Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1889-09-22 / 38. szám
Melléklet a „Nyirvidék" 38-ik számához. tatui, a uiulyjt tőlük nedvesebb években, — minthogy hatásukat csak akkor fejthetik ki: — méltán megvárhatunk. A trágyázási kísérletnek, mint fennebb már említve volt, egy másik iránya is állapitatott meg a kőbányai sziritott sertés trágyával, s melyből az egylet, egy vaggon rakományt, vagyis 105 m. m. hozatott s ezt is díjtalanul adta ki 16, kísérletre vállalkozó tagjáuak, amely menyuyiségg >| circt 600 — 600 ölével ugyancsak 8(1200 magyar holdoa ejtetik meg a kísérletezés. Szintén a választmáuy előtt bemutatva lett azon jeleutés is, a mely tudomására hozta a jelen v 0 tiknak, h)gy az egylet áltil a mult évbaa i tagok rjj.ér, meg-' kezdett iugyeues gyümölcsfa kiosztás a folyó évbeo Is folyUttitott 8 h jsieutkezelt 40 tag kőiül egyenlő szám bau mindenik 20—20 d irabot kapott s igy a kiosztott mennyiség az évben is 800 darabot tett ki. Neküuk sza bolcsiaknak a h. >1 a gyümölciészet bizony nem igen vir igzik, a hasznos gyümölcsfák ültetésé: lehatőle ; felkarolnunk kell 8 különös u odáig)e^eznüuk ezzel,' bog/ egy uj jövedelmi forrást nyissuuk meg, a mely ilyen években, miut a mostam is, a mikor a szemtermények oly rosszul sikerültek s rosszul is értékesíthetők: a gyümölcs bármily nagy mennyiségben teremjeu is, mindig butos vevőre talál. Mi már a gyü uölcstarmeléa egy olyan jöved-elmaző foglalkozás, a mit eléggé bizonyít Kecskemét városnak megszívlelésre rdames gyümölcs piacza, a hol külföldi kereskedők nyári és téli gyümölcs készleteiket b3szerzik s a honuan vaggoa sorok szállítják a tenger gyümö ciöt különösen Ausztria és Németországba. Menyivel iukább igyekeznünk kell neküuk, a kikuek a kecskemé iekuél jobb talajunk van s a hol a gyümölcstenyészetuek minden feltétele rendelkezésünkre áll, s azt kihasználni csak szakértelmet szerezni s különösen arra törekednünk kell, hogy ue sok és miudeuféle fajt, hanem keveset ós jót a olyanokat igyekezzünk ültetni, a melyek általáno.sau már keresettek s ne legyen kevert fajunk, hauem kevés fajból nagy tömeg, mert ez miudig keresettebb s jobb áron értékesíthető. A gazdasági egylet választmánya elébe terjesztett jelentésekből alkalmunk volt arról is meggyőződni, hogy az egyletuek az iugyeues műtrágyák és gyümölcsfák beszerzése ez évbeu 700 forintot tett ki. A választmány elébe terjesztett jelentések egyik legnevezetesebbjét s megyénk sertéstenyésztőire nézve a legfontosabbikát képezte azou részletes jelentés, a mely felvilágosit s meggyőz mindenkit azon tevékenységről, a melyet az egylet a folyó évi májas és junius hónapokban a malaczok orbáucz betegsége elleni Pasteur-féle védő oltások uagybani alkalmazásával a megye területén kifej tett. Hogy a malaczok orbáucz betegsége mily károkat okoz a sertéstenyésztőknek, már több években volt alkalrn i miudeukinek tapasztalni, oly mérvűek voltak e károk, hogy az állománynak 30—40%-a eldöglött s ez évben is merültek fel esetek, hogy egyes helyeieu 50— 60°/„, sőt egyetleu gazdaságban az összes malacz állomány, 200 db elpusztult. Az egyletet e nagymérvű károsodása a teuyésztőknek arra bírta, hogy 'nsérletot legyen a Pasteur-féle orbáucz ellenes oltásokkal, a mely czélból foly imodványt iutézett R nagyméltóságú földművelési miuiszteriumhoz, kérve, hogy egy szakértő állatorvosi közegét telj9sen díjtalanul bocsássa az egylet rendelkezésére, hogy mindazon sertéstenyésztőknek, a kik jelentkeznek az oltásra: malaczait beoltsi. Bárha ezen intézkedés megyénkben még uj és szokatlan is volt, azért gazdáink a kedvező alkalmat eléggé fel használták s most már közzé teh)tő az egyesület elébe terjesztett azou része a jelentésnek, a mely az oltásoknak számszerű adatait foglalja magába. Ez a próbája az egyletnek tagadhatlanul jó eredményt tüutet fel, a mi arra birta az egyletet, hogy a jövő évbeu az oltásokat ismételten foganatosítsa a eunek igénybevételét lehetővé tegye miudazon tagjainak, a kik a Pastsur-féle oltások által malaczaikat az elhullás veszélye ellen biztosítani kívánják. E táblázatos kimutatás a következő: Régen megmondták már azt, hogy a haza biztonsága nem az erős kőfalakban áll, hanem az erélyes férfiakban a a férfiakat erélyesekké a műveltség teazi. A. hazafiság, amint azt ma gyakoroljuk, inkább hazaárulás, a szó betű szerinti értelmében is. A tud itl ui polgárok árulják szavazataikat s az üzletté aljabult hazafiság nyerészkedik a tudatlanságon. S a haza? . . . mint egy váiárra kiállított viruló hajadon, s szemét lesütve, szégyeu-pirban ég, az Istentelen alkuvás között! Ez nem hazafinaság, ez uemzetgyilkolás! Meg kell tanulni előbb, mi a haza. A nemzeti érzést a szívbe kell oltauir oly erősen, hogyha azt valaki ki akarná onnan venni, a szív is szakadjon ki vele. De mit is tudnánk szeretni oly hazán, mely egy tudatlan tömeg csupáu ! A tudatlan nép a viruló földet is kietlenné teszi s a művelt ember érzékei, melyeket a kegyelmes Isten azért adott, hogy a szépet és gyönyörködtetőt élvezzük, a művelt ember érzékű csupán undort és keservet szülnek, ha szétnéz az elvadult tájakon. Tudomány, műveltség kell ho;zá, hogy belásBuk a hasznost, a »iépet s azt valósítani igyekezzünk völgyeken és halmokon. Egy értelmes uép a kősziklákból is kútfőket fakaszt; puszta tereket virulókká varázsol, hol élni érdemes, hol élni gyönyör! Hogy valamit szerethessünk, előbb szeretetre méltóvá kell tenni. A hazával is igy vagyunk. A hizaszeretet más szóval értelmes munkásság, midőn minden egyes tig meg érti kötelmeit s teljesiti azt. »Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül!* Fájdalom !.tisztelt gyülekezet, hogy bold. Pilissy Lászlónak nemes törekvése, mint egy szép álom oly h»msr szétfoszlott. A népnevelési egylet oltárán kialudt a tűz; még papjai is oda hagyták s csak a kihűlt hamu panaszkodik, mint a líró őszi szél a Pilissy László sírja felett! . . . És ez egyértelmű a hazafiatlansággal ! A jó és hü szolga megtette kötelességét! A mi bűnünk, ha nem tudtuk vagy nem akartuk követni. Igaz, hogy aki a nép igaz javáér. küzd, annak több része lehet a »feszitsd meg*, miut a »hozsáuna* l[ 2 a i 5! 6 7 8 9' io! 11 12 13 14' 15' Az oltók nevei Bejelen-I T6ajle g tett malaczok beoltatott malaczok daiabszám Oltási költség frt kr I. csoport. Bleuer Béla Pongrátz Jeuó gróf Pongrátz Jenó gróf (birka) Propper Samu .... Haas Ignácz Weisz Lipót Maudel Dezső .... Lichtman D^zsó Klár DJZSÓ Klár Dávid Buday Gyula .... Mandl testvérek Mandl József .... Bleuer Mór Hajós Emil 250 400 4J0 250 400 300 300 300 350 200 120 650 480 300 300 270 400 neiM oltatott 221 462 265 307 300 299 200 200 649 475 neai oltatott 5000 4048 Összesen Esik minden beoltott darab malaczra 13. 9 e krajczár E csoportból az oltás utáu elhullott 23 darab. 37 69 55:84 30 85 64 50 37 04 4Í 86 41 90 4l!76 27 93 27 »3 90 6J 66 31 565i20 II. csoport. Leveleki Mór 109 109 13190 Hartstein Antal 150 141 19:! 4 Klár Gusztáv 250 234 31 90 Pscherer József 450 440 57 42 Mandel Mór 200 25152 Újhelyi Tamás 250 » > 31 9J Székely Benedek 240 » » 30 62 Összesen 1649 924 210[4U Esik minden darab beoltott malaczra 12. 7 6 krajczár. Összesítés. I-ső csoport bejelentetett 5000 db, beoliatott 4048 db 565 frt 20 kr. II-ik » » 1649 » > 924 » 210 » 40 » Bejelentett 6649 db, beoltatott 4972 db 775 frt 60 kr. oltási költségért. A választmány 1888. év eleje óta kiterjeszti fijyel mét a megyei kisgazdák értelmiségének emelésére is, a melyet az által akar elérui, hogy minden községben a lelkészek által kijelölt irui s olvasni tuió s más tekintetben is arra érdemes kis gazdáknak oly olvasmányt ad kezébe, a melyek az egye 3 gizdálkodisi ágakat röviden, velősen s népszerű nyelv modorban tárgyalják. E czélból szerezte meg az »Erdélyi gazdasági egylet* könyvkiadó vállalata által épan e czélra szerkesztett füzeteket, a melyekből e t. megyei lelkész urak segítségével a mult év őizén az I. éa 11-ík számúi már ki in osztotta, s a jelen év őszén küldi szét a III ik és IV ik számú fűzeteket, a melyek mindenike fontos g*zdálkodási ágakat tárgyal. Di a jövőre is gondoskodott az egylet e t.ekiutetben, a mennyiben ezen vállalat kiadásában megjelenő uégy uj fűzetbői is megrendelt már 500 példányt s igy megyéim kisgazdáinak kezébe ezzel együtt ma 1000 példány népszerű gazdasági mnnka kerül teljesen díjtalanul. A választmánynak ugy ezen, valamint minden gyűlése napjának nagy részét a dohánytermelés ügye veszi a többek közt igénybe, a választmány levén közvetítő közege a gazdák e nemű sérelmeinek és bajainak, a melyek, fíjdalom csakuem állandóak. E téleu is olvashattak a megyei gazdák az egyletnek azt a feliratát, mely a kötelezően elreudelt uj dohányszáritó épületek falállitáaa ügyében h'lyeaeu okadatolva az illető pénzügyi miuiszteriumhot lett benyujva. Most egyéb ügyben korábban tett egyleti felterjesztésre adott miniszteri válaszok lettek bemutatva, a melyek ez alkalommal az érdek lődőknek itt is tudomására hozatnak. Nevezetesen több magát bejelentett dohánytermelő tag uevébeu az kéretett, hogy a törvény értelmébeu .a jelentkezők terheire reudelje el a minisztérium megyénkben az uj doháuytalaj vizsgálatot, a mennyiben a »Nyírúz szabályozás* befejezésével talajviszonyaink immár egészen megváltoztak a nagy területek váltak a dohánytermésre kiválóan alkalmassá, a melyek szakértők állítása szerint is o czélra kitüaően felhasználhitók. S»juálattal kell értesítenünk a vizsgálatot kívánó t. tag urakat, hogy a nagyméltóságú pénzügyi miuiszterium nem látj» szükségét a vizsgálatnak, s igy még terhökre sem küldi ki a bizottságot. A dohány csempészet miatt a gazda doháuyosait sőt egyéb cselédeit is el kellet bocsátani szolgálatából, mely ellen kérvényuyel élt az egylet, a melyre kapott miniszteri »álasz csak részben kielégítő t. i. a tisztán dohányosokra vonatkozó rész elfogadható, míg ellenben a gazdasági cselédeket, illetőleg az egylet ismételt feliratot intéz a miniszterhez, a mennyiben ezekre a dohányosokat illető törvényes elbánás semmi tekintetben sem vouatkozhatik. Az ez iigybeu az egylethez érkezett válasz itt az alábbiakban közöljük : 24,912. szám. A felső tiszavidéki gazdasági egyletnek Nyíregyházán. A doháuyjövedéki kihágás miatt elmarasztalt kertéazeknek szolgálatbau való meghagyása iráut folyó évi máiezius hó 5-én 78. sz. alatt tett fölterjesztése tárgyában érte itam a felső tiszavidéki gazdasági egyletet, hogy az 1887. éri XLIV. törv. czikk 16. §-ának azon határozott íuiézkedése folytáu, a mely szeriut a dohány jövedéki kihágás miatt elmarasztott kertész az elmarasztatisról vett hivatalos értesülés után a dohánytermelő által legkésőbb újévkor a szolgálatból feltétlenül elbocsátandó, az előterjesztett kérelmet annál kevésbé vehettem figyelembe, mivel az ily kert szeknek szolgálatból azonnal való elbocsátása az idézett törvény végrehajtása iránt 1887. évi deczember hó 31 -:a 74,090. sz. alatt kiadott utasítás értelmében különben is csak az esetben követelhető, ha nagyobb mérvű csempészet forgott fenn, vagy attól lehet tartani, hogy a csempászét ismétlődni fog. A kezdrtben említett fölterjesztés folytán mindazonáltal a dohánytermelők érdekeinek lehető megóvása czél • jából egyidejűleg intézkedtem, hogy a kertészeknek azonnal való elbocsátása nagyobb mérvű csempészet esetében is a dohány termelőktől csak akkor követeltessék, ha a fennforgó körülményekből a dohánytermelők által a dohánykertés'.ek fölött gyakorlandó szükséges felügyelet elmulasztására lehet következtetni, vagy pedig egyéb indokok teszik a jövedék érdekében az azonuali elbocsátást szükségessé. Budapesten, 1889. junius hó 8 án. Vekerle. Ezen lényegesebb tárgyak után a választmányi elnök gróf ur őméltósága tap ntatos vezetése mellett elvégezvén a rendes folyó ügyeket is, a távozó gróf elnök úrral, szeretett elnökével fájdalmas ezivve! szorított kezet a választmány minden tagja, a kit e minőjégben és e h«lyen többé uem láthatni mindnyájunknak oly érzékeny veszteség ! ÚJDONSÁGOK. Dalestely. A legtöbb európai népuek meg vau a maga sajátlagos nemzeti zenéje, melyet ápolni és fejleizteni törekszik, de a nép jelleméuek oly tiszta tükrére, kedélyének oly hű tolmáosárrt, mint a magyar zene, sehol sem találunk. Drága kincsünk, büszkeségülik ; ezen ujabban már a külföld által is teljes mértékben méltányolt zene, s örömmel kell t'dvözölnüuk azou tényezőket, melyek annak kifejlesztését s minél szélesebb körbeni terjesztését tűzik ki czéljekul. Hogy ezen tényezők között első helyen állanak a dalegyletek, felesleges megjegyeznem. A nyíregyházai dalegyletnek a gimnázium tágas tornatermében f. hó 14-án megtartott dalestélyén az ott jelen volt előkelő, de fájdalom nagyon csekély számú közöuség ismét meggyőződhetett arról, hogy a dalegyletünk is a fauti czélt tűzte zászlajára, s ezen ezál eléréséra teljes erővel törekszik. A magyar zeueirodalom e szakba vágó legjelesebb termékeiből gondosan összeállított műsor minden egyes darabját o y megiapő ssabatossággal adták elő, mely — tekintve az egylet alig négy évi feuállását — méltáu csodálatot kelthetett mindizokban, akik egyrészt ismerik egy dulegylet fentartásának nehézségeit, másrészt pedig az előadott darabok megbírálására képesek. A jelen volt hallgatóság élénk teUzésnyilatkozatai és tapsaival feledtetni igyekezett dalnokainkkal azoa valókiáltásokban. Djhát egy valódi keresztyén ember ae m embertől vár jutalmai. Mivel is jutáim ízhatta volna Pilissy Lászlót az a uép, melyuek éppen ő akart adui drága, kincseket, nem kevesebb lévén czélja, mint: emberi méltóságának tudatára emelni miűdenkitj De mégis jutalmazui akarták. O kötelességnek vette. Igazán, nem is vehette másnak: megválasztották országgyűlési képviselőnek. S hogy az elismerés teljes legyeu: ezen mi egyház megyéuk is kormányzó tanácsába hivá. Mintha az Ur moudta volna neki »jól vagyon, jó és hű szolgám! a kevesen hív voltál, többre bizlak ezután* O mind a kettőt, nem azért, hogy czi ne szaporodjék, hanem mert »gouosz és rest szolga az, ki nam kamatoztatja talentumait.* De hát igazsága van a költőnek : »Csak Isten napja süt derengve Milliókra, az egyetemre : Oszt áldást, életet. Szivünk szük körben égő fáklya, Hadd látassék meg fénye, lángja. Min oltárunk felett.€ És Pil issy László szive melegével a vallás oltárához állott. Itt látszott meg »fénye lángjs.* A vallás oltárán mindama szent dolgoknak lehet áldozni, melyek ir&nt az ember ezivébeu kötelességérzet vagy vágyakozás tájnad. A napból származik minden élet, igy a vallásból is. Csakhogy ne ugy ítéljük meg a vallás tényeit, amint magunk körül mainapság látjuk. A vallásos embernek vau egy 4biztos ismertető jegye. Jézus maga mond|a: »erről ismeruek meg mindenek, hogy az éu tanítványaim vagytok, ha egymás iránt szeretettel viseltettek.* Egy szent jegyről van itt szó, egy szent ismertető jelről, mely csupán a Krisztus valódi tanitványaiuak jegye: az egymás iráut viseltető szeretet. Az emberek milliói, amint különféle anyagi helyzetben, műveltségi fokozatban, foglalkozási körben élnek vagy különfale társaság tagjai: igyekeznek, sokszor nagyon is igyekeznek a külömbségeket külsőleg is kimutatni, érvényre juttatni. A Krisztus tanítványainak semmi azükségük sinci a külső jelvéuyekre. S dac.ára annak, hogy a különféle ker. felekezetek is, ruházatukon, templomaikon, istentiszteleti módjokbau elkülúnző jeWéuyeket használnak, még podig azon hitározott értelemmel, hogy ott vannak, abban a forma ruhábau, abbau a templomban Krisztus valódi követői : e külső jelvéuyek itt sem a valódi megismertető jelek. Krisztus ezekről uem is emlékezik. Hiszen ő is megtartotta nemzete üunepeit, szokásait, eljárt templomába s mégis m ly tárol állott abból az ürea forrni valláitól, mily Izraal oltárain füstölgött. A bíbor talár, aranylánczon függő kereszt vagy az egyszerű fekete palást, még távolról sem bizonyíték arról, hogy e ruhák büszke vagy alázatos viselője Krisztus igazi tanítványa. Sőt nagyou is emlékezünk, hogy az ilyeu szent ruhák alatt, igen sok gouoszság fogant meg s szült átkot és nyomart! Krisztusnak semmi köze az ilyenekhez, ha még hingosabban kiáltjik is: »Uram! Uram! avagy nem a te navedbeu tanitottunk-e ?* A Krisztus tanitványaiuak ismertető jegye uem kívül, hauem belől a szívben van. Oít a gyökér, mely ágat hajt virágzásra, s dus gyümölcsőzésre készet. S ha a g.ökér 6zsut, a<s ágak is. Mondottam, hogy Pilissy Lászlónál tevékenységének minden ága, a Krisztusi szeretetből táplálkozott. Szivében volt azon jegy, melyről miude^ki megismerhette, hogy Krisztus a mestere. És itt megint álljunk meg egy kavesat ti»zt. gyűl. ! hogy a Pilissy László vallásosságával tisztába legyüuk. Pilissy László protastáus volt- a szó legnemesebb értelmében. Da jegyezzük mag jól, hogy sammi sem áll távolatt tőle, mint a szükkörü falekezetasség. H sz a protestántismm, a miga i^az értalmabeu egyeaes tagadása, minden felekezeti hitvallásoknak. Mi csak H Krisztustól akaruuk tanulni, mert ő maga igy int: »seukit mestereteknek ne hívjatok, mert egy a ti mesteretek, a Krisztus.* És a Krisz'us nem azabott meg sammi hitvallást, semmi istentiszteleti formát: elhordoziiatlau teh írnek tartván a formákat, arra int: eljő az idő, midin az igaz imidók imádni fogják isteut lélakbaa é 3 i^zúgua. O mig*
