Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-15 / 37. szám

„JN Y I K V I D É K.» 181 182 km. szakaszán lévő 71 számú kőhíd biztosítási munkálatainak helyreállítását 4541 frt 73 kr összeg erejéig engedélyezte. . A fent említett munkálat foganatosításának biztosítása czéljából az 1889'év szeptember hó 25-dik napjának d. e. 10 órájára a Borsod megyei m. kir. államópitészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálat végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó, s a részletes feltételekben előirt 5°/

0-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó muukálatra vonatkozó műszaki müvelet és részletes feltételek a nevezett in. kir. államépítészeti hivatalnál, a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők. Kelt Miskolcz, 1889. szeptember 7-éu. Enyedy Albert, kir. főmérnök. ' ' '— Szabolcsvármegye alispánjától. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Szabolcsvármegye igazoló választmánya, az 1890-ik évi legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagoknak általa összeállított névjegyzékét, hivatalomhoz az 1886 ik évi XXl-ik t. cz. 28-ik §-a alapján megküldte. Ezen névjegyzék f. é. szeptember hó 16-án d. e. 10 órakor Nyíregyházán a vármegyei székház főbejárásánál alkalmazott táblára ki fog függesztetui s ott marad 15 napig, a mely idő alatt bárki által megtekinthető. Nyiregyháza város polgármestere és a községek elöljárói utasíttatnak, hogy a uévjegyzék kifüggesztésének határidejét a legkiterjedtebb módou közhírré tegyék. Nyiregyháza, 1889. évi szeptember hó 14-én. Zoltán János, alispán. A központi Nyíregyháza. Hogy Nyiregyhíza e'ső városa a vármegyéiéit, s hogy utána igen nagy távolságban következn-k a többi némi életre és haladásra pezsdült városai a vámegyének: ez olyan valóság, mely nem képezheti többé kérdés tárgyát. S azt is be kell vallania mindenkinek, hogy e verseny nélküli előhaladásban, melyet Nyiregyháza városa az utolsó évtized alatt produkált, egyedül a maga erejét használta; nem úgy, mint például Budapest, melyet a tudomány, művészet, ipar, kereskedelem, stb mesterséges összevonása által tettünk nagygyá Sőt még más megyei központok emelkedésének példájától is eltérőleg, mert amit Nyiregyháza városa teremtett, létrehozott, azt mindig a maga erejéből tette, minden más segitseg nélkül. Épen ezért csaknem példa nélkül állónak kell tekintenünk városunk erőteljes fejlődését, különö sen ha még hozzágondoljuk azt is, hogy azoknak, kik ez előre haladásnak fő mozgatói voltak, mily sok megrögzött gátló akadálylyal kellett megküzdeni a képviseletben, mely hivatásánál fogva irányt szabó és eszközöket nyújtó faktora a fejlődésnek. A politikai pártszenvedély, s ami ebez rendszerint hozzá fűződni szokott — sok személyes érdek illetéktelenül helyet foglalva a város tanácskozó termének zöld asztalánál, (kikelve abból a magból, melyet akkor vetettünk el, mikor szokásba vettük politikai párt-szinezet szerint szavazni a városi képviseleti tagok és tisztviselők választásánál): ezek voltak legelső sorban és a legnehezebben áthidalható akadályok. A „XYIHVIDEK- TÁUCZA-IA. Á büszkeség sohasem volt jó. (Vége.) — Iparkodni fogok minden kívánalomnak a lehető legjobban m^gielelui. — Csudálnám, — válaszoiá határozott nyugalommal az úrnő, — de ez nem megy igy. Egészen báiorságát vesztve n^héz szívvel tántorgott le Graczia a márvány lépcsőkön, leérve öt megelőzte. A leány lélékzete elállott, szíve széisz.kadui készült. A félhomálj bau egy pilhiuatra Harriugtou Jeuö szép tértiaB alakját vélte megpillantani. Jenő uem vette e>zre őt. Nem is sejtette, hogy kabátja azou leáuykn szerény ruháját érinté, akit még mindig nem feledt el. Csakogy egy keserii fájdalom hullámzott Graczia keblébeu s legvégső elhfgyatotUágának tudata kétélű tőrként járta át szívót. * * * — Nem talá tál még Oeleste ? — kérdé Jenő nővérét, miután a szobába lépett, melyben az utuő hímzéssel fog lalkozott; egy fiatal nővel találkoztam a l°pcsőn, ki — ugylátszik szintén a h »sznavehetetleu?k számából való. — Sajnálom, de uem felelt mog a két föfeltételuei.. Elhoztad e az orvosságot Bettinek ? — Egészen megfeledkeztem róla; bocsáss meg, azonnal elhozom, a gyószertár csak egy pár lépésnyire vau a háztól. — Ezzel vette a kalapját és elsietett. — Egy perc. múlva kész lesz az orvosság Harriugtou ur, foglaljoD helyet. Hirtelen nagy zaj támadt a gyógyszertár előtt s egy idős rendőr lépett be azoa. — Eg ilju nő fekszik ájultan az ulczán; engedjek tueg, lio^y bt hízzam. A másik — az már zsebbe vágó dolog! Minden egyes ujabb vállalkozás, ujabb létesítés napirendre kerülésénél a közköltség emelkedése kisértett. Egészen okos és bölcs félelem ez a városatyáktól addig a határig, amikor már be kell látni azt, hogy a közköltségnek ilyen vagy amolyan vállalkozás folytán való emelkedése tulajdonképen csak csekély perczentje amaz uj tőkéknek, melyekhez a város polgárai az uj vállalkozás által jutnak. Es ebből az következik, hogy nem szabad jelszóul kitűzni: „a közköltség emelkedésébe bele nem egyezüuk !" hanem okosan és körültekintően kell megválasztani az alkalmakat, az uj létesítéseket, hogy azok olyanok legyenek, miszerint egyszersmind ujabb alapul és fedezetül szolgáljanak a város polgárainak az esetleg növekedő közköltség m< gbirliatásához. Nyíregyháza városában — ezt nem lehet eltagadni —- folytonosan növekedésben van a közköltség. Most 32 százaléka az állami adónak, s a jövő évre már valószínűleg megüti a 40-et. Sőt bizonyára még ennél is lesz magasabb, ha majd hozzáfogunk a nagy lovas-kaszáruya építéséhez, mely óriási tőke-befektetést igényel s ujabb adósságot róv a városra. A törvényszéki palotának kamat megtérítés nélkül vállalt építési költségei is sokat nyomnak a mérlegen. De ép^ri ezeknek a nagyobb szabású vállalatoknak (a jelentéktelenebbeket: gőzfürdő, ártézi kút, közvágóhíd stb. nem is sorolva föl) az emlegetése erősítéséül szolgál amaz állitásnak, bogy a város képviseletének, a város polgárai jól felfogott érdekében kötelessége — nem hogy húzódozni kellene tőle — hogy a közköltség emelkedésének kísértete által ne riasztassa el magát városunk fokozatos fejlődését elősegítő és biztosító intézmények és alkotások megszavazásától Mert az immár köztudattá vált Nyíregyházán, hogy például a nagy lovas-laktanya megépítése, illetőleg egy lovas ezrednek városunkban való elhelyezése, az értékeknek és bevételeknek ' sok olyan uj forrását nyitja meg városunk polgárai részére, melyek bő fedezetéül fognak szolgálni a közköltség előálló szaporodásának. Pedig ezeken a uumerosokkal bizonyítható valóságokon kivül uiég bizonyos erkölcsi kötelezettség is létezik — gyökerezve abban a vezérszerepben, melyet maganak Nyiregyháza városa a vármegyében kivívott — mely e város képviseletét, hatósagát s minden egyes polgárát még áldozatok meghozatalára is — ha nem is kötelezi, de — készteti. Ennek az erkölcsi kötelezettségnek egy vonása benne van abban az aligha tévedő fölfogásban, hogy Nyíregyháza városának teljes kifejlete egys/.ersinii.d Szabolcsvármegyének, mint közigazgatási egységnek lételét is biztosítja. Amikor teli.it a váro^ polgárai i ez érdeket védik megvédelmezik egyúttal a varosnak központi jellegét is. Mondanunk sem kell talán, hogy ebből az emlegetett erkölcsi kötelezettségből részt kellene venni, a vármegye közönségének is. Ez egészen természetes ! A tanítók a vármegyében. Leguagyobb részben teljeseu ismeretlen nevek és hideg számok, de azért ide kerülnek ime a megyei nyilvános ág orgauuuiának fehér lapjára. A vármegyében levő állami, kö ségi és felekezeti iskolák tanítóinak a névsora ez, és az évi fizetésűket föltüntető uumerusok, forintokban kif-jezve. Jeuő félrewiuu't, midőn a hordár a gyöngéd alakot kőzöoyöseu a földre lette. Ni w Yorkh iu gya r.iu fordulnak elő ilyen esetek, a uélkül, ho^y a Itőrülállókhau valami különösebb érdeklődést keltenének. Csak futólagos pillantást v itett Jeuő .i márviuy halvány vonásokra, midőn csak egyszerre hilálos rémület fogta el őt. — Irgalmas Is ml Hát lehetsétjes-o ez? Gra C/.ni! Olaroüant az ájulthoz, térdeire omlott s feltámasztá az ájultnak szép fejét. — Meghalt? — luenein, hát i^y kell-e őt viszont feltalálnom? — törtek elő az öszszetüggéstelen szavak Jeuőnok remegő ajkáról. — Nem halt meg, — uy ugtatá a gyógyszerész — c^xk friss levegőre van szüksége — fordult a kíváncsiakhoz — a 1. ik^t az eset össze csődi'.ett; — szegény gyermek egészen kimerültnek látszik. Midőn Gr czia öntudatra jött Jenő aggódó tekiute tével találkozott. — Legyen nyugodt,— suttogá, midőn az felmelkedui iparkodott, ön nem képes menni, miudjárt kocsit hozatok. — Hova akar engem vinni? — hebegé tnegza\arva. Oh Istenein, nem álomé ez? — Nővt'remhez viszem önt; ő ápolni fogja az éu htlovAny rózsámat. Graczia nem felelt; elkábult a nem remélt boldog ságtól. — Ertcsitsem-e családját esetéről, Graczia? — kérdé Jenő kevés szünet után. — Oh nekem nincs senkim, — zokogá — i.incs sehol otthonom. — Ne mondja ezt többé, Giac/ia ; az én olthonom a te otthonod lesz, akaródé? — Oh Jenő ! — rebegé s keblére rejté lángoló erczát. * * * Sok szegénység és hátramaradottság sir le ezekről a nyomtatatott betűkről. Elkezdve a cs. kenézi ev. ref. tanitó 40 frtos, és a gör. katnolikus tanitó hetven forintot évi fizetésén, egész hosszú során át a különböző felekezetek tanítóinak (dicséretes kivételével a helybeli ág. ev. felekezetnek és az izraelitáknak) kiknek évi fizetésök még % törvényben megszabott mininummot: a 300 forintot sem üti meg. Bizony nem kellene kommentárt irni, a kir. tanfelügyelő urnák alább közlendő statisztikájához! Szószólója az, magyarázat nélkül is, nemcsak u mi vármegyénk, de — mert igy van ez mindeuütt — az egész ország népnevelési nyomoruságainak. Népnevelés! hogyan jöjjön el a te országot, mikor azok — akiknek kezébe ezt az állami szempontból is első fontosságú ügyet letettük — nem kivételképen, de igen tekintélyes számban béreseinknél is nyomorúságosabban vannak ellátva a megélhetés anyagi eszközeivel. íme a bizonyíték! Állami és községi tanítók : Kisvárd i 7 tanító 3400 Irt fizetés, 850 frt laknér. Szt. Gy.-Áoráuy 1 tauitó 400 frt tizutép, 80 Irt lakbér. Nyíregyháza 2 tauitó 1150 frt fizetés, 240 lakbér. Nyírbátor 2 tauúo 900 Irt fizetés, 220 frt lakbér! Papp 1 tauitó 330 frt fizetés, 30 frt lakbér. Bashalma p. 1 tanító 300 frt fizetés, 50 frt lakbér. Józsefháza p. 1 tani ó 400 Irt fi :etés, 50 írt lakbér Réje p. 1 tanító 320 frt fiz., 40 frt lakb. Szeg gyh^za p. 1 tauitó 200 frt fiz.. 40 trt lakb. Varjuiapos p. 1 tauitó 300 Irt fiz., 30 frt lakb. Szőlős kert 1 tanitó 200 frt fiz., 10 frt lakb. Zsindelyes p. 1 lanitó 350 frt ti ., 40 frt lakb. A rám. kath. tanítók: Ajik 1 tanitó 300 frt fizetés, 3(J Irt lakbér. B ilkáuj 1 tauitó 230 frt fiz., 30 Irt lakb. Apagy 1 tanitó 336 Irt fi/., 60 Irt lakb. B-rczel 1 tanitó 320 irt tiz., 50 frt lakb. Bezdéd 1 tanító 200 Irt tiz., 40 frt lakb. Bogdány 1 tauitó 280 frt fiz., 50 frt lakb. Buj 1 tanitó 300 frt fiz., 40 írt lakb. D.mecser 1 tanitó 337 írt fiz., 50 trt Ukb. FényeBlitke l tanitó 350 írt fiz., 30 frt lakb. G iva l tauitó 300 frt fiz., 40 trt lakb. Gemzse l tanító 300 frt fiz., 30 frt lakb. G szteréd 1 tanító 300 frt fiz., 80 írt lakb. G

;u:ahiza 1 tau. 240 Irt fiz., 20 írt lakb. Halász 1 tauitó 262 trt. fiz., 20 Irt laki'. lüráuy 1 tanító 340 frt fiz., 40 írt lakb. Jákó 1 tanitó 150 Irt fi/., 30 írt lakb. Jeke 1 tanító 300 írt fiz., 20 Irt lakb. Kárász 1 tauitó 300 írt fiz., 30 trt lakb. Kállo-Seuijén 1 tanító 300 Irt fiz., 40 írt lak . Kemecse 1 tanitó 300 írt fiz. 30 irt lakb Keuezlő 1 tauitó 230 frt fiz., 50 írt lakb. Kekcse 1 tanitó 360 frt fi/., 30 írt lakb. Kisvarda 5 tauitó 1400 irt fiz., 500 irt lakb. Kótaj 5 tanító 365 irt fiz., 40 frt lakb. K. Apáti 5 tauitó 250 irt fiz., 20 frt lakb. Levelek 5 tanító 260 frt fiz., 40 írt lakb. Migy 5 tanító 100 irt fiz., 20 Irt lakb. Máudok 5 tauitó 223 irt 80 kr fiz. 40 frt lakb. A gór. kath. tanítók: Ajak 1 tauitó 300 írt fizetés, 20 frt laxbér. Balsa 1 tanító 327 irt fiz., 30 lakb. B .csArauyos 1 tan. 285 irt fiz., 3J trt lakb. B.n 1 tau. 208 frt tiz., 12 frt iakb. Buj 1 tan. 390 frt fiz., 10 lakb. T. Bild 2 tau. 600 frt fiz., 66 frt lakb. Eucsenci 1 tauiló 70 írt fi . 12 Irt Ukb. Gelse 1 tanító 200 frt át., 10 frt lakb. G

; ul ij 1 tau. 282 irt 84 kr fiz., 20 lakb. Kárász 1 tau. 270 frt fiz., 30 frt lakb. Kálló-Semjeu 1 tau. 244 frt fiz., 30 írt lakb. Keuézlő 1 tan. 347 írt fiz., 25 írt lakb. Kis-Káiló l t.-n 91 Irt fiz., 5 Irt iakb. Kisléta 1 tau. 200 írt fiz., 20 Irt lakb. Kétaj 1 tau. 250 trt fiz., 25 írt lakb. Levelek 1 tan. 150 írt fiz., 15 frt lakb. Lövő 1 tan. 150 Irt fiz., 60 írt lakb. Mán.,-Pöcs 3 tauitó 800 trt fiz., 80 írt lakb. N..gy-Kalló 3 tan 28 J Irt fiz., 20 írt lakb. Napkor 3 tau. 384 frt fiz., 20 irt lakb. Nyirbakta 1 tanító 164 Irt fiz., 60 frt laki'. Nyírjad 2 tanító 310 irt fiz., 178 irt lakb. Nyiregyhaza 2 ta . 900 frt fi 130 frt lakb. Nyiradouy 2 tan. 311 frt fi?., 25 irt lakb. Bjkóny 2 tau. 705 írt fiz., 60 frt lakb. Nyubélte* 1 tauitó 294 Ir, fiz., 20 frt lakb. Ny irlugos 1 tan 135 fiz., 40 írt laki . Oros 1 tau. 380 frt fiz., 30 frt lakb. O-Yencsellő 1 tau. 150 irt fiz., 30 frt lakb. Pizony 1 tanító 98 frt tiz., 20 frt lakb. Peiueháza 1 tauitó 212 Irt fiz., 50 Irt Jako. Az ev. ref. tanítók: Ajak 1 tanító 300 frt tízelés, 20 frt iák bér. Auarcs 1 tauitó 200 írt fiz., 15 frt lakb. — Hogyau vau, C leste? — Jobban, elhagyta az agyat. Mily szomorú 60rsa vau a szerencsétlen teremtésuek; éhség, nyomor, kétségbeesés. De Jenő — -- No,? — Hiszen e/ ama nevelőnő, akit tegnapeste elküldtem. —Miudezeu már tul vagyuuk ; feleségem lesz, Isteu is ugy akarj*, c^ak boldogságot és megelégedést is adjon hozzá. J Néhány h t múlva Graczia boldog menyaszszony lett; az átélt szereucsétlenség által megtisztultan boldogítva férjét, akit egykor ifjúkori könnyelmüsegében büszkéu u.ásított vissza. Németből: —gh. A boszu. (Rajz a uépíietből.) Vígan vauuak a faluban, a czigány majd megszakad ugy húzza; aprózzák a csárdást; közbe-közbe pajkos m''gj gyzések, ujjongó kiáltások röppenuek el a szilaj fi italsag ajkairól, sürög, forog a uép, egyszóval vigaa vaunak a Nyerges uram portóján. De ne is csodálkoznunk e nagy vigságon, mert lakzit ülnek ott, a szép Nyerges Bircsa lakodalmát. Mindenki örül a faluban : apraja, nagyja, öregje, fiatalja, csak egy lélek van, aki sír és átkozódik mugába, aki ueui os/.tozik a közös örömbeu: a mérges nyelvű, ver^s ruháju: Nyakatlati Julcsa. Irigykedve uéz át a szomszédból a boldog párra és násznépre, s mikor szúró steme találkozik a Bjrcsa szemével, iszinyu átkokat szórva felemelt öklével feuyegeti őt. »Hej 1 verjeu meg az Isten, amiért elszeretted a szeret'ímei.« De odaát uem törőduck, vagy nem is tuduak a Julcsa lí .r Kjáról; a vőleg ny Csombár Pali ti.jy.iu látta a feuyegt-tő leáuyt, de ue.U gondolt vele; ha elholondi Folytat A** a mellékleten.