Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-08 / 36. szám

„IS Y í R V I Ö É K." ruhák felhőibe búrko'á magát; fecskéje lthmyatlotl s szép szemei könnyekkel teltek meg. — Ismét vissza fog jönni — mondi magában kevés szünet után — vissza kell jönnie, nem élhei uélkülem. És biztató mosolylyal tért vissza a terembe. Jenő uem jött többé vissza. ( Carmonville-ben szomorú ünnep volt. Hilton biró rövid ideig tartó betegség utáu meghalt, házának előcsarnokában nagyszámú gyászoló közöuség hullámzott és a kíváncsiak, a kik a holttestet a gyászravatalou látni akarták, suttogva jár t-k be és ki. A' utc án tlegans kocdk egész tora vonult végig, hogy megadja a halottnak a végtisztességet. Az özvegy értékes gyászruhába öltözve ott ült gyermekei-öl körülvéve. Graczia az első h'izatságból származott láuy vala, azért nem is tudott oly nagyon részt venni a mostoha anya fajdalmában. A szomorus.g és elhagyatottság emez óráibau könyek közt gondolt vissza Jenő odaadó közeledésére, akit oly ridegen vissz iutasitott. — Tudcd talán. Graczia — szólt hozzá Hilton özvegye, ruháiuak redőit igazítgatva, — hogy atyád semmi vagyont sem hagyott hátra E'ég talány szerű ugyan ez, az adott körülmények között mégis kénys/eritve érzem magam ityei mekeimmel szüleimhez vouului vissza, neked magaduak kell megkeresned kenyoredett és — — Ah, any ám, — zokogá Graczia — boldogult atyám emlékére kérlek, ne hagyj egészen magamra e világban ! — Nem tudom, mit akarsz, Graczia — jegyzé meg ridegen Hilton özvegye. Te nem vagy rokouo .1 és semmi törvényes jogod siucsen segélyemre. Ezenkívül oly kori an vagy, a mel) ben magadról is gondoskodhatsz. Hiszen jó és drága -nevelésben részesültél és — — Óh, értem — kiáltott fel keserü-n Graczia — nem akar k többé terhedre lenni. megszűntével 8 évi tevékenységem felett kimondott és melyet ez órában velem közölni kegyesek voltak. Ha Szabolcsmegye, a főispánságtól való bucsuzásoin alkalmával szolgálataim iránt hallgatag közönynyel viseltetett volua, csak öntudatomban és szándékaim tisztaságában lehetett volna vigasztalást keresnem, mey azouban teljes megnyugvást nem nyújthatott, mert emberi gyarlóságomnál fogva hajlandó lehettem én is magamat minden hibától mentnek tartani és azon közönyt miiiden egyébnek beszámítani, csak saját énemnek nem. Midőn azonban a megye meggyőződéséből merített kedvező Ítéletét hallom, el kell ismernem, hogy az nagy megelégedésemre szolgál, sőt önérzetem és férfias büszkeségem jogosultságát és Szabolcsmegye szolgálatában eltöltött évek legbecsesebb emlékét és e megye közönsége irántam tanúsított barátságának és méltóságteljes jó akaratának mindenkorra nagybecsű bizonyítékát képezi. Hiszen a mennyire elviselhetlennek tartom a hízelgés és szolgaiságból származó dicséretet, épen oly mérvben tisztelem és becsülöm a közszolgálatok felett kimondott megelégedését, melyet szabad polgártársak egy hivatalos pálya futás bezártával önmaguktól indíttatva és hódolva a'meggyőződésük szerinti igazságnak kimondanak, megtisztelve ezzel önmagukat és a búcsúzót egyaránt. Boldognak vallom magamat, hogy bucsúzásom alkalmával felséges urunk királyunk legkegyelmesebb elismeréséhez nagylelkű határozatával Szabolcsmegye közönsége is hozzájárult, melyért legyenek kegyesek a megye előtt legmélyebben érzett hálámat kifejezni és fogadják önök is legmélyebb baráti köszönetemet a fáradozásért, melylyel e drága kitüntetést velem közölni szf vesek voltak." A tisztelgést gazdag jakoma követte. Az első pohár köszöLtőt Graefl mondta Ő felsége a királyra. Farbaky poharat emelt Graefl Józsefre, Szentmariay a háziasszouy br. Győrfify Róza Ő méltóságára, Miklós László Komis grófnőre. A küldöttség e hó 5-én érkezett vissza. Graefl a küldöttség tagjait arczképóvel ajándékozta meg. Köznépünk gazdasági viszonyai. A közuép Ugy gazdasági, miut egyéb viszony út tanulmányozni nemcsak háládatos dolog, hanem tekintve a mai haladó kort, mely a köznépet sem hagyja érintetlenül, annak vezetői részéről okvetlenül szükséges is. Csak igy lehet megtudni, hogy hol, mit és míképeu kell tennünk, hogy a köznép ugy szellemi mint egyéb viszo uyain javítsunk, s ez által a haladó korral léptessük. Ilyen egyebek között köznépünk gazdasági viszonya is, mely ha csak megyénket is tekintjük, bizony sok aránytalanság és pótolni valókkal találkozunk. Magyarországot hajdan tejjel-mézzel folyó országnak ismerték. Pedig az mai nap is Csakhogy a hajdaui viszouyok gyökeres változást szenvedtek. Az igéuyek napról-napra fokozódnak anélkül, hogy ezek kielégítésén, a módok és eszközök kikutatásában elég leleményeitek lennénk. Ami a jövedelmet illeti, ma már többet produkálhatunk, mint hajdan, a jövedelem koránt sem áll aráuyban a tetemeseu felszaporodott kiadással. Mig köznépünk gazdasági viszonyai oda nem fejlődnek, hogy a jövedelem legalább is arányban álljon a kiadással, általános jólétről ne is álmodjuuk. Sokszor lehet öregebb emberek p ma szát hallani, hogy mig a jobbágyság fennállott, neki ilyen meg ilyen jó dolga volt. Éa ezt készséggel elismerem, de nem azért, mintha akkor neki több jövedelem lett volna, hanem azért, mert akkor a magyar jobbágynak a földesjjura, tehát sokkal értelmesebb egyén intézte gazdasági ügyeit. Gazdaságát földes ura iutentió ioz képest kellett művelni. Ha ezt uem tette, vagy hanyagolta, elmehetett. Mindezek már régeu elmultak. A hajdani magyar jobbágy, őaz ura maga birtokában, azt u^y hisz nálja, műveli, mint hite szerint körülményeiuek legjob ban megfelel. S íme, mégis azt latjuk, hogy e tekintetben köznépünk inkább hanyatlik, mint előre menne. Oka lehet ennek a nagy adóterhe* viselése, de még s -m lehet összehasonlítani a régi tizeddel. A valódi oka ezen állapotnak a népmuukakedvének hanyatlásában rejlik egyrészről, másrészről az isten kegyelme által nyújtott javakat uem tudja ugy használni, hogy azok haszna tökéletesen ki legyen merítve. Magyarország most is tejjel mézzel folyó ország sőt fejlettebb agriculturájával és a gőz erejének a gazda ságban alkalmazásával még inkább az, mint hajdan. E tekintetben megyéuk sem áll a legutolsó helyen. Magyarországnak földe ép oly termékeny, mint volt ezelőtt száz századdal. Hanem, hogy mégsem produkál annyit, mint régente, azt nem a föld terméketlenségében, hanem meg mivelési módozataiban kell keresni. Régen p. o. azon föld, mely búzával volt vetve, jól megdd'a megmunkálójának fáradsága diját, de egy dir.ib ideig azután parlagou_is hevert, hogy az. elvesztett erőt visszanyerje, vagy legalább is oly nö'ényz.etnek adott táplálékot, mely nem azonos a búzáéval stb. Egyszóval az egynemű táplálékot igénylő termesztmények nem követték egymást a vetésben oly sűrűen, mint ma. Igaz, 'hogy a magyar kisbirtokos nincsen azon helyzetben, hogy amúgy is kevés földeit parlangon hevertesse. De azért okkal-móddal és egy kis munkássági kedv vei kis birtokát is legjövedelmezőbben művelheti. 1-ször. Ha ismeri földeinek természetét és ennek megfelelő magot vet. 2 szor. Az egynemű mag vetése legalább 2—3 évi időközbeu kövesse egymást. 3-szor. Ha niucsen oly h lyzetben, bogy földeit hevertesse, miedeu 3—4-ik évben nyújtson földeinek trágyát, vagyis amit tőle elveti, trágya alakjában adja vissza, s végre 4-szer. Mindeu munkát idejében, jól és lelkiismeretesen végezzen, mert csak igy lehet nyugodtan I-ten áldását várni. Nagy hátrányára van köznépünk gazdaságára az is, hogy annál, mit ősei vetettek, termesztettek cg, ebet, értékesebbet ő sem tud. Pi-dig sokkal több haszouual tehetné. Igy pl. ha egy köblös föld ipar növényekkel: repeze, mák, ieu, kender, dohány stb. vagy pedig konyhikerti növéuyekkel: borsó, lencse, hagyma, káposzta, torma etb.-vel lett volna bevetve, kétszer-háromszor több hasznot lehetett volna húzni, mintha ugyan e föld búzával, kukonczával vagy ilyesmivel lett volua megrauukálva. I^az, hogy e növéuynemek természetéhez jól megmivel' föld keli, hanem hazánk, földének összetétele és éghajlata majd miudenütt megfelel özek termesztésének s ha éppen valami hiányzik, mit megteczi a schveitzi, hogy kősziklán állit elő magának termő földet, vagy pedig a messze délkeletről jövő polgár ide jön, elké»zittni a jó földet ily termesztmények számára, miért ne tehetné és itthon a magyar ember is? Ily nyomott terméuyárakkal, mik most vannak daczolui lehetne oly képen, ha oly czikkeket termoaztüuk, melyeknek ugy bel- mint külföldi piac.okon értékük és keresletük vau. Miért ne láthatnánk mi el számos külföldi piaczot az általunk nagyban termesztett s jó izü konyhakerti veteméuyeinkkel ? Mi nem csak hogy ezt nem teszszük, hanem elnézzük, hogy sok várost idegenek ós a maguLk földebői lássanak el ily szükséglettel s fáradságunk árával, mi itthon maradhatott volua, szépen elvándorolnak. Igy álluuk mi az állattenyésztéssel is. 3ok magyar gazdának sokkal több MZ állatállománya, miut foldbeli birtokához arányítva, szüksége voln». Ily képen azutáu azok tartása felemészti a hasznot. Ellenben másnak kétszer-háromszor annyi kellene, hogy kihasznált földeinek erejét vissza adhassa. E gazdasági ág hátrányára szolgál azon jelenség is, hogy a legtöbb kisbirtokos tenyésztendő állatainak minősegére, fajára vajmi keveset ad. Nem törődik ezen közönyösségéből eredő károkkal. Pl. ha közönséges anyaállatok hasonfaju és miuőségü apaállatokkal fedeztotDek, bizonyos, hogy a produc'um is hason miuőségü értéktelen lesz. Mig h-t egy Lis költséggel, do sokkal nemesebb apaállatokkal történnék a tenyésztés, darabonkínt az érték többlet átlaga legalább is 50 frtot tenne. Anélkül, ho»y az ily nemesebb fajú állatok tartása többe kerülne, De mi több, munkára alkalmazva, tekintve — Ne szakíts engem félbe, vágott Lözbe haragosan az özvegy, épen mond mi akarta u, h >gy S >tlerné assony New-Yorkbau uerelőnőt keres. Atyád halála előtt kövessel irt nekem és helyzetedb-n iparkodnod kei 1, hogy ez.t az állást megnyerjed. Gr.c.ia teiiá* 18 évvel kénytelen vol' munkához uem szokott keiével keresni kenyerét. Egy fagyos januári napon fgy karc u, mély gyászba hurkolt ilju nő állott S itlerné asszony ptlotaszerü házának lépcsőjén. Az a kis utibőröud kezében volt miudene. — Itthon van-e Satlerué asszony? — kérdé a kipirult arczu szolgálót, a ki az ajtót kinyitá. — Satlerné asszzony ? — ismétlé ez, vizsga szemekkel méregetvén az idegen szegényes ruháit, — nem, nincsen idehaza. A telet Washington fugja tölteni. Graczia elsáppadt. — Niucs-e önnek valami értesítése számomra ? Én vagyok a nevelőnő, a kire Satlerué asszouy gyermekeit bízni akarja. — Ah, igen, a gouvernante! mondá a szobalány lenézőleg. Oiak az a mondani valóm vau, hogy úrnőm már megváltoztatta száudékát s gyermekeit egy nevelő intézetbe adá. Megrémülve és a tanácstalan állott o t Graczia a lépcsőn, miután a nehéz kapu becsukódott előtte. Hát igazság-e ez? Hát lehitséges e ez ? Már most hova forduljon? Mihez kezdjen? Az a néhány dollár, mely még nála volt, nem volt elég arra, hogy vendéglőbe szálljon. Lassan lépdelt végig az utczán, mig nem egy sütő bolt kivilágított ablakán e savakat olrasá: »Kiadó szobák.* Belép itt. A kiadó sv.obácska a harmadtk emeleteu volt, bére egy hétre másfél dollár. — Kibérelem egy hétre és a bérét előre kifizetem, — mondi Graczia elpirulva. — Jó! van, — válaszolá a barátságos pékné — ezzel megelégszem. G acz.a az első éjt Niw-Yorkban álmatlanul és szoiuoruságb m tölté el. szervezetüket, sokkal többel bírnak el, miut viszont. Mi kis birtokosoknál nem megvetendő körülmény. Az állattenyésztést, kivált a kisbir'okosoknál nagyon megszorította a legelőhiány. De ezen bajon könnyű segiteni közös legelők megvétele vagy kibérelése által. De mindenkor megvolna jegyzendő, hogy a legelőre több állat ne hajtassék, mint a mennyit az valóban el tud tartani. Ellen esrtbeu az állatállomány értéke nem letme arányban a reá fordított költséggel. A téli tartásnál azután köBuyeu érvényesülhetne az okszerű takarmányozás, mely ha idővel köznépünk által is megértetik, ennek alkalmazásával a mostani minden két darab állat helyett hármat telelhetne ki, ami szintén nem megvetendő. Ugy a termelésűéi, mint az állattenyésztésnél, ha egy kis haszonra akaruuk szert tenni, feltétlenül s/em előtt tartandók a következők: 1) hogy termelésünk vagy teuyés,.tésüuk mentől kevesebb költséggel legyen előáll iható, 2) a minőség semmi kívánni valét se hagyjon fenn, s végre a mennyire lehet, a fentiek érintése nélkül a mennyiségre is suly lekteteudő. Vájjon törődik ezzel közi' pünk? Neui! Még ha egy kis szám dással is élne, fontolgatva a viszonyokat és lehetőségek, sokkal több haszna lenne, miut egyébként. Ezen elvek követésénél ugy az eladó', miut a vevőt haszon éri. Mert jó péuzen jót ad el és viszont jót vesz. Szives kérelem a szabolcsmegyei róm. kath., ev. ref. ós gör. kath. t. lelkészi karhoz. A mult évben ga/.d isági egyesületünk felhívásokat küldött szét a megyei .t, lelkész urakhoz, kérve, hogy az egyesületek azon tevékenységét, — a melynek czélja megyénk kisgazdáinak gazdái értelmisége emelesére »aáut u pszerü füzeteinket átvéve, azokat az írui és olvasni tudó értelmesebbek közt dijtalauul szétosztani s lehetőleg uz érdeklődőknek magyarázatokkal szolgálni — pártolni keg^eskedjeuek. E felhivásuuk a legnagyobb örömünkre nem hangzott el, mint kiáltó szó a pusztábau, mivel a d rik lelkész urak a megyei összes egykiztól valláskülönbség nélkül jelnntkrztek 8 ezzel alkalmat uyujtottak arra, hogy ingyenes füzeteink I ső és Il-ik számait szétszthassuk. E tevékenységet illető segítséget méltán várhatta 4 egylet a t. lelkész uraktól, mert hiszen a nép szellemi, vallási és erkölcd ü^yei tekintetében a t. lelkész urak vannak hivatva első helyen vezetni és felügyelni s mindezek mennyire szoros üszouybau állanak a nép anyagi, 8 specialiter gazdasági ügyeivel is. Midőn egyesületünk ez alkalommal is hálás köszönetét fejezi ki a t. lelkész uraknak felekezeti különbség uélkül, nem mulaszthatja el szíves tudomásukra hozni, hogy ezen szétküldött gazdasági füzeteknek folytatásául ismét két füzetet fog ez év őszén mindazon t. lelkész uraknak szétküldeni, a kik 1838. évben már jelentkeztek. Tehát ezen füzetes munkákból, a melyek kiválóan épeu a kisga.dák érdekében adatnak ki az »Erdélyi gazdasági egylet* által, megjelentek és szétküldettek eddig: I. »A trágyáról és trágyázásról* azerzője Réti János kir. gazd. tanintézeti tanár. II. >A kaszálók és legelők ápolása* szerzője Rottler József a fogarasi m. kir. ménes-uradalom igazgatója. Ez alkalommal ezétküldetnek: III. >A kisgazda, mint sertés-hizlaló* szerzője Virágh E^ek, berezeg Eizterházy uradalmi igazgató. IV. »Nádudvari uram beszélgetései a borjú nevelésről* szerzője Tor.uay Béla min. ttuácsos főigazgató. Tehát a legjelesebb magyar gazdasági írók vállalkoztak arra, hogy a kisgazdákat felfogasuk szerinti modorbau irt gazdasági olvasmánynyal serkentsék az okszerűbb gazdálkodás els íjátitására. Folytatás a mellékleten. — Nem kölcsönözhatne nekem egy hírlapot? — kérdé következő r-'ggel remegve a házinőt. — Itt vau, de nincs benne semmi újság. ^em az újság véget olvasom, én valamely állást keresek, És egész uap kotorolt a nagy szivteleu város utpzáip s hasztalau keresett foglalkozást, a mely legalább e napra megszere/.te volna a kenyeret. — Miuden hiába ! A következő nap sem hozott semmi vigasztalást, Graczia feje fájt, kifáradt lábai nem bírták tovább vinni. -És még is találuom kell valamit, — mondá kétségbeesve — mostoha anyám nem fog többé visszafogadni, s uekem uiucs egyetlen dollárom sem a táiczámbau. — Ne menj-u ki gyermekem, e hideg csuuya zivatarban — mondá a házinő, midőn a szegmy leányt kalappal és kendővel a lépciőn lejönni látta s halvány arczárói leolvasta mostoha helyzet. — Mennem kell, — sohajtá 6zomoruan. — Akkor igyon legalább egy csésze kávét; az egész hosszú n»pon egyebet sem eszik csak egy darab hagymát vizet iszik reá ; egy madár sem élhetue meg abból. — Köszönöm jó asszony, — mpudá Qraczia, mintán a kávét megitta — most már jobban érzem m

ag

alJ

Q; És újból elindult, hogy állást keressen. Mmd hiába ! Hiába. Még c-iak egy hely volt jelezve, az utolsó a melybe reményét beJye/é, »Kerestetik egy képzett tanítónő két 6 ós 7 éves gyermek mellé nevelőül.* Két kézzel lagadá meg Graczia az alkalmat, d; eb en is csalódott. — Ö.J tetszik nekem, — mondá az uruő, de tmitóuőnek teljesen bírnia kell a uémet nyelvet. — Értem ás olvasom azt, — válaszolá Gr.iCzu, nézegetvé az úrnőnek gyémánttól ragyogó ujjait, melyekkel gazdig hímzésű tömött péuztárczáján játszott. — E'. nem elég ezenkívül önnek még nincs is gyakor1 ta a tanításban. (Vége kővetk zik.)