Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-15 / 50. szám

.,N Y I B V I D É lí." tartalminak mégis a legolcsóbb szépirodalmi képes heti lap. Előfizetési ára »Hölgyek Lapjával* s a »Eegényinellékletc-tel együtt egész évre 6 frt, félévre 3 frt negyedévre 1 frt 50 kr o. é. s a kiadó hivatal (Budapesten, nagy korona-utcza 20. sz.) melyhez az előfizetések legczélszerübben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bármentve szolgál mutatványszámokkal. Osarnok. Utazási emlékek. (Szilágyi Albert főreáliskolai tanár felöl vasasa a nagykállói kaszinóban november 30-án.) III. Nem mintha a párisi viszonyokat ismertem volna, de benső nyugtalanságom ösztőuzött engem arra, hogy már 8 óra után útnak indultam. De jól is tettem ám, mert alighogy a Quartier latinba jöttem, melynek legszebb utczája a Boulevard St. Germaine, alig hatolhattam tovább; belátkatlan néptömeg lepte el az utczákat, merre kellett, hogy haladjon a menet. Zavaromban Madame Rochebrunne levelével közeledtem az első sergeant de Villehez, kit ott megpillantottam. Itt másodszor tapasztaltam a franczia nép finomságát. Mily nyájassággal nyitott utat nekem a franczia rendőr; egy szó ós a nép engedett, sőt valami hivatalos nagy személyiségnek tartottak. Itt láttam e uépet, mely forradalmakat csinál, itt azokat az alakokat, melyeket a regényírók oly liüen lefestenek. Nem egy szép grisette akadt a tömegben, melyet kísérőmmel átszeltem, ki csókot hintett csalfa kaczérkodással az idegeuuek. Tiz órakor rendeltetési helyemre érkeztem ; akármerre is irányítottam a szememet utczára, háztetőkre, a boulevardok fáira, a lámpás oszlopokra, mindenütt hemzsegett az emberfő, véghetetlen tenger, melynek tompa moraja felhangzott az első emeleti erkélyre, a hol helyet foglaltam. Nem szólok a gyászmeuetről, önök ugy is olvasták annak a leírását. A 14 kocsin elhelyezett virág koszorú, a 350 küldöttség, a katonaság, a scolaires bataillons azaz gyermekkatouák, a leányok menete, az idegen nemzetek, a világ irói és müvészeiuek küldöttjei, a Marseillaise kisérése mellett, mily gyönyörű fenséges látomány, mely az életből elköltözött iró felett egy nagy nemzet fájdalmát és hálás elismerését a nagy költő érdemei iránt tolmácsolta. Ami fájdalmasan meglepett, megvallom őszintén, az azou körülméuy volt, hogy a magyar nemzet nem volt képviselve ezen gyászmenetbeu; valamennyi uemzete a világnak, irói, tudós társaságai, hivatalos és nem hivatalos közegeivel méltóau csatlakozott Franczia ország ezen gyászüunepélyéhez. csakis a német, osztrák, magyar, és angol világ tündöklött távollétével. Hogy a magyar írók világa megelégedett azzal, hogy koszorút küldjön a uagy költő ravatalára, hogy ilyen alkalmat szalasztott el rokonszenvét a franczia nemzet iráut uem testületi képviseletben dokumentálni, az még ma is megfoghatatlan előttem. Egészen más oldalról isinertem meg Párist a julius 14-ki nemzeti üunepély alkalmával; ha Victor Hugó gyászüunepélye ízléses rendezésével, pompája ós nagyszerűségével lelkemben inkább az ókorban a rómaiakuál divatos diadalmeuetek emlékét idézte elő, akkor a nemzeti ünnepélyen a frauczia népjellem vig oldalával ismerkedtem meg. Páris még az elóestélyeu készült toiletre; a nagy világvároson, merre a szem ellátott lobogós zászlók tengerö/.öne hullámzott át ós üzleti physiognomiája egy varázsütéssel eltüut. Ez egyszer kényelmesen végig néztem mindent, mit a köztársasági kor mány a francziáknak évenkint ez alkalommal nyújt. Néztem a csapatszemlét a champs elyseeu ós megértettem, mit akart moudani Napoleon, midőn kijelentette, hogy magyar huszárokkal elfoglaluá a világot, megértettem mert egy huszárunk is megbirkózik akár 6 franczia chevaux legerrel és még a czibil szem is minálunk harcziasabb kritikus, iniut akármelyik citoyen de la grandé nation E nap legérdekesebb momemtumai a théatre K. 7986. fraucais ingyenes előadásai. Hogy megközelítőleg ecseteljem e uagy franczia népünnepélyt, a Szt. István-nappal hasonlítom Ö3sze, csakhogy a francziák még nagyobb chikkel tudnak rendezni eféléket. Moliére házábau egész nap játszanak; akkor a Bretagne, Provencze, Gascogne akár mily félreeső falvak vidékeiről rándulnak föl a parasztok Párisba Hány félreeső szegényes magányban ábrándozó Évának teljesül e nap a kívánsága Coquelint láthatni a színpadon! A mi érdekes ezeu representations gratuites alkalmával, az a nagy queue a színház előtt. Tudják-e önök mi az tennir la queue ? Egy franczia speczialitás, mely csak Párisban található, szeretetreméltó udvarias szokás, mely utánozható. Minálunk, különösen a fővárosban, de Bécsben is, ha megnyitják a színházat, majdnem agyonnyomják az embert, míg megváltotta belépti jegyét. Berlinben, a jámborság és jó fegyelem birodalmában rendőrök gyámkodnak, gyakrau is brutális hatalommal a közöuségeu; Párisban a szabad nép az illem és demokratia elveit követi, hosszú sort képeznek az emberek a színház előtt, ketteukettenkéut és türelmesen vár akár a miniszteri tanácsos ur ő méltósága is, mig az előtte álló csizmadia, vagy házaló — mert ezek is majdnem harmadnaponként eljárnak a színházba — nem váltott jegyet ós engedett helyet. Ezt nevezik teuir, vagy fairé la queue. Igen, a prioritás, az elsőbbség szent jog Francziaországban, mely mindenre kiterjed, a mi uéiniképen összefüggésben áll a nyilváuossággal. Ez a demokratikus szellem, mely az első forradalom óta meghonosodott és lépten-nyomon nyilvánul a fraucziáknál. De másképen is nyilatkozik a demokratikus szellem. A kávéházakban, vagy a kávéházak előtt is gyakran blouzos embereket láttam ülni frakkos urak mellett és csevegni is anélkül, hogy a rend, a társadalmi osztály különbsége akadályt képezett, vagy ez általában feltűnt volna. Képzelhetik önök tisztelt hallgatóim, milyen meglepőeu hatott ez én reám; próbálna csak minálunk Budapesten, már egy jobb mesterember is a Hangli kioszkb t jönni; nem volna e a kávéháztulajdonos az első, ki azt moudaná a derék mesterembernek, kit nagyravágyása és a jobb, uemesebb felé sovárgása a fiuomabb társaság gyűlhelye felé vouszolt: „menj barátom, ue compromittálj engem, nincsen kávéin számodra, még ha egy aranynyal is fizetnél érte, te mesterember vajy, menj, vegyülj mesteremberek, nem pedig urak közzé". — Éu uem vagyok szoczial-demokrata, de megértettem a franczia viszonyokból e tekiutetbeu. miért oly hatalmas beune a hazaszeretet, miért oly egyetértő szeretetében vagy gyűlöletében. Valaki kész lenne a felelettel, a mi uépüuk nein oly mivelt, mint a frauczia, a mi munkásaink nem a párisi blouzos emberek; arra cik az a megjegyzésein, neveljük a népet, emeljük fel hozzánk, első sorban pedig tekintsük az embereket emberségük szeriut, nein a kereskedőt, tanárt, hivatalnokot, iparost, akkor meglátjuk, mi leszüuk a grandé nation, mi lesszüuk azon Magyarország, melyről az első magyar S'.échényi Istváu álmodozott. Nem tartaná-e minálunk valaki szemteleuségnek vagy tolakodásnak, ha az ember szomszédját, hát még szoinszéduőjét színházban, restaurantban megszólítaná, ha uincsen neki bemutatva?! Párisban inkább udvariatlanságnak vennék, ha uem tenné, vagy augoluak tartauák az embert, vagy butáuak, ostobának, ha csakugyan büszkéu, nőmáu meghúzódik és nem cseveg szomszédjával akár az utolsó lóverseny ről, akár az időjárásról vagy Madame Dejazetről A causerie, a szellemes csevegés éltető fűszere a fiuucziáuak. Nem mulaszthatom el e tekintetben önöknek elmondani, milyen könuyüdséggel bánnak ottau el a legkomolyabb dolgokkal is, ha szellemes csevegésről vau szó. Egyszer a restaurantba a Temps vezérczikkéről volt szó. A vezérczikk a párisi sírkertek túlnépesedését tárgyalta és a nehézséget a a sok halott embert eltemetni; több javaslat forgott szóban, arról vitatkoztunk, midőn egyszerre asztaltársam és szomszédom, de már a geardinettónál és miután már sok bordeauxi bort fogyasztottu ik, egy derék, fiatal mérnök következőleg nyilatkozott: „Tisztelt uraim! Mi az illető kérdést illeti, e napokban javaslatot leszek a kormánynak, melynek elfogadása után az embereket sem eltemetni, sem megégetui uem lesz szükséges. Önök tudják, hogy a galvanoplasztika nagy haladást tett egy idő óta Én tehát azt javaslom, hogy az életből elköltözött kedveseinket galvanoplasztizáltassuk. Mihelyest valaki meghalt, ha gazdag arany, ha szegény réz, esetleg horganyfürdőbe tétessék és galvanoplasztizáltassék. Kiszámítottam, hogy ezen eljárás mérhetetlen gazdasági előnynyel volna a társadalomra nézve. Először is nyerne Páris, de az egész világ is igen sok termőföldet, mely most mint sírkert az élőknek hasznavehetetlen, másrészt nem volna szükségünk hires fórfiainknak szobrokat állitanuuk tömérdek összegek árán; aranyfürdőbe velük, miután meghaltak és ki a meghatározott talapzatra, ott volnának élethűen, nem kellene szobrász. A művészet e neme, a szobrászat, az igaz tönkre menne, de nem baj! Az előkelő gazdag családoknak módjukbau állaua akkor őseiket muzeumbau órizui; valamint a középkorban a fegyvercsaruok emlékeztetett a harczias ősökre, ép ugy emlékeztetne az arany muzeum az életből elköltözött elődökre. De nem csak a középkor, hanem még az ókori egyptusiak szokásai is egyesülten fölélednének; uagy családi ünnepélyeknél behoznák az arany szobor múmiákat ós asztalhoz ültetnék őket. (Vége köv.) GABONA-CSARNOK. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 7.70 8.05 Rozs 100 » 7.10 7.40 Árpi 10J » 6.25 6 60 Zab 100 > 6.70 700KukoriczalOO > 4.70 4.85 K. repcze 100 > —.— —.— Paszuly 100 > 5.— 5.25 Szesz literenként 48— 46'/a Borsó Lencse Mund-liszt Zsemlye-liszt Buza-liszt Piaczi árak. 1 kiló —.20 1 1 1 1 Bamakeuyér-liszt -.24 —.17 —.16 —.14 — .12 deczember 14-én. Burgonja uj 100 kiló Marha hús 1 > Borjú hús 1 > Sertés hús 1 > Juh hús 1 > Háj 1 » Diszuó-zsir 1 > Szalonna 1 » Faggyú (nyers) l > Zö'dség 1 csomó Paprika 1 kiló Írós vaj 1 liter Eczet l > Széna 100 kiló Szalma (tak.) 100 » Bikfa 1 köbmtr. Tölgyfa 1 » 2.—.44 - 44 -.44 —.32 — 64 —.64 -.22 —.06 —.14 —.27 -.60 3.1.10 3.— 2.90 Felelős szerkesztő: 1NCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA El.EK. Nyilt-tér. Rumot, teát, különféle tea süteményeket magyar és franczia cognacot, olasz gesztenyét, mogyorót, sajtokat, bel és külföldi főzelékeket, kitűnő szárított gombát, úgyszintén az „ungvári kincstári műtnnlom" országszerte legjobbnak ösmert Őrleményeit jutányos árbi i aJ

áu

lj

a HOFFMA.N ADOLF fűszerkereskedő. Árverési hirdetmény. Daoiecserben a községházánál folyó óvi deczember hó 27-ik uapján délelőtt 9 órakor — zárt ajánlatok mellett — nyilvános árverésen eladaudók a közbirtokosság tulajdonát képező, alább megnevezett ingatlanok úgymint: 1. A külső csárda, állás, az ott fekvő mintegy 42 hold szántó kaszálló földdel 3360 frt kikiáltási ár mellett; 2. A bolső korcsma, állás, mintegy 800 Q öl udvar, kert és a mellette fekvő pusztatelek megváltási jogával kikiáltási ár 600 frt. Bánatpénzül a kikiáltási ár 10%,-a teendő le. Zárt ajánlatok alulírotthoz Borzsova, posta Demecser küldendők, hol az árverési feltételek ii megtudhitók. Kelt Dauaecser, 1889 november hó 30. 1889. Hirdetmény. (398-S-2) Elek László, a demecseri köíbirt. elnöke Nyiregyháza város tanácsa a képviselő testület jóváhagyásától feltételezetten az összes városi vendéglői és korcsmai épületeknek jövő évi január hó 1-tól az 1892-ik évi deczember hó 31-ig terjedő 3 évre leendó bérbeadása végett folyó évi deczember lm 16-ik napját és pedig dé előtt 10 óratói 12 orá.g és dé ut .n 3 órától a befejezésig terjedőleg a városi gyűlésterembe kitűzi. Mely ezen hitaridőre a bérelni szándékozók azzal hiv ituak meg, hogy a Csillag vagy Buudi, Morgó, Zsandár, Sz>rv.s Háromróna, Vasúti, Huszár, Czédulaház, S is és Napyveudé^lói pálinka mérőhely városi, Újtelek és Nagy-Cserkesz t myai italmérési épületekre zárt ajánlataikat a kitűzött időben beadhatják, esetleg azokra az árverési sorrendben szóbelileg is árverelhatnek Az árverési feltélelek előzőleg a polgármesteri hivatalban tekinthetők meg. Kikiáltási árak a jelenlegi évi bérek. Kelt Nyíregyházán, 1889. évi november 25-én tartott tanácsülésből. Krasznay Gábor, Májerszky Béla, polgármester. (404-2—2) főjegyző. oaoDOoaosooooaoooooo Hirdetmény kivonat. Hirdetmény kivonat. 2225.t

kv. sz. 1889. A t. löki kir. járásbíróság miűt tlkvi hatosig közhírré teszi, hogy a nyíregyházai m. kir. pénzügyigazgatós£.g által képviselt m. kir. kincstárnak, Schvarcz Ábrahám ellen, 335 frt 92 kr. behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. trvszékhez tartozó, ezen kir. járásbíróság területén fekvő, a szt-mihályi 664. sz. tkvbeu felvett 887. hrsz. házas belsőség 600 frt becsértékben az 1890. évi február hó 4-ik napjáu d.e. 10 órakor SzentMihály községházánál megtartandó nyilvános árverésen beciáron alól is el fog adatni. Kikiáltási ár a feutebb kitett becsár. Báuompénz a becsár 10%-a. Kelt T.-Lökön a kir. jbiróság mint tlkvi hatosánál 1889. november 16. " (408-1-1) Harsányi, kir. aljbiró. ö ö o P o o 8 o o p o o P P P P P „HŰI ES irtiuim ii szépirod ilmi és ismeretterjesztő képes hetilap FelMvás a müveit magyar olvasó közönséghez! A » Képes Csa'ádi Lapok* jelenleg már az ország minden vidékén, a legtöbb müveit magyar közönség rendes házi barátja. Közkedveltséget és elterjedtséget az által ért el, hogy mindig hazafias iráuvban s u>0 vau szerkesztve, hogy a serdülő leánykának is bátran a kezeli- leh-t adni, s e mellett az atyák, anyák és nagyanyák is mindig megfelelő szórakozist es haszuos olvasmányokat találnak benne. — A „Hölgyek Lapja" cziuiü mellékletüuk, a nők hú tanácsadója és szellemi titkára, a háztartás, a gazdászat, a kertész t, a konyha, házi orvos, házi állatok és u divat köréből megbecsülhetetlen közleményekkel kedveskedik. — A »Képes Családi Lapok* képei, a legelső miivészek ecsetjének köszönik létöket. — A »Képes Családi Lapok, a lehető legjobbat igyekBzik nyújtani, s lioxy hivatásának megfelel, azt legjobban bizonyítja, immár 11 évi fennállása, mit hazánkban egyetlen hasonló irányú lap nem volt kéjies elérni. — Mind -n aphoí egy külön, köuyvvé köthető regény-melléklet vau c.atolva, mely évenkiut 3 — 4 legjobb írónktól származó becses regényt képez. Klőfizet !'si árak a „Kcpes Családi Lapolt", „Hölgyek Lapja" czimü divatlap s „Reg-ény " melléklettel együtt: egész évre frt, fél évre 3 írt, ueayrd évre 1 frt 50 kr. — Előfizetéseket (a hó bármely napjától) elfogad a • Képes Családi Lapokt kmüoliivatda, Bulap^st, V., Nagy korona-utcza 20 sz. A „Képes Családi Lapok" heti lapból mutatvány-számokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal miudazoknak, a kik eziránt — te^Cíélszerübben We

zólapon — hizzí fordulnak. Teljes számú példányokkal még mindig szolgálhatunk. A „Képes Családi Lapok'' (319-10-5) szerkesztősébe és kiidó'iiv 1 tül H, Budipest, V. Nagy korona-utcza 20. sz. o p p Q O P D O O 8 8 8 8 OaOOPOPPOPPPPPPPOOOO A tisza-löki kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy Szabolcsvármegye alispánja, mint a vármegye betegápolási alapja képviselőjének, Imre János ügyvéd mint ismeretlen tartórkodásu Grósz Éliás ügygondnoka ellen, 88 frt 75 kr. behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében a njiregyházai kir. törvényszékhez tartozó, ezen kir. járásbíróság területén fekvő, a t.-löki 503. sz. tjkrban f-dvett 569. hrsz. házas belsőiég 560 frt becsértékben az 1890. évi február hó 4-ik napján d. e. 10 órakor e biróság telekkönyvi hivatalában megtartandó nyilvános árverésen becsáron alól is el fog adatni. Kikiáltási ár a fennebbi beciir. Bino'npáuz a becsár 10%-a. Kelt T.-Lőkön a kir. járásbíróság miut telekkönyvi hatóságnál, 1889. november 21. (409—1—1) Harsányi, kir. aljbiró. Szabolcsvarmegye földbirtokosaihoz. Több oldalról kapott becses megbízásuk folytán minden kételyt eloszlatandó, tudtára adom a tisztelt gazdaközö iségnek, hogy az általam képviselt banknál, a kölcsontőlce készpénzben fizettetik ki, csupáu 2'/j°/o vouatik le összesen a papirvesztességre. Tekintve, hogy ezen bank a földbirtokosnak összes adósságait convertálja, sokkal elóuyösebb azon bankok kölcsöneiuél, melyek a földbirtokra csekély összegű kölcsönt szavaznak ineg, s igy a még fenmaradt váltóadósságok mellett a földbirtokoson nem segítenek. Szíveskedjenek próbát tenni, meggyőződnek, hogy ajánlatom nem hasonló azokhoz, melyek hirdetések utján eget földet ígérnek — de nem adnak. Kassa, 1889. deczember hó. (390-4-2) KECZER BERTALAN, földbirtokos. Kassa., kovács-utcza 50. sz. 'Pl