Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-06 / 40. szám

N Y I R V I D É 14." Csarnok. Nyilt levelok Vass Mihály barátomhoz. VII. Kedves Miskám ! Parisnak s«iaknemaz egész földnek, legncvez. tesubb épülete, a Louvre muzeum, et óriási gyűjtemény uz ember értei 1111 erejének, a legrégibb kortól egész a ni i napi)?. Maga a helyiség, az épület is ig n u gy arán. u; a Szajua partján nyúlik északtól dilnek, egy óriási négyszög, s ezen tul két nagy száruya messze; elótte az Egyetér és tere, azou tul az Elyieri mezők s a távolban, nyílegyenes utcza vég. u, magaslaton emelkedik az I. Napoleon által emelt dia.hl kapu. Ez az (gész helyiség megrugadóau szép, sőt ig záu nagyszerű, magasztos, felemelő. Méltó keret azon niegbatározhatlau értékű kiuc halmazhoz, mely a Lou*re termeit betölti. É kincsek futólagos átnézete is heteket venua igénybe s valubau sajnálatra méltó, hogy mi c-Hk órákkal reudelkezéuk a ezeu kis időt sem használhattuk ugy fel, a mint kellett és lehetett volna; mert mihelyt Parisban elhelyezkedtünk, a rendez'ség teljeseu magunkra hagyott s uzt se tudtuk, mihez kezdjünk. A meunyit csak lehetett, igyekeztünk futólag áitekiuteui. Legelőször a szobrokat láttuk; a földszinti helyiségeket ezek logUlják el. Ókori maradványok legnagyobb részben, görög szobrászati müvek, fehér márványból. Alig vau köttök ép darab. Nem •a csoda, hiszen ezred éveket éltek át s mennyi viszontagságon mehettek keresztül! . . . R ippant mennyiségben vannak ily szobrok, pedig nem is láthattuk csak egy részét. Következett a képtár. Eiől vau egy gyöuyörü, nagyon hosszú terem. Itt milliók tárulunk elénk. A hajdani király ság, császárság eml kei, drágaságai. Itt egy aszt.l, maga is százezreket éró, rajta üveg alatt koronák, a híres nagy gyémint, királyi kard, jogar, többféle dísztárgy, »pró»ág ; királyságra, császárságra óhajtozó trónkövetelők ki&értö ördögei, érzéketlen hideg fényben ott csillognak csendes békességbeu egymás mellett, nem is álmodva az ölő lázról, melyet egyeseknek, nemzeteknek keblében támasztottak, támasrtauak ; a tűzről és vérről, mely birhatásukért kigyuit, kiomlott. Megbámultam s otthagytam, oly hidegen, mint a mily hidegek ők magok. Ezután kisebb-nagyobb termek következnek, szebbnél-szebb olaj•lentuimyekkel, a legrégibb kortól és leghíresebb mesterektől, túlnyomóan a királyok családi eseményei, vagy háborúi. Hidd cl, kedves Miskám, hogy itt igazán, az erdőtől uem látjuk a fákat. A rövid szemlélet alatt, a figyelem, oly sok oldalról s oly temérdek tárgytól igénybe volt véve, hogy, miutegy érzéketlenné válva, szabadulni vágyott e tömkelegből. B rmerre fordultunk, mindenünnen a művészet istennője mosoly gott, kaczérkodott. Megpróbáltam jegyzékbe venui, legalább a nagyobb termeket a kiválót b festményeket. Mentem húszig s abbahagytam. Lehetetlenség ilyesmit, csak nagyjából is, megfigyelui, feljegyezuiily kevés idő alatt. C iak altaláuos fogalmak nyerésére izoritkozhatik az ember. S az általános fogalom abban összepontosul, hogy a dicsőségvágyó frauezia népnek, dic?őségvágyó királyai, császárai, anyagi és szellemi erejök magaslatán, úgyszólván, korlátlan eszközeikkel, mindbn lehetőt megtettek, hogy családi és politikai téuyeik ragyogó fe»tmény. kben, túléljék őket, 8 midón az ő kurjok és k&rdjok a porba hull, akkor is hódítsanak, hassanak az utó nemzedékek körött. A festő művészet oly rengeteg tömege van itt együtt, hogy ezek után a kiállítás és veraaillesi képtár iránt tziute közönyösek leszünk; pedig különösen a vcrsailleai képtár szintén óriás termei és festméuyei, szintén páratlanok a magok nemében, ameuynyiben a Napoleonok politikai tényei, minden nevezetesebb csatáik, életnagyságú alakokkal, mintegy ozemünk előtt folynak le. Megragadok és borzalmasak ezen csataképek : szinte halljuk a vérfagyasztó morajt, zűrzavart, a mészárlás undok dicsőségét. »Milliók egy miatti* A képtár utáu, külömböző országok ipartermékeinek gyűjteményei néztem át. Először láttam a kinai osztályt. Mindenféle rakott és faragott müvek, eszközök, bútorok, azobrok, cseciebecsék, fegyverek, rubanemüek, hajó-minták : általában a mit az értelem, szükségest és szükségtelent, kitalált és alakba öntött, fából, kóből, érczből. A kínaiak türelme mindenütt bámulatba ejt. Ehoz hasonló nincs a fold kerekségén. Egyszerű kis szobrocskák, sakk-bábok, szekrénykék, Btb. ily csecsebecsék — nem is említve a nagyobbszerü tárgyakat — évek szorgalmiról emésztő figyelemről, odaadó műgondról bőszéinek hangosan. Ezután következett az indiai és áírikai osztály, hizi eszközök, fegyverek, ruhák, npróságok, hajó-minták stb. Itt leginkább feltüut egy arab zenélő óra, orgouazenévul, tisíta ezüstből, gyöujörü domborművekkel; ékes oklevél az arab műveltség és izlés fi omságáról, fejlettségéről a maga idejében. A magasságból a mélységbe hágunk, a mint előttünk áll Ausztrália kezdetleges iptra, barbár készítményei, leginkább fegyverek, ruhák s primitív bijók. Innen a tengerészeti kiállítás termei nyiluak, e szakba vágó eszközökkel, tuluyomólag franczia termékek, különösen hajók, hajó eszközök. Ai első teremben dísshajók, természetben és rajzban. Feltűnő egy kis díszhajó, elefántcsontból, legapróbb részleteiben is bámulatos pontossággal faragva, vésve, igazi műremek. E teremben van Rochefort domború térképe, nagy üveg bura alatt, körülbelől négy' méter átmérővel. Ily domború térkép majd miuden terembon van ; nagyobb arányúak : Toulon, Loirent, Brest, egéazen természet után, pontos méretekben. Gyönj örü szemléleti térképek I A második teremben van egy nagy földgömb is, körülbelől két méter átmérőjű. Vanuak hadi hajók, teljes felszereléssel mindenféle nagyságban, egész 10 méter hosszaságig. A negyedik teremben van egy hadi szörny, 120 ágyúval, minden részében potr.páíau elkészítve, felszerelve, kifeszített vitorlákkal, mintha csak borzalmas munkájának központján állana. Egy teremben egész hajó-hads<>reg áll készen. Általában, a mi a hajó zásboz tartozik, békében és háborúban, mind be van mulatva, részint természetes nagyságban, részint en mini. ature. A hajó gyűjtemények termeit befejezi egy nagy terem, felülről vilagitva, III. Napoleon ázsiai és afrikai csatáit óriási olaj festményekben állítva elő. E utáu jön az agyag-ipar, különösebben a porczellán festés: egy terem a nagyhírű Palisyuek, a porc.ellán-festés újra feltalálójának müveiből van összeállítva. Szinte magam elé képzeltem, müveihez, e páratlan feltalálót, a mint utolsó bútor daruját is kemenc>ébe dobja, hogy kellő melegséget feji esszen s szeut őrületben lesi a porczellán-égetés sikerültét. Az ilyenek az igazi nagy emberek! az ilyenek életrajzát kellene tanítani az iskolákban, hidd merítene szeut lelkesedést munkára az ifjúság és nem a romboló nagyságok iránt költeni fel bámulatukat. A porczellán utáu bronz tárgyak s ezután egy teremben a Tbiers gyűjtemény (Colloction Tbier ) gyónj örü házi idények, porczelláu és fayanceból. Majd nnt denféle dísztárgyak, agyagból, üvegből, I ronzból, elefancsontból, bárnu atos alakiatokban, filigrán muukák, uiiket aztán, ez iparhoz tartozó rajzok és minták egészítenek ki, több teremben. A miket leírtam, kedves Miskám, csak egy része a Lou re gyűjteményének, még p ;dig kisebb része. Di csak ezt nézhettem meg. S m^g itt egyet. Julius 14 én a Bastille bevéteiéuek 100-adik évforduló napján, nyilt m^g pgy kiállítás, a nagy forradalom idejéből. Egészen véletlenül akadtunk r.>. Itt láttam a forradalo u szereplő férfiút, olaj-festményben, eredeti ruha darabokat, hazi eszközöket, fegyvereket, érmeket, a konvent rendeleteit eredetiben, a fogoly királyi cialád börtönét kicsinyített alakban, szintén igy a Bastillet. Itt volt XVI. Lijos iuge, mely lefejeztetésekor r.ijta vjlt, azon véresen, valamint mellénye is. Hogy mily mérvben át volt hatva a nemzet gondolkozása és érzése azou időben a forradalmi eszméctől, eléggé bizonyítja azou tény, hogy ip iri termékei is miud azt beszélik. Itt voltak p. o. kiallttva, a többek közt, egyszerű porczellán tányérok, melyek, miut a régi assjr és babiloni beszélő téglák, a forradalmi eszmék hullámzását, kezdettől fogva jelképezték, igazán »irásban és kép ben.* Pár pdda e tányérokból jobban magyaráz: Egy tányér belsején, élő fa tetején frigiai sipka, két oldalt zászlók, középén, körben felírás : Liberté 1792. Más tányér: koronából két oldalt lobogó szalag, alatta kereszt, k rd, ásó, alatta felírás: vit unita fortior 1790. Mis tányér: egy vár ágyúval, zászlóval és katonákkal, tetején, e felírással: vive libra ou mourir. Még egy: ágyún kukurikoló kakas, alatta felírás: je veille pour nation. S ily tányérok nagy számban voltak kiállítva, egyóbb tárgyukkal együtt, hirdetve készítőiknek kisebb vagy uagyobb mérvű forradalmi gondolkodásmódját. Nagyon érdekesek voltak azon kéziratok, melyeket ugy az azou korbeli tudósok, költők, államférfiak, miut a rémuralom emberei s ezek szánalmas áldozatai, különösen a királyi cmlád tagjai írtak. Egyszóval kedves Miskám, ha ottlétünk egész ideje alat' csupán a Louvre gyűjteményeit nézegettük volna, még sem mondhatnánk, hogy csak nagyjából is láttunk miudeut. P.dig a Louvre is mily kis rész a nagy egészhez! . . . Kívánom nektd Szeut Mihály napján, hogy Szent Mihály lova még soká, még nagyon sok idő múlva nyerítsen rad !! . . . Híved: Andrásy Kálmán. Közgazdaság. A nyák-mirigyek*) daganata a szájban. Több marhára vonatkozó szak könyvet áttanulmányoztam, de sehol se tudtam feltalálni bennök, a fent megnevezett betegségurk leírását. Következtetnem kell ebből azt, bogy ez a betegség <ás vidékeken vagy uagyou gyéreu, vagy egy általában uem, vagy ha elő is fordu

1, nem oly erősen tép fel a szájban, miut a mi nyíri szarvasmarháinknál. A mi vidékünkön ez a betegség napirenden van, gazdáiuk tudom hogy többuyire ismerik ezt az állatra kellemetlent! hitó uyavalyát. Sok tapasztalatlan avagy még e betegséget nem ismerő gazda, panaszkodik, hogy szarvasmirbájiuak a lgjobb takurmiuyt adja, a kellőnél még több adagbau, mégis egy pár bét lefolytával marhája tökéletesen megromlik, se munka, se haszon képesnek egyáltalán nem vehítő; körül vizsgálja az állatot és mégse tud a baj uyomán jönni. Némelyek gyomor bajt vélnek s oly sz* reket adnak állataiknak, hogy azok a betegre uagyon károsak lehetnek; van olyan gazdi, a ki futva megy uz állstorvo hoz, ki azutáu persze jól felszámit a gazda részére, mig azt a gazda 20 kr költséggel maga is el tudná végezni. A zab, a mit mi általánosan igy nevezüuk, nem egyébb, mint a nyák mirigyek az a része a 8,-íjbau, a mi a két pofán és pofa-lebenyoken látható. Zab szemekhez hasonlítanak, innét kapták nevöket is. A nyák-mirigyeknek hosszúsága rendes körülmények közt 3 uim. Ritkábban teheneknél, inkább a hímeknél, nem annyira a fiataloknál, miut az 5 éves kort eihabdotUkuál s/.okott előfordulni. A zab daganatok az okból támadnak, mit el a vér nagy erővel tódulván a zi bba, ott megalszik, a zab hegyén, hol kisebb térfogatot foglal el, tökéletesen megkeményszik; a beteg zab 2 cwnyire is megnő. E betegség nagyon lönnyeu felismerhető, t. i. leg először mutatkozik m étvágy hiány; a szarvasmarha a takarmányt csak fzálatikint eszi, gyakran kiejti szájából, mehet kínosan mozgat, s gyakrau nyitva tart huzamosabb ideg; az állat nagyon ritkán kérődzik. L*gjobb»u ingerli az állatot, az, ha a megduzzadt uj ák-mirigyok fogni közzé akadnivk. Ha e betegtég nagyon nagy mértékben jön eiő a tehénnél vi.gy bikánál, akkor legajánlatosabb azt levágni, mivol ez eg ik jele a tulteuyésitéanek, (igy aí utódok még nagjobb mértékben örököltetik); különösen akkor ajánlatot, ha e betegség újra ismétlődik az állatnál. Gyógykezelést e betegségnél egész hárilag eszközöl hetünk, állatorvos bele avatkozása nélkül. Mindjárt a betegség kezdeténél a zabot kimossuk sós vagy eczetes víízel, a kimosás után bekenjük tiszta olajjal vagy zsírral, ezt teiazük addig, mig a mirigyek végei nagjon kemények éa sötétfeketék nem lesznek, a többi részei pedig halványpirosak s ekkor ezeket nagyon éles késsel vsgy ollóval levagdaljuk. De mivel a lemetfzés az állatn k nagjon kiuon, így a zab leszedését megtagadja, azért okvetetlenül síÜHséges az állatot ledönteui. (A ledöutést minden gazda tudja, de ha talán nem tudná, minden falubsn akad ember a ki azt el tudja végezni.) Ha a ledöntést elvégeztük, a szájba ellenkező oldalra, hol a mirigyeket levágni akarjuk egy sujkot fektetünk, hogy az állat be ne zárja a száját. A nyák-mirigyek levágása után, a sebet timsós vagy cezetes < íz/el jól kimoesulr, a kimosás után veszünk 2—2 evőkanál paprikát és sót, s ha van, karborsavat 1 kanállal, ezeket összekeverjük, a seb helyet vele jól bedörgöljük. E gyógykezelés után 1—2 hétig lágy takarmányt étetünk, hogy a mirigy-sebek ne mgerelieasenek 8 hamarább begyóirjuljuak. Korda Lajos. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Uuza 100 kiló 7.50 6.— 5.50 5.80 5 — Rúzs 100 Árpi 10) Zati 1U0 Kukoricza '00 K repeze 100 Paszuly 100 . 6 50 6.75 Szesz literenként 49— f)0'/

2 Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.'10 Lencse 1 » —.24 Mund-liszt 1 » —.17 Zsemlye-liszt 1 • —.16 Búza-liszt 1 > —.14 Bareakenyér-liszt » —.12 GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1889. október 5-én. Burgonja uj Marba hús Borjú hús Sertés hús Juh bús 8.— 6 20 5 60 6 — 5.10 100 kiló 1 » 1 » I » 1 » 1 > 1 > 1 > I Haj Disziió-zsir Szalonna faggyú (nyers) 1 » Zö'.iség 1 csomó Paprika 1 uiló 11 ós V.IJ 1 hter Eczet 1 » S/én i 100 kiló S/.alnia (tiik.) 100 » Bikfa 1 köbnitr Tölgyfa 1 » 2—* —.44 -.44 -.44 —.32 — .64 —.64 — .22 —.06 —.14 — 27 -.60 3.— 1.10 3.— 2.90 Felelős szerkesztő : INCZÉDY LAJOSKiadó tula donos : JÖllA ELKK. *) Köznyelven »zab.« Nyilt-tór. Értositcm a tisztelt közönséget, hogy friss főzelékeim már megérkeztek. Kitűnő boszniai szilvát és lekvál'l, szepesi és stockeraui borsót és lencsét, úgyszintén mindenféle főzeléket igen jó minőségben és jutányos árban szolgálhatok Tisztelettel H0FFMA.N ADOLF fűszerkereskedő. Előfizetési felhívás zenemüvek kölcsönzésére. Alólirott van szereiicsém Nyíregyháza város és vidéke n. é. zeneműkfdvelő közönségét értesíteni, hogy folyó évi febiuár hóban nyitott mr zenemű kölcsön intézetemet az év folyamán megjelent legújabb termékekkel gyarapítottam, s arra a bekövetkezendő őszi és téli idéujre o! ;ób r 1-től ktzdve uj elöHzetéss nyitok. Előfizetesi feltételek: 1. Helybeli előfizetők, a kik a zenen ű-kölcsöntárba iratkoznak, a biztosíték gyanánt 2 frt betéteit s havonként 00 kr. kölcsöndijat fi:etuek. 2 Vidéki előfizetők 4 frt biztosítékot és 1 frt havi kölc^öudijat fizetnek. 3. Helybeli előfizetők naponta egyszeri választáss.il 5 tot zós szerinti zenemüvet vihetnek el. 4. Vidéki el..fizetők 10 tetszés szeriuti zeneművet választhatnak, de h-itenkint cs vk háromszor cserélhetnek. 5. Az előfizetés bármúly uapou kezdetét veheti, s megszűntéiével a betéti biztosítékot hiány nélkül viszszakbpja. Midőn a n. é. közönséget ezeu kedvező körülményre felhívom, nem mulasztliatom el őszinte köszönetemet nyilvánítani azon uem remélt pártfogálért, melyben részesíteni eddig is kegyesek voltak. Az uj negyed év alkalmával sem sajnáltam faradságot és költséget, amidőn zeuekölcsöuzőmet a legujal b ierm' k kkel szereltein fel, mintegy viszonzásául a szép pártfoiáauak. Midőn a n. közönség figyelmét újból feihivom ezen itt megyénkben egyedül álló zenemű kölcsönzőre, kérem becses pártfogásukat irányomban tovább is fenn| l a TARCZALI DEZSŐ (316 -3—2) zenemü-kölcsöntára Nyiregyháza, n. debreczeni utcza, Pavlovits-ház. Hirdetmény. Tisztelettel ludatom a n. é. közönséggel, hogy eddig a Preisz által kezelt úgynevezett „KoilllÓ"hoz czimzett sörcsarnokot kibéreltem, s azt folyó évi október hó 3-án ünnepélyesen is megnyitottam s átadtam a közönség rendelkezésére. Mindent el fogok követni, hogy a „Komló" régi jó hírnevét ne csak megtartsam, hanem hogy azt szorgalmam, előzékenységem s mindenre kiterjedő figyelmem által még fokozzam is. Jó konyhát, kitűnő hegyi és kerti borokat fogok tartani, valamint naponta zamatos villásreggelivel és kitűnő friss kőbányai sörrel fogok szolgálhatni. Magamat a n. é. közönség becses pártfogásába ajánlva, maradok Nyiregyhiíza, 1889. október hó alázatos szolgája (320-2-.) A1)LER LIPÓT.