Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-08 / 49. szám

NYÍRVIDÉ It" ténválladék meg nem állapitható, mert akkor nem volt bebizonyítva az, hogy Szabó Sándor halála éjjel követ­kezett volna be; ma már tek. törvényszék azon állás pont azon kypothézis fogadtatott el, hogy ez esemeny időpontja márczius 3-ának déli 12—2 órája volt. Tek. törvényszék! Kérdem, vájjon ezen vélelem összeegyeztethető-e az ítéleti indok azou részével, mely­szerint Szabó Sáudor a délutáni órákban a városba vissza­tért összeegyeztethetó-e DarócziMiklósnak aggálytalanként elfogadott vallomásával s éppenezért, mert ezen ellentétek kiegyenlítése hiu törekvésnek mutatkozik, lehetetlen a tárgyi tényálladók megállapítása. A mint már előbb jelezni szerencsém volt, a bün­per elbírálása csak a bizonyítékok alapján történhetik, kell tehát, hogy legyenek bizonyítékok, melyek a vádlott bűnösségét megállapítsák s ép ezért, a védő tiszte nem az ártatlanság bizonyítása, de az iuguisitóríus eljárás által beszerzett bizonyítékok mérlegelése. Ezeu kötelessé­gemnek eleget tettem, a mult tárgyalás soráu, azokra többé uem reflektálok, de azt ismételve kijelentem, hogy védenczem bűnösségének bebizouyositására bizo­nyíték szolgáltatva uem lett. A tárgyi tényálladék hiányában az alibi kérdésé­nek bizonyítása lehetetlen, de az esetre, ha Szabó S. halálának időpontja márczius 3-áuak delére tétetik, Kö­vér M. alibije bebizonyítható, mert Mészáros György tauunak az első végtárgyalás során hit alatt tett valló mása szerint Kövér Miklós délután 3 órakor Berczeleu volt, hova legalább 4 órával előbb kellett Nyíregyházáról elindului. Igaz, Mészáros György ezen körülményre ina már emlékezui nem tudott, de ez ueui tekinthető hit alatt tett vallomása visszavouásának. A tek. tszék ezen vallomást akkor aggálytalannak elfogadta, arra vonatko­zólag tőlle az esküt kivette s ma sincs ok arra, hogy az aggályosnak tekintessék, hogy azt kétségbevouui le­hetne. Laskai Kövér Juliáuua, Tóth László ós Imre ugyanezeket vallják, bár vizsgálati vallomásukkal ellen­kezőleg, de tek. tszék, ha hit alatti vallomások vissza­vonását méltóztatott megengedni Deuts Sámuelnek, uiucs ok, a miért ezeu tanuk vallomásukat ki ne javíthat ák volua, uiucs ok, mely miatt ezekuek meghiteltetése el nem rendeltetett, mert vizsgálati vallomásuktól eltekintve egyáltalán nincs bizonyíték, mely előadásuk valótlansá­gát igazolná. Tek. tszék! Nem volt oly ember, aki Kövér Mik­lóst márczius 3 áu a délelőtti órákon tuí látta volna, eltekintve a feutiektől, az ellenkező bizonyításiig azon állítása, hogy Nyíregyházáról délelőtt el ment, valónak fogadandó el. Nem képeznek bizonyítékot a fogházban Figeczki által tett üzengetések, mert K. M. arra soha uem vála­szolt, ó sem egyik, sem másik vádlottal érintkezésbe nem volt s eltekintve védeuczem érdeketói, a legnagyobb megvetéssel vagyok kénytelen nyilatkozni Hegedűs György viselkedéséről, ki nem átallotta magát Kövér Miklósnak kiadui azou czélzattal, hogy inagángyülölködésból magát K. M. ellen tanuuak tolhassa fel. Tek. tszék! A legsúlyosabb gyanú ok, mely K. M. elleu felhozatott, védeuczem azon ténye, hogy fogságá­ból leveleket írva, azokat kicsempészui igyekezett; e levelek uem tartalmazuak egyáltalában olyat, a mi arra eugedne következtetni, hogy ó a tanukat kitanítani igye­kezett volua, azok a levelek a tanukat csak emlékeztetni akarják, de nem holmi vallomásra birni, ez nem bűn, ez nem beismerés és uem bizonyíték, merem állítani, hogy bűnvádi eljárásuuk nyomorúságai mellett akkor, midőn a vizsgálat soráu a vádlott teljesen ki van szol­gáltatva a közvád képviselőjének, akkor, a midőn az államhatalom élve az erős jogával, megfosztja a vizsgá­lati foglyot az önvédelem lehetőségótól, a képviseltetés jogától, akkor ezen ténykedést uem lehet egyébnek te kiuteni, mint az önLmtartási ösztöu kifolyásának. Igaz,;hogy K. M. vétett az fogházi szabályok ellen, de ez nem kizárólag az ő hibája, ám legyen a fogházi személyzet előrelátó, ne hullassa szét az írásra alkalmas szereket, nem foguak hasonló esetek ismétlődni, de nem fog azou eset sem előfordulni, hogy a fogházi személyzet azon gyanúnak legyeu kitéve, mintha az agent provo cateur szerepét kiváuuá egy másként kipuhatolhatlan bűnesetben játszani, mert elképzelhetlen az, hogy az első levél elfogása után a további óvintézkedéseket mért késtek foganatosítani. Bár a tárgyhoz ez utóbbi uem tartozik, de köte­lességemnek tartottam ezt felemlíteni, mert a közvád képviselőjének kiszolgáltatott vádlott meg lévén fosztva az ügyészi intézkedések elleni jogorvoslattól, ez uton lehet egyedül tiltakoznom az ellen, hogy egy vizsgálati togoly, kinek büuössége, vagy büutelensége egyenlően függő kérdés, a fogházi személyzet mulasztása következ­tében lehetővé lett szabálytalan tényeért egy hónapi vasba veretés, 8 napi egyes zárka és 3 napi böjt bün­tetéssel gauyargattassék. Kérem védenczem felmentését. Végül Schvarcz Izidor ügyvéd kérte vódencze Kúpcsu József fölmentését, miután elhme a kir. ügyész is visszavonta a vádat. A törvényszék szombaton délután 4 órakor hir­dette ki az ítéletet, mely szerint Figeczki Pál, Aovér Miklós és Boros Szita Károly, az emberölés és rablás bűntettében bűnösöknek mondattak ki s ezért valamennyien életfogytiglani fegyházra ítéltettek. Kupcsu Józsefet a törvényszék fölmentette. Az ítélet ellen ugy a vádhatóság, mint az elitéltek felebbeztek. Az ítélet kihirdetését nagy közöuség hallgatta meg. Csarnok. Utazási emlékeit. (Szilágyi Albert főreáliskolai tanár f;lo!visá. sa a nagykállói k&sri­nóban november 30-án.) II. Páris minden városrészében vanuak ilyen hosszú csaruokok a legnagyobb tisztasággal, ós csak a fraueziák­uak sajátos csinual berendezve. Egy sorban a vajas és tejárusitóuők, a másodikbau a konyha kertészet árui, a harmadikban a mészárosok és igy tovább. Mindenütt miudeu darab vagy mértékáru mellett a szabott ár ki­írva; hamar kész az alku, miután a vevő szeme meg­győződött az áru jóságáról. Tizenkét órakor, a dejeuner idején, a forgalom tetőpontját érte; innen kezdve apadni kezd egészen 6'/a órakor, midőn közeledik a diner, mely tulajdonkép főebédje a párisi emberuek. Csak a diner után népesednek az idegeuuek szokatlan módon, e boulevardok, a kocsi forgalom sűrűbb lesz és fashionable világ kikocsikázik vagy a bois de Boulogneba, vagy a sziuházba, kávéházak előtt kávéját fogyasztva ül és cseveg ezer meg ezer ember, ós szemléli az ezer meg ezer szép kaczér hölgyet vagy urat, kik végig sétálnak az utczán. Most kezdődik az élet, a pezsgő élénk sür­gés forgás, mely tulajdonképeu a francziának éltető < leme. Amellett a reklame száll ki a síkra egyszerre csak menet áll elénk, 40 törpe, akár a mese világból eló­büvölten, hagyományos vörös ruhában, hosszú szakállal ez a joekeyklub reklamja. Alig hogy ezek eltűntek, az utcza végén megjelenik 30—40 ember, elől és hátul újság lapokkal betakarva és kiáltva : „ Le telegrafe, les plus grandes nouvelles, les scandales de Londres, le numéro dix ceutimes, és igy tovább, új meg új reklaui hirdetők; ezek körül az utczai híres gamiuvilág, nevetve, ujjongva, titkolva, egy valóságos pokol Breughel, mely különösen hat az ide­genre, ki először látja. Tisztelt hallgatóim ! A boulevard és a franczia nép­életuek főjellemvonása a társas élet, még pedig a nyilvános társas élet. — Nem tekiutve azt, hogy a hölgyvilág szerep lése döntő befolyással volt és vau ma is a társas élet fejlődésére, az éghajlat, a lakás, a váraikat, az életvi­szonyok egyáltalában, mind utalja a fraueziát a nyilvános­ságra, a tüntetésre. Szereti a külsőséget, a szép formát nyelvben, társalgásban, ruházatban, egy szóval mindenben: nyilvános ünnepélyeket rendezni, tüntetéseket insceniroz­ui csak ő ért, csak ő tud. Csak két jelenetről akarok önökuek szólni, melyünk szemtanuja voltara, de ez a két jelenet is már elegendő volna, hogy az ember a franczia nemzet jellemére következtetéseket vonjon. 'Értem a Viktor Hugó gyászünnepet és a jülius 14-iki, köztársa­ság fennállásának napját űlő nemzeti ünnepélyt. Viktor Hugó a fraueziák Arauy János a, Goetheje 1885 máj. 23-áu halt meg és júuius 2-áu temettetett el a Pantheouban. Nem akarok arról szólni, a mit úgy is az újságok­ban olvastak, uem a nagy készülődésekről, uem a — még e világvárosbuu is szokatlan — virágboltokban kiállított gyönyörű virá^koszorukról, melyeknek pénzértéke uem egy családot tehetne boldoggá, hanem a nagyszerű hatás­ról, az ügyes, ízléses ós valóbau szép rendezésről, mely az elhunyt költőjével szemközt, hálás uemzet utolsó hódo­latában nyilvánult. Tisztelt hallgatóim! Tudtam, hogy szemein előtt világtörténelmi momentum játszódik le, tud­tam, hogy 10 emberöltő alatt hasonlót látui nem leune alkalmam, ha véletlenül még Mathusalem életerejével is meg lennék áldva, de a uagy nehézség abbau állott, hogy mindent lássak vagyis az egész gyászüunepély legkivá­lóbb momeutumiit raeg szemlélhessem. Victor Hugó gyászravatala az arc de triumphon állott, oda hatolni, a száz meg százezernyi einbertömegen keresztül utat törni magának, őrült gondolat volua, kimintein, láttam is mesziről — oly meiziről mint ide a pályaudvar — a a villanyos lángokban uszó arc de triuinphot, de tovább nem mehettem. Lí is mondtam arról ós mindeu erőködé­sem o la irányult, hogy a gyászünnepély uapján, azaz junius 2-án az egész raeaetet szemügyre vehettem. Páris lázas physioguomiU öltött, az illetékes körök az előkészületekkel volt ik elfoglalv t; azt magam is keser­vesen tapisztiltam, mid 5o a kortégebeu, az iz a gyász­menetbeu résztveuni szándékozván a kellő lépéseket tettein. Hiába fordultam Mirio Protlnz, a Mit d'ordre egyik szerkesztőjéhez, és a magyarokat rendkívüli módon p rtoló frauezia íróhoz, kinél Pulszky Ferencztől vett ajíuló levéllel bemutatkoztam, hiába fordultara Prottal Ciaretiehez, a Temps volt szerkesztője, a theatre fr.iucais mostani igazgatójához ; csak 3 napi szaladgálás után sikerült a syndicat de la presse étrangére utjíu belépti jegyet kapnom a kortégebe aziz helyet foglalni a hiva­talos gyánzkiséretben. Ezalatt véletlenül a párisi élet romantikáját a leg­szebb módon tapasztaltam. Tiszteletemet tettem egy öreg párisi hölgynél, kinek gyermekei, uuokái Magyar­országban vannak férjnél és kiktől hozzá ajánló levelet vettem. Mily kellemes volt meglepetésem, midőu más­nap, a nagy gyászünnepély előestélyén Madame Roche­bruuetől levelet vettem, melyben az előkelő párisi hölgy uekem a boulevard St. Germaineu lévő palotájának egyik ablakát felajánlotta. Magától és elsőbbséget az előkelő hölgy szíves ajánlatának értetődik, hogy be­lépti jegyemet egyik barátorauak adtam, minthogy így kényelmesen az egész menetet szemügyre vehettem. Tisztelt hallgatóim! Nem túlzás, ha azon meg­jegyzést koczkáztatom, hogy e uapou egy millió embert láttam. Tizenegy órára volt kitűzve a gyászmeuet indulása, ón a rue chateau d'Eaubau, a Porté St Martin Sarah Bernhard Theodora színházának tőszomszédságá­ban laktam, körülbelül oly távolságra, mint innen a pályaudvar. (Foly t. köv ) Nyilt-tér. Rumot, teát, kolö nféle tea süteményeket magyar és franczia cognacot, olasz gesztenyét, mogyorót, sajtokat, bel és külföldi főzeléke­ket, kitűnő szárított gombát, úgyszintén az „ungvári kincstári mümolom" országszerte legjobbnak ösmert őrleményeit jutányos árban ajánlja HOFFMAX ADOLF fűszerkereskedő. Szabolcsvármegye földbirtokosaihoz. Több oldalról kapott becses megbízásuk folytán minden kételyt eloszlatandó, tudtára adom a tisztelt gazdaközöuségnek, hogy az általam képviselt banknál, a kölcsöntőke készpénzben fizettetik ki, csupán 2 '/ 2% vonatik le összesen a papirvesztességre. Tekiutve, hogy ezen bank a földbirtokosnak összes adósságait convertálja, sokkal előuyösebb azon bankok kölcsöueinél, melyek a földbirtokra csekély összegű köl­csönt szavaznak meg, s igy a még fenmaradt váltó­adósságok mellett a földbirtokoson uem segítenek. Szíveskedjenek próbát tenui, meggyőződnek, hogy ajánlatom nem hasonló azokhoz, melyek hirdetések utján eget földet igéruek — de uem aduak. Kassa, 1889. deczember hó. G»«>-I-4) KECZER BERTALAN, földbirtokos. Kassa, kovács-utcza 50. sz. Hirdetmény. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1889. deczember 7-én. A gabona-csarnoknál Burgonja uj 100 kiló 2 — bejegyzett árak. Marha hús 1 » —.44 Ruza 100 kiló 7.40 7.80 Borjú hús 1 » — .44 Rozs 100 » 6.90 7.­Sertés hús 1 > -.44 Árpa 100 » 5.70 5 80 Juh hús 1 » —.32 Zab 100 > 6.40 6 50 Háj 1 » KukoriczalOO » 3.80 3.90 Diszaó-zsir 1 > —.64 K. repeze 100 » —.— —.—• Szalonna 1 » —.64 Paszuly 100 » 5 — 5.25 Faggyú (nyers) 1 » -.22 Szesz literenként 47— 48>/ 2 Zöldség 1 csomó —.06 Piaczi árak. Paprika 1 kiló —.14 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter —.27 Lencse 1 » —.24 Eczet 1 » —.60 Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 3.— Zsemlye-liszt 1 » —.16 Szalma (t:ik.) 100 » 1.10 Buza-liszt 1 » —.14 Bikfa 1 köbmtr 3. | Barnakeuyér-liszt » -.12 Tölgyfa 1 » 2.9J Felelős szerkesztő : 1NCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÖBA ELEK. K. 79 86 1889. Nyíregyháza város tanácsa a kt pviseló testület jóváhagyásá­tól feltételezetten at. összes városi vendéglói és korcsmai épületek­nek jövő évi január h.5 1-tól az 1892-ik évi deczember hó 31-ig terjedő 3 évre leeudő bérbeadása végett folyó évi deczember ht) lti-ik napját és pedig dé'elótt 10 órától 12 óráig és délután 3 órától a befejezésig terjedőleg a városi gyűlésterembe kitűzi. Mely ezen határidőre a bérelni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy a Csillag vagy Bundi, Morgó, Zsandár, Szarv is Három­rózsa, Vasúti, Huszir, Czédulaház, SJS és Nagyvendéglői pílicka mérőhely városi, Újtelek és Nagy-Cserkesz tmyai italmérési épü­letekre zárt aj inlataikat a kitűzött időben beadhatják, esetleg azokra az árverési sorrendben szóbelileg is árverelhetnek. Az árverési feltélelek előzőleg a polgármesteri hivatalban tekinthetők meg. Kikiáltási árak a jelenlegi éri bérek. Kelt Nyíregyházán, 1889. évi november 25-én tartott tanács­ülésből. Krasznay Gábor, Májerszky Béla, polgármester. (404—2—Íj főjegyző. 1431. tk. 1889. Árverési hirdetményi-kivonat. A nyirbátori kir. járásbíróság mint telekkönyvi hitóság közhírré teszi, hogy özv. Weiszkron Józsefué és társú végrehajtatóknak, É'a Pál bogáti lhko9 végre­hajtást szenvedő elleni 161 frt 61 kr. tőkekövetelés és jíru ékai iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvényszék (a nyirbátori kir. járásbíróság) területén levő Bogát községben fekvő, a bogáti 93. sz. tjkönyvben A. I. 103. hrsz. alatti 37 frt, a 109. hrsz. alatti 197 forint, a 359. hrsz. alatti ingatlanra az árverést 75 írt­ban ezeunel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik, azoubau a fent jelzett iugatlanoiból kkoru Eva Anna, Mtria, Juliánná, R6za és Ida hanyadíra, c) 32 alatt Jesenszky Lídia Eva Péterué javára bekebelezett hol­tiglaui haszonélvezeti jog sérelme nélkül és hogy a fen­tebb megjelölt ingatlanok az, 1890. január 21 -ik napján délelőtt 9 órakor Bogát községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási árou alól is eladatni fognak. Az árveroini száudékozók tartoznak az ingatlanok bpciáráuak 10%-át vagyis a 108. hrsz. alattira 3 frt 70 kr., a 109. hrsz. alattira 19 frt 70 kr., a 359. hrsz. alattira 7 trt 50 krt készpénzben vagy az 1881. évi 60. t. cz. 42. § ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi uovember 1-én 3333. szám alatt kelt igazság­ü^yminiszteri rendelet 8. §-ban kijelölt óvadékképas értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. 60. t. cz. 170. §. értelmében a bánatpénznek a bíróság­nál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elös* merványt átszolgáltatni. Nyír-Bátorban a kir. járásbiróbág mint telel.könyvi hatőságuál, 1389. augusztus 6 án. Szabó József, (401—1 — 1 ) kir. aljbiró. 730. tk. 1889. Árverési hirdetményi-kivonat. A nyir-bátori kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Falk T. A. és fiai, ugy Veisz Simon végrehajtatónak özv. Mikolai Jánosnó mint néhai férje örököse végrehajtást szeuvedő elleni 49 frt 94 kr ós 94 frt 10 kr tőkekövetelés és járuléka iránti végrehaj­tási ügyében a nyíregyházai kir. törvéuyszék (a nyír bátori kir. járásbíróság) területén levő Nyír-Bátor községében fekvő, a nyir-bátori 797. számú tkjkönyvben 1. 2, sor. szám alatt felvett ingatlanság Mikolai Jánost illető fele­részére az árverést 305 frtbau ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a feuebb megjelölt ingatlan azH§89. évi deczember hó 20 ik uapján d. e. 9 órakor a nylr-hátori kir. járásbíróság tkvi hivatalában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­árának 10%-át vagyis 30 frt 50 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számí­tott ós az 1881. évi november hó 1-óu 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri reudelet 8. § ban kijelölt óvadék­képes értékpapirbau a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX t. cz. 170. § értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Nvir-Bátorban, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1889. október 11. Szabó József, (402—1—1) kir. aljbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom