve kir. adófelügyelők az 1883. XLIV. t. cz. 49. §-ának rendeléseit s az ezeknek végrehajtását szabályozó 1885. évi julius 18-áu 45 055. szám alatt kiadott pénzílgyniiuiszteri utasítás 133—154. § aiban foglalt intézkedéseket sok esetben tévesen értelmezik és helytelenül alkalmazzák. Az ebből keletkező hibás eljárás megszüntetése és ugy a kincstárra, mint az egyes károsult birtokosokra származható hátrányok elhárítása czéljából miheztartás és egyöntetű eljárás végett, az 1883. XLIV. t. cz. 50. §-ban foglalt felhatalmazásnál fogva a következőket rendelem: A. Az elemi csapások által okozott károk bejelentési határidejére nézve: Az elemi károk esetei, az 1883. XLIV. t. cz. 49. § ának d) pontja alattinak kivételével, a káreset bekövetkezésétől számított 8 nap alatt mindenkor Írásban az illető földrészlet tulajdonosa, s amennyiben a megkárosodott birtokosok többen vannak, e végre megbízott két képviselője által az 1885. évi 45,055. számú utasítás 3. §. e) pontjában körülirt módon közvetlenül a kir. adófelügyelóuél, vagy azon község elöljárósága utján jeleutendők be, melynek határához a megkárosított birtokrészletek tartoznak. Minthogy azonban egyes elemi csapások nem egyszerre következnek be, s teljes mérvüket csak fokozatosan bizonyos idő multával érjük el, az ily természetű elemi káresetek bejeleutési határidejéül — a fenti általános szabálytól eltérőleg — a következők tartandók be, és pedig: a) az árvíz által okozott károknál a károsodás bekövetkezésének időpontjául az a nap tekintendő, amelyen a mederből kiömlő vízár, az elborított ártéri területen legmagasabb állását érte el, tehát a káreset bejelentésére kitűzött 8 napi határidő azon naptól kezdve számítandó; b) a tartós szárazság és a rovarok pusztításai által okozott káresetek szántóföldeknél a károsult termés letakaritása idejének kezdetét megelőzőleg legalább is 15 nappal és c) a rovarok, mint jelesen a tortrix pilleriaua és philoxera vastatrix által okozott károk szőUőknél legkésőbb az illető év augusztus 1-ső napjáig jeleutendők be. Az illető birtokosok vagy ezek képviselői által beadott ezen bejelentések vételétől számított 3 nap alatt tartozik a községi biró (városi polgármester) az 1885 évi 45,055. számú pénzügyminiszteri utasítás 54. § áuak d) pontja és az 1887. évi junius 2-án 30,384. szám alatt kelt és a „Pénzügyi Közlöny" ugyanazon évi 21. számában megjelent körrendelet 1-ső pontja értelmében, a helyszínén szemlejegyzőkönyvet vétetni fel, s ezt a kárbejelentés csatolása mellett, azonnal és legfeljebb további 3 nap alatt a kir. adófelügyelőhö/, beküldeni, igen sürgős és a letakarit.ási idő közelségénél fogva mulasztást egyáltalában nem tűrő esetekben pedig, az elemi kárbejelentést a kir. adófelügyelőnek rögtön táviratilag, vagy egyeb rövid időt igénylő módon tudomására hozui. A szabályszerű határidőben bejelentett valamennyi elemi káreset a helyszínén bizottságilag felveendő, és szabályszerű tárgyalás alá vonandó; a 8 napon, vagy a fent megállapított záros határidőkön tul beadott be jelentéseket köteles a kir. adófelügyelő az 1885. évi 45,055 számú pénzügyminiszteri utasítás 3. §-ának e) poutjára való utalással a bejelentés vételétől számítva legfeljebb 3 nap alatt hivatalból Írásbeli végzéssel viszszautasitaui, tartozik azonban ezen elkésve bejelentett elemi káresetet is, amennyiben azok oly időben adattak be, midőn a károsult termés a földtől még el nem választatott, s amennyiben a bekövetkezett kárt a hely s/.inén még megállapítani lehet, szintén szabályszerűen haladéktalanul felvétetni, hogy az elkésve történt bejelentéinek figyelemre méltó igazolása esetében, melyre nézve magamnak az elhatározást fentartom, az érdemleges határozat akadálytalanul meghozható legyen. B. Az elemi csapások elbírálására nézve: a) A fold árja által okozott kár, melynek fogalma az ls79. évi julius 22-én 39,710. sz. alatt kelt és a „Pénzügyi Közlöny" ugyanazon évi 34. számában közzétett körrendeletben tüzetesen meg van határozva; csak a szántóföldekre nézve jöhet figyelembe, ha az ily természetű árvíz egész dűlőket magába foglaló területeken károsítja meg a bevetett földek termését, s ha ezen bizonyos területeken gyakrabban ismétlődni szokott károsodás a kataszteri osztályba sorozás által már betudva nincsen, b) A tartós szárazság által okozott kár szintén csak a szántóföldekre nézve s az 1883. XLIV. t. cz. 49. íjának c)—bb) pontjának határozott intézkedése szerint, csak azon rendkívüli esetekben jöhet figyelembe, ha az a bevetett földek termését egy határokat magába foglaló területeken, oly módon és időben semmisiti meg teljesen, hogy azokat azon évben ujabb veteinényezés által jövedelmezőkké tenni már egyáltalán uem lehet; a miből önként folyik, hogy egyes szárazabb fekvésű vagy sülevéuyesebb talajú területeken kedvezőtlen csapadéki viszonyok folytán bekövetkezett gyengébb vagy rossz termés adóelengedésre igényt nem tarthat, miután az ily természetű károsodás a földadó kataszteri munkálatokban az átlagtermések meghatározása alkalmával s a kataszteii osztályba sorozás által már figyelembe vétetett, c) A fagy által okozott kár a szőlőknél csak akkor szolgáltathat alapot az adóleengedési-p ha a fagy növényi élet megindulása után következik be, s a mutatkozó, vagy várható termést károsítja vagy semmisiti meg s ha az illető szőlőterületeknél az egyos vidékeken gyakran bekövetkezni szokott késői fagyok a földadó kataszteri készítése alkalmával az átlag termések meghatározásánál figyelembe nem vétettek volna, a mi a vonatkozó osztály-felállitási javaslatokból, esetleg miuta-térjegyzékekből határozottan kitűnik. C. Az elemi kár [elvételénél és megállapítása körül követendő eljárásra uézve: a) Ha az elemi csapás valamely földrészletet csak részben károsított meg, a kár mérve csakis azou részre nézve állapítandó meg, melyet az elemi csapás ért. Ennél fogva az elemi kár helyszíni felvétele alkalmával különösen árvízkár esetében a kárfelvételi jegyzékben, az illető birtokrészlet károsult részeinek térfogata s amennyiben az több osztályba volna sorozva, a károsult rész kataszteri osztálya is meghatározandó, mert az osztály minőségére leginkább a talaj fekvése lévén befolyással: az árvíz által is legtöbbnyire a részletnek már az osztályba sorozás által megkülönböztetett része öntetik el. Ugyanezen eljárás követendő oly területekre nézve is, melyek csak részben voltak bevetve, részben pedig ugarul hagyattak, b) Az elemi csapások által okozott kár mérvét az 1885. évi 45,055. számú pénzügyminiszteri utasítás 145. §-a értelmében a kárfelvételi bizottság szótöbbséggel határozza meg. Ha azonban a bizottság oly birtokrészletekre, vagy oly esetekben is állapitana meg szótöbbséggel elemi kárt, a melyekben a fennálló törvények és szabályok értelmében adó elengedésnek helye nincsen; vagy ha a kár mérvének meghatározásánál a kir. adófelügyelő által kirendelt bizottsági elnök kisebbségben marad, tartozik ezeket a kárfelvételi jegyzékben kitüntetni s annak beterjesztése alkalmával jelentésében is alaposan indokolva kifejteni, a kir. adófelügyelő pedig köteles a beérkezett jegyzékeket átvizsgálni s a kárfelvételi bizottság elnöke által tett észrevételekkel való összevetése mellett elbírálni, s ehhez képest az 1883. XLIV. t. cz. 51 §-a értelmében az elengedendő adóösszeg mérvére, vagy az adóelengedés megtagadására uézve első fokú határozatát haladéktalanul ineghozui. Budapesten. 1889. jauuár 5-én. 2274. K. n , , "Yggg" Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. honvédelmi miniszter 6024/VIII. számú intézvényének másolatát tudomásvéíel és közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. február 23. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter. 6024/VIII. Szabolcsvármegye közönségének. Tekintettel az idei fősorozás elhalasztása tárgyában általam a mai napon benyújtott törvényjavaslatra, a törvényhatóságok által az illető hadkiegészítési kerületi és bonvéd féldandár parancsnokságokkal egyetértőleg a folyó évre szerkesztett ujonezozási utazási és működési tervezeteket általában jóvá nem hagyhatom. Ugyanezen okból az általam már jóváhagyott ujonezozási tervezeteket ezennel hatályon kivül helyezem. Az idei fősorozás foganatosításának későbbi időszakát tehát utólagosan fogom az összes törvényhatóságokkal és parancsnokságokkal tudatni. S ahhoz képest azután az ujabb ujonezozási tervezetek általuk a fennálló szabályok értelmében egyetértőleg szerkesztendők, és az aunak idejében általam kitűzendő határnapig hozzám föl lesznek terjesztendők. Felhívom a törvényhatóságokat, hogy ezen rendeletemet saját területükön azonnal tegyék közhírré. Budapesten, 1889. február hó 19-én. Fejérváry, honv. miniszter. Szabolcsvármegye alispánjától. 2,072. K. 1889. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Nyíregyházán és Kisvárdán márczius hóban megtartandó lóvásárra vonatkozó hirdetmény egy példányát szabályszerű közhírré tétel s a tenyésztő közönség megfelelő értesítése végett közlöm. A kihirdetés tekintetéből a közelebbi utasítást Nyiregyháza város polgármestere tőlem veendi, s a községi elöljárók a járási főszolgabiráktól fogják megkapni. Ez alkalommal felhívom figyelmüket azon körülmémyre, miszerint a tenyés/tők közül többen összeté vesztik a vármegyékben (mozgositás esetére) évenként eszközöltetni szokott lóösszeirást a katonai pótlovazással, s ennélfogva megütközuek azon, hogy a lóösszeiró bizottság által alkalmasnak kijelentett lovaik a pótlovazást fogauatosiró küldöttség által nem vétetnek meg. Nehogy a tenyésztő közönség ezen tévhitben lévén, a mozgositás esetére alkalmasnak jelzett oly lovait is, melyek a hirdetményben felsorolt kellékekkel nem bírnak, a pótlovazó bizottság elé vezesse, s igy magának csak hiábavaló költséget és fáradságot okozzon, felhívom ugy a polgármester urat, mint a községi .elöljá^ó^ kat, hogy ezen körülményre nézve szükséges felvilág^ sitásokat a tenyésztőknek minél szélesebb Körben tudomására. Nyiregyháza, 1889. február 18. Zoltán János> (Másolat, a 2072/1889. K. számhoz.) Katonai lóvásár. A cóász. és kir. közös hadügyministerium hozzájárulásával ezennel közhírré tétetik, miszerint a hadsereg lószükségletének fedezése végett ez évben a vármegye területén Kisvárdán, márczius hó 14-én, Nyíregyházán, márczius hó 15-én, katonai lóvásár fog tartatni. Ezen vásárlásra egy kiküldött katonai bizottság fog megjelenni, mely az elővezetett lovak közül Mai számunkhoz fél ÍT melléklet van csatolva.