Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-10 / 45. szám

„N Y I B V I D É K." _ Folyt

atása, a. mellékletnek helyen a Murai Károlyé is, de pompásan beillik az előkelö társaságba. Egy kis vígjáték játszódik le előttünk egészséges humortól pezsgő novellájában. Csak ieleueztetni kellene s kész a vn-játék, méltó társa a » Virág fakadás«-nak, mely ma is repertoire-d irabja a nemzeti színháznak. Megint egy uj név: Justh Zsigmond. Egy pár éve, hogy feltűnt e fiatal iró, ki nem csak az életben, de az iró-világban is méltó hslyet foglal el az előkelőségek közt. A ki »A két Ernesztiná* t elolvassa, annak kedvenczévé lesz Justh Zsigmond, ki nemcsak éles'átá^u megfigyelő, de ügyes elbeszélő is. Nemcsak szinez, de mesél is s alakjai valósággal el vannak lesve az él"U ől. Több uj alak uincs- az AlmauschbiD. A többivel találkozott az olvasó az Almanachnak vagy első vagy második évfolyamában. Újra találkozunk a régi gárda egy jelesével: Vadaai Károlylyal, kinek Bolla Nella, sajátságos csimü novellája a szabadságharcz és az azt követő sötét korszakból veszi érdekes tárgyát. Bolla Nella vén leány s megindító történet mondja el: hogyan lett azzá. A hölgyvilágot, Tu'.sek Anuán kivii', BeniczkynéBajza Lenke és Gyarmathy Zsigáné képviselik. Beniczkyné idegen földön játszat le egy romantikus, érdekes meséjü történelét, mig a Gyarmathy Zsgtué története (»Házasság, hadverés Isten dolga*) az ő kedvrs Kalotaszegjeu játszódik le, s egyike az Almanach legszebb darabjainak. Most jön a fiatal gárda, Petelei István, a rajzok kitűnő mestere (Az öreg legéuy), Tóth Béla az ő Gülbabájával, aztán Bárány István, a »Szabad ég alatt* irója, ki uemciak a leirásokbau, de a mesélésbeu is uagybirtelen elsőrendű iróvá lett, Rákosi Viktor, kit sokkal többen ismernek Sipulusz néven, Hevesi József, ki ezúttal egy jóizü humoros történettel mutatja be migát, s legoslegvégül a szerkesztő Mikszáth: >Jus gladii* czimü pompás történetével. Termászetesen ugy illett, hogy a szerkesztő maradjon utolsónak. Könnyű neki, úgyis tudják róla, hogy nem utolsó. Csarnok. Pepi bátyám. Ssereucsés véletlen terelt össze Pepi bátyámmal. Szerencsésnek moodhitom, mert oly klassikus alakú és furcsa gondolkodású embert nem mindig teremt elő a természet. Pepi bácsi nős, van már egy felserdült leánya i«, é« jeleuieg igen jó módban él. Nem igy volt az eleinte, midőn még a hivatal dohos termében körmölte az aktá kat, szerény napi djak mellett, Sanyaiusaga még csak növekedett, mikor a sor* mostani nejével összeboronálta Sok álmatlan éjszakát szerzett neki a házasság a már már a kétségbeesés stádiumába jutott, midőu váratlanul nagyot fordult a sors koczkája. Még p'dig ezú tal az ő határozott javára. Elc«épelt dolog ugyan, de azért mégis az a ritka eset történt, hogy Pepi bátyánk rozoga Íróasztalának legeldugodtabb fiókjában poshedő sors jegye, kétszázezer forintot nyert. Elemte ezt a kolosalis szerencsét el sem akarta hinni; gondolta, hogy káprázik a szem9, vagy a számokat nyomtatták ki tévesen. Egynéhány »alug}uukreá* után végre felutazott Bécsbe, magával vitte a nagy összeget érő sorijegyet. Ott aztán csakugyan felvilágosították, hogy tényleg ő a nyerő; a pénz deponálva van, tessék felvenn . Egy éjen át szegény emberből gazdaggá válni olyan állapot, melyet a legkevesebb halandó bir el józan esze megtartásával. Pepi bátyánk szerencsére flegmatik s ember volt, ki nagy rezignáczióval viselte el a sanyarúságot; éppeu igy beletalálta magát abba a helyzetbe is, hogy ő most gazdag ember. Legelső teeudője volt, hogy otthagyta a kisvárosi tanyáját — miut színhelyét a rengeteg mennyiségű keserűségnek — s egész családjával felhurczolkodott a fővárosba. A váratlan tízezer forintos évi jövedelem úrrá tette Pepi bátyánkat. »Dolce far uiente* vált alapelvévé; miuek azonban az lett a következménye, hogy hj pochondrikussá vált. A túl kényelmes, tunya élet nem hígítja meg a vért. Beállanak némely kellemetlen testi állapotok. Jó barátai mert bát bátyánknak hamarosan számos »jó« barátai akadtak, testi mozgást javasoltak. Elpuhult létére legelébb is az utazást választotta. B >járta Európa bejárható részeit, de hazatérve megint csak tunyáskodott. A sok jó tanács — értve, hogy helyes lenne magát edzeni — bosszantotta ; míg végre kisütötte, hogy ő oly athleta alak, minőt keserve sem lehitne találni. Kezdte a vivó, tornázó stb. helyiségeket látogatni; utoljára valamennyi sportklub tapja lett. Midőu vele szerencsés voltam uiegismerked íi, akkor lakosztálya egy muzeumhoz hasonlított. Volt ott kard, boxer, a szoba gymnasztikának összes részei, pisztolyok, fegyverek, a kerékpárok ez ideig szerkesztett válfajai. Ezek voltak az ő kedvencz »paripái* ; olyanok, melyeknek sem lovász, 8im abrak, de még istállő sem kellett. E máuiába leginkább háziorvosa és klubtársa, Pataky doktor lovallta be. Ez csakugyan athléta volt, ölnyi magas, retteutő széles vállakkal s oly hatalmas hanggal bírt, miut egy oroszlán. Jó Pepi bátyánk csík névleg volt athléta, mert a gyakorlatoknak tisztán néző te-gjaként szerepelt, D i mindazonáltal hitte, hogy ő a matador; és ha oly embertárssal akadt öszsze, ki a sport bármely nemét nem űzte, az előtte nem is volt ember. Említettem, hogy bátyánknak egy serdülő 1 á'iya is volt. A »Kis Kata* bogárszemeivel, karcsú de telt idomaival igazán meguyerő alak volt. A bálok, e modern leányvásárok alkalmával, megismerkedett Hegyi ministeriumi hivatalnokkal. Ennek állásán kivül az a bonija is volt, hogy meglehetős vagyounal bírt. Állítólag mi sem környebb, mint egy leányka vonzalmáról tudomást szerezni. Bármit c elekedtek is, de az ténnyé váll, hogy a két fiatal értette egymást. Jó politikára vall az hogy Hjgyi legelőször is, a mamához fordult; onuau nyert engedélyt és reményt, egyáttal biztatást is, hogy érdekében a páter familias kérdőre vonatik. Eme kérdőre vonatáshoz egy este adott alkalmat. — Öregem, nem találod hogy Katinkát férjhez is adhatnáuk már? Fiatal leánynak mihelyt szerencséje akad, nem jó tétovázni. — Igazad vau; de éu nem tudok a leányhoz illő, alkalmas férjet. -- Ne m igy vau. Te üregem passzióidnak élsz s nem látod, bogy ini történik. A miuieteriumi hivatalnok — a Hegyi — n h '.nyszor itt járt. Mondhatom kellemes liülsejü ember; a leány vonzódik hozzá s a mi a fő, vagyonos. — Ugj !? Nem ismerem; tudtomal nem tagja a sportklubnak — Addig ne ítélj kérlek, mig személyesen meg nem Ö3mered. Nekem legalább tetszik. A jó mama iparkodott is kegyebjét az athléta bátyánknak hamar bemutatni. Ez alkalommal következő érdekes jelenet és párbeszéd folyt le. — Igen örülök, hogy szerencsém vau magamat bemutatni: Hegyi miuisteriumi hivatalnok vagyok. — Részemről a szerencse! válaszolt Pepi bátyánk a csinos külssjű, de meglehetősen gyenge természetű ifjút vizsgálva. » Gyenge « mormogi magában, » alig hiszem, hogy veloczipédezui tudna.* — Már a mult héten volt szereucsám kedves leányát, Katinka kisaszonyt megismerni. — Nem lenne szives ezt a vasrudat innen elvenni ; magam nem birok vele — vágott közbe Pepi bátyánk Hegyi beszédébe. A fiatal ember nagy csodálkozva szakitá félbe a dikcziót 8 neki esett a vasrudnak. De az erejéhsz mérten tul nehéz volt s meg sem mozdíthatta. Bityáuk e próbával nem lehetett megelégedve, mert uagy komolyan csóválgatta a fejét. — Nem tulzom a dolgot, ha azt merem állítani, hogy bírom Katinka kisasszony vonzalmát; anyagi helyzetem is olyan, hogy egy gondtalan jövő elé nézhetek. Azért bátorkodom Katinka nagya^m kezét egész tisztelettel megkérni. Pepi bátyánk ez alatt Hegyihez lépett s annak karjait és melkasát tapogatta. — Kedves barátom, ne vegye rossz néven a kérdést, hol vannak önnél az izmok ? Nem szokott ön vivni, tornászni, úszni, evezni ?! — Idáig csak a tollat forgattam és szellemi munkát végeztem; ennek a két foglalkozásúak köszönhetem jelenlegi állásomat. — Hm! hm! Lássa édes barátom, nekem más a nézetem. Feltétlenül hiszem, hogy egy leendő cialádatyának a szellemi képességek mellett, edzett testének is kell lennie. Hidje el, egy elkényeztetett férj nálam aggályokat támaszt. Szeretném unokáimat erőseknek látni.! Nagyon megtisztel ajánlatával — de hiszem, hogy kérésemet sem utasítja vissza. Én önt Paíaky orvos barátonmai konsutáltatni óhajtom. Mit nem tesz meg egy szerelmes! Hegyi beálitott az orvoshoz, s ott el is mondott mindent részletesen. Néhány nap múlva bátyánk a következő érresitést nyerte orvoiátol: » Jól teszed örsgem, hogy leendő vödnél nemcsak a vagyonra, szellemi képességre, hanem a testi fejlettségre is tekintesz ; én is hasonlókép cselekszem, ha egykor Flóra lányom férhezmeneteléről l"sz szó. A fiatal ember nagyon vézna és betegségre hajlandó. > Eme repertummal Hegyinek ki lett az útlevél adva. Hiába könyörgött Pepi bátyánk neje és leánya ; a kérőnek el kellett a háztol maradnia. Az öreg athlótáskodott tovább és szentül meg volt győződve, hogy életében ennél helyesebben nem cselekedett. Tekinteni kell a jövére is. Egy év letelte után kap az öreg ur egy levelet, Felboutja: Pataky Flóra — Hegyi Károly jegyesek. Papi bátyám ránczba szedi homkokáí, nagyot hallgat s azután oda szóll nejéhez : — Anyjukom! Az a doktor engem alighanem becsapott . . . Zichy Miklós. Közgazdaság. Egy kevés mondani való a ragályos száj- és köröm fájásrólSzomorú emléket fog bátra hagyni az 1889. év majdnem minden magyarországi gazda emberre, de különösen bele értve Szabolcsvármegye majdnem minden gazdáját is. Nem egyes gazdák csalódtak fáradságukban, hanem mindnyájunkat sújtott a természet balkeze ez évben. Nem elég volt, hogy veteményeinkben csalatkoztunk, hauem még a sors egy kellemetlen betegséggel lepte meg, megyénk majduem mind n községeinek szarvasmarha állományait. S ez a betegség nem más, mint a száj és körömfájás. Ez a betegség szarvasmarháknál és juhoknál, ritkán sertésnél (sertésnél csak köróm tájás) fordul elő ; ha lónál fordul elő, az már nagy ti87'átalanságra vall 8 egyúttal nagy ritkaságok közzé számitható. A melyik gulyába, svájczerájba vagy bármely szarvasmarha állományba ezen betegS' g csak egynél is létesül, ott elkerülhete'lenül minden szarvasmarha, nem és fajta külömbség nélkül megkapja azt; ba bár nem is akkor mindjárt, hanem hetek sőt hónapok múlva is bele esnek ezen ragályos nyavalyába. Meg óvás végett az egésségeseket el különitik a betegektől; de ez úgyszólván hiába való fáradozás, különösen gulyabeli marhánál, mivel a beteg marha, miben még csak pang a betegség s kívülről való vizsgálat után r íjta még fel uem ismerhető, nyalja meg a másikat, elég a ragálynak tovább terjesztésére, ezért legajánlatosabb azon marhákat, a melyik gulyában a betegség kitör, beoltani. A beoltás eszközöltetik, ha a marhák száját bekenjük a beteg állat nyálával; a beoltás azért czélszerü, mivel az állatok egyszerre mennek keresztül a bajon, igy annyi időt se vesztegetünk velők, a gyógykezelés költségei sckkal kevesebbe kerülnek. A betegség előidézői fertőző élődi gombák, amik minden ragályos betegségnek alapját képezik. Nagy mérvben lépett fel e betegség megyénk községeiben ez évben s több ezrekre menő mirhi állományt kinzott meg, 8 épen akkor, mikor a g >zda és a szegénysorsú emberek, véres verejtékkel szerzett élet neműiket takarították össze, ez időben jött nyakunkra ez a súlyos átok s 3—4 nap alatt ugy el terjedt, hogy állatainknak semmi hasznát nem vehettük, hauem drága lovas fuvarosokkal kellett az élet neműinket öisze takaríttatni. Szék-városunkban szeptember elején lépett fel és csakhamar egész területét meglepte. Nagyon nagy csapás volt ez Szik-városu ikra, mivel a jövő évre előkészítő munkálatokat nagyon hátráltatta és nagy költségekbe verte Nyiregyháza ga?da közönségét. Még a város többi lakosai is sínylették e katasztrófát, mivel a tej-píacz nagyot csökkent, a hús ára nagyol emelkedett; a mészárosok is sokszor felakadtak, mivel vágnivaló mirhát kapni nem lehetett. Szánalomra méltó az állat helyzete ezen állapotban, némelyeket sokszor oly kitiok lepnek meg, hogy gyenge szívű ember száualmábau sírva fakadna felette. Hogy magával a betegséggel foglalkozzak, feleslegesnek lünik fel, mivel azt már jó bőven ismerik megyénkben; mégis jónnk látom annyiban a betegség leírását, hogy a netalán még nem ismerő embernek némi kevés magyarázatot njujtsak elébe. Ha az állatot megvizsgáljuk, legelső tünet, mit nála észre veszünk: hogy a szájút hideg tárgyakhoz dörzsöli s a szájnak belseje uagjon forró; a száj pidláson és a fényszáj alatt veres toltok keletkeznek, a marha folyton nyáladzík, mi mindég jobbau fokozódik; a ezáj belseje nagyon lázas; a pirossárga foltok sárga SZÍDÜ bólyagokká alakulnak s ezek csakhamar egybe futnak (a nyelven ia vannak ilyen hólyagcsák) s nemsokára kifakadván, elmúlnak, de a legrosszabb körülmény hátra marad t. i. a hólyagok elmultával a fényszáj alatli rész, a száj padlás és a uyelv leveti magáról a bőrt, amit vedlésnek neveznek; ezek után kezd hegedni a seb s lassankink begyógyul. A körömfájás tüneteit észre vészük, ba az állat teste egész bágyadt s nagyon nyugodt, csak a lábait mozgatja kínosan, későbben egy-egy lábán nem is áll, majd oldalt fekszik s lábait kínosan rángatja vagy szét terpeszti s puh>», nedves tárgyakra igyekszik azt rakni, a labak Dagy láza és fájdalma miatt. Ha a köröm-házat vizsgáljuk, látjuk, hogy megvan dagadva és gennyel telt; a mancs pedig nagyon lazán vau a köröm-házban. A legnagyobb gondozás mellett is megtörténik, hogy némelyik állat leveti mancsait; de ez csak nagyon ritka dolog. A gyógykezelés eunél a ragályos betegségnél nincsen más befolyással, mint hogy az állatnak, a szájban levő kínjait mérsékelje; mert a száj és köröm fájásnak egybizonyos lefolyásos ideje van a szarvasmarhánál. Ezen időt biztosan meghatározni nem lehat, mivel az egyiknél könnyebb és gyorsabb, másiknál nehezebb és hosszadalmasabb a betegség. A betegség idejét mégis körülbelől meg lehet állapítani az állatoknál : körülbelől a kitörés után 8 — 20 napig tart; mig ezen idő a beteg állatnál el nem múlik, addig semmi gyógyszerrel nem lehet segíteni a bajon. Gyógykezelést legjobban nyujtuuk az állatnak, ha szíját, mindjárt a baj kezdatén, tirnsós vagy boreczetes vízzel mofogatjuk, az állat előtt fojton hideg friss vizet tartunk, bogy abba fájós száját moshassa; midőn mára hójagok felpattantak, akkor főzeünk burgonyát nyúlósra 8 keverjük össze korpával; ha az állat ezt enni nem akarná, keujük be vele a sebhelyeket ; de ba a sebhelyeken netalán fekélyeket találunk, azt óvatosan égetjük karbollal, vagy ha ez nincsen kéznél, akkor tompa késsel ki kaparjuk, s ezekután timsós vízzel kimossuk. De van még egy gyógyszer a fekélyek ellen ; t i. ha valaki fél vagy talán nem bízik a késsel való kikaparásban, vegyen elő : paprikát, sót, eczetet, pálinkát és hagy mát s keverje össze, dörzsölje vele a fekélyeket addig, mig azok vérvörössé nem válnak. Az elébb emiitett gyógykezelésnél is pirosra kell a fekélyeket dörzsölni. Ha a lekélyek nagyon elharapodztak, tüzes vassal égetjük, a azájfájásnál a »kreolin« is jó gyógyszerül szolgál. A köröm fájást gyógykezeljük, ha először is, az állat alá vizes szalmát rakunk s lábait naponta töbször hideg vízzel lelocsoljuk, a két mancs közé a körömház tövébe, terpentint diszuózsiral vagy le iolajjal keverve, vagy karbolos, kreolinos vatát teszünk. — Az állatot nyugodtan kell hagyni, fekhelyéből, mig saját magától fel nem kél, felzavarni nem szabad. A száj fájós marhának legjobb ákácz levelet adni miut a hogy a tapasztalat mutatji, hogy a takarmányok közt legjobban veszi fel, még hozzá az akáczlevéinek a sebekre eu)hitő hatása is van, igy tehát az állatnak kétszeresen teszünk vele jótéteményt. A mint fent emiitettem már egyszer, a szájat »kreolinnal« gyógyítani is jó, de ez a szájra nem annjira gyógyszerül használtatik, hanem a ragály meggátlásául, tehát fertőztelenitéséül. A fejős tehenek betegségök ideje alatt mind a mellett fejessenek ki, tejök felforralva, gödrökbd ássasék el. A borjas tehenek borjúi, ba lehet választassanak el, mivel az anyjokat úgyis nagyon megrontja a betegség, ha pedig szopik a borjú, még jobban megró nlik a tehén, init éveken keresztül siuleni fog. Korda Lajos. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1889. november 10-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 7.50 Rozs 100 Árpa 100 6.25 5.60 5.9Ú 5 40 Zab 100 » KukoriczalOO > K. repcze 100 » Paszuly 100 » Szesz literenként Piaczi árak. Borsó 1 kiló Lencse 1 » Mund-liszt 1 » Zsemlye-liszt 1 » Buza-liszt 1 » Barnakenyér-liszt » 8.6 50 5 70 6 10 5.60 6— 6.25 50'/2 49— —.20 -.24 —.17 — .16 —.14 —.12 Burgonja uj Marba hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 100 kiló 1 > 1 » 1 » 1 » 1 » 1 > 1 » 1 » 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 » köbmtr. 2 — —.44 -.44 -.44 —.32 —.64 —.64 —.22 —.06 —.14 —.27 —.60 3.— 1.10 3.— 2.90 Felelős szerkesztő : INCZÉOY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK.